Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-23 / 136. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. május 23. mert ezzel az állami és nemzeti egységet védjük meg és megmara­dunk a szabadság elve mellett, a melytől semmi körülmények közt sem térünk el. Mint Jovanovics Liuba beszédéből látszik, a radikálispárt kitart a hor­­vátokkal való megegyezés mellett, bár most hangsúlyozzák az alkot­mány megtartását is. Kétségtelen azonban, hogy Radios beszédének az a része, amely Boszniával foglal­kozik, rossz hatást tett és a boszniai radikális képviselők azzal fenyege­tőznek. hogy a kurvátokkal való megegyezés esetén kilépnek a várt­ból. Nem valószínű azért, hogy a kormány változtatna a blokkal szem­ben való álláspontján, mivel Radios hétfői beszédét különben a Boszniá­ról szóló résztől eltekintve, sokka? mérsékeltebb hangúnak tartják, mint a huszonötödig beszédét. Ezt Körö­séé befolyásának tulajdonítják és tisztában vannak azzal, hogy a túl­zóbb részeket csak azért mondotta e! Radios, mert választól előtt be­szélt és szokása szerint nem tüdőit eltérni az agitátor hangjától. A klerikálispártban különösen ked­vezően fogadják Radios beszédét és azt úgy fogják föl. hogy Radios tel­jesen a megegyezés értelmében be­szélt. ' . A tanyai építkezések rendje Viharosnak ígérkezik Suholica város közgyűlése A szombati városi közgyűlés iránt szokatlanul nagy érdeklődés nyilvá­nul meg. Az előjelekből ítélve a köz­gyűlés viharos lesz. A kiszélesített tanács ülésén ugyanis a Zemljodil­­ska-párt olyan interpellációt szándé­kozik előterjeszteni, amelynek anya­ga már rég foglalkoztatja a suboticai gazdákat. A legutóbbi időben nagy elégedet­lenséget kelt a gazdák között, hogy a városi főmérnöki hivatal kötelező­vé tette a tanyákon és szállásokon történő építkezések részére is a ható­sági engedélyt. A gazdák sérelmes­nek tartják az építkezési engedélyek kényszerét, mert azon az állásponton vannak, hogy amíg arra a városban az uccaszabályozás szempontjából szükség van. addig a tanyákon és szállásokon a gazdák tetszés szerint építhetnek. A radikálispá'rthoz tartozó bunye­­vác gazdacsoport ezt a kérdést fogja most szóvátenni a közgyűlésen eS kérdést fog intézni Pletikoszits And­rás dr. főispánhoz, hogy milyen ala­pon terjesztették ki az építkezési en­gedélyek kényszerét a tanyákra és szállásokra is. Az ügyben munkatársunk érdeklő­dött a városi főmérnöki hivatalban, ahol azt az információt kapta, hogy az építkezési engedély kérvényezése mindenkor szükséges volt nemcsak á város belterülete, hanem a tanyák részére is. azonban a szabályrende­letet nem hajtották végre. A mérnöki hivatal véleménye szerint _ szükség van erre. mert bejelentés nélkül nem tudná a városi hatóság, hogy hol és milyen építkezés történik. Hangsú­lyozzák. hogy egészségügyi szem­pontokból is fontos ez _ az újítás, hogy az egészségtelen építkezések­nek, a kiesi és sötét lakások építésé­nek elejét vegyék. Hogy az ilyen tartalmú választ el fogják-e fogadni a gazdák, az még kérdéses. Valószínű, hogy a tárgya­lás. mint ez előrelátható, nagyobb vi­harral fog járni. Nagyobb vita várható a költségve­tés tárgyalása körül is, mert a kiszé­lesített tanács tagjai elégedettlenek a pótadó emelésével, mert a pótadó már nemsokára mehaladja az ötszáz­ötven százalékot. _____________ Eddig nyolcszáz tanár nyajtotta be lemondását Junius h5 elsején megszűnik a tanítás a középiskolákban A középiskolai tanárok mozgalma egyre nagyobb