Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-12 / 126. szám
Ara egy és fél dinár eöc XXIV. évfolyam Szisfeofisa, SZOMBAT 1923. május 12. 126. szám SuegjeieHik tniatiea reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁK: Kiadóhivatal 8*58, Szerkesztőség 5*13 Előfizetési ár negyedévre 13S dinár SZLLKEisZIćSiiG: Kralja Akxandra-uüee 4 szám alatt kiadóhivatalt Kralja A2«xam3ra-altca 1 (Leiuach-paiota) Ä hadviseltek háborítja Különös hírek érkeznek Parisból. A francia hadviseltek szövet sédében kitört a viszály, a hed viseltek a háború ellenes szövetségben egymás ellen viselnek háborút. A rokkantak kezükbe mankóikat s szájukra a háborús jelszavakat veszik s két frontban rendeződve hadakoznak egymás elleti. Az egyik párt azt követeli, hogy o hadviseltek háború ellenes propagandájukban keressenek érint kezést minden pacifista szerve zeítel, a másik tábor szerint nem szabad, minden támogatás elől el •kell zárkózni, a francia hadviseltek csoportja nemzetközi szervezetnek része nem lehet, ők maguk kövessenek el mindent annak a célnak érdekében, hogy soha többet háború ne legyen, de még a cél érdekében se tegyenek a nemzet* köziség eszméjének olyan koncessziókat, amilyenek ellen hangosan tiltakozik a nemzeti becsület s .a hazafias érzés. Ez a jelenség nem uj s ez a törekvés nem specifikusan francia. A hadviseltek a háborúban való részvételt jogcímmé léptették elő politikai és gazdasági küzdelmükben. A mai lőporfüstös közben* gúlát még kedvez annak a felfogásnak, mely e jogcímet érvényesíthetőnek sőt legálisnak ismeri el. Az olasz íascizmus a hadviselt katonák mozgalmából nőit ki. A német C. szervezetek módjára Közép-Európa majdnem minden országában a hadviseltek szövet sége a reakciónak, az erőszaknak, az egyéniakcióknak voltak szervezetei. A hadviseltek szervezetei a háború után is folytatják azt a háborút, amelyik a jog, a méitá nyosság és emberiesség detronizálása után a puszta erőszak ura! mát ismerte el. A háború erkölcseit morálként tanítják a békében is, mintha remény lenne arra, hogy a íegbravurosabb egyéniakciöért, a iegsneidigebb kilengésért kijár még a vaskereszt s a Mária Terézia rend. Csudálatos, de egészen a reménytelenségig elszomorító látványban van részünk megint: mennyire rabjai tudnak lenni ez egyének s a tömegek azoknak a jelszavaknak, amelyeket a háború üszke égetett be a lelkűkbe Mintha álarcos bálban dőzsölne az emberiség, senki nem ismeri fel barátjait és ellenségeit. A reakció vak szolgálatában állnak azok, akik csak a liberális eszmék diadalától remélhetik sorsuk javulását. Nemzeti jelszavakat hangoztatnak azok, akik esek nemzetközi kapcsolatokban reménykedhetnek. A tőke szolgálatába szegődnek a szociálpolitika rászorultjai s munkásvezérek lesznek üzemek és házak urai. Akiken a demokrácia még segíthet, azok konzervatív politikát folytatnak, akik e társadalmi, nemzetiségi és vallási különbségek megszűntétől várhatják emberi jogaik elismerését, azok társadalmi elhelyezkedés és vallási viszonyok szerint szervezkednek. íme : a francia hadviseltek hadat üzentek a háborúnak, de nem ismerik el fegyvertárakul a német pesifistákat. Franciaországnak s talán: a francia győzelemnek határain belül küzdenek a háború ellen, de ellenségnek tartják tovább is a német rokkantat, a magyar hadi özvegyet s a bolgár hadiárvát. Úgy küzdenek a háború ellen, hogy terjesztik a gyűlöletet: a legvirulensebb háborús miazmát. Még ennek a háborúnak a győzelméből is ki akarják zárni a németeket, a legyózöttek még annak a háborúnak is legyőzöttjei maradnak, amelyiket a háború ellen viselnek. Jobban gyűlölik volt ellenségeiket, mint ahogy szeretniük kellene uj szövetségeseiket. Félszivvel szeretik ez emberiséget, félszivvel gyűlölik a németet. A háború ellen hirdetnek háborút s egymás ellen viselik. A háborút nem irthatják ki a háborús szellem bacillus hordo zói. A ragályt terjesztő orvosok ők. ' (d.) A demokraták klotiirje a demokraták ellen Hétfőit délelőtt összeül a parlament A demokratapárton beteljesedett j az, ami minden párton beteljese dik, amelyik arra számit, hogy uralma végleges s törvényeket alkot azzal a céllal, hogy sHenfeleínek ártson. Ezeket a törve nyékét azután az uralomra kerülő párt megalkotói ellen alkalmazza. A nemzetgyűlés házszabályait a demokraták csinálták meg s ebbe belecsempészték a ktotürt, a parlamenti akció korlátozásét. Most fogcsikorgatva látják a demokraták, hogy ellenük alkalmazzák azokat a házszabályokat, a melyekkel ők parlamenti ellenfeleiket akarták megbénítani. A politikai pártok körében élénk és szenvedélyes vitára ad alkalmat a mandáiumokat felüivizsgá:o parlamenti bizottság csütörtöki döntése, ameüyel elhatározták a demokrata párt viroviticai és két montenegrói mandátumának megsemmisítését. A bizottság többsége ugyanis magáévá tette Gyurícsics képviselő indítványét és azon a cimen érvénytelenítette a montenegrói választást, hogy Vukoiícs Bozsidar dr., .mint a montenegrói kasszációs bíróság elnöke, nem volt választható. Ribar Iván dr.