Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-24 / 137. szám

1923. május 24. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal. Metodista törekvések Magyarországon Vallást alapított ogv jagosziáviai evasgóííkus lelkész Budapestről jelenük: Körülbelül féjesztendővél ezelőtt meglepő jelen­ség ütötte fel a fejét az evangélikus egyházon beiül. Nyíregyházán meg­telepedett Wallrabenstein Ede lel­kész. aki a jugoszláviai megszállás alatt lévő Homokos községből került oda és amerikai mintára methodista egyház alakulat szervezéséhez fo­gott. Kiválií a tanyavilág lakói kő­sóit talált hamarosan megértésre és már eddig mintegy négyszáz tagja van a gyülekezetnek. Elsősorban szociális téren igyekezett hatni és többek között elhagyatott gyerme­keket gyűjtött össze s ezeknek jelen­leg is ebédeltetéséről, vacsoráltatá­­sáról gondoskodik. Mostanában ké­szült el Nyíregyháza váiys belterüle­tén a saját székházuk, ahol igén gyakran jönnék össze ezek az úgy­nevezett »szektáriusok* imaórákra, s egyéb hitéleti munkák végzésére. Mindamellett megmaradtak az evan­gélikus anyaegyház kötelékében és mint ők hirdetik, semmi egyéb cél­juk nincsen, mint belíerjesebben él­ni keresztény vallásukat. Az akciónak azonban nemcsak jó­tékonysági jellege van a hivatalos egyház felfogása szerint. Már jóval áz orosz forradalmi erők felbukka­nása előtt — mondják — is a cári birodalomban szinten alakultak ilyen szebtárius szervezetek és azóta be­bizonyosodott. hogy az dllameílenes energiák voltaképpen ezekben a me­­íhodista intézményekben nőttek naggyá. 1909-ben jelent meg a ki­váló weimari teológusnak, Kolb-nak világszerte ismeretes munkája s eb­ben jóelőre rámutatott azokra az ag­godalmakra. amelyekkel a monar­chikus állam életet élő országok . egyáltalában az európai államok ke­reszténysége viseltetik a methodista szervezkedéssel szemben és visszu­­verheteí'en okfejtéssel bizonyította, fegy ezek a jelenségek Oroszország pusztulásának képét vetik előre. Azok a körök, akiknek véleménye alkotja az egyház hivatalos vélemé­nyét kellő komolysággal nyomon a methodista munkát s bár teljességgel elismerik annak szoci­ális érdemelt, de behatóan ügyeinek rá,, hogy az akció politikai jelentő­séget ne nyerjen. Gcduly Henrik, á tiszai evangélikus egyházkerület püspöke, aki a minap megtartott bu­dapesti protestáns egyházközi ta­nácskozást vezette, budapesti mun­katársunknak tájékoztatást nyújtott azokról az érzelmekről, amelyekkel az evangélikus egyházegyelem a methodista mozgalmat figyeli. Ge­­duly Henrik a maga körében márki is dolgozott és el is fogadtatott bi­zonyos elveket, amelyek programba foglalva ellensúlyozni lesznek képe­sek a methodista akció erejét. Két­ségtelen baj ugyanié, mondotta a püspök, hogy a protestáns paróhiák túl vannak terhelve munkával és a ieikészi tevékenység (esketések. te­metések, keresztelő, hitszónoklat) csakugyan annyira- lekötik a papo­kat. hogy a hitéleti munkára alig marad idejük és fizikai odaadásuk. Abban minden mértékadó szerv megegyezik, hogy a methodisták előnyomulása, amelyet a hatalmas, hetvenmilüós amerikai egyház támo­gat mindenesetre súlyos meggondo­lásokat követel és