Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-30 / 143. szám
2. oldal. BACSMEGYEÍ NAPLÓ 1923. május 30. k&k, hogy a kormány rekonstrukcióíja alkalmával kérni fogják, hogy az 'agrárminiszteri tárcát vajdasági politikus kápja. Háromtagú bizottságot választottak, amelynek tagjai Miha‘Ijovics. Zsarkó. Gyorgyevics Mita és yholics Béla képviselők. A bizottság ja vajdasági radikálisok kérelmévé Pastes miniszterelnökhöz fog fordjyJ- mi. Az értekezleten még azt is elhatározták. hogy amennyiben az agrárminiszteri tárcát nem kapják mb'g, •lakkor a földmivelésügyi tárcához ragaszkodnak. I Magyarországból hoz szakmunkásokat a Femms-gvár A munkások sztrájkja következtében a Femrm-vagongyár termelésében az utóbbi hetekben fennakadás 'állott elő, amennyiben a termeléshez fontos szakmunkások legnagyobb .része — a kizárás folytán — elhagyta a munkahelyét. Az igazgatóság megkísérelte, hogy a sztrájkoló munkásokat a belföldi inunkáspiacon pótolja, de eddig — részben a m.unkásiszervezetek szolidaritása, részben a fennálló szakmunkáshiány miatt — csak néhány szakmunkással iudta [(gyarapítani a gyár alkalmazottainak [létszámát, holott a zavartalan termeléshez legalább is száz jó szakmunkásra volna szüksége. A gyárnak a kizárás, illetőleg a sztrájk előtt 150 [szakmunkása volt és ez a létszám '’sem volt mindig elegendő, amikor a munka felszaporodott. Ma. amikor a gyárnak szintén vannak megrendelései, csupán 60—70 szakmunkása van. akikkel a termelést a kívánt mórion nem lehet ellátni. Hogy az igazgatóság a rendeléseinek eleget tehessen és a termelést a rendes vágányba terelhesse, legalább még 50 szakmunkást kell munkába állítson, amit a jelenlegi jugoszláviai munkás- Iviszonyok mellett egyelőre nem tud megvalósítani az említett okok miatt. A gyár igazgatósága a kényszerhelyzetet, mint értesülünk, úgy kívánja megoldani, hogy Magyarországból akar hozatni szakmunkásodat. A gyár egyik tisztviselője az igazgatóság ilyen értelmű megbízásából már fel is utazott Budapestre, A halhatatlan IrlíLi Lakatos Lásziú Ipolyi költő volt. Szorgalmas és .Szerencsétlen. Nappal és éjszaka ült lés irt és dolgozott, gyakran fényes [délben is lebocsátott redőny mögött, 'elsötétített szobában, augusztusi déliben gyártyák imbolygó félvilágosságában. Teste szinte egybenőtt az íróasztallal, arca. mint egy mániákus íiggszüzé, jobbkezén tyúkszemek fiőttek és olykor azt lehetett hinni, [kogy tavaszi éjszakákon kivirágzik a tollszár kezében ennek a szerencsétlennek, aki művészetének hőse volt és rabszolgája. Mestere, sajnos, nem. Most megint az éhhalál kerülgette, -igazán testileg. Mint macska az egér mögött, ólálkodott rá az éhhalál. Szelíd és szinte fájdalomnélküli kimúlás, méltó a költőre. Ipolyi nem is az életét féltette tőle, hiszen a szerencsétlen igazán sosem élt. hanem a munkáját. Élni nem akart, de dolgozni szeretett. Ezer kavargó verssel fejében, megjelent egy kiadónál. — Mentse meg. uram. nem nyomorult életemet, de munkámat, ami dicső. Vegye meg tőlem, ha úgy szabad mondanom, a halhatatlanságomat. A kiadónak tetszett az ötlet. Merész ember volt. vérbő és a fantáziája elragadó. — Ön dolgozni fog nekem, — mondta. ahol érintkezésbe lépett az illetékes munkásszervezetekkel. Az akció eredményét illetőleg a valószínűség az. hogy — legalább is a szociáldemokrata munkások — nem jönnek le Jugoszláviába arra való tekintettel, hogy a gyár munkásainak nagyobb része bérmozgalomban van. Az sincs kizárva, hogy a magyar hatóságok gördítenek akadályt a munkásexport elé és a gyárnak nem sikerül majd magyarországi munkásokat hozatni. A városi hatáság megkezdi az adókivetések ellenőrzését A városi adóhivatal az adózók pártjára áll Pietikoszits főispán nyilatkozata A folyamatban levő adókivető-tárgyalások — mint már ismételten megírtuk — kezdete óta titokban folynak. Az adókivetőbizottságok tagjai maguk sincsenek tájékoztatva a kivetett adók nagyságáról, mert a bizottságok csupán az adózók vagyonát és jövedelmét állapítják meg a rendelkezésükre álló adatokból, azonban magát az adó öszszegét már csak a pénzügyi hatóság