Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-27 / 140. szám

1923. május 27. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. jovanovics Ljiifea lett a parlament elnöke Pasics beszéde a Radfcs-pár&ial folytatott tárgyalásokról A nemzetgyűlés szombati ülése délelőtt tia órakor kezdődött. Az első felszólaló Pribicsevics Szvetozár volt. aki hosszasan válaszolt Jova­novics Ljubátiak a Radics-párti man­dátumokról tett nyilatkozatára. Elc­sen támadta a kormányt és a radiká­lispártot. amely szerinte a válasz­tóktól kapott megbízatás ellenére le­tért a vidovdáni alkotmány alapjai­ról és tárgyal a föderalista-blokkal. Tiltakozott az ellen, hogy valaha is törvényen kívül állónak nevezte vol­na Radicsot, ellenkezőleg — Radics helyezte magát törvényen kívül. Radics beszédeiből idézeteket ol­vasott fel, amelyek a király szemé­lyét támadják és rámutatott arra, hogy Radics-párti községi elöljáró­ságok megtagadták az eskütételt a király nevére. Felhívta a kormány figyelmét Rá­diósnak arra az állítására, hogy egy külföldi hatalom követeli a meg­egyezést a blokkal és azt kívánta, hogy Nincsics külügyminiszter cá­folja meg a képviselőház színe ejőtt Radics állítását, hogy idegen hata­lom az S. H, S. királyság belügycibe avatkozott volna. Pribicsevics szavaira Pasics Ni­kola miniszterelnök válaszolt: —- Mi a vidovdáni alkotmány alap­ján állunk, — jelentette ki. — Ami­kor Radics delegátusai felkerestek, azt mondották, hogy Radics azért küldte őket. hogy kifejezzék hajlan­dóságukat a szerbekkel való meg­egyezésre, mert Radicsnak is az a kívánsága, hogy megszűnjön a vi­szály a két nép között. Én rögtön ki­jelentettem, hogy nekem is ez a cé­lom, csakhogy kissé nehezen megy majd a dolog, mert mi a vidovdáni alkotmány alapján állunk, önök pe­dig. uraim, meg akarják azt változ­tatni. Kifejeztem azt a véleményemet is. hogy ha mindkét részről megvan a jóakarat, akkor néhány év múlva létrejöhet a megegyezés. Egyúttal azt a kérdést intéztem hozzájuk, hogy mondják meg őszintén, kiván­­ják-e a vidovdáni alkotmány meg­változtatását. mert ettől függ, hogs? egyáltalán tárgyalhatunk-e. A dele­gátus urak erre a kérdésre nem ad­tak egyenes választ, amire azután kijelentettem, hogy én már öreg em­ber vagyok, ha nem tudják nekem megmondani, hogy mit akarnak, ak­kor nem mehetek bele semmibe. A dolog ennyiben is maradt. (Helyeslés a radikálispárton.) Utána Jovanovics Ljuba szólalt fel. aki Pribicsevicsnek válaszolva a horváí kérdésről beszélt. Kijelentette, bogy a radikálispárt jelenleg} politi­kája már a választási kiáltványok­ban le volt fektetve. Radics delegá­tusainak — mondotta — a követke­zőket jelentette ki: Az alkotmány alapján választottak meg bennünket, mi tehát nem tehetjük meg, hogy az alkotmányt megváltoztassuk. Külö­nösen pedig nem teheti meg a mos­tani parlament. Az alkotmány módo­sítását csak egy aj parlament vihet­ne keresztül, amelynek létrehozásá­hoz a párt híveinek és a főbizottság* nak hozzájárulása is szükséges. Jovanovics után Vitícsics belügy­miniszter válaszolt Pribicsevicsnek. Beszéde után az elnök bejelentette, hogy negyvenkét képviselő a vita le­zárását kéri. Pribicsevics hozzájá­rult. Az elnök erre öt perc szünetet rendelt el. amelynek leteltével Gyor­­gyevics demokrata, majd pedig Kraftt István németpárti képviselő szólalt föl, akinek beszédével lapunk más helyén foglalkozunk. A nagy érdeklődéssel hallgatott beszéd után Bozsovics és Popovics montenegrói föderaüsta vett részt a vitában, amely ezzel végei is ért. Kojics előadó kérte a parlamentet, ,iogy Marinkovics javaslatával szemben az igazoló bizottság kiegé­szített javaslatát fogadja el. A ház többsége az igazoló bizottság javas­latát elfogadta. Eszerint Vukotics és Mijovics demokrata képviselők man« dátumát megsemmisítették. A parlament délutáni ülése előtt a radikális klub ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a képviselőház elnökségének megválasztására nézve ne mkötnek más párttal kompromisz­­szumot, hanem tiszta radikális listá­val vesznek részt a választáson. A határozat nagy feltűnést keltett, mert azt várták, hogy a Párt közös listát készít a klerikálisokkal és a muzul­mánokkal. Jóvátétel! célokra lefoglalhat Peles elnök délután hat órakor