Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-31 / 144. szám

TO; oldal. BACSMEOYEI NAPLÓ 1923. május 3T. Két forradalom tilzéfceu Böhm Vilmos történeti munkája A Károlyi-korszak hanüiymiaissterének visnaentléker.éicí A hatalmas német birodalom ál­lamfői székében, Hohenzollern Vil­mos helyén, olyan férfi ül most, aki valamikor nyerges-inas volt; és po­rosz vagy vagy szász vagy birodal­mi kabinetválságok idején sokszor ■olvassuk a nevét egy-egy politikus­nak, aki a műhely levegőjéből ke­rült a politika világába. Szocialista miniszterei a magyar politikai élet­nek is voltak és emlékezhetünk, hogy a magyar ellenforradalom, még a Károlyi-korszakban, azzal a jelszó­val kezdett jelentkezni, hogy »Böhm ■hadügyminiszter menjen írógépeket javítani és ne törődjön katonai dol­gokkal.« Garami miiszerészségét nem is emlegették anyira, hiszen Garami másfél évtizednél többet töl­tött a »Népszava« szerkesztői széke­kében, mielőtt kereskedelemügyi miniszter lett volna; Peidlröl is tud­ták, hogy valamikor betűszedő Volt, 'de az is régen volt, azóta hosz^ szu éveket töltött a nyomdászok szakegyesülete bárójában; Kunfi középiskolai tanársága sem volt erősebb szálka, iiiszcn Kunfi, amikor miniszter lett, már évek óta ismert politikus és évek óta elismert tehet­ségű publicista volt. De Böhm ne­vét megelőzően alig hallotta a vi­lág, csak a szocialista pártban és a magyar szakszervezeti világban tudtak arról, hogy kemény ember, •akinek még lesz mondanivalója és tennivalója, sok is, a magyarországi szocialista mozgalomban, Es való­ban: szinte a műhelyből ment az akkor legegészebb embert kívánó jninisztórium élére; és akikkel les­­elsőbb dolga akadt: a katonatisz­tek még forradalmi időkben is a származást és a rangot vizsgálták. Böhm irógépjavitó mesterségéről ezért esett annyi szó. Ámbátor hi­szen akkor már meglehetősen távol állott az irógépjavitástó!. Nyolc evet árvaházban töitvén, kitanulta a műszerész-mesterséget C i elvégzett néhány középskolát; a szegénység akadályozta meg az iskolái elvég­zésében. De tanult magánúton to­vább, megszerezte az önkéntessé­get, úgy, hogy a nagy háborút rép­­fölkelő-századosként küzdötte végig. Azt mondják azok, akik tnüsze­­srészsége idejéből ismerik, hogy a szakmájának egyik legkválóbb mun­kása volt; így megértjüli, hogy éve­ken át az egyik legelőkelőbb iró­­gépes cég hatalmas budapesti tele­pének üzemvezetője volt. Ezt a bé­kés állást cserélte el a háború kitö­rését megelőző évben szociáldemo­kratapárt gazdasági főnökségével és azzal, ami ezzel velejáró volt, hogy a munkásmozgalomnak szen­telje egész tevékenységét. Mert a munkásmozgalomnak egyik dolgos katonája, sőt a szakszervezeti élet-1 nek egyik elismert vezetőiérfia volt már megelőzően is, hosszú éveken át A vasmunkások hatalmas szerveze­tében viselte a legkülönfélébb tiszt­ségeket és a szociálpolitikai meg szakszervezeti kérdéseknek egyik legalaposabb ismerője, e kérdések egyik elismert tekintélyű publicistája volt. Hogy pártbeli tisztséget válla* t: egyszeriben a politikai életbe és a blokk - miniszterek (Vázátmyí, = Batthiány) idejében már széliében­­ismert volt a neve. Gazdasági főnök­sége korában rendbehozta az akkor már hatalmas fejlettségű, több válla- • lattal is dolgozó szociáldemokrata-' párt pénzügyeit, uj korszakot terem- \ tett a szocialista könyvkiadás terén j és — noha a háború nem egy ízben * hosszasabban is megszakította a te­vékenykedését — a háború utolsó évében már polgári politikusok is komolyan számoltak vele. A forra­dalom első napjaiban, amikor Ma­gyarországnak egyik legégetőbb problémája az országra szóló lesze­relés elintézése volt: a vezető poli­tikusok is. a munkások is Böhmre gondoltak. így lett a leszerelés ügyeit vezető hadügyminiszteri ál­lamtitkár: és ezzel már karrierje (ha ugyan forradalmár életében karrier­ről beszélni szabad) igy adódott szinte magától. Pár bét múltán — Friedrich első csinykisérlete. Pogány