scmmicsctre sem lehet lekicsinyelni annak lehetősé­geit. vagy éppen erőszakkal elébe­vágni a további fejleményeknek. PÉNZÜGYI POLITIKA «3F © 33? Az adóreform előestéjén u. Jövedelem és vagyonadó. Hetedik adónem az adóreform ter­vezetben a jövedelem adó, melyet mindenki, bármily forrásból eredő jövedelme után tartozik fizetni. Alap­ja tehát az adózónak bármely for­rásból eredő tiszta jövedelme. Az adókulcs 2% 5000 dinár tiszta jövedelemig. Ezen felül progressive halad az adókulcs egészen 15%-ig. • Ma az adózó összes jövedelme nagyobb 3600 dinárnál, jövedelmi adót nem fizet. Fel vannak mentve még a jövedelmi adó alól a szellemi és testi munkások 16 éven aki és 60 éven felül, ha nincs nyugdíjuk vagy alkalmazásuk és fel vannak mentve a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok -és egyletek. 8. Vagyonadó. Ezt az adót tarto­zik fizetni mindenki - összvagyona után. ha fizet utána jövedelmi adót is. - ■•••■ . A vagyon értéke abban az érték­ben’ állapiba ük meg, amellyel az adóév január hó 1-ével rendelkezik. Adásvétel esetén a teljes vételár, bérbeadás vagy bérbeadhatóság ese­tén a tiszta bérösszeg húszszorosa vétetik adóalapul. A többi esetben az- adóbizottság állapítja meg az ér­tékösszeget. Ingatlanokkal egybekö-Spekuláné a könyvesboltban Irta: Baedeker A 'tadvágyő hölgy a mult i héten megvette Müller úrtól a Pallas-lckszikont. Spekuláns: Kitűnő dolog egy ilyen Jekszikon. Nagyon meg vagyok vele elégedve, és nem sajnálom a pénzt, amelyet az uram, egy kicsit morog­va, fizetett érte. Mondtam neki. hogy az ember ne sokallja az áldo­zatokat. amelyeket a közművelő­désért hoz. Nem fogjáJc talán soha ázt állíthatni róla, hogy a felesége müveit asszony,, hát legyenek kény­telenek beismerni legalább annyit, hogy közművelődésre törekszik. S ennek a bizonyítására egy ilyen Íokszikon nagyon alkalmatos. Müller tir: Helyesen fogja föl á dolgot, nagyságos asszonyom. Spekuiáné: Hiszen fölfogásom van nekem, hála az égnek, csak a mű­veltségem hiányos.- De remélem, hogy ha szorgalmasan tanulgatom ezt a Palías.t lassan-lassan majd csak kihiüvelődök . . . Tudja, mi tetszik nekem a legjobban ezekben a nagy könyvekben? Az, hogy min­den Írónak meg van bennük az élet­rajza. Mert én egyenlőre legszíve­sebben az irodalommal foglalkozom. Ez mégis csak könnyebb mint a mű­­• • • MüHer úr: Hogy’ érti ezt, asszo­nyom? Spekuiáné: Egy könyvet, ha rna­van benne, könnyen megértek, s a képekről meg a szobrokról, megval­lom, sohase tudom, hogy mit tart­sak. Müller ur: Sokan vannak igy ve­lük. Spekuiáné: És vájjon mi lehet ennek.az oka? Miiiler ur: Talán az, hogy nincse­nek magyarul. Spekuláns: Ilyenformán lehet . . . De hát hogy* történik mégis, hogy a mükiálliíásokat annyian keresik föl? A múltkor utaztam Becsben és Budapesten, s a kiállítási termek annyira tele voltak látogatókkal, hogy nem tudtak elférni egymástól. Müller ur: Ezt a lelkesedés teszi. A könyvesboltok soha sincsenek ennyire tele. Könyv-ékért nem tud­nak ennyire rajongani az emberek, Spekuiáné: Vájjon miért? Müller ur: Mert jobban értik őket Spekuiáné: Nagyon érdekes. Te­hát azért, amit nem ért, jobban lel­kesedik a közönség, mint