Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-18 / 132. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. május 18 foítam, amelyet a megrendelési jegy­zőkönyvben már előzőleg feltüntet­tek. Ha az egyes állomások kevesebb kocsit kaptak, mint amennyit meg­rendeltek, úgy a rendelkezésre álló yaggonokat az állomásfőnök a meg­rendelők között igazságosan és ará­nyosan tartozik elosztani. A vaggo­­nok felett csak az rendelkezhet, aki a rendelési jegyzőkönyvben mint igénylő szerepel. A vasutigazgatóság reméli, hogy az uj eljárás enyhíteni fog a kocsi­hiányon és gyorsabbá teszi a szál­lítást. Meggyilkolták a bolgár fölkelek vezérét Véres harcok a felkelők és a kormány csapatai között Szófiából jelentik: Alexandrov To­dort. a rettegett felkelővezért Zürin­­ben, ahol a csapatai megszervezése és fegyverzése céljából tartózko­dott, meggyilkolták. A gyilkosságot amelynek részleteiről eddig még nem érkeztek jelentések, a kormány ügynökei követték el. akik megtud­ták közelíteni Alexandrovot, annak ellenére, hogy hívei állandóan őriz­ték. D'Slbulgáriában egyébként véres Harcok folynak a kormány és a fel­kelők seregei között. A kormány csapatai azonban túlerőben vannak és a felkelő bandákat a jugoszláv Határ felé szorítják. A határon már több banda menekült é^t, amelyek tagjait a jugoszláv határőrök elfog­ják. Sztambulinszki kormánya re­méli, hogy az erélyes fellépéssel tel­jesen le fogják törni a felkelőket és rövidesen helyreállíthatják a rendet az országban. Spliti jelentés szerint egyik ütkö­zetben súlyosan megsebesült Vrlo Jovan, a hires komitácsivezér is, a kit az S. H. S. hatóságok rablásai és gyilkosságai miatt kerestek. Véres Harcok folynak Dzsem jev város kör­nyékén is. A várost a kormány csa­patai elfoglalták és több mint száz komitácsit foglyul ejtettek. kelt, felöltözött és midőn a cselédség távol volt a háztól, a szalonban, a tü­kör előtt főbelötte magát. Mikor a cselédség hazajött, Nikolics Dusánt már halva találták. Azonnal jelentést tettek a rendőrségnél, ahonnan Ragulja ügye­letes rendőrkapitány jelent meg az ön­­gyilkosság színhelyén dr. Koda tiszti orvossal, aki a beállott haiált konsta­tálhatta csak. Nikolics Dusán tragikus halála az egész városban általános részvétet kelt. Az angol jegyzék nem akart sem fenyegetni, sem követelni Londonban csodálkoznak a válasz kedvezőtlen berlini fogadtatásán Londoni jelentés szerint angol | kormánykörökben nagyon csodál­koznak az angol válasz berlini ked­vezőtlen fogadtatásán. A német jegyzék fogyatékosságait annak tu­lajdonítják, hogy a berlini kormány teljesen figyelmen kívül hagyta azt| az eszmecserét, amely a legutóbbi időben részint a sajtó terén, részint diplomáciai utón Angiia és Francia­­ország között végbement. A francia kormány görcsösen ragaszkodott ahhoz, hogy London a Berlinhez in­tézendő jegyzékben, ha nem is je­lenti ki elfogadhaíatlanoknak, a né­met javaslatokat, de a leghatározot­tabban hangsúlyozza, hogy Párisban csak akkor tartják lehetségesnek a nemzetközi tárgyalásokat Németor­szággal. ha a német birodalmi kor­mány elfogadható ajánlaton kívül rögtön kötelezi magát a passzív el­lenállás megszüntetésére és bele­egyezik abba, hogy Franciaország a Ruhr-medencét és a Rajna-területét a német fizetési kötelezettségek végleges teljesítéséig legalább rész­ben megszállva tartsa. Ezt a két követelést, amely Né­metországra nézve elfogadhatatlan jlett volna, az angol jegyzék meüőz­­\ te, ellenben olyan pozitív támasz­pontokat tartalmaz, amelyek Német­országnak lehetővé teszik, hogy ja­------------——«■■■■MUHaflniSH Jöjj»« el a temetésemre holnapután! Nikolics Dusán novisadi nagyiparos különös öngyilkossága Novisadról jelentik : Csütörtökön reg­gel félnyolc órakor Nikolics Dusán dus-Íazdag nagyiparos és kereskedő öngyil­­osságot követett el s azonnal meghalt. Nikolics, aki dúsgazdag, régi novisadi patrícius családból származik, öt esz­tendő előtt nősült. Egy novisadi gazdag család leányát vette feleségül, akivel békés, boldog családi életet élt. Hérom évvel ezelőtt kis fiacskájuk született, a kit apja szinte bálványozott. A házas­pár békés családi életében körülbelül négy hónap előtt zavarok á lottak be, napirenden voltak a civodások, úgy, hogy az asszony elhatározta, hogy visz­­szatér szüleihez. Tervét egy