Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-24 / 137. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. május 24. Másnak földjét adta el A félrevezetett hatóságok Somborból jelentik: Szlávics Ist­ván gardinovcei földműves még a háború alatt katonának bevonult. A harctéren nyomtalanul eltűnt. Eltű­nése óta sem tőle ,sem róla nem ér­kezett hir hozzátartozóihoz, akik idő^ közben el is haltak. 3921-ben egy Szlávics Száva nevű ember összejátszott Dudás Márton gardinovcei segédjegyzővel, aki az ő részére hivatalos okiratot állított ki az eltűnt Szlávics István nevére. A Dudástói kapott hivatalos okmányok felmutatása mellett az ál-Szlávics István kérvényt adott be a novisadi telekkönyvi hatósághoz amelyben kérte, hogy a kiskorúság! feljegyzé­sét töröljék. A kérvény alá a háború­ban letűnt Szlávics István nevét irta alá. A telekkönyvi hatóság teljesítet­te a kérést, törölte a kiskorúságra vo­natkozó feljegyzést, mire a csaló Dudás segédjegyző közvetítésével a földet eladta Kapetanov Sándor gar­­dinovcei földművesnek húszezer ko­ronáért. Az adásvevési szerződésben szintén az eltűnt nevét irta alá. Néhány héttel ezelőtt a sombori 'árvaszéknél megtudták, hogy Szlá­vics István kiskorúságát törölték. Vizsgálatot indítottak, amelynek fo­lyamán kiderült, hogy az eltűnt ne: vében egy szélhámos kérte a nagy­­korusitást, aki már e! is adta a távot levő földjét. Az árvaszék feljelentést tett a novisadi ügyészségen, ahol megindították a nyomozást. Dudás Márton tudomást szerzett arról, hogy csalása kiderült s mielőtt letartóztathatták volna, átszökött Magyarországba. A nyomozás folya­mán kiderült, hogy Szlávics Száva a múlt évben meghalt. Az ügyészség most Kapetanov Sándor ellen emelt vádat, aki a földet az ál-Szlávicstot megvásárolta. Kapeíanovot letartóz­tatják. Uj Ballonja PálszerbiáfeaB Megkezdődött az uj falu fsjltdése AzOvcsepoljéra telepitett battonyai telepesek helyzetéről a legellentmon­­dóbb hírek jelentek meg a lapokban. Beogradi munkatársunk kiutazott az uj faluba, hogy meggyőződést sze­rezzen, mi igaz ezekből a hírekből. Jelentése szerint az Ovcsepoljen ke­letkező uj telepes falu építése az utóbbi napokban erőteljes haladást mutat fel. Az ideiglenes barakkokon és kunyhókon kivüI máris több mint 30 állandó lakóház épült fel és továb­bi 20 ház felépítése is serényen fo­lyik. Az eddig felépült állandó és ideig­lenes hajlékokban 230 család él. A napokban érkezik vissza Novisadról azoknak a családoknak egy része, a melyek az első idők mostohaságai­­tól megrémülve visszatértek Novi­­sadra és a Vajdaságban akartak föl­det szerezni. Az agrárreíorm minisz­térium ezt a kivánságukatnem tudta teljesíteni, ezért a visszatért 22 csa­ládból kettő máris visszautazott Ov­­csepoljére, ahová a napokban még többen követik őket. Az utak megjavulásáva] az építési anyagok szállítása, ami az első idők­ben ja legnagyobb bajokat okozta, megoldódott, amiben az állam a ma­ga jármüveivel is a telepesek segít­ségére sieitek. Az uj telepes falu házai csinos ter­vek szerint épülnek és a kis falunak egész városias jellege lesz. A ház­építésnél közel 100 férfi foglalatosko­dik. a többi 330 a föld megművelését látja el. Eddig már 130 hektár földet vetettek be, de a vetés még tovább folyik. Az egész napi szorgos munka mel­lett a szórakozásról sem feledkeznek meg a Magyarországon kiilturélet­hez szokott battonyai családok. A te­lepesek iamburás zenekara vasár naponként hangversenyezik. Már egy vendéglő is megnyílt a faluban és épül már a második is. A vendég­lőben még mozi is lesz. Az uj község máris a környék kulturgócpontjának tekinthető, ahová messze földről be­járnak szórakozni a környékbeli földművesek.