Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-15 / 129. szám

1923. májas 15. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. *, Garami Ernő párisi és brüsszeli tanácskozásai A külföldi főként a budapesti la­poknak Garami Ernő volt magyar kereskedelemügyi miniszter párisi Utazásához füzeit kombinációiról részletesen beszámolt a Bácsmegyei Napló, azonban — mint Becsből je­lentik — ezek a hírek nagyrészt csak találgatásokon alapultak. Valótlanok azok a híresztelések, hogy Garami gróf Bethlen István miniszterelnök kérésére utazott Párisba. de a cáfo­latoknak az az állítása sem fedi a té­nyeket. hogy Garamit nem a jóváté­tel! bizottság részéről kérették Páris­ba. Eredetileg Garami nem Parisba utazott hanem — április 17-ikén — Brüsszelbe, ahol a második interna­­cionáie alapján álló angol, francia, belga és német mérsékelt szocialisták gyűltek össze bizalmas megbeszé­lésre. Mialatt Garami Brüsszelben ta­nácskozott bécsi lakására levél ér­kezett a jóvátétel! bizottság egyik francia tagjától, aki Garamit Párisba hívta, hogy informálja a jóvátétel! bizottság néhány tagját Magyaror­szág közgazdasági, kül- és belpoliti­kai viszonyairól. A levelet Garami felesége vette át. közölte annak tar* {almát Lovászy Mártonnal, aki aztán éljuttatta Garamihoz a levelet. Gu­tám i a hír vétele után Párisba uta­zott. ahol Montét francia képviselő­vel lépett érintkezésbe. Montét, amint Ismeretes, nagyon rokonszenvesen beszélt Magyarországról a francia kamarában. Hogy Garami éppen Aiouieí-vel tanácskozott, ez a körül­mény sejtetni engedi, hogy a íölvilá­­gösitások. amelyeket Garami adott, nem árthattak Magyarország érde­keinek. Garami természetesen nem titkolta felvilágosításai során azt a Véleményét, amelyet lapjában is ál­landóan hangoztatott, hogy Magyar­­ország gazdasági és pénzügyi lerom­lását a bolsevizmusnak és a bolse­­vizmust követő idők szélsőséges, ki­lengésekben gazdag politikájának és Végül a mai rendszer kül - „és bel po­litikájának is tulajdonítja. Garamit párisi tartózkodása alatt Sok francia lap tudósitója kercjfcte föl, de senki előtt sem nyilatkozott. Parisból visszatért Brüsszelbe, ahol a Pen, le cimü lapba irt néhány cik­ket. Innen hazautazott Bécsbe még Bethlen miniszterelnök Párisba ér­kezése előtt, vele tehát egyáltalán nem is találkozhatott. Egy budapesti ügyvéd borotvával megölte feleségét és önmagát Budapestről jelentik: Hétfőn dél­előtt féltizenegy órakor a Drugeth­­ucca 22. számú házban véres családi dráma játszódott le. Néhány hónap óta ennek a háznak az első emeleti lakásában lakik Zsombory Albert 33 $Yes ügyvéd a feleségével. A házas­pár családi élete rendkívül zaklatott és nyugtalan volt. Nyolc nappal ez­előtt heves összetűzés volt közöttük, mely után az asszony. Zakariás Má­ria, elutazott szüleihez Kiskunhalas­ra. Az asszony bátyja, Zakariás Já- Oos mérnök tudott róla. hogy az asz- Szony újra visszaérkezik és egy de­fektiv ismerősét elébe küldte az állo­másra. Amikor az asszony visszaér­kezett. a lakás előtt volt ár. Zsom­bory Albert is, aki már szintén várt a feleségére, mert a válást és a szét­költözést akarták megbeszélni. Az elszámolás előtt kedvesen és kedélyesen beszélgettek a ház előtt. Ezután az asszony bátyja és a ma­gándetektív felmentek a padlásra a indákért. Néhány pillanattal később Zsombory beszélgetés közben kivett a zsebéből egy borotvát.