Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-07 / 122. szám
J923. május 7. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Tanúvallomások a Knipp-pörben Wercleubol jelenük: Szombaton folytatták a tárgyalást a Krupp-gyárak igazgatói ellen. Először Gequiers francia katonát hallgatták ki tanúnak, aki súlyos eltenmondásba keveredik vallomásának utolsó és legfontosabb részében, amikor azt állította, hogy Müller számtanácsosnak megmondta, hogy a munkások oszoljanak szét, mert különben a tiszt lövetni fog. Utána több francia katona vallja, hogy a munkások bunkókkal és egyéb szerszámokkal voltak ellátva. Egy tizedes határozottan állítja, hogy egy munkás kezében egy parabellum-revolvert látott. Müller erre megjegyzi, hogy vájjon csakugyan parabclluni-revolver volt-e, nem tudja, de annyi bizonyos, hogy valami ócska, rozsdás szerszám volt. Snowden tanú, aki abban az autóban foglalt helyet, amelyet az izgatott tömeg felborított, kijelenti, hogy a munkásság szidalmazta és bántalmazta. Ki kell azonban jelentenie, hogy a Krupp-fele tűzoltóság erélyes fellépése megmentette a további kellemetlenségektől. Hetedfőibillió a német birodalom függő adóssága Hermes birodalmi pénzügyminiszter a birodalmi költségvetési bizottságban expozét adott a birodalom pénzügyi helyzetéről. A miniszter kifejtette, hogy a birodalom függő adóssága ez év első negyedében másfélbillióró! hat és fél billióra emelkedett. Március végéig a birodalom kiadásai 6.8 billióra rúgtak, mely összegből a bevételek csupán 1*7 "billiót fedezték. A birodalomnak a birodalmi bankkal szemben fennálló tartozása 1.7 billió, fizetési előlegekre és az egyes országoknak nyújtott kölcsönök fejében több mint egy billiót fizettek ki. Dr. Hermes bejelentette végül, hogy a birodalmi kormány el van tökélve arra, hogy igyekezni fog a birodalmi bankkal együtt a márka árfolyamát tartani. A menekültekből is élnek? Kép a menekültek viszonyainak mélységeiből A Budapesten megjelenő Nép című kurzusíap írja szombati számában a következőket: A menekültügyi viszonyokra vet szomorú fényt az a rágalmazási per, melynek első fejezete ma játszódott ie dr. Rád Árpád kir. járásbiró előtt a budapesti büntető járásbíróságon. Vádió volt dr. Jedlicska Jenő ügyvéd, akiről legutóbb az a közlemény jelent meg különböző keresztény és liberális lapokban, hogy »Jugoszláviából kiutasított ügyvéd, lapszerkesztő, és pártelnök«. Azzá! vádolta dr. Bolgár Ferenc gyógyszerészt és földbirtokost, hogy ez azt állította róla egy lakásügyben, hogy ö, Jedlicska. azért üldözi az alpereseket, mert meg akarja vágni őket, hogy fiuk kártyaadósságát fizessék meg. A vádlott beismerte, hogy tényleg ezt, sőt sokkal többet is állított Jedlicskáról, Üe kérte a bizonyítás elrendelését. Dr. Temunovics Zoltán ügyvéd, a vádlott képviselője, okolta meg a bizonyítás elrendelése iránt előterjesztett kérelmet és sorolta fel a bizonyítékokat. Előadta,, hogy az olyan emberek, mint a sértett, az okai a magyar menekültek rossz hírének. Jedlicska ugyanis kiadta magát politikai menekültnek, jóllehet öt a szerb belügyminiszter saját kérelmére szerb állampolgárnak ismerte el és kiutasítását külön rendeletben egyenesen eltiltotta. Jediicska Bálint Urbán Sándor kisgaza kárára elkövetett yáitócsalás és sikkasztási miatt volt kénytelen menekülni. Ekkor, szökött át Magyarországra. Ezután megkezdte Jedlicska zsaroló vizeiméit. Akiről tudott valamit — úgymond — a menekültek közül, vagy akire sikerült valamit koholnia, azok ellen a hatóságoknál följelentést tett a legkülönbözőbb címeken s azután megizente nekik, hogyha azonban neki ilyen vagy olyan előnyt biztosítanak, akkor eláll a további lépésektől. Közben persze élvezte a politikai menekülteknek járó előnyöket. A bíróság égés?; terjedelmében elrendelte a kért bizonyítást. Uj tárgyalást akkor tűz ki, ha a beszerezni kért okiratok beérkeznek. Minthogy a Jedlicska—Bolgár-ügy még bírói elbírálás alatt van. minden kommentár nélkül közöljük le a Nép cikkét. Eüanyhiilt a bukaresti tisztviselő-sztrájk Ezer tisztviselőt bocsátottak el Kolozsvárról jelentik: A tisztviselői sztrájkban fordulat állott be. A tisztviselők egy része szükségbe jutva a sztrájk következtében, kénytelen volt munkába aílani. Továbbra is sztrájkban maradtak az igazságügyi és városi tisztviselők. A vidéken lefolyt sztrájk általában