-----­Az uj községben egy katonai és légy csendőrosztag állomásozik és ; rendőrbiztosságot is szerveztek. A i telepnek Stip várossal telefonössze­­'kötíetése is van már. A telepesek kö­­ízött sok van. aki még nem egészen {Jól beszél szerbül, de ezek is tanulják i.a nyelvet, noha a családi asztalnál ^magyar sző is igen gyakran hang­­(zik az ajkakról. Erős harc várja az oj angol miniszterelnököt H-arding szerint Baldwin kinevezése volt a legszerencsésebb megoldás Londonból jelentik: Rendkívül me-jvezésc előtt adott közre s amelyben leg fogadtatásban részesíti a sajtó; szerda regegíi száma az uj minisz terclnököt. A kormány lapjai dicsé­rik nagy politikai iskolázottságát, gazdasági képzettségét, munkabírá­sát és ügyességét, amellyel bizonyá­ra sikeresen fog szembeszálihatni az ellenzékkel, de nem mulasztják cl fi­gyelmeztetni. hogy erős küzdelemre kell elkészülnie. mert az ellenzék ed­dig csak Bemar Law betegsége miatt volt kíméletes, amire most nem lesz semmi oka. Baldwin el van szánva a legerősebb parlamenti harcokra. Hogy a harc nem fog elmaradni, az kiderül a parlamenti munkáspárt tegnapi nyilatkozatából amelyet még Baldwin miniszterelnökké való kine-‘Derbyt emlegetik. az van, hogy amennyiben az uj mi­niszterelnök az alsóház tagjai közűi fog kikerülni, a párt minden erejével azon lesz, hogy kikényszeritse az {alsóház feloszlatását. Washingtonból jelenti a Radio­­ügynökség: A Fehér Házból kiszi­várgott hírek szerint Harding elnök, mikor hírét vette Baldwin kincstári kancellár miniszterelnökké történt kinevezésének, úgy nyilatkozott, hogy ez volt a legszerencsésebb vá­lasztás. , Londoni jelentés szerint a Daily 'Mail úgy tudja, hogy lord Garzon valószínűleg nem marad meg a kill­­iigymtmszteri székben. Utódjául lord A rnayerlingi tragédia aktái Nyilvánosságra kerülnek a bécsi császári magánlevéltár titkai Lloyd George és Vilmos császár em­lékiratainak közlése után — amely tud­valévőén úgy történt, hogy Amerika és a kontinens minden országának egy-egy I napilapja részére eladták a kiadók az : ecyidejüies történő megjelentetés jogát újabb kartell-szenzáciőval szolgál jegy élelmes bécsi kiadóvállalat, a meg­lehetősen ismeretlen nevű Kronos-Ver­lag: leközli az osztrák állami levéltár­ban, a bécsi udvari levéltárban és né­hai I. Ferenc József magánlevéltárában őrzött eredeti aktáit a rnayerlingi tragé­diának. Rudolf trónörökös és báró Vc­­csera Mária szerelmi regénye és 1S89 január 29-ikén gyanús körülmények kö­zött bekövetkezett hirtelen haláluk sok szóbeszédre adott alkalmat évtizedeken keresztül, sőt még ma is foglalkoztatja a közérdeklődést, hiszen egyik buda­pesti színház éppen most készül Vajda Ernő »Trónörökös^ cimii és a mayer­­lingi tragédiát dramatizáló darabjának a bemutatójára. Az akták közzététele te­hát feltétlenül jó'üzlet lesz és — tekint­ve, hegy a cikksorozat közlésének jogát Becsben is, Budapesten is kimondottan monarchista lapok szerezték meg — nem is bizonyos, hogy csak üzlet lesz. Hiszen a rnayerlingi dráma vaameny• nyi részletére világosságot vető levelek és okiratok gyűjteményét a császári udvar annyira hét lakat alatt tartotta, hogy az ezzel az üggyel foglalkozó ak­tákat Ferenc József minden