méreteket öli. úgy. hogy kilátás van arra. hogy ha a kormány idejekorán nem tesz meg­felelő intézkedéseket, junias elsején az ország legtöbb középiskoláin tan­erők nélfdil marad és az előadások* félbeszakadnak. A tanárok kollektív lemondási j mozgalma eddig azt eredményezte,' hogy az országos tanáregyesülethez j beérkezett jelentések szerint keddig j SIS tanár, köztük 42 iskolaigazgató | nyújtotta be lemondását a közokta- í tásiigyi minisztériumhoz. Beograd-1 ban 222 tanár kérte nyugdíjaztatását i és két kivétellel valamennyi iskola- s igazgató lemondott állásáról. Ezek a| számok azonban nem véglegesek, ü mert még negyvenhét alszövetségtöl./, Szerbiából. Montenegróból és a Vaj­daságból nem érkeztek meg a beje­lentések a beogradi központhoz. Te­kintettel arra, hogy előzetesen 1150 tanár nyilatkozott a lemondás mel­lett. már eddig is megállapítható, hogy a tanárok több mint háromne­gyed része teljesítette ezt a kötéle­­j zettségét. A beogradi egyetemi tanárok is ér­tekezletet tartottak, amelyen elhatá­rozták, hogy szolidaritást vállalnak a gimnáziumi tanárokkal és a közok­tatásügyi minisztériumnál interveni­er. f. j.j Az adófelszólamlási bizott­ságok titokzatos működéséről elterjedt hírek — ha a valóságnak megfelelnek —• melyen elszomorítók és arra mutatnak, hogy az adóbizottságok felelősségteljes hivatásukról kellően kioktatva nincse­nek. Írják, hogy tilos a felek ügyvéd* kép­viselete. íiogy a bizottságok csak az adó­alapot és nem az adót álla­pítják meg, hogy a határozatokat nem hir­detik ki és hogy az 1917. és 1918. évekre uj adóalapot és uj becslést állapítanak meg és eszközöl­nek. Az 1874. évi 34. t.-c, 38: §-a szerint az ügyvéd jogositva van az ország va­lamennyi bírósága és hatósága előtt fe­leket képviselni, amiből az is követke­zik, hogy a felek valamennyi bíróság és hatóság előtt ügyvéd utján jelenhetnek meg. Hogy az adófelszólamlási bizott­ság — habár laikus elemből alakittatik — hatóság, vitán felül áll és ha valaki ezt a bizottságot, működése közben, megsértené, a szerb büntetőtörvény 103. §-ában ütköző vétséget követne el. A hatóságoknak nem lehet érdekük, hogy működésűk ne ellenőriztessék és hogy a törvény tudatlan felek, (örvényt­­! tudó ügyvédek segítségét igénybe ne I vehessék. Ellenkező esetben az ügyfél I egyenlőségén esnék csorba* holott az adókivetésnél az államkincstár is ügy­fél és a kincstári előadó az ő kéovise­­j lője. Jogos, hogy a másik félnek ís le­­! hessen képviselője úgy amiként a bün­­! tető pereknél az ügyész az államot, a ivédő a vádlottat képviseli a pártatlan bíróság előtt. Magában véve annak a filmek a ficl­­portálása, hogy a kincstári előadó nem szereti, ha a fél ügyvédi segélyt vesz igénybe, kártékony hatása a közönség- i re, mert a közönség a tulnagy befolyást [szerzett előadóval szemben tapintatos és alázatos akar lenni, nehogy annak jó i indulatát eljátsza. Ebból viszont az is I következik, hogy az adózó fél sokkal in­­íeriorisabb szerepet játszik az adóki­vetésnél, mint az államhatalom képvise­lője, akinek már úgyis elég támasza van a törvénynek az adózó fél ellen irányu­ló tendenciájában. De következik az is, hogy a pártatlan és elfogulatlan bizott­ság nem foglalhatja P középhplye.t, 3 álni fognak, hogy a tanárkérdést mi­előbb kielégítő módon rendezzék. 