^ nekirohant az asszonynak és mielőtt még az asszony védekezni tudott volna el­vágta a nyakát. Pillanatok alatt az asszonyt elöntötte a vér. ájuldozm és tántorogni kezdett. A férfi ez idő alatt a bokrok között kiszaladt az udvarból Az asszonynak még volt annyi ereje, hogy a lépcsőkön feltántorgoíí az előszobába, de mire segítségére siettek. — nem birt kiabálni, hiszen torka el volt vágva. — összeesett és meghalt. A detektív nyomban utánafutott, hogy elfogja, alig tett azonban néhány lépést, amikor az uccasarkon egy kőrakás mellett rá­akadt a vérzőnyaku férfira. Ugyan­azzal a borotvával vágta el a nyakát mint a feleségéét és a lejét majdnem teljesen leszelte a nyakáról. Az olasz válaszjegyzéket is átnyújtották a németeknek Az olasz kormány is sürgősen aj javaslatot vár Berlinből jelentik, hogy vasárnap Neurath római német követnek is _ átnyújtották az olasz kormány vá­jj laszjegyzékét, az angol jegyzékkel egyidőben. Az olasz kormány kifej­ti a jegyzékben, hogy a német kor­mány újabb lépése nem jelent ha­ladást a békés megoldás utján, Olaszország mostani gazdasági és pénzügyi helyzetében kénytelen a jóvátételt problémát és a szövet­ségközi háborús adósságok kérdé­séi egymástól egyre elváluszthatat­­lanabbnak tekinteni. Olaszország nem mulaszthatja el, hogy sürgesse ennek a két kérdés­nek mielőbbi megoldását s e rész­ben kénytelen figyelemmel lenni azokra a költségekre, amelyek saját, régebben megszállott tartományai­nak újjáépítésére nélkülözhetetle­nek: Olaszország kész viselni a ma­ga részét az áldozatokból, hogy hoz­zájáruljon az általános gazdasági élei helyreállításához, azonban nem engedheti meg, hogy több terhet rakjanak rá, mint amennyit megfon­tolt számítással ereje elbír. Ilyen körülmények között az olasz kor­mány csodálkozik rajta, hogy a má­jus 2-iki német memorandum mész­­sze mögötte marad azoknak a javas­latoknak. amelyeket a brit kormány annak idején tervezetében összeál­lított. Eltekintve attól, hogy a jóvátéte- I lekre megjelölt összeg szemláto­­' mást túlságosan alacsonyabb, mint bármely más eddig megállapított csekély összeg, a nemzetközi köl­csön, amellyel a német kormány ezt az összeget törleszteni kívánja nem. teremthető elő anélkül, hogy a nő­imet kormány szükségképpen ponto­san megjelölje a biztosítékokat. A mémet javaslat tehát nem szerves és nem teljes terv. amilyenre most fel­tétlenül szükség lett volna, sőt ellen­kezőleg csupán egy egész sereg bi­zonytalan és helytelen adat fölsora­koztatására szorítkozik. Az olasz kormány kifejezést ad azon véleményének, hogy Németor­szág bizonyos belpolitikai áramlatok befolyása alatt igyekszik kibújni sa­ját kötelezettségeinek teljesítése alól. Mivel az olasz kormány ilyen kö­rülmények között kénytelen megál­lapítani, hogy a német javaslat a helyzeten semmiféle jelentékenyebb változást nem Méz elő. ezért azt ta­nácsolja, hogy úgy Németország, mint az általános béke és az euró­pai gazdasági élet érdekében a né­met kormány mielőbb terjesszen elő újabb javaslatokat. a további felelőtlen kilengés inscená­lásától. Szerinte a Vajdaság pépe távol |1! ezektől a. felelőtlenektől, akiknek túl­nyomó része máshonnan, főleg Dal­máciából idevetődött egyének, akik más foglalkozás hiján ebből akartak megélni. Most azonban, hogy — a demokraták bukása után — nem szá­míthatnak hatósági elnézésre sem és pénzforrásaik is bedugulnak, ezek az emberek is kénytelenek lesznek rendes foglalkozás után nézni. Ren­des kenyérkeresettel bíró emberek pedig már nem lesznek kaphatók ve­szélyes kalandokra. A belügyi államtitkár nyilatkozata — amely mögött úgy látszik, komoly elhatározások állanak - bizonyára