esetben sze­mélyesen adta át bizalmasának, Taalle gróf osztrák miniszterelnöknek, csak­hogy valamiképpen az állami, vagy az udvari levéltárba ne kerüljenek. A mo­narchista sajtónak nem lehet célja, hogy a császári ház ilyen féltve őrzött szeny­­nyesét kiteregesse és nyilvánosságra hozza az összes rnayerlingi altiakat, de, mint a cikksorozat előszavából kiderül, dr. Skedl Artur — aki Taaffe gróf po­litikai hagyatékát rendezte és most a rnayerlingi aktákat is kiadja — nem is hoz minden aktát nyilvánosságra. Ez a körülmény természetesen sokat levon a közlemények érdekességéből, hiszen *a rnayerlingi tragédiát minden részletében megvilágító cikksorozat« csak a számos hiteles és kevésbé hiteles verzió egyi­kévé válik: a hivatalos — tehát a Icg­evésbé hiteles verzió kommentár­jává. A hivatalos álláspont a rnayerlingi drámára vonatkozólag, miután azt a színién hivatalos magyarázatot, hogy a trónörököst szivszélhüdés érte. senki sem hitte el, tudvalévőén az volt, hogy a trónörökös, és Vccsera bárónő közö­sen öngyilkosságot követtek el. A cikk­sorozat, mint az első közleményből meg­ítélhető, ezt a hivatalos verziót igyek­szik elfogadtatni önkényesen kiváloga­tott okmányok c’.apián és fontos, sőt perdöntő okmányok elhallgatásával. A közszájon forgó legendák körül csak a teljesen valószínűtlen változatokról em­lékszik meg a cikksorozat, a féltékeny erdész bosszújáról, a dorbézoló udvari társaság halálos verekedéséről, az ame­rikai párbajról, és csupán arról a ma­gyarázatról hallgat, amely a tragédiát a trónörökös és a császár közötti poli­tikai és személyi okokból támadt éles ellentéttel igyekszik megvilágítani. Ez, a magyarázat tudniillik nem öngyilkossá­got, hanem politikai gyilkosságéi tételez? föl... A cikksorozat első közleménye egyet­len aktát tartalmaz: Vecsera bárónő édesanyjának beadványát Ferenc Jó­zsefhez. Az anya. akinek állítólag ön­gyilkossá lett leánya holttestét vem volt szabad megtekintenie, akit nyomban ki­tiltottak Bécsböl, hogy még csak egy szál virágot se tehessen lánya sirhal­­mára, ebben a levélben »alázatos ön­igazolásának kegyelmes figyelembevéte­lét« kéri Ferenc Józseftől. Vecsera Má­ria édesanyja ugyanis az eset után röp iratot adott ki amelyben megírta, hogy a bárőkisasszony holttestét nem adták ki a családjának, az anyjának nem en­gedte meg az udvarmesteri hivatal, hogy halott gyermekét láthassa, a csa­lád két férfitagjától, az elhunyt leány két nagybátyjától, Stockau György gróf­tól és Baltazzi Sándortól pedig megkö­vetelték, hogy a véres, félmeztelen holt• testet a következő éjszakán fiakkerbe ültetve vigyék el a közeífekvö Heiligen kreuzbe, ahol a cisztercita kolostorban egyszerű fakoporsóba tették és minden szertartás nélkül eltemették. A röpira­­tot elkobozták, az anyát, Vccsera Ideién bárónőt pedig üldözni kezdték: ezért folyamodott a császárhoz védelemért. A kérvény elején a császár iránti hű­ségét fejti ki a bárónő, azután igy foly­tatja: — Felséged fenkölt igazságérzete előtt mindig diadalmasan megállóit az igaz­ság és ezért teljes bizalommal nézek legfelsőbb kegyelmes elhatározása dó­mért egy pillanatra se tértem el a szi­gorú valóság teréröi. A veiem és sze­gény halott gyermekemmé: szemben el­követett bánfaimakrói agy véltem sza­badon tehetek panaszt s arra is jogot éreztem, hogy a szegény, szerencsétlen leányom holttestével a föudvarmcsteri hivatal parancsára elkövetett beutalom y ^•‘üen keserves panaszra