héttel eze­lőtt valóban be is váltotta és magával vitte három éves kis fiát is. A férj ettől az időtől kezdve bus­­komor lett és többször hangoztatta testvére és többi rokonai előtt, hogy ha nem jön vissza a felesége, vagy ha nem adja vissza a kis fiát, akkor ön­f tikos lesz, mert a fia nélkül nem ar és nem tud élni. Szerdán délután sorra meglátogatta valamennyi ismerősét és formálisan meghívta őket, hogy jöjjenek majd el a temetésére, — Néhány nap múlva lesz, — mon­dotta — okvetlenül jöjjenek el a te­metésemre. A különös invitálást mindenki tréfá­nak vélte, noha Nikolics magatartása legkevésbbé sem vallott jókedvre. Másnap reggel a rendes időben fel­vaslatainak módosítása vagy kiegé­szítése utján a megindult eszmecse­rét folytathassa. Nem kerülhette el a német kormány figyelmét s ezt illetékes londoni helyen erősen hangsúlyozzák, hogy az angol válasz sem fenyegetést, sem követelést nem tartalmaz, ami pedig a német javas­lat bírálatát illeti, az talán formájá­ra nézve éles, de világosan kifeje­zésre juttatja Angliának azt a be­csületes szándékát, hogy Németor­szág és Franciaország között tőle telhetőén támogassa a közeledést, szóval a jegyzék tulajdonképpen két címre van intézve, Lord Curzm csak úgy érheti el azt a célját, hogy a két legfőképpen érdekelt felet, Né­metországot és Franciaországot kö­zelebb hozza egymáshoz, ha neki, mint békéltető harmadiknak, módot nyújtanak arra, hogy ne csak az ér­dekelt kormányok, hanem a két ál­lam egész közvéleménye előtt nyil­vánvalóvá tegye, hogy még messze ut van odáig, mig az elsősorban ér­dekelt két fél a siker reményében a zöld asztalhoz ülhet, amely körül Angliának. Olaszországnak és Bel­giuménak abban a tudatban kell he­lyet foglalnia, hogy vállvetett fára­dozásaikkal sikerülni fog praktikus eredményekre jutni és a békés meg­egyezést létrehozni. kék helyett; rend-öltözetüket még csak most tervezik. A kilépett nővé­rek súlyt helyeznek arra. hogy régi fogadalmuk alapján, amelyet ma is állanak, továbbra elismerjék hivata­losan egyházi jellegüket: ezért for­dultak ilyen értelemben írásos bead­vánnyal a hercegprímáshoz, illetve a püspöki karhoz. A püspöki konferencia döntése még nem ismeretes, azonban illeté­kes helyen úgy tudják, hogy az egy­házi fenhatóság nem emel kifogást Schlachtáék kérelme ellen. Prohász­­ka Ottokár székesfehérvári püspök, akit a püspöki kar tagjai közül a leg­szorosabb kapcsok fűznek a Szo­ciális Misszió Társulathoz és Farkas Edit alapítványi hölgyhöz, nem fog­lalt állást a konferencián az uj rend megalakulásával szembún. HÍREK A kártya-epidémia Bizonyára komoly és alapos lélek­­tani háttere van annak, hogy ma a kártyajáték epidémiája példátlan erővel terjed klubokban, politikai kö­rökben, magánlakásokban nyilvános helyiségekben, mindenütt, ahol osz­­szejennek olyan emberek, akiknek nem üres a pénztárcájuk. A buda­pesti lapok például állandóan azon panaszkodnak, hogy a hazárd kár­tyajáték hihetetlen módon elburján­zott Magyarországon. A rendőrség egyebet sem tesz. mint kártyazugo­kat leplez le Budapesten. De talán nem is kell ezekre a példákra utalni és fölösleges azt is felemlíteni, hogy, Németországban, Franciaországban ma úgyszólván mindenki kártyázik, aki csak valamit is konyit a bacca­rat hoz. a chemi de fere-höz — itt Su­­boticán is elég bizonyíték szól a kár­­tyaepidemia nagyszerű elterjedése mellett. És arra is van elég adat, hogy rendes, egyébként minden ha­­zárdirozástól irtózó emberek űzik ma legszenvedélyesebben ezt a játé­kot. Valamikor a baccarat és \chemi de fére a grófok, vagy egyéb dúsgazdag emberek passziója volt. vagy olyanok ölték el vele ide­güket, akiknek nem émen konven­cionális erkölcsi érzése megfelelt en­nek a játéknak. Ma — és ez az ér- I dekes a dologban valahogy min-, denkinek lelki diszpozíciója van a hazárd kártyapartikra. A levegőben, a fölgyulladt világban — él a hazár­­dirozás szelleme, az a furcsa kedv­telés, amely nem számol a holnappal. Hirtelen gazdag emberek — hirtelen elszegényednek, akik ma iont van­nak. holnap lekerülnek. Valósággal hinta-játék megy a világgal: min­dent nyernek és mindent elvesztenek, az emberek. A politikusok a zöld asz­tal mellett játszanak baccarat — az egyszerű polgárok a kártyaasztalok­nál. Az élet elvesztette komolyságát és