azért, amit fel tud fogni? Müller ur: ügy látszik. Spekuiáné: Akkor én még se va­gyok egészen közönséges asszony... Én akkor kivétel vagyok, mert a könyvekért lelkesedek, . amelyekhez mégis csak többet ériek, mint a fest­ményekhez. Mülíer ur: Nagyon dicséretes ki­vétel, kedves nagyságos asszony, és becsületére válik, hogy nem aí­­fektál olyan érdeklődést, amely a lényétől távol van. Spekuiáné: Köszönöm az eiisme rést ... . De még valami nagyon gyárul van irvsb és érdekes történet tetszik nekem .ezekben a könyvek­túTnasóic, a községi összeirási ie'gy­­zsKek és egyéb rendelkezésére álló adatom alapján elkészíti az adókive­tési javaslatokat valamennyi adó­nemre nézve, melyek két évre vet­tetnek ki. A földadóra, házadóra, tö­­kekamat és járadékadóra, a tisztvi­selők 'kereseti adójára nézve ezen javaslatok alapján maira az adóba-' tosag voti_ ki az adót. kivéve, ha az adobizottsag értékelésére van szűk-; segc. a mikor azt előre kikéri, a többi adónemre nézve a javaslatokat a; kivető bizottságok elé terjeszti ha­tározathozatal végett. AdóMzottsdgok minden köziégben lesznek. A határozatok ellen 15 nap alatt felebbezésnek van helye az adó íctszólamlási bizottsághoz. a mely. minden tartomány székhelyén négy, évre lesz kinevezve. Azokban a vá­rosokba!), melyeknek lakóssága á;j 50.000-etmeghaladja, kiiíön felszólam­lás* bizottság lesz. A felszólamlást bizottságok határozata ellen panasz­nak van helye a közigazgatási bíró­sághoz és utolsó fórumban az állam­tanácshoz. Büntető rendelkezések. Az adótörvény bírságokról is gon­doskodik. a melyek négy'’ csoport­ban oszlanak és pedig: 1. A vallo­más be nem nyújtása vagy hamis vallomás tétel miatt; 2. ha az adóha­tóságok felszólításának as adatok beszolgáltatása tekintetében nem tesznek eleget; 3. a más hatóságok részére megállapított bírságok; 4. adóeltitkolás miatt. Az eiső esetben a bírságot az adóhatóság állapítja meg a kivetéssel együtt és ez a bir­ság osztja a kivetett törzsadó sorsát, a többi esetben az adóhatóság hatá­rozata ellen panasznak van helye a ? közvetlen adók vezérigazgatóságá­éhoz. Az elévülési határidő az adóki­vetési-e1 nézve hat évben, a kivetett adó be- és visszafizetésére nézve ^öt-évben; a bírság kivetésére három év és a birság befizetésére öt év. Az adórendszer, Ez volna nagy vonásokban az az adóreform, a melynek tervezete nemsokára a parlament elé kerül. A kormány,.a februárban tartott ankét többségének akaratát szem előtt tart­va. kidolgoztatta ezt a^tön^nytj^ sége van egy könyvre, hát azt szé­pen megírja magának. Müller ur: Ebben tévedni m éli óz­­tátik. A tudósok nem maguknak Ír­nak, hanem a többi tudósoknak és azoknak, akik tudósokká akarnak Ifenní. Spekuláné: Szóval: egymásnak. Ez nagyon érdekes. Müller: ügy van. De ez aztán az egyetlen érdekes, amit találhatunk rajtük. Mert máskülönben ezek a jó urak sokkal tudományosabbak, sem­hogy valami nagyon érdekesek le­hetnének. Spekuláné: Ezt belátom. Sőt fa-, pasztaltam is. Mért voltam tavaly egy nyugoíi matinén — igazán nem tudom mért hívták így és mért nem keletinek —ahol költők olvasták, föl a verseiket, és mondhatom ma­gának, hogy mindegyik érdekesebb volt, mint a mi