Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-07 / 122. szám

2. oldal BACSMEGYEl NAPLÓ Juhász Nagy Sándor visszatért Magyarországba Budapestről jelentik, hogy dr. Juhász Nagy Sándor volt országgyűlési képvi­selő, aki az októberi forradalom után a Berlnkcy-kabinetben az igazságügymi­niszteri széket töltötte be, visszatért az emigrációból szőkébb hazájába, Deb­recenbe. Juh isz-Nagy Sándor ellen for­radalmi szereplése miatt idáig sem volt semmiféle eljárás folyamatban, csupán azért élt önkéntes számkivetésben Becs­ben, mert' októbrista meggyőződéséből nem volt hajlandó engedni. Az emigrá­cióban a jobboldali csoportokkal tartott fenn érintkezést, de az ernigrációs po­litikában aktiv részt sohasem vett és teljes visszavonu'tságban tudományos ku­tatásaival fogla'ko-olt. Egyik budapesti inp tudósítója előtt Juhász-Nagy Sándor — Peidl Gyula és Nagy Vince után a Károlyi-kormányok harmadik minisztere, aki az emigrációból tért vissza Magyar­­országra — a következőket mondotta elhatározásáról : — Hazatérésemnek — semmi politi­kai háttere nincs. A honvágyon kívül a kötelességtudat hozott haza, hogy most amikor Magyarország válsága tetőpont­jához közeledik, itthon osztozzam hon­­íitársaimtr.al jóban és rosszban egy­aránt. Debrecenben fogok letelepedni s mint a református egyház főjegyzője, tevékenységemet főleg az egyház ügyei­nek szentelem, amely egyház szeretette! hivott és várt vissza. Egyéni ambícióim nincsenek, mint egyszerű polgár dol­gozni akarok.---------------—-----------------------------------------­AKözgazdasági Bank r. t. XXXI’ik évi közgyűlése Subotica egyik legrégibb, nagytekin­télyű és virágzó pénzintézete, a Köz­gazdasági Bank Részvénytársaság XXXI, évi közgyűlését tartotta meg május. 6-án vasárnap délelőtt az intézet székhaza* ban. A közgyűlésen megjelentek: a ke­reskedelmi és ipari miniszter képvisele­tében Zebity Miiorád miniszteri inspek­tor, a városi hatóság képviseletében Tikvicki István rendőrkapitány, Gutfmann Mihajlo a beogradi Opšia Privredna Banka igazgatósága, (Beograd) Zsuvlje­­vics Dirr.itriie, volt igazságügyi minisz­ter osztályfőnök, (Beograd) Sknltéty Ferenc nyugal. alispán, ^Sombor) Mata­­rics István nagykereskedő (Sombor) és még számosán a helyi pénzintézetek vezetői közül. A közgyűlést Konyovics Dávid som­­bori királyi közjegyző, az intézet társ­elnöke nyitotta meg délelőtt féltizenegy órakor. Üdvözölte a kereskedelmi és iparügyi miniszter képviseletében meg­jelent Zebity Milorad kereskedelmi és ipariigyi minisztériumi inspektori, majd megállapította, hogy 32 részvényes je­lent meg a közgyűlésen 11649 darab részvény és 2033 szavazat képviseleté­ben, a közgyűlés tehát — amelyet a helyi lapokban a törvényes időben meg­hirdettek — határozatképes. Az igazgatósági jelentés szerint az elmúlt évben elhatározott tőkeemelést sikeresen keresztülvezették és ezáltal az intézet saját tökéit 28 millió koronára emelte. Betétekben több mint 100 mil­lió korona van gyümeiesözöleg elhe­lyezve és az intézet kihelyezései az 1922. évben meghaladják a 180 millió koronát. A Közgazdasági Banknak négy fiók­­intézete van és pedig Somborban, Apa­iinban, Pacséron és St. Moravicán. Az intézet tervbe vette vidéki üzletkörének további nagyarányú kifejlesztését. Az igazgatóság javasolta, bog;- az elért 3 millió 48.645 korona tiszta nye­reségből részvényenkint 60 korona osz­talékot fizessenek, ami 15 százalék ka­matozásnak felel meg. Prodancsics István terjesztette elő ezután a felügyelőbizottság jelentését és kérte a fclroenlvény megadását. Utána dr. Fischer Jákó szólalt fel és kijelentette, hogy mint részvényes, egy­szer egy évben felhasználja az alkalmat, hogy szavazatát megindokolja. Az igaz­gatósági és felügyelőbizottsági jelentést örömmel veszi tudomásul és megnyug­vással látja, hogy az intézet sziklaszilárd alapokon áll és egyike azoknak a nagy amelyek a nagy háború megrázkódta­tásait csorbítatlan erővel kiállották. Ez­után három részletkérdési terjesztett elő egyes üzletágakra vonatkozóan. Felszólalására dr. Kiss József vezér­­igazgató válaszolt és minden irányban kielégítő feivilágositásokat adott. Ezután a közgyűlés úgy az igazgató­ság!, mint a felügyeiőbizottsági jelentést tudomásul vette és a felmentvényt meg­adta. Ezzel a közgyűlés véget ért. Kényszer-kommimizmus