4 beogradi egyetem asszisztensei, számszerint ötvenen. szintén ülést tartottak és elhatározták, hogy a gimnáziumi tanárokkal való szolida­ritás jeléül nem vesznek részt a vizsgázó-bizottságokban. Kimondot­ták továbbá, hogy fejenként havi két­száz dinár támogatásban részesítik a sztrájkoló tanárokat. A kormány részéről eddig még semmi intézkedés nem történt a moz­galom leszerelésére, úgy. hogy ko­molyan tartani lehet attól, hogy jú­nius elsején a középiskolákban meg­szűnik a tanítás és a vizsgákat sesi tarthatják meg. Becskereken harminc tanár jelentette be lemondását Becskerekről jelentik: Hétfőn Becskereken 15 gimnáziumi és 15 ke­reskedelmi iskolai tanár lemondott ál­lásáról a beogradi tanárgyülés hatá­rozata értelmében. A magyar osztá­lyok tanárai továbbra is megmarad­tak állásukban, úgy. hogy a magyar iskolákban zavartalanul folynak a tanitások. Sztanojlovios Mita gimná­ziumi igazgató kijelentése szerint a becskereki tanárok teliessen aláren­delik magukat a tanárszövetség ha­tározatának. mert az előadónak előtte olyan tekin­télye es fölénye van a törvényben já­ratlan fél felett, hogy legtöbbször aman­nak kell győztesen kikerülni, akkor, ha a bizottsági tagok maguk is laikusak. Mindentől eltekintve az ügyvédi képvi­selet eltiltása olyan jogszabálysértés, mely semmiségi okul hozható fel és a felszólamlást bizottságok működésének megsemmisítésével végződhetik. A végrehajtási utasítás 60. §-a szerint á jövedelem, vagyon és hadinyereség adót elsőfokon a megadóztatás helyére illetékes adófelszólamlási bizottság ál­lapítja meg. A 80. §. szerint az adófeí­­szólamtásl bizottság a tárgyalás befejez­tével először a jövedelem adót és az arra netán eső pótlékot stb. állapítja meg és a határozatot is ebben a sor­rendben hirdeti ki. A Határozat kimerítő indokolással látandó ei. A bizottság a határozatát jegyzőkönyvbe iktatja, a jegyzőkönyv naponkint lezárandó és a bizottságnak azon ülésén jelen volt ösz­­szes tagjai és az előadó által is aláíran­dó. Az elnök köteles figyelmeztetni az adózót a panasz jogára és hogy azt mely határidő alatt adhatja be. A közigazgatási bíróság elvi döntése szerint a kincstári panasz a bizottsági határozat kihirdetésétől, nem pedig az előadónak történt kézbesítésétől számí­tott 15 nap alatt nyújtandó be. Az itt előadottakból világosan kinsa­­gyarázható, hogy az adófelszólamlási bi­zottságoknak nem az az egyedüli felada­tuk, hogy a jövedelem, vagyon és hadi-: nyereség adó alapját, hanem az hogy az adóösszeget állapítsák meg és az így megállapított adóösszeg felöl határozván, azt hirdessék k(. A bi­zottságok esküjükkel és Ielkismereíük­­kel felelnek nemcsak az adóalap, hanem az adóösszeg helyes megállapításáért is. Ez utóbbit nem ruházhatják át a kincs­tári előadóra, hanem azt maguknak kell kiszámítani, vagy ha az adóelóadó a számitás megejtésével a bizottságnak segít, ezt a számítást ellenőrizni. Nem tudom, hogy az adófelszólamlási bizottságok összeállításánál betartatott-e a törvény rendelkezése, mert az egész ügyet misztikus köd veszi körül, de úgy sejtem, hogy nem, miután az újságok két rendes és két póttagról beszélnek, ami az adófizető és nem a felszólamlás i bizottság jellegének felel meg. A felszó­lamlást bizottságnak 5 rendes tagból kei! állani és a határozathozatalnál is öt tag­törvényfiatósági bizottság által válasz­tandó meg. Ezeknek a szabályoknak betartása biz­tosítja a polgárok' önadóztatására ala­pított elvet még akkor is. ha az elnököt a kormány nevezi ki. Hogy ezek a sza­bályok betartattak-e, szintén kétes. Annyi azonban bizonyos, hogy soha sent állott a felszólamlást bizottság olyan nagy