inkább tüntetésszerü volt. A tisztviselők nagyrésze szintén munkába állott. Akiknek azonban megvan a lehetőségük rá, kitartanak továbbra' is a sztrájk mellett. Az Aáeventl jelentése szerint eddig körülbelül ezer strájkoló tisztviselőt bocsátottak el az állami és községi szolgálatból, A középiskolai tanárok kiküldöttei elhatározták, hogy a tanárokat és tanítókat országos kongresszusra hívják össze a fizetésemelés kérdésében, A tisztviselők elégedettségét nem igen fogja előidézni az a jelentés, amely szerint a költségvetési bizottság tudomásul vette a pénzügyminiszter nyilatkozatát, hogy a költségvetésben a tisztviselők fize tcstendezésére elöirényzott 500 milliót nem áll módjában felemelni. A bizottság a felosztási kulcs újabb piegáüapitását tervezi. Stambui rózsája Stambulban Magyar operett Konstantinápolyban A kíváncsiság elvisz a Petits Chamsra: az ázsiai partról, Kadiköjböl, átjött ide vendégszerepelni, az ottani operett társulat. Vasárnap délután van, a színház körül nagy gyermeksereg játszik. Az obiigát néger sem hiányzik a színház foyerjából, vörös frakk van rajta és fehér glacékeztyü. A terem teljesen megtelt, a világ legvegyesebb publikumával : angol és francia tisztekkel, lakkcsizmás olaszokkal, fezes törökökkel, fekete sapkás perzsákkal, örmény és örög urakkal és hölgyekkel, az utóbbiak alappal a fejükön, mert igen sok esetben csak ez különbözteti meg őket a török nőktől, akik itt is fekete főkötőjükben ülnek, leginkább a páholyok első sorában. A kevésbé előkelő helyeken még nagyobb az emberekben a variáció, az összes „antant hatalmak képviselve vannak. „Őrmestertől lefelé“ is. a török fegyvernemnek is és az összes „közelkeleti“ népfajok. Oroszok, arabok, tatárok, kurdok, perzsák és a jó Isten a megmondhatója, hogy miknek hívják őket. Negyed négy még csak, a közönség azonban már teljes számban egybegyüít és ezt közli is a rendezőséggel: hatalmas orkán süvít végig a termen, a tömeg zug és kiabál, botjával veri a padlót és tenyerével ülése támláját, hogy megkezdődjék az előadás. A színpadról megjön a válasz: most ott dorombolnak, mire lent lassan elcsendesül. És ez megismétlődik még vagy kétszer s aztán fölmegy a függöny s lenge toalettben megjelennek Stambui rózsái, meztelen felsőtesttel, ugyanolyan alsórésszel, de ezt legalább egy színes tüllbugyogó borítja, lila és sárga, zöld avagy kék. A rzivárvány minőeo szine jelent kiabál s igazán jó, hogy itt vannak, legalább egy kissé tompítják a meztelenséget. Itt van előttünk a hárem, szerencsémre, mert úgy is csak ez az egyetlen lehetőség, hogy ilyesmit lássunk itt, a hárem áilitólagos hazájában. Na, igen, a hárem, a hogy ezt a bécsi libretisták gyengén csapongó fantáziájukkal elképzelik. Feltűnik, hogy a török nők nagy érdeklődéssel bámulnak a primitiv színpadra, úgy abogy az szokott, aki először lát valamit, de amiről hallott. Igen ők már hallottak valamit a háremről, de másmilyennek képzelték el, mert folyton mosolyognak. Es hogy mosolyognak. Szegény libretisták ... Az.előadás. Nem merem kiirni egyik vidéki város nevét sem, nehogy megsértődjön. E tekintetben még sokat kell a törököknek feiiődniök. Hogy is alakuljon ki náluk a megfelelő szinészgeneráció — ami a nemzeti irodalom szempontjából igen fontos volna —, amikor nincs színésznőjük. Nincs török színésznő, mind csak egynek a létezéséről beszélnek, de az sem játszik. Csodálkozni nem lehet ezen. hiszen a török nő csak most kezd átalakulni európaivá, ami a fátyol hátravetésével még nem történik meg. Évszázados tradíciók máról-holnapra nem változhatnak meg. Itt még mindig függönnyel elkerített hölgyszakasza van minden villanyos kocsinak, minden cukrászdának külön szobája s embermagasságu rácsos kerítéssel elkülönített imahely a nők számára akárhány mecsetben. És a stambuli kinoba délutáni előadásra férfi nem teheti be a lábát, mert ilyenkor csak nők számára pereg a film, viszont este csak férfiaknak. A török nő eddig a színpadon elképzelhetétlen volt. Ä rómaiak férfiakkal játszatták le a női szerepeket, a törökök örmény és görög nőkkel. Stambui rózsái is az ő soraikból kerültek ki, A török múzsának tehát idegenek a papnői, idegen ajkakon csendül meg a törők szó. Irinyi Jenő hírek • n* — Mária királynő dalmáciai utazása. Beogradból jelentik: Máris királynő május 10-én Dubrovnikből Splitbe utazik, ahoi