Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-31 / 144. szám
42. oldal.- BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. május 31. A házbérfillérado ellentéteket keit a szuboticai radikális-pártban A tanács hajlandó rae^váJtczíaíaí a szabályrendeletet A házbérfiliéradó-szabáiyrendelet, «Unit a legutóbbi városi közgyűlés tudvalevőleg megszavazott, kezd túlnőni az egyszerű városházi ügyek keretein és kihat már a suboticai -pártok. elsősorban a radikálispárt 4>első nyugalmára is. Mint ismeretes ugyanis, a radikálispárt inteiiektuel.része a javaslat ellen foglalt állást _és az csak a gazdák szavazatainak -segítségével ment át a kiszélesített ’tanácson. A csütörtökre összehívott tiltakozó gyűlés gondolata pedig ugyancsak a radikálispárt több vezető tagjának előzetes tudtával és hozzájárulásával született meg és igy előállt az a helyezet. hogy a Lloydban megtartott ‘gyűlésen a radikális kereskedők és dateinerek is tiltakozni fognak a radikális városvezetőségnek egy a radikálispárt által megszavazott rendeíete ellen. Mint beavatott forrásból értesülünk. az ügy különben is kiélezte a ‘suboticai radikálispárton belül lappangó ellentéteket, amelyek egyrészt ráz itteni radikálisok és a Szerbiából «deköltözöttek, másrészt az egész radikálispárt és a zsemjodilskapárt neve alatt működő bunyevác-gazdacsoport között már régebben fennallanak. Bebizonyosodott ez alkalommal. hogy a suboticai radikálisj.ártban nincs meg a szükséges összí'hang. a gazda-csoport még ma is féltékenyen vigyáz a maga szuverén jogaira és önállóan foglal állást «gyes kérdésekben. Pletikoszits főispán valószínűleg ennek tudatában sietett kijelenteni a közgyűlésen, hogy a javaslat megszavazását nem teszi pártkérdéssé. Az ügy mégis pártkérdéssé lett és a radikálispárt intellektuel tagjai között nagy elkeseredés tapasztalható Irigység 1: ta : Baedcksr Ha az irigység abban áll, hogy az ember szeretne a más helyén (vagy a más bőrében) lenni, akkor a világ összes teremtményei közül Goethét irigylem a legjobban. Nem azért, mert már közel egy évszázada hogy meghalt. — bár ez • is irigylendő szerencse. Azért se, mert íifilvitte mínisztérségig és titkos taná- Icsosságig, tf$.r ez se rossz sors, és islerek máskülönben igen derék és kifogástalan férfiakat, akik az ilyen kar- Irierért odaadnák Goethének összes müveit félbőrkötésben. Még azért se, hogy korának és még néhány századnak legnagyobb —- vagy mindenesetre egyik legnagyobb költője volt. Amiért irigylem a Mestert, a Mesterek Mesterét, s I amiért a helyén szeretnék vagy szerettem volna lenni: az a kellemeíes viszony, amelyben, ez a kiváló ember és pompás férfi a nő világgal állott. Hogy kinek köszönhet többet az emberiség, neki-e vagy Shakespeare-nek, «írói még lehet vitatkozni, s én se állítom — az ö nagy tisztelője és bámuló írigyíője —, hogy ő a legnagyobb minden korok összes írói közt De egy bizonyos, s ez az, ami őt mint embert <hég kivételesebb lénnyé teszi, mert a milyen költőnek lennie adatott, hogy a nők nem tudtak közömbösek maradni iránta, hogy húsz éves ifjúságától egészen nyolcvan esztendős vénségéig alig találkozott lánnyal vagy asszonnyal, aki ne vonzódott volna hozzá. Hiszen húsz, harminc és negyven éves korában minden férfinak — ha nem esett nagyon a felelágyára — vannak édes hódításai és váratlan vagy várvavárt szerelmes szerencséi, sőt jelentékenyebb emberek vagy különösen jólszabott férfiak még ötvenéves korukon túl is tudnak érdekesek lenni az olyan nők előtt, akik szeretik az esprit-t és azokat az érdemeket SSfl kizárólagos velejárói a kisgazda csoport ellen. Az ellentéteknek ez a kiéleződése a legkellemetlenebb magára a városi, tanácsra nézve, amely nem volt hajlandó a házbérfillérado javaslatát levenft- a közgyűlés napirendjéről. Épp a fejlemények következtében ma már más állásponton van a városi tanács is. amely kijelentette hajlandóságát arra nézve, hogy a szabályrendeleté fáz eredeti kívánsághoz képest módosítsa és a házbérfilléradót a bérlők és háztulajdonosok között ossza meg. A városi tanácsnak ez az állásfoglalása az ellentétek további elmérgesedését akarja meggátolni. franciák konferenciára hívják a kisaistantoi Beogredból _ jelentik: A SHS. konferencián állapítsák meg a drályság párisi követsége arról Irisantaní álláspontját az uj poliikai kérdések, különösen azonban értesítette a külügyminisztériumot hogy a francia kormány annak a kívánságának adott kifejezést, hogy Massaryk Csehszlovákia elnökének párisi