veti ki. az adókivetőbizottságok nélkül. Az adózók adótárgyalásuk után is éppolyan tájékozatlanok, mint azelőtt, mert velük a tárgyaláson még a megállapított vagyon, illetőleg jövedelem összegét sem közlik. Ezt az állapotot most a suboticai városi hatóság orvosolni, akarja. Emlékezetes, hogy az adótárgyalások megkezdése előtt a városi hatóság kilátásba helyezte, hogy ellenőrizni fogja az adókivetöbizottságok munkáját és ha erre szükség mutatkoznék. közbe fog lépni a méltányos kivetés érdekében. A városi hatóságok ezt a tervüket eddig nem valósították meg, mert a pénzügyi hatóságok nem tették lehetővé. Most azonban már nem odázható el ez a közbelépés, mert az adófizető polgárok közül az utóbbi napokban tömegesen fordultak panaszaikkal dr. Pietikoszits András főispánhoz. azt panaszolván, hogy a pénzügyi hatóság önhatalmúlag végzi az adókivetéseket. A titokban tartott adatok fjem ellenőrizhetők és így az adóban kivetett összegek jogosságához — mondják — kérdés férhet. Pietikoszits főispán ezeknek a panaszoknak a következtében tárgyalásokat kezdett a négy adó kivető És előadta tervét. — ön be fog ülni a könyvesbolt egyik kirakatába. Kap asztalt, tintát, tollat, papirost. Reggel, ha nyitjuk az üzletet, ön elfoglalja posztját és dolgozik estig az ucca népének szemeláttára. — Az ucca . . . — Ne ellenkezzék, a dolog természetes és egyszerű. Én láttam szőnyegszövőket, ahol napestig egy perzsa ül a kirakatban, keresztbevetett lábon guggolva és egyik öltést végzi a másik után. Egy perzsaszőnyegben van akkora esztétikai érték, mint egy versben. Én láttam baromfikereskedéseket. ahol a kirakatban iorpingtoni tyúkok ülnek tojásaikon és a frissen költött csibéik közt. Egy csibe húsa, bőre. pihéje — tudja mennyi poézis van abban! És láttam egy magkereskedést, ahol a kirakatban dinnyék és ugorkák és füvek nőnek cserepekben, kaktuszok terebélyesednek, egy egész őserdő. Valóságos tavaszi rapszódia egy boltablakban. — De mégis ... — Ha szőnyeget, csirkét, dinnyét és őserdőt, miért ne lehetne a kirakatban termelni fájdalmat és szenvedést is. Igen. Ön ott fog ülni az üveg mögött, kívül az ucca népe és neki mennyei látvány: egy mártír, aki szive hevét önti papirra, vére lüktetését. a legszebbet, legnemesebbet, legfájdalmasabbat és legkiilönbet, ami agyában van. Higyje meg, az lemberek meg fognak nemesedni ettől a látványtól, megjavulnak és bizottság elnökeivel, hogy nem volna-e lehetséges, hogy maguk az adóbizottságok végeznék az adókivetések teljes munkáját. Az adókivetőbizottságok elnökei azonban a megoldásnak ezt a módját lehetetlennek tartják, mert az hátráltatná a bizottság munkáját, minthogy az adó öszszegszerii megállapitása komplikált számadásokat igényel. A városi hatóság ezért most más megoldást keres és közvetlenül akarja ellenőrzés alá venni az adókivetéseket. Erre nézve Petilkoszits főispán a Bácsmegyei Napló munkatársának a következőket mondotta: — A sérelmek orvoslása és az adókivetések ellenőrzése érdekében tárgyalásokat folytatok a pénzügyi hatósággal. A tervem szerint minden.'adókivetőbizottságban résztvenne a városi adóhivatal egy megbízottja is. aki feljegyezné minden adózónak a bizottság által megállapított vagyonát, illetőleg jövedelmét. Ezek a feljegyzések azután a városi adóhivatalban rendelkezésre állnának es az adókivetés után minden adózó betekintést nyerhetne ezekbe az adatokba, amelyekből könnyen ellenőrizhető lenné a kivetés jogossága. Remélem, hogy az ezt követő tárgyalások eredményre fognak vezetni. A pénzügyi hatóságoknak nincs is joguk az ellenőrzés elé akadályokat hárítani, mert a törvény értelmében maguknak a bizottságoknak kellene kivetni az adókat._____________ Ä sziahoticai kórház költségvetése Két millió dinárt meghaladja a deficit A suboticai közkórház anyagi; helyzete az utóbbi időben javult' ugyan. De hogy milyen súlyos fel-, adatokkal kell még ma is megbir-1 koznia a kórház vezetőségének, arra jellemző a kórház idei költségvetése, amely most készült el és amelyet a kórházbizottság kedd délelőtti ülésén tárgyalt. A költségvetés szerint a