ünnepélyes fogadtatására már minden előkészület megtörtént. Mária királynő Dubrovnikben ötvenezer dinár segélyt osztott ki magánpénztárából a szegények között. — Szent György ünnepe. Vasárnap Suboticán a lovasezred fényes keretek közt ünnepelte meg Szent György ünnepét. Kora reggel a városligetben a katonazene térzenét adott, amelyen resztvettek a többi ezredek is a suboticai tisztikarral élükön. Beogradban, Noviszadon és Péterváradon szintén megünnepelték a helyőrségek Szent György ünnepét, amelyen a katonaságon kívül résztvett a polgári lakosság is. — A passzív területek ellátása. Beogradból jelentik: A szociálpolitikai miniszter Montenegróban 180 vagon, Dalmáciában 300 vagon és Bosznia-Hercegovinában 250 vagon gabona kiosztását rendelte el az Ínséges lakosság között. — Csehszlovákiában megmarad a halálbüntetés. Prágából jelentik: A német kisebbségi képviselőknek a halálbüntetés eltörléséről benyújtott indítványát a többség elvetette. A halálbüntetés tehát továbbra is érvényben marad Csehszlovákiában. — A oovisadi szerb nőegylet beogradi előadása. Novisadról jelentik : A novisadi szerb jótékonysági nőegylet május 10-én Beogradban a színházban nagyszabású jótékony előadást rendeznek, amelyen a legelőkelőbb novisadi hölgyek pantomim és balett számokkal fognak szereelni. Az előadás jövedelmét egyleti áz felépítésére fogják fordítani. — Lehet titkos jelű táviratokat küldeni. A posta- és távirdaügyi minisztérium megengedte, hogy kereskedők, iparosok és pénzintééetek üzleti ügyekben titkosjeiű (siíírirozott) táviratokat küldhessenek. A chiffrehasználatért évenként 500 dinár dijat kell fizetni. A chiffre kulcsát a postaügyi minisztériumhoz előre be keli terjeszteni— Milliárdos zsidó altruista bank alakul Budapesten. Budapestről jelentik: Az amerikai zsidó jótékonysági intézetek a magyarországi zsidó kisiparosok és kereskedők támogatására egy milliárd magyar korona alaptőkével bankot fognak Budapesten létesíteni, amely a banküzlet minden ágával foglalkozik és a kézműveseknek, kisvállalkozóknak altruista alapon nyújt kölcsönöket. Az alapításban részt vesz az óbudai Freudiger-család is, vezérigazgstójául pedig Alapi Bélát, a Belvárosi Takarékpénztár igazgatóját szemelték ki. — Három hónapi moratórium a kereskedőknek Romániában. Bukarestből jelentik: Tegnap minisztertanácsot tartottak, amelyen elhatározták, hogy a közigazgatási reformtervezetet még az idei parlament eié terjeszti. Bejelentették, hogy a kereskedők külföldi tartozásainak fizetésére három hónapi moratóriumot engedélyeztek. Minisztertanács után a liberális párt helyiségeiben pártgyülést tartottak, ahol Bratianu Jonel miniszterelnök hosszasan beszélt és tájékoztatta a párt tagjait a jelenlegi helyzetről. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány helyzete szilárd és erős. — Összerombolt filmváros. Berlinből jelentik: A berlini Unió-filmgyár tempelhóíi gyártelepén nemrég városrészietet építettek felvételek céljaira faházakból. A környékbeli lakosság az igazgatóságtól engedélyt kért és kapott a forgácsok összegyűjtésére. A sok szegényember hamarosan összeszedte a forgács-hulladékokat. Röviddel ezután négyszázfőnyi tömeg megrohanta a filmvárost és nem találván forgácsot, fejszékkel és csákányokkal összerombolták az épületeket. A vállalat felbecsülhetetlen károkat szenvedett. A zavargókat a rendőrség kergette ki a telepről. Tizenhét embert letartóztattak. — Leszúrta a felesége védelmezőjét. Lovas Sándor poklostelki ácsmester már hosszabb idő óta él rossz viszonyban a feleségével, akit állandóan ütött, vert. Megtörténi már az is. hogy Lovas egy gombostűvel akarta megölni feleségét olymódon, hogy a gombostűt, míg az asszony aludt, fejébe akarta verni egy kalapáccsal. Hétfőn délután Lovas a község uccáján üldözte végig az asszonyt, persze most is részegen. Ekkor jött arra Egyedi László községbeli ács, aki rászólt Lovasra: — Nem kell mindenért az asszonyt bántani. Azzal elébe áll a duhaj embernek, úgy hogy ezalatt Lovasná bernenekülheietí egy házba. Mikor Lovas ezt látta, annyira felingerült, hogy bicskát rántott és Egyedi Lászlóba döfte. A szúrás szivén találta a szerencsétlen embert, aki azonnal meghalt. Lovas a szőlőhegyre menekült, majd visszament lakására, ahol az ágy alá rejtőzött. Ott találták meg a csendőrök, akik bekísérték a nagyváradi ügyészségre.