fakadhassak. Legfelsőbb célom eközben az volt. hogy íidndenck ciőtt Felséged előtt igazoljam magamat és Felségednél keressek meg­hallgatást panaszaimra s éppen ezért tartottam kötelességemnek igazán és nyíltan elpanaszolni mindent, elsősorban azokat a legfájdalmasabb bántalmakat, miket lányom holttestével elkövetlek s amik legfájdaimasabban sújtották szive­met. Felséged legkegyelmesebb kegyel­mében akartam vigaszt és elégtételt ta­lálni minden fájdalmas sérelemért. A bántalmalc özöne ugv megdagadt es annyira eljutott a legszélesebb réte­gekbe. hogy önigazolásom csak akkor Ígért kilátást a sikerre, ha minden ese­ményt a leghívebben és legrészleteseb­ben feltárok. A legborzalmasabb sors lenne, forrón szeretett gyermekem szivettépö elvesztése után vigasztalás és részvét helyett még a világ gyaiáz­­kodásáí is elviselni, kitéve a becstelen kötelességmulasztás átkának saját gyer­mekemmel és Felséged fenkölt szemé­lyével szentben és a mondhatatlan fáj­dalmon kívül, hogy forrón szeretett gyermekemet elvesztettem, még éiő gyermekeim jövőjét is megsemrnisülten látni. Ez ellen környörgök alázatosan védelemért Felséged lábai előtt. Felséged kegyelmét kérve magam és gyermekeim számára, hódolatteljesen a következő kérelmet rebegem: Császári és királyi I’elséged kegyes­kedjék alázatos önigazolásomat kegyel­mesen meghallgatni és kétségbeejtő helyzetemben engem és gyermekeimet legmagasabb védelmében részesíteni. Vetscra Helena báróné. A cikksorozat az elkobzott röpiraf tartalmát nem közli. Tizennyolc család utrakészen Akik reggeliéi délig kivándorlásra határozzák el magukat Tegnapi szántunkban harminc báp­­ságj családról irtunk, akik elindultak a tengerentúlra. Argentínába, asz­­szonnyal. gyerekkel, szerencsét pró­báin- — és már délelőtt, délután lá­togatók adták egymás kezébe a ki­lincset. mások pedig szünet nélkül telefonon érdeklődtek, miképpen le-, bet Argentínába jutni. A legelső érdeklődő egyik suboti­­cai fúvószenekar trombitása, német ember, volt. — Nem lehet megélni. — mondja, — a művészetből. Egyre kevesebben lesznek, akik mulatnak és ritkulnak a dinárok, féldinárok a tányérban. _— Ért a földműveléshez, erdőire táshoz? — kérdezzük. — Majd megtanulom. Jó tüdőm van, — válaszolja büszkén és sajnál­ja a hegedűsöket, zongoristákat, a kiknek finom ujjai nem birják a ne­héz munkát. Ezek nem menetnek Ar­gentínába. fát vágni, földet szántani. — És ha nem sikerül. —• jelenti ki bizakodva, — még mindig megma­rad a művészetem. Ott is akadnak mulatozók. akik jó zenét akarnak. Szinte látni, hogy képzeletében már valamelyik argentínai farmban él. ahol ő muzsikál az uj telepesek­nek. Elmondja egyébként, hogy ze­nekarából többen vele akarnak men­ni. — valamennyien szeretnének földhöz jutni, üfícg ha vérveritékes j munka árán is. Sokkal tragikusabb hatású azon­ban má sodik látogatónk: egy mér­nök, akit a nagy munkanélküliség I kényszerit a kivándorlásra. Reggel olvasta a hire, — és délre már elha­tározta. hogy földet fog kérni Ar­gentínában és családjával együtt ki­vándorol. A nap folyamán még számosán fordultak a szerkesztőséghez infor­mációért: mérnökök, építészek, hi­vatalnokok, akik részben a nagy munkanélküliség miatt, részben azért, mert az államnyelvet nem is­­! merik és állásukat elvesztették. I kényszerűségből szánták rá magú­ikat arra. hogy pályát változtatnak és a tengeren túl. földműveléssel fog­­■ iák biztositani megélhetésüket. Majd-

Next

/
Thumbnails
Contents