felelősség előtt, mint most. amikor, öt évre visszamenőleg terheli meg a poli I gártársait és amikor az idei megállapít I tás — esetleg — hosszabb időre petri­­? ti kálód ik, megköv csitt étik annak folytán, jjftogy az adminisztráció tökéletlensége Umatt az adókivetések a jövőben sem ? fognak esztendőhkint ismétlődni és emi­att a sérelmek hosszú időn át orvosol-, hatatlanok lesznek. De különösen azért, mert a jogorvoslatok a végrehajtást néni i akasztják meg és belátható időn belül el nem intézteinek. j Egyik legnagyobb sérelem, ami a ja­­jj vasiatokból is kiolvasható, hogy az 1917, , évre szóló hadinyereség és az 1918 év-i f re szóló jövedelem, vagyon és hadinyc■>. Iraségadó alapja újból és függetlenül a már eddig megállapítottaktól, újból feU becsültéül: és megállapittatik. Az 1917, évi hadinyereségadó alapját az a jövedelem többlet képezi, amely az 1917. évi jövedelem és a béke év jöve­delme között mutatkozik. Az 1917. évi jövedelemadó alapját és összegét a tör­vényesen működő adófelszólamlási bi­zottságok már megállapították, az az I ítélet többé meg nem bolygatható Aki- I nek az 1917. évi jövedelmét 20.0G0 Ko- 8 rónában már megállapították, azt a ba- I dinyereségadó alap szempontjából nem I lehet felemelni 40.000 koronára és aki­nek a terhére 1917-ben — habár adója tárgyalás alá került — jövedelemadót nem állapítottak meg, az ezen évre ha­dinyereségadóval sem róható meg. Az 1918. évi 9. t:-c: 30. §-a 'és aj Í 74400/1918. sz. p. u: min: rendelet .1: §-a szerint az 1918 évre jövedelem és va­gyonadó, úgyszintén hadinyereségadö csak azokra vetendő ki. akik ezekkel az adókkal 1917-re nem voltak megróva* akiknek 1917-re 100000 koronát megha­ladó jövedelme és 2,000.000 koronát meghaladó vagyona volt és akiket ai pénzügyigazgatóság az 1918 évre az adókivetést megelőzőleg egy hónappal vallomásadásra személy szerint és pos­tára adott értesítésben felszólított. Akik e kategória alá nem tartoznak, azokra nézve egyik adónem sem esik újabb megállapítás és kivetés alá, hahern ma­rad az 1917. évi adóalap. A novella 23, §-a szerint nincs Helye uj adókivetésnek* ha becslés utján megállapított jövede­lemről van szó. Húsba és vérbe vágó kérdések ezek hasznos dolog volna, ha a közönség be­le tudna látni azokba a rejtélyekbe, ahol sorsáról döntenek. Nagy tévedés az, hogy aki a bizottságok működését kri­tizálja, az az állam adóztatási joga ellen vétkezik, mert az állam az adózók ösz­­szcségéből áll és aki az adózók érdekét véd!, az az állam érdekét is megvédte. -----—--­Az adóMvötö bizottságok mérsékelni akarják az eddigi bevételeket Magasak a liadmyereségsdók Vasárnap reggeli számunkban már közöltük, hogy az adókivető bi­zottságok a már kivetett hadinyere­ségadók számszerű összegének köz­lését kérték a pénzügyigazgatóság­tól, hogy revízió alá tudják venni a jövedelem és vagyon megállapításá­nál hozott határozataikat. Az adókiveíő bizottságok sürgeté­sére kedden már közöltek a bízott* Ságokkal néhány eddigi hadinyere­ségadó kivetést. A többi kivetést még csak ezután fogják közölni az adó­kivető bizottságokkal, amelyek azon­ban már az eddig ismeretes adatok­ból is megállapították, hogy a kive­tett hadinyereségadók n legtöbb eset­ben méltánytalanul magasak, A hadinyereségadó kulcsa ugyanis olyan magas, hogy az adókivető bi­zottságok áltai az elmúlt esztendőkre Az adókivetésről el a két fél között semleges területet! nak kell jelen lentik akik közül kettő a

Next

/
Thumbnails
Contents