Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-25 / 138. szám

Ära egy és fél dmár XXIV. évfolyam Szukotíca, PÉNTEK 1923. május 25. 138. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁ5I: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-13 Előfizetési ár negyedévre 1S5 dinár EZERKESZTÖSÉGs Kralja Älexandra-uika 4 szám alatt FSadchivatalj Kralja Alexandra-uiica 1 (Lelbadt-palota) WMwm 3iÄäiÄ^c Lloyd George fiadat üzen Baldwinnak BaMwia tárgyalásai as wj kormány tagjaival Baldwin miniszterelnöknek a konzer­vatív párt irányadó személyiségeivel folytatott tárgyalásai lényegesén előre­­vitték az uj angol kormány alakulásának ügyét. Immár bizonyos, hogy lord Carzóh továbbra is megtartja a küliigyminiSzte?i tárcát, lord Derby a hadügyit éS Höaré a légügyi minisztérium vezetését. A Chamberlain-csoport tagjait táviratilag Londonba hívták, hogy a miniszterelnök e csoporttal is végleges megegyezésre jusson. Sir Robert Home még nem határo­zott a kincstári kancellári hivatal veze­tésének elvállalásáról. Amennyiben Horné elhárítaná a tisztséget, úgy előrelátha­tólag Sir Worthington Evanst kinália meg Badwin e tárca vezetésével. Az uj kormánnyal szemben élesebb ellenzéki hangot csupán két nagy angol lap üt meg, a Daily Chronicle és a Westminster Gazette, K két lap Baldwint szeretetreméltó személyiségének legna­fyobb méltánylása mellett a reakció émerty harcosának minősíti. Lloyd George választói előtt óíiribn* dott beszédében nyíltan hadat üzent Baldwinnak, rámutatván az elődje által elkövetett súlyos politikai hibákra, A Franciaországhoz való viszony — mon­dotta többek között Lloyd George — a Ruhr-kérdésben tanúsított tehetetlen angol politika révén Anglia, megalázá­sához vezetett. Törökország, amely az angol kormánynak a múlt év októbe­rében követett erélyes magatartása foly­tán már kész volt észszerű megoldás­hoz horzájárulni, most abba a helyzetbe jutót!, hogy diktáljon az angol politi­kának. Az Oroszországhoz való viszony ulti­matum ófnyujtásánal kiélésedéit.. Az okosság helyeit az erőszak (uralkodik Európában. Egyetlen kormánynak sem sikerült rövid idő aiatt annyi hibát el­követnie, mint Bonar Law kormányának. A volt kormányelnöknek ez a kiro­hanása elsősorban Baldwin személyi ellen irányul, akiről ötévi miniszteri szolgálata ellenére Lloyd George nem táplálja azt a véleményt, hogy meg tud birkózni a reá várd nagy feladatokkal A ldsantant álláspontja győzött Magyarország ueassetk&I hitelakciójába!! Pénzügyi ellenőrzés alá helyezik Magyarországot A. jővátéteíi bizottság szerdán döntőit Parisban Magyarország kérelme ügyében és az első je­lentés, amelyet a Havas-ügynök­ség adott ki, későn éjszaka érke­zett Budapestre. Ezt a jelentést közölték a budapesti lépők csü­törtök reggeli számukban és ez a jelentés még csak szűkszavúan a jóvátétel! bizottság kedvező dön­téséről számol be. Ezzel szemben az újabb és már részletesebb pá­risi jelentés szerint a jővátéteíi bizottság elvileg ugyan nem utasi­­íoita el a zálogjogok felfüggeszté­sét, de végleges hozzájárulását sú­lyos feltételektől teszi függővé és igy a kisanlant álláspontja győzőit a jővátéteíi bizottság döntésében. Az újabb, részletes párisi jelen­tés szerint a jővátéteíi bizottság szerdán délután három