puccs-mesíerkedése. Bartha tartal­­matlansága. Festetich kapkodása után — hadügyminiszter lett. Páratlan élet — és méltán meg­érthetjük a hires müncheni cégnek az érdeklődését ezzel a férfiúval szemben, akinek nagy munkáját most magyarul* és a közeljövőben a világnyelveken is a kartársak és a nagyközönség elé adja. Bizonyos, hogy ez a hatalmas munka, amely e napokban hagyta el a sajtót, sokáig nemcsak az érdeklődésnek, hanem a vitatkozásnak is homlokterében ma­rad. Az ötszáz oldalas hatalmas mun­ka néhány ivének elolvasása az egész mü futólagos átlapozása után kettő kapja meg különösen a figyel­münket: a szerző szinte merész őszintesége és azoknak az eddig hozzáférhetetlen aktáknak, okmá­nyoknak. jegyzőkönyveknek a tö­mege. amelyekkel Böhm a maga és elvtársai igazát akarja bizonyítani. Az őszinteséget, amely ezt a köny­vet annyira rokonszenvessé tesszi, azért emeljük ki. mert Böhm azok közül az irók és politikusok közül való, akik a múltak hibáit nemcsak az ellenfélben, hanem önmagukban és a velük együtt harcolókban is meglátják és meg is állapítják. Nesn memoár a köfayv (ennek föltevése ellen a szerző az előszóban erősen tiltakozik), de nem nagyképü ko­molysággal föllépő és itélőszéket tartó történelem sem; Böhm azt mondja, hogy a munka a történelem­­irás és a memoárirodalom között van: az eseményeket ismertető adat­tár a történelemiró számára, aki majdan, minden forrásból szedvén az adatokat, bíró lehet. Jól elolvas­ván a könyvet: azt kell mondanunk, hogy a Két forradalom füzében jóval több ennél: vitairat: politikai mun­ka is, amelyben, például, vannak fe­jezetek. amelyeken át végigáramlik a szubjektivitás szele, itt-ott háttérbe *) Kél forradalom füzében. Októberi forradalom piolctúrdiktatura, ellenfor­radalom. Irta: Böhm Vilmas. 1923. Ver­last für Kulturpolitik kiadásé. München. 500 oldal. szorítván vehemenciájával még az adatokat is. Büimmck három-négy fronton is kell hadakoznia: ezt a szubjektivitását meg kell értenünk. Hadd utaljunk csak arra. hogy a forradalom táborából Böhm könyve az első, amely az adatok tömegével lép föl. Történetfilozófiai munkákban (Garami, Jászi. Szende) és publi­cisztikában (Kunfi. Hock ésatöbbi), memoárban is (Göndör) nem érez­zük annyira a hiányosságot. Hiszen az ellen forradalom mennyire serény tudott lenni! Hatalmas könyvek (Gratz. Huszár. Kelemen) jelentek meg már régen és jelennek meg folyton az egyes területeket (kul­túra,. közigazgatás, szociálpolitika, hadsereg) felölelő kisebb könyvek. Az ellenforradalom maga sürgeti erősen a forradalom adatainak nap­világra hozását. Miután a reakció első dühe szétszórta a Proletármu­­zeurnot és megsemmisítette a propa­gandától és a gyakorlati célzatos­ságtól igazán távolálló gyűjtemé­nyét, miután tüzzei-vassal kiirtották a forradalomnak és a bolsevizmus­­nak minden nyomtatott és írott em­lékét. miután közigazgatásilag el­pusztítottak minden darab papirost — az első dűli elmúltával nagy ne­vek vezetésével alakult bizottság a forradalmak emlékei gyűjtésének munkájára. Tartunk attól, hogy kis­sé* elkésetten. De meg a forradalmi részről való adatgyűjtést és nyilvá­­nosságrahozást ezer ok is hátrál­tatja. Böhm munkálkodása ebben a te­kintetben meglehetősen könnyű volt. »Megkönnyítette«, írja ö maga. »föl­adatom végrehajtását megbecsülhe­tetlen értéket képviselő aktagyiijtc­­ményem; már a forradalom előtti időkben, esztendők óta szenvedély­­iyei gyűjtöm följegyzéseimet, a le­veleket és aktákat«. Idegenben tá­vozván hazulról (pláne diplomáciai megbízatásban) mindent vagy leg­alább is majdnem mindent megment­hetett. így váltakoznak ebben a har­mincegy éves könyvben az emléke­zésből folyó följegyzésekkel az új­ság- és könyvidézetek mellett az akták és okmányok, munkástanácsi és pártvezetőségi ülés jegyzőköny­vek. minisztertanácsi és kormányta­­nácsj protokolumok és bizalmas ha­tározatok beadványok, memorandu­mok. A lefolyt évek eseményei közül sok mindent másképp