látogatása alkalmával a kisantaninak erre a célra kiküldendő delegátusai Pátiéban konferenciát tartsanak. A franciáknak az a kívánságuk, hogy ezen a a jóvátételi ügyek tekintetében'. Beogradban még nem történt döntés, hogy a francia meghívásnak miiyen formában tegyenek eléget, mert a kormány előbb meg akarja tudni a többi kisentent állom kormányainak állásfoglalását is ebben az ügyben. Ősz előtt sem lehet megtartani a községi választásokat Pletikoszits főispán nyilatkozata A község) választások kérdése élénken foglalkoztatja a politikusokat. Különösen a vajdasági radikális képviselők tartják állandóan felszínen a községi választások ügyét. Mint ismeretes, a vajdasági radikális képviselők már júniusra kívánták a községi választások elrendelését. A kormány álláspontja szerint azonban a még szükséges előkészületek megtétele miatt július vége előtt aligha kerülhet sor a községi választások megtartására. Ez az időpont is annyira közel van már. hogy feltétlenül szükségessé tenné a községi választásokra való előkészületek sürgős megtételét. Ennek az az oka azonban, a községi választásokra vonatkozólag még nem érkezett semmiféle intézkedés a törvényhatóságokhoz. a fiatalságnak, — de arra nincs példa .emerre, hogy egy uriember aggkorában, a sírhoz közel, amikor másokra a kutya se néz (hacsak nem valami különösebb hálás öreg kutya), még akkor is nemcsak platoníkus érdeklődést, de meleg vonzalmat, sőt heves szerelmet tudjon kelteni ártatlan szüzekben és költői lelkű fiatal menyecskékben. Hogy’ eltörpül mellette ebben a tekintetben a hozzá képest ifjú Napoleon (aki húsz évvel született később mint Goethe és tíz évvel korábban halt meg nála mint teljesen elaggott öreg), aki minden hősieségével, imponáló erejével ,harci dicsőségével nem tudta igazában magába szerettetni a nőket, akik után pedig sokkal mohóbban vágyott mint a weimári udvar és az összes nők kegyeltje. Goethe! Ez a kivételes ember nagyobb volt nőkben mint Urában, drámában, regényben, útleírásban együttvéve. Mert ezek ínlndenikében volt egy-egy szerencsés vetélytársa, de a Nőknél ő a Nagy Vezető, akiknél nem konkurrálhat vele senki. Annyi viruló ifjúság hajlott feléje égő vágyódással s annyi himporos lányvirág illatozott az ő számára, hogy a Don Jüanok szégyenkezve bújhattak cl mellette s visszavonulásuk közben udvariasságuknak a zászlaját meghajthatják az általuk is imádott nőknek az idealizmusa előtt, amely jobban vonzza őket a költők mint a lovagok és hősök felé. Az olyan költői adomány mint a Goethéé bizonyára nagyon ritka, s századok fognak elmúlni, amíg újból támad egy hasonlóan egyetemes genie. — de bármennyire ritka, nem olyan raritás mint az a férfitulajdonsága, amely a nőket megigézte s bizonyára a poetikus leikéből sugárzott ki. Akiket a versei meg nem nyertek neki, azokat meghódította részére néhány élőszava, társalgásának a komoly és mégis graciózus bája vagy megjelenésének ag Qüfflguszi yojta, Nem Kérdést intéztünk ebben az ügyben dr. Pletikoszits András főispánhoz, aki a községi választások ügyéről a következőket mondotta munkatársunknak: — Ezideig semmiféle intézkedés nem érkezett a városhoz a községi választások előkészítéséről és éppen azért kételkedem abban, hogy a vajdasági községi választások még ju'lius hónapban megtarthatók lentiének. A községi választások előkészítése. a választói névjegyzékek öszszeállitása annyi munkát igényel, hogy technikailag is lehetetlen volnu a községi választásokat ilyen közeli időpontban megtartani. — De ezenkívül is az a meggyőződésem. hogy előbb az uj községi törvényt fogja a kormány tető aid hozni, már pedig ezt a törvényt a tudok a történetben férfit, akinek hasonló szerencséje lett volna a szerelemben ..., de nem jól mondom, nála ez nem szerencse volt, neki az dukált, mert amint az olyan kivételes kiválóságnak több elismerés és tisztelet jár ki a kortársaktól mint bárki másnak, úgy több asszony és több szerelem is illeti meg mint bármely emberfiát... Inkább adó volt ez. amely köteles osztályrészként hullott az ölébe, semmint szerencse. S azért is mondtam hogy irigylésrcméltó, mert a szerencséjét senkinek se szabad irigyelni... A lirája, a Faustja, a Meister Vilmosa, a Westöstlicher Divanja és sok más remekműve halhatatlan emlékei maradnak e nagy géniusznak, de az egyénisége nem kevésbbé, s aki a szobrait nézi ma is kilencven esztendővel a halála után, nemcsak e halhatatlan költeményekre gondol, de a nőkre is, akik szerették a költőt, és a költőre, aki szerette — s oly boldogan szerette — a nőket. Ez az ő másik halhatatlansága azon kívül, amelyet a nemes írásai biztosítottak neki. Lehet, hogy az idők folyamában támad a németségnek — vagy valameily más szerencsés nemzetnek — egy újabb költője, aki elhalaványiíja a weimári Musenhof koronázatlan fejedelmének a dicsőségét, s ujabb-nagyobb értékeket helyez az irodalom itélcmérieg serpenyőjébe, amelyek súlyosabbak lesznek a Goethe értékeinél is, — lehet, hogy 1—2 száz év múlva, ha irodalomról lesz szó, már nem Goethe lesz a tromf, hanem egy nála is nagyobb név, de marad egy terület, ahol a királyság trónusáról nem lógja letaszíthatni senki, a nőhóditás és az asszonyok által való imádtatás dicsőséges csatatere. Ott ragyogni fog az emléke mindég, s ha Faust már nem is lesz a legmélyebb néniét költemény a szerzője akkor is a legérdekesebb férfi marad, aki csak képzelhető. Mert őt szerették a legtöbben, amióta köay.Vfit. vezetnek a §zexeltnckparlament elé kell vinni. Viszont a parlament most annyira meg van terhelve munkával, hogy a községi törvény gyors letárgyalására alig lehet számítani. De még abban az esetben is. ha a már meglevő törvény szerint folynának le a legközelebbi községi választások, nehezen tudom elképzelni, hogy azokat még a nyár, folyamán meg lehetne ejteni. Pletikoszits főispán nyilatkozata’ némileg ellentmond a beogradi híreknek. Bár a helyzet még teljesen bi-t zonytalan, a suboticai pártok közül különösen a bunyevác-sokác-párt felkészülve várja a községi választások kiírását, mert a választásokon nagy agitációt akar a part kifejteni. Arra számítanak, hogy a Párt nagy; számban fog a suboticai városi törvényhatóságban helyet kapni. Uj elemi Iskolákat építenek Snhoiacán Zsedniken és Palicson kezdik meg az iskolák építését A suboticai és tanyai iskolák elhanyagolt állapotáról gyakran esik szó, azonban eddig még nem történt semmi ennek a helyzetnek a javítására. Mint már riiegirtuk, a városi tanács és a tanfelügyelőség egyetértőén uj hivatalt szervezett az iskolák karbantartásáról való gondoskodás érdekében. Ez a hivatal már megkezdte működését és igy most már a suboticai iskolaépületek fokozott ellenőrzés alatt fognak állni. Ezzel egyidejűleg az is-, koíaszék javaslatára a városi tanács elhatározta két uj elemi iskola építését* azokon a helyeken, ahol az a legfontosabb és ahol az már nem tűr halasztást, így elsősorban Palicson alakítják át — az eddig: tervek szerint — a volt földmivesiskola helyiségét uj elemi iskola céljaira, amelyben a magyar ősz-, tályok nyernének elhelyezést, mig a régi iskolában maradnak külön a szerb osztályok. Itt rendkívül sürgős már az uj islo’a, mert a jelenlegi olyan kicsi, röl, s ő érdekelte legjobban a nőket, amióta történetet írnak. A tizenhat éves szűznek a hangtalan vágya és a harminchat esztendős asszonynak az irodalmi vonzalma és a pozitív kiváltkor zása egyaránt a nagyember felé szállott, s ő — megint irigyelni való! — fejedelmi nyugalommal kasszálja be ezt az adót. A szive alig dobogott sebesebben, az idegei alig nyugtalankodtak (az adószedőnek hűvösnek és objektívnek kell lenni), s mégis boldogokká tette azokat, akik vonzódtak hozzá .Mert oly nagy lehetett egyéniségének a varázsa, hogy egy nyájas szava a tisztelőinek becsesebb volt mint a legforróbb szerelmi vallomás mástól. S az egy sesenhemi esetet kivéve nincsen semmi komoly erkölcsi panasz Goethe ellen, — féríikomiszságokat nem követett el a női nemmel szemben, úgy hogy az emléke ebben az irányban is tisztább mint számtalan férfié, aki védelmére nem hozhat föl negyven kötet szép Írást s nem mentheti magát azzal, hogy a nők üldözték a szerelmükkel. Ezt a másik halhatatlanságot irigylem — és irigyli minden férfi — a nagy költőiül. Mert szerettetni a késő vénségig, vágyakat kelteni nyolc évtizeddel a vállán, forrón szerelmes leveleket kapni, amikor az ember már túlhaladta a pátriárkák tiszteletreméltó élettartamát, s hófehér bajusszal is abban gyönyörködni, hogy elpirulnak a szüzek, ha megszólítja Őket, s hogy a gypnyörtől libabőrt kapnak az asszonyok, ha hetvenéves korban a kezüket megszorítja, bizonyára a legirigylendőbb sors, amelyet halandónak az istenek adhattak. Szépek a bronzszobrok, amelyek az író nagyságát hirdetik a végtelen Időnek. de még szebbek a fehér márványkarok, amelyek ölelték és ölelni vágytak, amikor élt, s akkor is, mikor öreg volt. Amióta emberek élnek, tán nem élt senki, aki irigylésrem.éltóbb volt mint Goethe, -------------- - ............ ..