nyitotta meg az ülést. A képviselők letették az esküt, aztán megkezdő­dött az elnökség megválasztása. A választás eredménye szerint a parlament elnöke, Jovanovics Ljuba vallásügyi miniszter tett 122 szavazattál. Az első alcímüknek Bakics Ljubát, másodalelnöknek fje­dig Rankovics Miliajlót választották, Titkárok lettek: Kobasica, Sijasics, Bojovics és Popovics. Az elnökség valamennyi tagja radikális. A demokraták listájára 41 szava­zat esett. Az ő elnökjelöltjük Pésics Dragutin volt. .4 német párt és dzsemjei a radi­kálisokkal szavazlak. A klerikálisok és a Spaho-párt üres szavazólappat vett részt az elnökség megválasztá­sában. . tő az egész magyar kölcsön Hivatalos magyarázat a zálogjogok fő'ífüggesztésérol Budapestről jelentik: A jóváíételi bizottság szerdai határozatáról a párisi félhivatalos Havas-iroda köz­vetlen távirati tudósítást küldött Bu­dapestre a Magyar Távirati Irodá­nak. Ezt a táviratot szószerinti szö­vegében azonnal közölték a magyar sajtóval. Egy félnappal később a bécsi távirati iroda is kapott a Ha­vas-irodától a jóvátételt bizottság határozatáról szóló tudósítást és ezt a Magyar Távirati Iroda kérésére Budapestre is megtelefonálta. A két szöveg között némi eltérés van. Ugyanis a Havas-iroda által Becsnek adott szövegben előfordult az a passzus, hogy a tervezet köl­csönből »egy még meghatározandó rósz jóvátételt célokra lenne fordí­tandó.« Ez a mondat a közvetlen budapesti táviratból hiányzik. A Ma­gvar Távirati Iroda azonnal távira­tilag felvilágosításért fordult Paris­ba a Havas-irodához, ahonnan szom­baton reggel érkezett meg a válasz, amely a következőképpen hangzik: A jóváíételi bizottság felvilágosí­tása szerint a magyar kölcsönre vo­natkozó, május 23-ikán hozott hatá­rozatban fogalt korlátozások a kö­vetkezőképpen érteim ezendők: Valahányszor a jóváíételi bizott­ság kölcsön kibocsátására felha­talmazza Magyarországot, fenn­tartja magának a jogot, hogy a kölcsön összegéből előre levon­jon egy részt, amelyet előzete­sen állapítanak meg és amely egészen a jegyzett összeg ere­jéig terjedhet. A Magyar Távirati Iroda munka társa illetékes helyről azt a feWilá­­gositást kapta, hogy a kormány be­várja Kállay pénzügyminiszternek Budapestre való érkezését, amikor a hivatalos szöveg birtokában és a pénzügyminiszter felvilágosítása alapján fogja elfoglalandó álláspont­ját körülvonalazni és a megteendő lépésekről dönteni. A hivatalos szöveg megérkezett Budapestre Budapestről jelentik: Szombaton megérkezett a jóváíételi bizottság hivatalos magyarázata a zálogjogok felfüggesztéséről szóló határozat tár­gyában. A magyarázatot még nem hozták nyilvánosságra. Egyelőre csak azt tudják, hogy a szóban forgó, kölcsön jóvátételre fordítandó részé­re tartalmaz újabb határozatokat, esetleg úgy, hogy a kölcsönből sem­mit sem kell jóvátételre fordítani. Megállapítható, hogy a magyará­zat diplotnaíikus fogalmazásu és le­hetőséget nyújt arra, hogy értelme­zése végett minden alkalommal kü­lön tárgyalásokat kelljen tartam. ■ Belpolitikai garanciák A párisi Populaire a jóvátétel! bi­zottság határozatával foglalkozva azt állítja, hogy a bizottság belpoliti­kai téren is biztosítékokat kér a ma­gyar kormánytól, a zálogjogok fel­függesztése ellenében. A magyar kormány részéről a Po I pulaire értesüléseivel szemben újra j hivatkoznak Bethlen kijelentésére, a «mely szerint a kölcsöniigy tárgyalá­sa során belpolitikai kérdések nem kerültek szóba. A jobboldail tüntetése Poincaré mellett Ruhr-vita a francia kamarában Páriából jelentik: A francia kama­ra pénteki ülése, amelyen folytatták a Ruhr-megszállásra vonatkozó hi­­íeljavasiatok tárgyalását, zajos jele­netekkel kezdődött. Amikor Poincaré miniszterelnök több minisztertársá­val röviddel három óra után az ülés­terembe lépett, a jobboldal, a közép és a baloldal jobboldali szárnya hosszantartó tapssal fogadták és üléshelyeikről való fölemelkedéssel is üdvözölték a miniszterelnököt. Ez az ováció a baloldali' pártokat zajos ellentüntetésekre indította, amelyek­nek során a szocialisták és a kom­munisták azt kiáltották: — Oui, oui, demission! A szélső jobboldalon erre azt ki­áltották: Le a szenátussal! Amikor kevéssel utóbb Marceí Cachin a terembe lépett, a kommu­nisták zajosan éltették. A