Bulgáriában Sztarafouímszki beterjeszti a bolseviki-torvéuyt Szófiából jelentik: Szombaton megjelent az uj szobranje egybeki­­vásárol a királyi ukáz, amely a szob­ranje első ülését május 21-ikére tűzte ki. A parlament elé két javas­latot fognak először beterjeszteni: a költségvetést és a kommunisták el­leni törvényjavaslatot. Sztambulinszki már a választások előtt bejelentette, hogy szigorú tör­vényt fognak hozni a kommunisták ellen és most legelső teendői közé tartozik, hogy ezt az ígéretét be­váltsa. A javaslat egyben keserű szatíra is akar lenni a kommunisták ellen, amennyiben saját elveiket használják fegyverül velük szemben és elrendelik valamennyi bolseviki vagyonának elkommunizálását. A törvényjavaslat szerint minden faluban, ahol tíznél több kommunista, választó van, kommiiní kell létesíte­ni, olymódon, hogy a bolsevikik min­den ingatlan és ingó vagyonát kom­­munizálják. A vagyonok elkobzását a helyi komité végzi, a kommunák jövedelme azoknak tagjait illeti. A kommüut a helyi szovjethatóság igazgatja, ameiy a községi szovje­tek egy képviselőjéből, az államha­­tóságok egy megbízott tagjából és a komm tin által választott három tagból áli. Ennek a választásában minden nagykorú férfi és nő részt vesz. A kommunistáit családtagjai elvesztik örökösödési jogukat és minden vagyonuk a kommunára száll. A kommunák tagjai azonos rendszabályok szerint élnek, hatá­rozott munkaidő mellett dolgoznak és élelmiszert, valamint minden egyéb közszükségleti cikket szel­vény ellenében a vagyonközösség i aktárából kapnak. A törvényjavas­lat mellett még egy külön szabály­zatot is ki fognak bocsátani, amely­nek elkészítésénél figyelembe ve­szik a speciális bulgár viszonyokat. A törvény hat hónappal megszabása után lép életbe, • - \ * < Mit vár Magyarország Bethleni külföldi utjátói? Két héten belül döntés várható a magyar jóvátétel kérdésében Bethlen István grófnak. Magyar­­ország miniszterelnökének a jóvá­tételt bizottság előtt elmondott ex­pozéját már a párisi lapok kommen­tálják. A. francia lapvéleményekről az első értsiilések már megérkeztek Budapestre. A magyar politikai élet egyik kitűnősége a következőket mondotta Magyarország reményke­déseiről: — Az egész magyar politikai élet a sorsdöntő eseményeket megelőző csend feszültségében várja Bethlen és Kállay pénzügy: missziójának eredményét. Francia és angol lap­vélemények, az expozé listásának reménytkeltő külsőségeiről beszá­moló táviratok kétségtelenül bizo­nyos kedvező hangulatra engednek következtetni, đe politikai életünk komolyabb tényezői nem győznek eléggé figyelmeztetni arra, hogy a vérmes remények gyors teljesülése, főként gazdasági szanálásunk tény­leges eszközeinek tényleges rendel­kezésünkre bocsátása talán még nem nyer elintézést a mostam külföldi úttal. Ám ha csupán elvi hozzájáru­lást sikerül is most megszereznie Bethlennek meg Kállaynak: ez is oly eredménye lesz e pénzügyi misz­­szió első etapjának, mely komoly eredménynek számit. — Döntést azonban mindeneseire fog hozni Bethlen és Kállay mostani külföldi uija, melynek bizonyára még jelentős két közbenetső állomá­sa London és Róma. A dolgokat jól látó és komolyan mérlegelő magyar politikai tényezők főként Róma felé fordulnak figyelemmel. Mert mig, Franciaország és Anglia inkább csak közvetve érdekeltek a zálogjogok felfüggesztése tekintetében, addig Olaszországnál már közvetlen anya­gi érdekeltsége is beleszól a kérdés kedvező elintézésébe. Azonkívül nem szabad figyelmen kiviil hagyni a közvetlen érdekeltséget hangoztató kisántánt államait sem. különösen Romániát és Jugoszláviát, mely két állam eddig annyira elzárkózott előlünk, hogy még kereskedelmi szerződések megtárgyalásáig sem jutottunk cl velük. — A magyar kormány előterjesz­tése és az azt támogató elaborátu­­tnok e pillanatban a jóvátételi bi­zottság tizenháromtagu albizottsága előtt vannak; ez lesz hivatva véle­ményezést adni és javaslatot tenni a plénumnak. Ez és ennek alapján' az elvi döntés meghozatala, egy vagy két hétig tart. Franciaország lehetetlennek tartja a megegyezést Cnno és Rosenherg kormányával Átadíák a francia és belga választ a német ügyvivőknek Bécsi jelentések szerint az ottani ántánt-körökhöz érkezett párisi je­lentések szerint a párisi kormány­körök egy részének felfogásában kedvező fordulat