kórház kiadásai 3,227.701 dinárt tesznek ki,; amivel szemben csak 1,0960.33 dinár1 bevételt irányoz elő a költségvetés, úgy hogy a mutatkozó deficit 2 millió 131.668 dinúr. Erre a különbözetre nincs a közkórháznak semmi egyéb fedezete, mint hogy az ápolási dijakat a harmadosztályú ápol-: talc részére napi 20 dinárra emeli'1 fel, amit az egészségügyi minisztérium már engedélyezett is. Hogy ez egymaga elég lesz-e a£ nagy deficit fedezésére, az még kérdéses. Csak az bizonyos, hogy a( kórház az idén is nagy anyagi küzdelmeknek néz elébe. «wttWvmawi A sarlach járvány miatt bezárják a suboticai zsidó hitközség elemi iskoláját Az egyik suboticai lap közlése nyomán olyan hírek terjedtek eS Suboticán, hogy, a városban sarlachjárvány dühöng, amely már több áldozatot kívánt és hogy a hatóság ennek ellenére se teszi meg a szükséges óvintézkedéseket. A hir nagyi ijedelmet okozott a szülők között és; ezért a Bácsmegyei Napló munkatársa a városi tiszti főorvosi hivatalban érdeklődött annak valódisága iránt. Dr. Pavkovics Milán főorvos kijelentette munkatársunk előtt, hogy, a járvány csupán egyetlen suboticai tanintézetben a zsidó elemi iskolában lépett fel. Suboticán összesen két sarlach-beteg gyermek van és valamennyi a zsidó hitközség elemi iskolájának a tanulója. Ennek köv.etmegtisztulnak ott. az ucca kövezettén, nem is szólva a reklámról, ami természetesen éppen úgy az öné, mint az enyém. Ipolyi elfoglalta helyét a kirakatban. Előtte asztal, finom papírok és tollak, a kalamárisban a tinta valósággal fekete vér. A többi kirakatában nadrágok, kézelők, konyhaedé*nyek. vetőgépek — ebben eleven lkaiban feltártam Nem is volt ez már kirakat, de egy az uccára kihelyezett akadémia, studio és majomketrec. Fülledt tolongás az ablaküveg előtt, az ucca népe, majd nevezetességek is,külföldi turisták Baedeckerrel a kezükben, fényképészek és újságírók, konkunrens költők és mozioperatőrök. Egy nap arra ment a kultuszminiszter is és elrendelte, hogy az összes iskolák ifjúságát vefzényeljék ki szemléltető oktatásra a kirakat elé. amely mögött egy eleven költő szenved. Esztendő múlva az ucca üres volt, a kirakat előtti járda kihalt. Vetélytársalc fondorlata okozta-e vagy ]csak az unalom: a’kirakatba helyezett költő nem érdekelt senkit sem. Megunták, lenézték, elkerülték. Es Ipolyira, aki azelőtt az eget sem !át; ta meg az előtte feketéllő tömegtől, ' most bőven sütött a nap. Túlságosan f bőven. Egy augusztusi délben, hogy az üzleti személyzet is elfelejtette ráhúzni a redőnyt és a nagy ablaküveg. mint valami óriási lencse, csak úgy gyűjtötte a hév sugarait Ipolyi fejére, a költő napszurást kapott,; Szegény halhatatlan ott fordult fel! az íróasztal előtt, a kirakatba tett olimpuszi kinpadja fölött. A kiadó megdöbbent és most csakugyan lehuzaíta a redőnyt. Rendőrt és mentőt hivatott és utóbb megtagadta a temetkezési költségeket. Hosszadalmas pör indult meg aztán, költő, a testet öltött ihlet, az iróijjközte és egy temetkezési egylet kö-j szenvedés misztériuma minden tít- zött. Senki sem akarta vállalni szegény halhatatlant, aki végül is eljutott egy spódiurngyárba. Csontvázát ott megőrölték, különböző hengerek-; be helyezték, péppé gyúrták. Sorsát; végül sem kerülhette el, lett belőle; irópapiros- Porai belefutottak -sok; száz és ezer ivbe. azokat fölszeletel-; fék, fiatal költők megvették és kezdődött a munka elölről. Millióm és; millióm betűket írtak a csontíehérif Ipapirosokra, amikben benne nyugo-1 I dóit szegény Ipolyi. A költő földi maradéka igy megtelt szavakkal, mondatokkal, gondolatokkal, érzésekkel, fájdalmakkal és hevületekkel, indulatokkal. amelyek újak voltak, hiszen minden költő csak éppen Homérosz óta birkózik velük. Sok mii-’ üom betti, vers, gondolat, érzés és, mindez szegény Ipolyin és ő rajta; keresztül, a sok papír egy végtelen1 szántó, örök fehér humus, rajta a tegnap, a ma. a holnap, örök emberi lein. hiúság, magasztosság, böicses-; ség, bánat és butaság. Egy költő fö- I lőtt ezer. Amire vágyott, megkapta, " Ezer millióm gyökérrel terebélyesedik fölötte a halhatatlanság.