órától hat óráig tartó ülésén tárgyalta a ma­gyar előterjesztést a trianoni bé­keszerződésen alapuló általános zálogjogoknak a Magyarország ré­széről felveendő kölcsönök javára való felfüggesztése ügyében. Az ülésen a jóvátétel! bizottság a Franciaország és a kisántánt által javasolt alábbi határoza­tot hozta: A jóvátételt bizottság elvileg nem utasítja el a magyar kérel­met, hanem n következőket hozza a magyar kormány tudomására: Az általános zálogjogok felfüg­gesztése csak időleges lehet és csupán a magyar állami bevéte­­’ek bizonyos kategóriáira venat­­kozhatik. A jővátéteíi bizottság végleges hozzájárulása a magyar kérelem teljesítéséhez csak egy konkrét tervezetnek a magyar kormány részéről való előterjesz­tése után történhetik meg. A kölcsönök egy részét jóvá­tétel! célokra rendelkezésre kell bocsátani. A kölcsönnek a magyar pénz­ügyek szanálására szolgáló részét csak olyan célokra szabad fel­használni, amelyek Magyarorszá­got abba a helyzetbe juttatják, hogy jóvátétel! kötelezettségeit teljesíthesse. A bizottság felhívja a magyar kormányt, hogy a trianoni szerződés összes rendelkezéseinek a legtöbb akarattal tegyen eleget, amellett hangsúlyozza, hogy a jővátéteíi bizottság végleges hozzá­járulása attól is függ, hegy milyen módon tesz eleget Magyarország jővátéteíi kötelezettségeinek. Magyarország köteles továbbá magát ellenőrzésnek alávetni. Ennek az ellenőrzésnek fölté­teleit a bizottság később fogja nyilvánosságra hozni. Ebből a részletes jelentésből tehát már meg lehet állapítani, hogy a jővátéteíi bizottság dön­tésében a kisantanínak Francia­­ország által támogatott álláspontja jutott érvényre, mely szerint a zá­­logjogok, részbeni felfüggesztésé­től elvileg nem zárkózik el ugyan a jővátéteíi bizottság, de végleges hozzájárulását egy külön e célra haladéktalanul ki küldendő raísz­szió vizsgálatétól teszi függővé, mely hivatva lesz Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetét megállapítani. Ettől a vizsgálattól függetlenül máris leérik a konkrét kölcsönter­vezet előterjesztését, mert a zá­logjogok részbeni feloldásához való végleges hozzájárulásra csak az előterjesztés után kerülhet sor. Nyomatékosan hangsúlyozza a döntés a jóvátétel fizetésének ese­dékes kötelezettségeit, sőt a tria­noni szerződésből folyó nem pénz­ügyi terhek teljesítését is, mert ettől ugyancsak függővé van téve e zálogjogok részbeni felfüggesz­tése. Végül az ellenőrzés feltételét is magában foglalja ez a döntés, bár az ellenőrzés részleteit egye­lőre nem hozza nyilvánosságra, azonban világos, hogy Magyaror­szág pénzügyeit ugyanolyan el­lenőrzés alá akarják venni, mint ahogyan Ausztriával tették az osztrák zálogjogok felfüggesztése kapcsán és éppúgy, mint Ausztriá­ban Zimmermann volt amsterdami polgármestert, Magyarország szá­mára is pénzügyi diktátort fognak kinevezni. Első pillanatra is nyilvánvaló, hogy ez a döntés nem fele! meg az optimisztikusabb várakozások­nak és hogy hosszas tárgyalá­­. sokra lesz még szükség, amig * végleges döntésre kerül a sor. Jelentős személyi változások a kormányban Előkészületek a parlamenti elnökség megválasztására Rosszabbodtak a Radicsékkal való megegyezés kilátásai Az állami ünnep miatt, csütörtök kön a parlament nem tartott ülést. Pénteken