Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-13 / 157. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. junius 13. például Franciaország sem nézné ■tétlenül, ha Németországba visszatérne Vilmos vagy egy monarchista puccs győzne. A kormány várakozó álláspontját csak az menti, hogy valóban nekünk is ke'Iemesebb volna, ha Stambuüjski maga intézné el az ellenforradalmat és visszaszerezné a hatalmat. Addig, amíg erre a remény megvan — amit az eddigi megbízhatatlan hírekből csak lehet venni — addig nincs más hátra, mint felkészülni és türelmesen várni. Kombinációk jagoszlávbofgár államjogi kapcsolatról 8 A *Bácsmegyei Napló« beogradi jj munkatársa beszélgetést folytatott' egy a politikai helyzettel és különösen a Balkán-poiitikával teljesen ismerős politikussal, aki kijelentette, pogy Stambulijszki esetleges győzelme a bolgár ellenforradalom fölöttJ jelenős változást Jelentene az egész Balkán-politikában. Bizonyosra ve hető ugyanis, hogy Stambulijszki győzelme esetén azonnal detronizál tatná Boris királyt és ebben az eset ben alkalom nyílna a teljes jugoszláv egység megvalósítására a Balkánon, vagyis Bulgária szorosabb államjogi kapcsolatba lépne Jugoszláviával. Hogy ez mikor és milyen formában történne meg. az egyelőre még egészen bizonytalan, de jelentős lépés volna a föderativ délszláv állam kiépitéséöen. Ezért különösen a föderációs blokk pártjai néznek nagy várakozással az ilyen fejlemények elé, mert ez az ö küzdelmüket hathatósan segítené. A r.agg- és kisantant dsmarsát Jugoszlávia adja át Szófiában Beogradi politikai körökben kedden este sokat beszéltek arról, hogy a. nagyhatalmak és a kisantant együttesen fognak interveniálni Bulgáriában és az együttes demars átadásával az S, H. S. királyságot bízzák meg. Ezt a feltűnést keltő hirt eddig hivatalos helyen még nem erősítették meg, azonban a hir erősen tartja magát a politikai közvéleményben. A bolgár események ügyében kedden este minisztertanács volt, amelyen az eredeti tervek szerint a király is részt vett volna. Ez azonban elmaradt és így csak a kormány togjai voltak a minisztertanácson jelen. A minisztertanácson N ncsics külügyminiszter részletes jelentést tett a bolgár helyzetről azoknak a jelentéseknek az alapján, amelyeket a kedden érkezett szófiai kurir hozott magával, másrészt a szófiai követség jelentése alapján. Hosszabb vita után Víllcsics belügyminiszter és Pesics tábornok, hadügyminiszter bcszámoliak azokról az intézkedésekről, amelyeket a déli határ mentéri tettek és amelyek alkalmasak, hogy a bolgár részről esetleg megkísértendő határtámedisokat ártalmatlanná tegyék. Ezután nagyon fontos határozatokat hozott a minisztertanács a Bulgáriával szemben tanúsítandó magatartására nézve, amelyet a legnagyobb titokban tartanak, mindaddig, amíg a nagyhatalmak nem tesznek közös lépést Szófiában a neuilly-i békeszerződés megsértésének meggátlására. A minisztertanács ülése után Nincsics külügyminiszter jelentést tett a királynak a hozott határozatokról. magyar kormány külpolitikájáról legutóbb elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország nemcsak a nagyhatalmakkal kívánja a ióviszony fentartását. hanem á kisantant államaival szemben is arra törekszik, hogy a szomszédi viszonyt kimélyitse és megjavítsa. A kormány törekvését Magyarországon mindenki helyesli és támogatja, mert az országnak fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy a szomszéd államokkal békés viszony alakuljon ki. Mélységes megdöbbenéssel vette ezért tudomásul, hogy mig a magyar kormány a szomszédi jóviszony kiépítésének álláspontjára helyezkedett. Nincsics. jugoszláv külügyminiszter a beogradi parlamentben legutóbb olyan beszédet mondott, amely nyilvánvalóan kizárja, hogy a magyar kormányhoz hasonlóan békés viszonyra törekednék. A beszéd közben pedig olyan közbeszólások hangzottak el, hogy a beogradi magyar követet internálni kell. Peidl Gyula: Ha van ott Zalaegerszeg. A közbeszólásra a jobboldalon nagy felzúdulás támadt. Az egyik egységespárti képviselő