nézünk, ha az események történetét Böhm adatai kapcsán nézzük! A hatalmas kötet két — teriede­­lemre majdnem egyforma — részre oszlik. Alapos szociálpolitikai és tör­téneti bevezetés után az első rész az októberi forradalom előzményei­vel foglalkozik, a másik rész meg a proletárdiktatúra idejét tárgyalja. Amott hosszú fejezetek szólanak ar­ról (hadügyi szakértők megállapítá­sával !K miért kellett elveszíteni a háborút, miért kellett — például, hogy egy állandóan napirenden tar­tott kérdést érintsünk — a Diaz, szerződés mellett még Brauchet đ’ Esperay-vel is tárgyaltok a forra­dalom férfiúinak, rni volt tulajdoii­­képen az a »hutalomátadas«, mi mi­att Károlyival káíváriás utat akarnak járatni, hogyan történt a kommunis­­f ták és szociáldemokraták »megegye­zése«. — cmitt meg arról: miért volt halálra Mélye már születése pil­lanatában a magyar kommunista kí­sérlet, hogyan mondott csődött a szovjet-közigazgatás és szovjet-szo­cializálás. a földbirtok kérdésében milyen meddő, de mégis vad harcot vívott az elmélet és a gyakorlat, hogyan kezdett életre támadni és elhatalmasodni az ellenforradalom, milyen iliuzórius volt az úgynevezett szovjet-demokrácia. Lebilincselő, iz­galmas érdekességii fejezetek válta­koznak értekezésszerüen alapos nemzetgazdasági és statisztikai ada­tokkal. bőséges szociálpolitikai feje­zetekkel. A május másodika fekete napjáról és a bukás napjairól szóló fejezetek szinte lihegő izgalmassá­­guak — és most nem is szólunk a diktatúrái harctér történetét, a kül­politikai és hadászati taktikázást el­mondó fejezetekről, amelyek pedig törzsét teszik a második résznek. A bécsi követségről és a szakszerve­zeti kormányról, az ellenforradalom győzelméről és az ellenforradalmi módszerekről szóló fejezetek után Mérleg következik, ahol történetböl­cseleti megjegyzésekkel rezümál a szerző. Megkapó itt az a rész, amelyben Noske módszerét boncol­gatja a Károlyi forradalom és a pro­letárdiktatúra fegyveres erejének legfőbb irányítója, az a férfiú, aki­től pártja is, a politikus világ is Koske kemény gyakorlatának alkal­mazását várta ... De nem megka­pó a Két forradalom füzében szer­zője mérlegének a végső megállapí­tása: ; bojsevlzinus Magyarorszi­­gon 'égleg csatát vesztett; nemcsak a szurony, a börtön és az elnyoma­tás ábrándították ki a tömegeket, hanem magának a bolsevlzumsra’k szSzlnnnincltátoni napos gyakorla­ta... és hogy az októberi forradalom kinlódási pontjához kell visszatérniük a magyar dolgozó osztályoknak. Böhm Vib cs könyve az Oldébtr, arukig!.) ja. Dr. Révész Mihály. Notturno irta LÁNYI VIKTOR Ne szói] most, ne zavard a csönd vizét, melyen az ábránd holdja önti szét ezüstös, hűvös fátyolét. Ne szólj most! Engedd csak, hogy nézzelek! A vágyam részegükén ténfereg s a misztikus, nagy csöndben látva Iát, Elomlik hosszan omló, rőt ruhádon, homlokon csókol, megpihen a szádon, majd vállaidra, melleidre téved. Ha megszólalsz, megtorpan és leszédül, mint holdkóros a templom ereszérül, ha megriaszlják s hirtelen felébred. Csak 1000 dinár mértél; szerint a legelegánsabb kivi­telben. Tisztelt vevőim könnyebbsé­gére heti eiőleges 130 dinár esetleg havi 400 dinár lefize­tésre ÍS. Nagy választék finom kül­földi szövetekből. 244 NÁVAY ISTVÁN uridivat szabóüzletében Subotica, Somborszki put Nagytemplom mögött)Dr. Kiss ügyvéd házában Kertes i Drug Subotica Vojv. Putnika írg br, 14. (a vasúiig,ugatóságga! szemben.) Fuvarlevél felülvizsgáló és visztéritési osztálya A legkiválóbb szakértőkkel fuvarlevelet felül­vizsgál és az esetleges viszíériíésekct a lehető lCKRyorszbban Mszorgalmazza, vagy bármely más vasuti és díjszabási ügyekben felvilágo­sítással szolgál. Győződjék meg személyesen arról, hogy linnmól mnlú Somborban legolcsóbban vásárolhat FF <S «st-S iš&s órás és ékszerésznél Kralj Aleksanora (Fő) u. 4. 4» TTort aranyat a legmagasabb 1 napi áron veszek. Brillián­­sokban a legdusabb választék.

Next

/
Thumbnails
Contents