valószínűleg befejezik a mandátumok igazolása körüli vitát. Eddig még kilenc szónok van fel­iratkozva, köztük Pribicsevics Szve­­tozár és PeCsics Dragutin. Valószínű, hogy részt vesz a vitában Krafft németpárti képviselő is. Amennyi­ben a vita valóban befejeződik — szombaton leteszik a képviselők az esküt, délután pedig megválasztják a parlament elnökségét. Az elnökség megválasztása tekin­tetében a radikálisok kísérletet tesz­nek, hogy pártközi megegyezést te­remtsenek. A demokratáknak — hir szerint — egy alelnöki állást aján­lanak föl, amit azonban előrelátható­lag nem fogadnak el Pribicsevicsék. Mint elnököt fovanovics Ljubát emlegetik. Az első aielnökség a de mokraták visszautasító magatartása esetén a klerikálisoknak, a második pedig a muzulmánoknak fog jutni. Á klerikálisok jelöltje valószínűleg Szusnyik lesz. Rekonstruálják a kormányt Jovanovics Ljuba parlamenti elnök­sége esetén aktuális lesz ű kormány rekonstrukciójának kérdése. Jovano­­vics utóda hir szerint Janyics lesz, akinek a pártban nagy népszerű­sége van. Ugyanekkor be fogják tölteni a most üresedésben levő földművelés­ügyi és kereskedelmi tárcát. Az utóbbira Popovics Velját emlegetik. Ezzel egyidőben egyéb változásokat is várnak. Vatószinu, hogy több mi­niszter ki fog válni a kormány-bő', igy Milétics, aki mái- ki is jelentette, hogy nem tartja meg tárcáját. Tá­vozni fog Vuicsics belügyminiszter' is, akit általában nem tartanak elég erős­­kezűnek. Marko vies igazságügymi­­niszter a kombinációk szerint átveszi tőle a belügyi tárcát, az ő helyére viszont cir. Kojics képviselő kerül, aki mint alz igazoló bizottság elnöke nagy szolgálatokat tett pártjának. A korvát kérdés a parlamentben A parlament szerda éjszakai ülé­sén, amely fél tíztől éjfél utánig tar­tott, érdekes nyilatkozatok hangzot­tak el a horvátokkal való megegye­zés kérdéséről. Murkovics igazság­ügyminiszter felszólalásában kijelenti, hogy a radikális párt a homogén­kormány megalakítása után határo­zottan emellett a politika mellett npilatkozott, amelyet eddig is kö­vetett. Az egész kormány nevében hangsúlyozottan kijelentette, hogy a kormánynak nincs megegyezése Radiccsal. Dovldovics Ljuba, aki reflektált Markovics beszédére, kijelentette, hogy a Radiccsal való tanácskozás­hoz az eiső impulzust Protics Szto­­ján adta, aki annak idején a radi­kális párt alelnöke volt. Az ő hor­­vát politikája — mondotta — a zág­rábi konferencián az volt, hogy a jugoszláv blokköt alakítsanak — Ra­dies nélkül. Radicsnak tárgyalásai során első feltételül azt állította föl, hogy jöjjön Bzogradba. Szemére veti a radikálisoknak, hogy pártjuk­ból kiűzték Proticsot, aki pedig a legtöbb áldozatot hozta a radikális pártért. Holtpontra, jutottak a blokkal való tárgyalások Radios legutóbbi beszéde után a beo­­gradi politikai körökben keletkezett idegesség még nem szűnt meg, másrészt a parlament éjjeli ülésén a kormány részéről elhangzott nyilatkozat, ugy­­látszik, kissé visszavetette a föderalista blokkal való megegyezés ügyét. A yárl­­kJuhokat is elsősorban ez a kérdés fog­lalkoztatja, de a megegyezéssel kapcso­latos hírek egyelőre kombinativ jelle­gűek, mert a kormány és a blokk szán­dékairól senkinek sincs pozitív tudo­mása.

Next

/
Thumbnails
Contents