dogmatiumát. Szálad, keregtőd­­zik. mint a labdázó gyerek — és az emberek vele vannak és benne kal­lódnak. amikor a zöld királyra, vagy piros hetesre teszik föl szerencséjü­ket . A magyar püspöki kar konferen- \ ciája — mint Budapestről jelentik — j hétfőn délelőtt foglalkozott Schachta j Margit missziós nővérnek, a nemzet-' gyűlés volt tagjának, és a Szociális í Misszió Társulatból vele együtt ki- i vált társnőinek azzal a kérésével, hogy őket az egyházi íenhatóság »szociális testvérek« néven továbbra is ismerje el, fogadalmat tett nővé­reknek. Schláchtáéknak ez a lépése, akárhogyan is dönt kérelmükről a püspöki konferencia befejező lépése annak a csöndes háborúskodásnak, amely Schlachta nővér és főnöknője, Farkas Edit alapítványi hölgy között megindult és amelyről legutóbb. Schlachta Margitnak a misszió-tár­sulatból történt kiválásakor röviden már megemlékeztünk. A nézeteltérések a missziótársulat keretén belül akkor kezdődtek, ami­kor Schlachta Margit, a legrégibb nővér, politikailag szerepelni kezdett a proletárdiktatara bukása után. A Krisztina-körut 125. szám alatti rend­házban odáig csöndes karitativ tevé­kenység folyt csak tizenkét éven ke­resztül. mig azután a kommunizmust követő antiszemita áramlat a misz­­sziós nővérek között is éreztetni kezdte hatását. Schlachta Margit, Bokor Erzsébet és még néhány társ­nőjük katholikus nőmozgalmat szer­veztek. amely egészen közelről érin­tette a napi politikát, sőt. mint köz­tudomású, Schlachta Margit erős korteskedés és választási küzdelem után az első nemzetgyűlésbe is be­került a keresztény, nemzeti part programmjával. A rendház főnöknője. Farkas Edit, kezdettől fogva nem nézte jó szem­mel a politika térfoglalását az egy­házi fenhatóság alatt álló misszió­­társulat keretén belül, mert féltette tőle a rend eredeti céljait. A tapasz­talatok a főnöknőnek adtak igazat; |a társulat támogatói között egyálta- I Ián nem szült jó vért a kékfátyolos i nővérek politizálása és sokan elfor­dultak például a krisztusi szeretet t minél intenzívebb terjesztésére ala- I kult rendtől, amikor Margit nővér ía parlamentben a botbüntetés kiter­jesztését követelte a nőkre is. A misszió-társulat anyagilag is meg­érezte a politikai szereplés következ­tében ellene támadt hangulatot és__a frend főnöknője éppen ezért már ré­gebben tett olyan intézkedéseket, »amelyek azt célozták, hogy a társu­lat munkáját visszaszorítsák az ere­­fdeti térre. A legutóbbi képviselővá­lasztások alkalmával a rendfőnöknő l megtiltotta Schlachta Margitnak, vhogy újból mandátumot vállaljon. A § missziőnővérek egyrésze már akkor is nagy elkeseredéssel fogadta ezt a [ határozatot de a szakadást akkor — egyelőre — sikerült elkerülni. Ami­kor azonban a főnöknő uj szabály­zatot készített, amely egyszersmin­­denkorra kizárta a nőmozgalmi tevé­kenységnek még a lehetőségét is, megtiltván a nővéreknek, hogy nép­­gyüléseken szónokoljanak és politi­­•: kai klubokban szerepeljenek, Schlach­­}ta Margit és társnői kijelentették, ihogy az uj szabályzatra nem tesznek fogadalmat és továbbra is eddigi fo­gadalmukhoz fogják tartani magú­ikat. így történt aztán, hogy hivata­los Írásban kapták az értesítést: ne {tekintsék magukat tovább missziós I nővéreknek és tegyék le a missziós ü nővéreket megillető emblémákat, a i kékfátyolt, a gyüriit és a melltükön viselt missziós keresztet. Az elégedetlenkedő nővért szót fogadtak az értesítésnek. Schlachta Margit+al élükön kiléptek a rendből és az Eizsébet-körut 17. szám alatti Mária Mercedes-otthonban uj rendet alapítottak. Az uj rend. a »szociális nővérek« rendje szürke fátylat visel — A román király látogatása Var* sóban. Varsóból jelentik: A lengyel kormánnyal szerdán hivatalos for­mában közölték, hogy Ferdinánd ro­mán király junius elején Varsóba érkezik s innen Krakóba utazik. — Focíi tábornagy Pozsonyba utazott. Prágából jelentik: Foch tá­ji bornagy szerdán Königgrätzbe uta­zott. ahol megtekintette az 1866-iki csata színterét és a cseh vezérkari üszteknek előadást tartott az akkori hadműveletekről. Este a tábornagy továbbutazott Pozsonyba, ahol a szlovenszkói katonai viszonyokról tájékozódik és csütörtökön nagy 1 csapatszemlén vesz részt. iHarc a kék fátyol és a szürke fátyo! között Schlachta Margit rendházat alapított

Next

/
Thumbnails
Contents