irodalom tudósunk. Müller ur: Ez általános idézet. De hozzájárul egy kicsit az is, hogy u költők, mielőtt megöregszenek, ren­desen fiatalok -- a Nyugat poétái például mind ilyenek —, a tudósok pedig, valószínűleg a sok tanulásnál fogva, már ifjúkorukban is öreges benyomást tesznek. Spekuláné: ügy vau, s így annál szebb tőlük, hogy nem irigykednék: a költőkre, akik oly sokkal jobban tetszenek a nőknek. Ez a Ferencíy például, aki valószínűleg igen érde­mes tudós, három vastag kötetet szentelt Petőfinek, pedig biztos ben­ne, hogy ha huszonnégyet írna róla, még akkor se válna olyan érdekes férfiúvá, mint Petőfi, akr az ö korá­ban már rég halott volt. És itt a mi inti jogok értéke ezen jog tiszta jö­vedelmének húszszoros értékében ái­­fapittatik me£. Az ingatlan érieké­ből íeüthetők a fennálló magánjogi «terhek, ha az adós őket pontosan ; bejelenti és mindenfele szolgúltaia- I sok értéke, melyek a vagyonnal 'egy­­ihű vannak, kötve. ÍAz adókulcs a tiszta vagyon érté­ke után. ha annak értéke a 25.000 i dinárt meg nem haladja 0.5 % ; 25.000 dinártól 100000 dinárig 1%. azon fe­lül progresszive emelkedik ereszen 1.5%-ig. Ha a vagyon értéke a 25.000 dinárt meg. nem haladja, a vagyonadót utána nem fizetnek. 'Az adókivetés. ' A földadón kívül, a többi adókive­tésének alapjául az adóköteles íé! írásbeli vagy községi elöljáróságnál tett szóbeli vallomás szolgál. Az adóbizottság felhasználja továbbá azokat az adatokat, amelyeket as á adóhatóság az adózók jövedelme és vagyona tekintetében összegyűjtött. Az adókivetés két évre történik nyilvános tárgyalás alapján, végzé­shez csak a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója vétebk ki. de itt évenként »ugyanazon módozatok mellett, mint 1 ahogy ez eddig történt. s Az adóhatóság a benyújtott val­jf ilben, amin nem győzök bámulni, f MíiKer ur: ??? ISpekuiáné: Az, hogy a tudnivalók betűrendben következnek bennük egymás után, akár egy szótárban. Szeretném íitdni, ki volt az a láng­­és'z, aki ezt az újítást kigondolta? Mert minden bizonnyal nagy láng­­ősz volt. Müller ur: A zseniális tudós neve előttem is ismeretlen . . . Vissza I kellene mennünk a középkorba, sőt • talán az ókorba is, ha föl akarnék I fedezni . . . Már az régi, nagyon ; ősi szokás, hogy szótárak és lekszi­­‘ konok ábécérendben sorakoztatják ’ föl a közleményeiket. Spekuláné: Ez tehát nem uj do­­: log? Müller ur: Nem, sőt nagyon régi. Spekuláné: Az ember mindig ta­nul ... És voltak már régebben is • ilyen lekszik? Müller ur: Már évszázak.előtt Is. ' Ezek közül a legterjedelmesebb Né­­> nretországbsn jelent meg és 167 kö­tetből állott Spekuláné: Elgondolni, is borzasz­­• tó! Persze szorgalommal mindent . lehet. i Müller ur: És tudománnyal. De : ez a kolosszális munka, amelyet kii­­- lönben enciklopédiának bivnak, nem az ü. «. nagyközönségnek való, - amelyhez Nagyságos asszony is tar­­, tozik, hanem tudósoknak. Spekuláné: Az ember sok uiat i hall ... Én azt hittem mindég, hogy tudósok nem szorulnak ily müvek­­■ re, hogy nekik a tudomány nem a i könyvtárukban, hanem a fejükben - yah, s hogy ha egy tudósnak szűk-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents