Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-09 / 124. szám
Ara egy és fél dinár XXIV. évfolyam Sziibotica, SZERDA 1923. május 9. 124. szám Etgjeieiúk minden reggel, ünnep alán és héttőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-53, Szerkesztősé? 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár hZhith.LSZlóSLG: Krolja Áiexandia-uiica 4 szám alatt Kiadóhivatalt Kralja Alcxentbra-nlica 1 (Leibach-palota) Az adókivető bizottságok megkezdik működésüket. Izzasztó székük elé kerülnek a nagy vagyonok s nagy jövedelmek urai, hogy számot adjanak arról, miiyen mértékben képesek hozzájárulni az állam terheinek viseléséhez. Sorra kerülnek a kereskedők is, akiket a közhit a könnyű kereset és hirtelen meggazdagodás szerencséseinek tart s akiktől rég elmúlt idők, rég elköltött jövedelmeiről követelnek számadást. Ha más nem történik csak ez, még nem volna érthető ez az ideges készülődés, az a mozgolódó bizalmatlanság, amivel a kereskedők az adókiveíő bizotísá gok működése elé néznek. Végre fs, odót fizetni nem jó — állapította meg már régen a népből csesség. Az adófizetés nem tartozik azok közé az állampolgári kiváltságok közé, ami nélkül nem boldog az állampolgár és amit 4egfélíeítebb szabadság jogai közé soroz. Ám adót fizetni soha sem volt jő s még ebből nem lenne érthető az az általános felzúdulás amivé a régi időkből ismeretes panaszok elmélyültek. Kell valami más okának is lenni, hogy már most, amikor a bizottságok még meg sem kezdték működésűket, a polgárság már is kezd belefáradni az avenam non ellenállás megszervezé sébe. Nem csak az adóalap megállapítási módját sérelmezheti a polgárság, hanem az egész adó politikát. Az adótörvényhozástól az adótörvények végrehajtásától kezdve az adózók végrehajtásáig az adópolitika minden megyilatkozását. Az adótörvények s adórendeletek az úgynevezett alkalmi tör vényszerkesztésnek minden jel iemző sajátságát magukon viselik. Nem rendszeres, jól átgondolt s konzekvensen megvalósított adó politika jut döntő szerephez az adótörvényekben. Nem vigyáznak arra, hogy az egymásután következő adótörvények egységes adórendszerbe összefoglalhatók legyenek, nem gondolnak arra, hogy az adótörvények nem akkor jók, ha csak az állami bevételek fo kozósót tartják szem előtt, hanem akkor, ha a kincstár érdekét úgy védik meg, hogy a termelés fentartásál, sőt fokozását elősegítsék. Az az adó, amelyik tönkreteszi, vagy legalább labilissá teszi az adózó exísztenciójái, nem szolgálhatja az államkincstár érdekét. Feldúlt exisztenciákból, bezárt üz letekből, a kihűlt kazánok gyár telepeiből lehet egyszer nagy va győrit kisajtolnia, de állandó s fokozódó jövedelmet nem. A Iegiuxusiozusabb kiadás indokoltabb, mint az adóst agyonfojtó fizetés követelése. Nagy hiba az is, hogy a szakköröknek és érdekképviseleteknek minden hozzászólásától elvonják a törvénytervezeteket. A kereskedők legtöbbször csak a hivatalos apbói tudják meg, hogy a közteherviselés milyen módját gondolta ki, dolgozta fel, foglalta törvénybe s hajtja végre a pénzügyi kormányzat. A gyakorlati élet tapasztalatain nem szűrik keresztül a hivatali szobák tervezeteit. A gyakorlati élettől való ez az elzárkózás nemcsak a pénzügyi törvényhozást, hanem a pénzügyi adminisztrációt is jellemzi. Az ilyképen megalkotott adótörvényeket azután rendszerint olyan tisztviselők hajíjak végre, akik legfeljebb csak azokat a szabályokat ismerik, amiket végre kel! hajtani, de nem ismerik azokat az embereket, vállalatokat, üzemeket, sőt azokat az életfeltételeket, amikre a törvényt alkalmazni kell. A helyzet körülbelül az, mintha gyógyszerészek gyógyítanának. Az orvosságot jól ismerik, de a beteget sehogy. Az adózó állampolgár jóformán Csak az adókivető bizottságok ré vén része a pénzügyi kormányzatnak. Érthető tehát, hacsak az adókivető bizottságok működésére reagál. Ez az ő részéről érthető, de az államkincstár részéről nem. Az adózót, a gyakorlati élet tapasztalatainak gazdag szegényét bele kell kapcsolni a pénzügyi kormányzatba, hogy tanácsával, fölvilágositásóval, gyakorlati ismereteivel s áldozatkészségével segítse azt a kétségtelenül nagy munkát, aminek 8Z állam szükségleteiről való gondos kodás lenne az egyetlen föladata. WESwmA Fenyeget az erős kéz, politikája Hétfőn összeül a nemzetgyűlés — Ki lesz az elaök ? Fenyegető hangok a horváíck ellen — Viharok a mandátumok igazolása körül A belpolitikai helyzetben a keddi napon sem történt lényegesebb esemény ; a parlamenti klubokban meglehetős csend honol és a nap folyamán a minisztertanács sem tartott ülést. Dr. Petes, a képviselőház ideiglenes elnöke délelőtt meglátogatta Pasics miniszterelnököt, akivel hosszabb ideig tárgyalt. Mint megbízható forrásból értesülünk, a konferencián elhatározták, hogy a parlamentet hétfőre összehívjuk. Addigra kinyomatják az igazoló bizottság jelentését és szétosztják a képviselők között is. A szkupstina hétfői ülésének napirendjén az igazoló-bizottség jelentése szerepel, amiről előreláthatólag csak három-négynapos vita lesz, tekintettel arra, hogy a házszabályok nagyon korlátozzák az igazolás körüli vitát és így ezt obstrukcióval nem lehet hosszabb ideig elnyújtani. A parlament elnökének megválasztására csak az igazolások megtörténte után kerül a sor. Az elnök személyére nézve még mindig különböző kombinációk vannak forgalomban, amiknek azonban nincs sok tárgyi alapjuk, mert valószínűleg Pasics miniszterelnök fog erről dönteni, ő pedig nem igen szokott terveiről előre nyilatkozni. Legtöbbet Jovanovics Ljuba elnökségét emlegetik, aki azonban nem szívesen vállalná ezt a tisztséget, mert eb ben az esetben nem gyakorolhatna annyira befolyást a kor mány és radikális párt politikájára. Egyes politikai körökben viszont arra számítanak, hogy Jovanovics lesz Vutcsics belügymf niszter utóda, aki ellen az utóbbi időben egyre erősebb ellenszenv nyilatkozik meg a radikális pártban. Mindezek azonban egyelőre csak kombinációknak tekinthetők. Újra kisért a koalíció A belpolitika eseménytelensegének részben az is egyik előidéző oka, hogy Korosec, a föderalista blokk beogradi meghatalmazott követe, még Ljubljanában tartózkodik. Valószínűleg csütörtökön vagy pénteken érkezik vissza Beogradba, közben azonban elmegy Zagrebba is, hogy Radicscsal tanácskozzék. Politikai körökben, különösen azonban az ellenzék körében ismét az a meggyőződés kezd tért hódítani, hogy a radikálisoknak nem sikerül a blokkal megegyezési létrehozni és végül mégis kénytelen lesz a kormánypárt a demokratákkal létesíteni koalíciót, Harvátországban pedig az erős kéz politikája következik. Hir szerint újra bizalmas tanácskozások kezdőd ek a radikálisok és demokraták között. Ezeket a híreket megerősíteni látszanak Radícsnak és Korosecnek legutolsó ismert nyilatkozatai, amelyek valamivel élesebbek, mint ez előbbi nyilatkozatok. A N vosti értesülése szerint a radikálisok körében is meglehetősen számítanak ezzel az eshetőséggel. Egy radikálispárti vezetőférfi kijelentése szerint abban az esetben, ha Radies és Kcrosec továbbra is kitartanának amellett a tárgyalási alap mellett, hogy nincs nemzeti egység, hanem három nép áll egymással szemben, akkor bajosan fog a kormányzópárt a blokkal megegyezésre jutni. Ezek a híresztelések nagyrészt a demokrata párt köréből erednek. akik szívesen lótnák a koalíciós tárgyalások felújítását; a híreket azonban egyelőre óvatossággal kell fogadni. A helyzet tiszta képe csak a parlamenti elnökválasztás után fog kibontakozni, mert Radics — amint bejelentette — csak ekkor akar akcióba lépni. Az igazoló bizottság ülése A keddi nap folyamán politikai körökben a legnagyobb érdeklődés az igazoló bizottság tárgyaásai irányt nyilvánult meg, amely úgy délelőtt mint délután meglehetős viharos volt. A délelőtti ülésen a vranjei kerület mandátumai körül fejlődött ki hevesebb vita. A demokraták ugyanis azzal vádolták fankovics Velizár közlekedésügyi minisztert a radikális párt tSbBi jéloítj nií, hogy az agitáció során visszaéltek a király nevével és a rendőrhatóságokat is szolgálatukba állították. A radikálisok heves vita közben azt bizonyították, hogy ezekre a vádakra nincs kellő bizonyíték, a mely álláspontot a bizottság is szótöbbséggel magáévá tett. A délelőtti ülésen igazolták Pribicsevics Szvetozár pozsegai mandátumát, valamint a demokraták Ilka krbavai mandátumait is, mig e kerületek Radics párti mandátumait — éppúgy mint az előbbieket — nem vették tárgyalás alá. A délutáni ülésen a legviharosabb vita a kumanovoi mei,dátumok körül fejlődött ki, ahol mind a három mandátumot a demokraták nyerték el, « rad: kálisoknak azonban csak csekéiyszámu szavazat hiányzott a hányadoshoz. A radikálisok panasszal éltek amiatt, hogy Szlobovnicska faluban a választás napján bogár komitácsik törlek be és lehetet enné tették a választások folytatását, a radikális párt két vezető tagját pedig megölték. Zsednak községben a bulgárok tenorja miatt a szavazóknak több mint fele nem mehetett az urnákhoz. Egy harmadik községben a választási elnök a törvény előírása ellenére csak a választás napján érkezett meg és igy a szükséges előkészületeket nem is tehette meg. Emiatt Kojics radikálispárti képviselő azt indítványozta, hogy az összes mandátumokat semmisítsék meg. Az indítványt heves vita követte, amely annyira elfajult, hogy az elnök kénytelen volt az ülést tíz percre fölfüggeszteni. A szünet alatt a bizottság radikálispárti tagjai a pártkiubban értekezletet tartottak és az ülés megnyitása után azt indítványozták, hogy a döntést erről a kérdésről II Az adópolitika hibái