-nak, a szkupstina volt elnökének megválasítését azért mondották ki érvénytelennek, mert Ribar olyan orosz tisztek segítse gével győzött, akiket január 15-íke után vettek fel a névjegyzékbe. A demokraták már az igazoló bizottságban ‘éles ellenállást fej teltek ki, a radikálisok azonban a klerikálisok és a muzulmánok szavazataival kimondták, hogy a három mandátum érvénytelen. A A demokrata mandátumok közül kettő a radikálisoknál:, a viroviticai pedig a föderalista bioknak jut. Az igazoló bizottság határozata ellen a demokraták a parlament ben akarják felvenni a küzdelmet. A demokrata párt hétfőn ülést tart, amelyben a parlamentben követendő taktikáról állapodnak meg. A demokraták elkeseredése annál nagyobb, mert a parlamentben rendkívül nehéz a helyzetük. A házszabályok az igazoló bizottság jelentése feletti vitát nagyon megszigorítják. A vita öt napnál tovább nem tarthat, egy-egy szánok félóránál tovább nem beszélhet, sőt van a házszabályokban olyan rendelkezés is, hogy negyven képviselő indítványára az elnök a v - tát bármikor, öt napnál hamarabb is berekesztheii, ha a nemzetgyűlés igy határoz. A radikálisok arra készülnek, hogy alkalmazzák ezt a szakaszt. A parlamentet hétfőn délelőttre hívják ülésre össze. Bér a parlament összehívásának dátumát már megállapították, dr. Pelcs elnök a parlamenti formalitásoknak megfelelően, a pártok vezetőit pénteken este a nemzetgyűlés összehívásának ügyében megbeszélésre hívta össze. Beogradban egyébként még igen kevés képviselő tartózkodik. A demokraták közül, akik ott vannak, egyre nagyobb elkeseredéssel beszélnek a politikai helyzet alakulásáról. A politikai világ figyelme teljesen Zagreb felé irányul. Korosec Ljubljanából Zagrebba utazott, ahol Radicscsal tanácskozik. Ettől a tanácskozástól várják ß a politikai válság megoldását. A demokraták ki akarnak vonulni a parlamentből Ha a radikálisok és föderativ blokk között a megegyezés létre jön, amire az ellentmondó hírek dacéra is erős a remény, a demokraták szerepe a meddő ellenzékieskedésre szorítkozik s ellenzéki küzdelmeikre bénitólag hat hogy olyan intézkedések ellen kell küzdeniők, amelyeknek létrehozásában ők is részt vettek. A demokraták elkeseredetten látják, hogy minő szerep vár rójuk és demokrata .képviselők körében felmerült az a terv, hogy demonstrálásul a radikálisok erőszakossága ellen, hagyják ott a nemzetgyűlést, sem a plenáris, sem a bizottsági üléseken ne vegyenek részt. A többség azonban ez idő szerint ellenzi ezt o tervet. Azt hiszik, hogy vagy nem jön létre vagy csak rövid életű lesz a hervátokkal való barátság s akkor megint szükség lesz rájuk. A demokraták harci kedvét növeli, hogy a földműves párt is a demokratákkal szavaz. Franciaországba szállították a werden! elítélteket Általános tiltakozó sztrájk a Ruhrvidékon A német kormány, a német birodalmi gyűlés és Ebért elnöknek a werden! ítélet ellen elhangzott tiltakozása után a megszállott Ruhr-vidék munkássága indított akciót, hogy általános ‘ imrakabeszüntetéssef adja tanújelét'az elitéit igazgatók iránt érzeti szolidaritásának. Az ítélet után Krupp von Bohlen Raibach üzenetet juttatott az essem gyár üzemi tanácsához, amelyben arra kéri munkásait, hogy a tervezett általános sztrájktól tekintsenek el. Ennek ellenére a munkásság úgy határozott, hogy pénteken délelőtt tizenegy órától délután négy óráig beszünteti a munkát. A határozathoz csatlakozott a Ruhr-vidéki három nagy szakszervezet is és felszólították a megszállott területek egész munkásságát, hogy csatlakozzanak a tüntető sztrájkhoz. A kereskedőket is felkérték, hogy a sztrájk alatt zárják be üzleteiket. Kruppnak és igazgatóinak eliíélíetése ellen a német birodalmi kormány tiltakozó jegyzéket intézett, minden államhoz, a Ruhr-vidéket megszálló hatalmak kivételével. A jegyzékben a német kormány rámutatott a werdend ítélet igazságtalan voltára, annál is inkább, mert maga a német kormány is megtette már régebben a szükséges intézkedéseket az essem véres konfliktus ügyének elintézésére. Mint Essénből jelentik, a francia hadbíróság az Ítélet kimondása után cirendelte Kruppnak és hét elitéit társának Franciaországba való elszállítását. Degoutíe tábornok ugyan is elrendelte, hogy az öt évnél hoszszabb időre elitéit német foglyoknak franciaországi börtönben kell büntetésüket kitölíeniök. Az elitéit igazgatókat három-három francia katona őrizete alatt egyenként szállították el Düsseldorf irányában; utjttk végcélját a franciák titokban tartják. A pályaudvarra való szállítás alatt a fogháztól az . állomásig erős lovas- és gyalogos katonai őrségeket állítottak fel. Az elitéltek védőik utján felebbezést jelentettek be az ítélet ellen, a mit előreláthatólag tiz napon beliií fog tárgyalni a düsseldorfi francia katonai fclcbbylteli bíróság.