ezt kiáltotta Peidl felé: — Szégyelje magát. Menjen Szerbiába . . . — A magyar kormányelnök nyilatkozata — folytatta gróf Hoycs — nem üres frázis. Magyarországnak valóban eltökélt szándéka, hogy a szomszédi jóviszonyt megteremtse úgy Romániával, mint Csehszlovákiával és az S. H. S. királysággal. Amikor azonban a magyar kormány ebben az irányban fáradozik, a jugoszláv kormány céltudatosan elzárkózik minden közeledéstől. Nincsics külügyminiszter támadása Magyarország ellen azonban nem befolyásolhatja a magyar, kormány békés törekvéseit. Ha a fáradozásnak nem is lesz. eredménye, az a haszna meg lesz a dolognak, hogy az egész világ látni fogja: nem Magyarországon múlott a szomszédi viszony rendezetlensége. Darnváry külügyminiszter azonnal válaszolt Hoyos gróf interpellációjára. Kijelentette, hogy olvasta Nincsics beszédét és csodálkozott a szokatlan hangon, amely a diplomáciában meglepetés. Sajnálattal vette tudomásul, hogy Nincsics olyan ellenségesen nyilatkozott Magyarországról, amikor a magyar kormány eddig még mindent elkövetett, hogy a szomszédi jóviszonyt megteremtse. Nem Magyarországon múlott — mondotta, — hogy a törekvéseink sikertelenek maradtak. Az S. H. S. királyságnak ismételten felajánlotta a magyar kormány, hogy gazdasági szerződéseket kössenek és hogy a függő kérdéseket rendezzék. Többször megsürgette a magyar kormány a választ ezekre az előterjesztésekre, mégsem tudott a tárgyalásokig eljutni. Felajánlotta a kormány az összes politikai foglyok kicserélését, minden fentaríás nélkül. A beogradi kormány ezt sem fogadta el. Meglepő tehát, hogy azok után. amiket eddig őszintén, a béke érdekében cselekedett, Magyarország ilyen ellenséges hangú választ kapjon az S. H. S. királyságtól — Nincsics beszéde — mondotta Daruváry — egyébként csak egyik lencse^zeme mnak n céltudatos kampánynak, amelyet Magyarország gazdasági megerősödése ellen folytatnak. Azt a vádat, hogy Magyarországon nem a jog és a törvény uralkodik, hanem a terror, nem is szükséges visszautasítani. Belügyemkbe nem engedünk senkinek beleszólni. Bármit mondanak is rólunk nem térünk le arról az útról, amely Középeurópa konszolidációjához vezet. A külügyminiszter válaszát a nemzetgyűlés tudomásul vette.JEzután áttértek a napirend tárgyalására, Megszöktek a cserven kai rabló cigányok a cservenkai községháza fogdájából Junius harmadikán éjszaka rablócigányok vakmerő módon behatoltak a »Cservenka téglagyár« irodájába, ahonnan elvitték a hatalmas, kilenc métermázsa súlyú Wertheim-szekrényt. melybe körülbelül félmillió korona és nagymennyiségű értékpapír s idegen valuta volt. A kasszarabló cigánykaraván kézrekeritéséra széleskörű nyomozást indítottak. Néhány nappal ezelőtt a kulai határban elfogtak egy cigánybandát, amelyről a kihallgatásuk alkalmával kiderült, hogy részt vettek a betörésben. Amikor megmotozták a cigányokat, huszonnégyezer dinárt találtak náluk, amely a téglagyár pénzéből származott, a többi elrablóit pénzre és' egyéb értékekre kijelentették, hogy azok a szökésben levő társaiknál vannak. A cservenkai csendőrség a cigánykaravánt. tizennégy férfit és nég£ nőt letartóztatta és bezárták a cservenkai községháza közös fogdájába a nyomozás befejezéséig. A cigánykaraván tagjai látszólag a legnagyobb nyugalommal viselték elkerülhetetlen sorsukat. Szombatról vasárnap virradóra azonban nem kis meg, lepetést okoztak a cservenkai csendőrségnek. Vasárnap hajnalban félhárom órakor a cigányok feltörték a fogda altóját és a községháza kőkeritésén átmászva, valamennyien megszöktek Cservenkáról. Erős járőrök vették üldözőbe a menekülő karavánt, a mely azonban nyomtalanul eltűnt. A! nyomozó csendőrök mindössze egy nőt és egy férfit fogtak el Hódság határában, akiket visszaszállítottak Cservcukára. A karaván többi tagja után a csendőrség tovább nyomoz, A nagyhatalmak Cankov kormánya ellen A Neues Wiener Tagblatt párisi (értesülése szerint a francia politikai körökben nagy a nyugtalanság a bulgár események miatt. Kormánykörökben igyekeznek az uj miniszterelnökkel