vita első szónoka fíérriot, a ra­dikálisok vezére volt. Emlékezette! arra, hogy a Ruhr-akció bejelenté­sekor a kormány ellen szavazóit és megjegyezte, hogy magatartásának nem az a magyarázata, mintha ár­tatlannak tartaná Németországot. Németország nem tartotta meg a szerződési hűséget. Kétségtelen, hogy Németországnak fizetnie kell, a kérdés csak az, hogy miképpen fizessen. Franciaországnak Angliá­val folytatni kellett volna a tárgya­lásokat és noha a Párisban előter­jesztett angol javaslatok elfogadha­tatlanok voltak, mégis alapot nyúj­tottak további megbeszélésekre. Poincaré miniszterelnök e szavak­nál küzbckiálíott: — Én a legnagyobb súlyt helye­zem arra, hogy a versaillesi szerző­dést betűje és szelleme szerint vég­rehajtsam. Franciaország a jóváté­tel! bizottság döntése alapján vonult be a Ruhr-vidékre. hogy ott zálogo­kat vegyenek. A bizottság iránti ga­ranciák másutt vannak, így főkép­pen a hídfőkben. fíérriot beszéde folytatása során kj deutelte, hogy Németországgal megegyezésre kel! jutni, még pedig a tél beállta előtt és mielőtt a szén­­készletek kifogytunk. Poincaré: A készletek nem lógnak kifogyni! fíérriot azzal fejezte be beszédét, hogy Franciaország szempontjából a jóvátételi fizetések megszerzésé­nek az a legjobb módszere, ha Fran­ciaország a világot meggyőzi őszinte békeszeretetéröl. OberkJrch elzászi képviselő kifej­tette. hogy Franciaországnak mind­addig bent kell maradnia a Ruhr-vi­­déken, mig a nagy német-franca konfliktus elintéződött. A HSzoktalásügyi miniszter távirata a zeniai tanárokhoz: Kém fogadja el a lemondásokat Szentiről jelentik: A szentai főgim­názium tanárainak nagy része a tanár­­mozgalomból kifolyólag szintén lemon­dott állásáról. A lemondás ügyében a közoktatásügyi minisztérium szombaton a következő táviratot küldte a szentai főgimnázium igazgatójának: „A középiskolai tanárok lemondá­sit nem vehetem figyelembe. A par­lament az első ülésében meg fogja alkotni az általános tisztviselő tör­vényt, amely rendezi a tanárok és egyetemet végzett tisztviselők fizeté­sét is. Oda fogok hatni, hogy a kö­zépiskolai tanárok minél előbb hozzá jussanak a megfelelően nagyobb ja­vadalmazásokhoz. Felhívom, hogy vé­gezzék továbbra is rendesen köte­lességüket. Trifkavics miniszter. Mrkobrád gimnáziumi igazgató a távirat szövegét közölte a lemondott tanárokkal, akik kijelentették, hogy meg­várják a tanárszövetség döntését. Betörés fényes nappal A sétálók szemeiáttára fosztottak ki egy üzletet Szombaton a déli órákban egy is­meretlen fiatalember behatolt a subo­­ticai Agraria gabonakereskedés piac­téri üzletébe, ahonnan magával vitte a cég kézi pénztárát egész tartalmá­val: több ezer dinár készpénzzel és fontos iratokkal. Szombaton délben Ács Géza, az Agrárja tulajdonosa előtt az üzlet személyzete az üzlet ajtóját lakattal bezárta, a külső redőnyt azonban nem húzták le. Félketíőkor egy szür­keruhás, _ középtermetű fiatalember, nem törődve az utcán járókelőkkel, odaállt az üzletajtó elé és pár perc­nyi munka után lefeszítette a lakatot tartó zárt. Amikor ez sikerült, nyu­godtan bement az üzletbe, magához vette az Íróasztalon álló kézi kasz­­szát és eltávozott. Az üzlet környé­kén állóknak ez csak akkor tűnt iél, amikor a betörő gyors léptekkel a Népbank melletti kis utcába befor­dult. Ugyanakkor haladt el az üzlet előtt a Bácsmegyei Napló rendőri ri­portere aki a menekülő betörőben egy rovottmultu csavargót, a rendőrt zárka gyakori vendégét ismerte fel, akinek nevét a rendőrséggel közöl­te is. Többen azonnal a betörő után szaladtak, azonban az eltűnt üldözöl elől. Időközben értesítették a rendőr­séget. valamint Ács Gézát, a vak­merő betörésről. A rendőrségről de­tektívek mentek ki a helyszínre, ahoi elsősorban _ kihallgatták az üzlet al­kalmazottait. Az alkalmazottak, va­lamint a cég tulajdonosa, a fiatalem­ber személyleirása után kijelentették, hogy az pénteken az. üzlet előtt ácsorgóit és be is ment vásárolni. Az egyik alkalmazott pedig kihallga­tása alkalmával kijelentette, hogy a tettest, a személyleirásból következ­tetve ismeri és a rendőrség közegei­vel közölte annak nevét is. A rendőr­ség most ezen a nyomon elindulva erélyesen nyomoz a betörő kézrekc­­ritésére, - - - - -

Next

/
Thumbnails
Contents