diilott be. Hangoz­tatják, hogy a német jegyzék *nem fogadható el, de mindenesetre disz­­kutábilis. Ráeszmélnek, hogy az utolsó évek megadták az alapot a tárgyalásra és úgy vélekednek, hogy ez a tárgyalás mindenesetre sokkal könnyebben volna lefolytatható, ha mind a két államban más férfiak volnának kormányon, akiknél az el­leniétek nem fejlődtek ki olyan éle­sen, mint a mostaniaknál. Beavatott helyen azt tartják, hogy a német jegyzékre küldendő fran­cia választ úgy szövegezik meg, hogy Németországnak módjában le­gyen újabb jegyzékben válaszolni. Nem számolnak azzal a lehetőség­gel, hogy Németország nyomban válaszolni fog és azzal sem, hogy a Cutio—Rosenberg-féle kormány ha­marosan megbukik, jóllehet, francia illetékes körökben .szívesen látnák a német kormányválíozúst és azt han­goztatják. hogy Rosenbergnek a né­met birodalmi kormányban való megmaradása kizárja a megértés légkörének megteremtését. Fran­cia vezető körök nem titkolják azt a felfogásukat, hogy a mostani fe­szültség igazi enyhülése csakis a német fizetések és szolgáltatások teljesítése arányában következhetne be. A ruhrvidéki megszállás jellege nyomban lényegesen enyhül, ha Né­metország megértési szándékának jeléül kifejezetten előzetesen elis­merné annak az elvnek a jogossá-1923; május 7. gát’, Bogy Franciaország csupán fo­kozatosan. éppen a német teljesíté­sek mértékéhez képest, ürítheti ki a megszállott területeket. Hangsúlyoz­zák, hogy ebben az esetben a ruhr­vidéki megszállást egy egyszerű ellenőrzési művelet mértékére kor­látoznák. Vasárnap délután nyújtották át a párisi német ügyvivőnek a francia választ a német jegyzékre. A sajtó képviselőit értesítették, hogy a jegy­zék szövegét vasárnap este nyolc órakor átvehetik a francia külügy­minisztériumban. föltéve, hogy va­lami váratlan esemény nem jön köz­be. A belga jegyzéket ugyancsak va­sárnap délután adták át a brüsszeli német ügyvivőnek. A francia és a belga jegyzék telje­sen egyező szövegben készült. Poin­caré miniszterelnök a francia választ a belga kívánságok figyelembevéte-; lével szövegezte meg, mire a belga kormány úgy határozott, hogy a i maga jegyzékét a francia válasszal) azonos szövegben állapítja meg. Szombaton délután a francia kül­ügyminisztérium Anglia, Olaszor­szág és az Egyesült-Államok nagy­követeinek megküldötte a francia jegyzék teljes szövegét. Az a tény, hogy a választ 24 órával a német ügyvivőnek való átadása előtt meg­­küldötték a szövetségeseknek és Amerikának, nyilvánvalóvá teszi azt a szándékot, hogy Franciaország és Belgium a szövetséges és társult hatalmaknak módot akar nyújtani, hogy a végleges válaszhoz még?: elküldése előtt hozzászóljanak. Katonaság csinál rendet a kolozsvári egyetemen A kolozsvári egyetemi zavargáso­kat — mint jelentik — nem az egyetem tervbevett bezárásával szün­tetik meg, hanem a katonaságra bízzák a rendcsinálás munkáját a főiskolán. A kolozsvári egyetem tanári tes­tületé szombaton délután értekezle­tet tartott, hogy a diákmozgalom ügyében tanúsítandó magatartásukat precizirozzák. A tanári értekezlet alatt mintegy kétszáz egyetemi hall­gató jelen'meg az egyetem főbe já­rata előtt. A tanári testület óvatos­ságból katonai és rendőri karhatal­mat kért, mire a katonai készültség az egyetem előtti tere! kiiirittette és az egyetem épületét őrizet alá vette. Ezután a tanári testület tovább folytatta értekezletét, amelyen elha­tározták, hogy a legradikálisabb eszközök igénybevételéhez fordul­nak és a diákmozgalom vezetői kö-i zül mintegy buszát az egyetemről való kizárással fog büntetni. Az egyetem épülete ellen intézett támadás következménveképen Petala tábornok, a hatodik hadtest parancs­noka Kolozsvár utcáin a következő rendeletét ragaszttatta ki: Cluj város területén eltiltatik; a) Bármely gyűlés megtartása a helyi hadtestparancsnokság en­gedélye nélkül. b) Bármely gyülekezés, amely négy személynél több egyént toboroz, c) Bármely törekvés, amely a közrend veszélyeztetését célozza. rí) Bármely javak (állami vagy magán) rongálása, vagy akár a rongálási szándék is. Szombat éjjel óta katonai készült­ség szállotta meg az egyetemet, Fegyveres katonai őrség áll a fő­bejárat kapuja előtt és csak kellő igazolás után bocsátják be az egye­temi hallgatókat a kolozsvári egyetem falai közé.

Next

/
Thumbnails
Contents