szemben bizalmat előlegezni, de másfelől nem felejtik el, hogy Stambulijszki. az antant egyik legodaadóbb barátja és Németország esküdt ellensége volt. Az Echo National a bulgár eseményekkel kapcsolatban azt iria. hogy az antant volt részben az oka a bulgár rendszerválságnak, mert szükségtelenül megnehezítette a Stambulijszfd-kormány helyzetét. Londonból jelentik: Az angol kormánykörökben a bulgár államcsínyt a Balkán békéje komoly veszélyeztetésének tekintik, mert a Stambulijszki-kormány azon táradozott, hogy nem csupán a nyugati hatalmakkal. hanem a legtöbb szomszédjával is jó barátságban éljen. Főképpen bulgár-török szövetség veszélyétől, valamint Magyarországhoz való közeledéstől tartanak. A Daily Telegraph azt véli, hogy a most uralomra jutott elemek németbarátok és hogy különösen a Bulgáriába menekült Wrangel-hadse- I regbeli katonák csatlakozása erősen i közreműködött az eseményekben. A magyar gyminiszter válasza Nincsics beszédére Visszautasítja a vádakat Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés keddi ülésén a képviselők illetményének felemeléséről szóló jelentést tárgyalták. Usetty Ferenc előadó ismertette a javaslatot, amely szerint a jelenléti dijat junius elsejétől visszamenőleg napi 1000 koronáról 5000 koronára emeljék. A javaslathoz elsőnek Farkas Tibor szólt hozzá és ellenezte a képviselők illetményének felemelését, mert — mondotta — ugyanakkor, amikor Magyarország külföldi kölcsönt kér, akkor nem ^artja helyesnek a képviselők illetményének emelését. Azt indítványozta, hogy a képviselői jelenléti dijakat szüntessék be. A képviselők élénk közbeszólásokkal zavarták Farhas Tibort, nk?ir*k «féaMálfcrtfck, hogy. đ képviselők nem 'tudnak megélni fizetésükből és azért nincsenek a nemzetgyűlésen. Ugrón Gábor bejelentette, hogy a gazdasági bizottság pártközi értekezlet kívánsága alapján terjesztette be á javaslatot, majd Hermann Miksa tiltakozott Farkasnak ez ellen a vádja elleti, hogy azok a képviselők, akik köztisztviselők, kétszeres illetményt vesznek fel. Szabó József felszólalása után Hcgymegi Kiss Pál, Vanczák János és Oaal Gaszton szólaltak még fel, ami után a nemzetgyűlés elfogadta a javaslatot. A képviselői napidiiak felemeléséről szóló javaslat elfogadása után Uoyos gróf előterjesztette interpellációját a külügyi kérdésről. — BefMen gróf — mondotta — a A csurog! boszorkány Meg akarta gyilkolni négyhetes házasság után a férjét Könyves Kálmán ..tévedett, amikor kijelentette, hogy nincsenek boszorkányok. Most is vannak. Hozzá még fiatal asszonyok személyében is. Ezt bizonyítja az alábbi szörnyű történet. amelynek szenvedő hőse Kudalek Zvonimir csurogj lakos, aki május húszadikán esküdött örök hűséget Kozárev Kovinkának, egyik tekintélyes csurogj gazdálkodó leányának. A fiatal asszony nem szerette férjét és mindenáron el akart tőle válni. Junius elején egy éjszaka felébresztette férjét és rémülten kezdte neki elmesélni, hogy milyen retteneteset álmodott. — Azt álmodtam — mondotta — hogy boszorkányok seprünyélen lovagoltak be szobámba és fojtogattak. Segítségért kiáltottam és ekkor egy angyal megszólalt, hogy menjek ki a férjemmel a Tisza partjára, ahol a férjem merüljön háromszor a viz alá, máskülönben a boszorkányok megölnek. Kndalek elhitte az asszony babonás meséjét és amikor könyörgött, hogy keljenek fel és menjenek a Tiszához, felöltözködött és feleségével együtt kiment a folyópartra. Ott begázolt a sekély vízbe és letérdelt, amire az asszony hátrakötötte kezeit. Kndalek azután — felesége utasítása szerint — lebukott a vízbe, háromszor egymásután. Amikor harmadszor merült le. az asszony meglökte. úgy. hogy beesett a mély vízbe. Kapálózni kezdett, sikerült karjait kiszabadítania és igy kiúszhatott z partra. Az asszonyt már nem találta ott. mert az tettétől annyira megijedt, hogy még az éjszaka elmenekült a községből. Férje értesítette a csendőrséget, amely a csurog! boszorkányt Novisad határában elfogta és beszáliitotta a novisadi ügyészig fogházába. A minisztertanács határozata