rcegnyugtatóiag fog hatni a vajdasá­gi városok népének hangulatára, a mely már ilyan régen hiába várja az állami hatalmat kigunyoló felelőtlen elemek megfékezését. LYm'i ©aáláíbra helyezték Korody Lajos novisadi kereskedőt 150,C90 dinár kaució ellenében Novisadró! jelentik: Megírta a »Bácsmegyei Napló«, hogy Kórody Lajos tekintélyes novisadi kereske­dőt letartóztatták, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy részes a fu­varlevél-csalásokban. A letartóztatott kereskedő ügyvéd­je utján a vádtanácshoz fordult sza­­badlábraheiyezéséért. amely Kórody letartóztatását meg is szüntette és elrendelte szabadlábrahelyezését. A vádtanács határozata ellen azonban az ügyész felebbezett és igy az ügy a tábla elé került, amely hétfőn 150.000 dinár kaució ellenében Kóro­­dyt szabadlábra helyezte. Kórody már el is hagyta a fogházat. Ä kormány megfékezi a felelőtleneket Külön intézkedést tesznek a Vajdaságra — Visszavonják a fegyverviselési engedélyeket s eltiltják az uccai tüntetéseket A homogén radikális kormány uralma féket tett a nacionalista, ifjú­sági szervezetek működésének, me­lyek a koalíció uralma alatt a demo­kraták protektorátusa mellett szinte hatósági asszisztencia mellett mű­ködtek s tartották félelemben nacio­nalista jelszavak ürügye alatt a Szá­ván túli tartományokban a békés pol­gárokat. Amig demokrata volt a bel­ügyminiszter, hiába való volt minden panasz az erőszakoskodók »kilengé­sei« ellen, a bűnösöket a rendőri nyomozás rendszerint még ki sem derítette. Újabban mintha megváitozott vol­na a helyzet és ítt-ott erélyesebb ha­tósági fellépést is tapasztalhattunk a felelőtlen elemekkel szemben. Az el­ső ilyen eset még a választások alatt játszódott le. mikor a novisadi rend­őrség a Jarakra kiránduló automobi- Jos-revolveres társaság hat tagját ki­utasította a város területéről. Intézményesen először Szlovéniá­ban lépett fel a kormány az Orjuná tagjai ellen, mert a klerikális képvi­selők szinte naponként tiltakoztak a belügyminiszternél egy-cgy kilengés ellen. Néhány nap előtt jelent meg Ljubljanában az ottani főispán rende­­]ete — nyilván felsőbb utasításra -­­amelv ebben az országrészben talán helyre fogja tudni állítani az ucca nyugalmát. A rendelet 30 éven aluliaknak eltiltja a fegy­verviselést. Akinek külön engedé­lye van fegyverviselésre, annak is S napon belül be kell fegyverét szolgáltatnia. Tilos minden uccai csoportosu­lás. fegyveresen vagy anélkül és nagyobb csoportokban az uccán nem szabad felvonulni sem. Szlovénia mellett a Vajdaság az; ahol a lakosság a legtöbbet szenved a túlzók miatt, A Német Párt képvi­selői is már több Ízben tiltakoztak emiatt a belügyminiszternél, aki min­dig kilátásba is helyezte a legszigo­rúbb megtorlást. A kilengések mégis megismétlődtek. így Banks volt kle­rikális képviselőt »kiutasították« No­­visadról, Staribecsén pedig a fotball­­birót verték véresre. A Bácsmegyei Napló munkatársa a legutóbbi kilengésekkel kapcsolat­ban kérdést intézett Alekszijevics Mi­iához, a belügyminisztérium B. B. B. osztályának vezetőjéhez. Arra a kér­désre. hogy nem várhatók-e a Vajda­ságban is a szlovéniaiakhoz hasonló] generális intézkedések. Alekszijevics kijelentette, hogy már maga is több ízben tett előterjesztést a miniszter­nek az illegális eszközökkel dolgozó szervezetek ellen való erélyesebb fellépésre. Nem tűrhető tovább — mondotta — hogy ezek a szervezetek államot alkossanak az államban. A miniszter ur azonban szigorúan ra­gaszkodik ahhoz az alkotmányos elvhez, hogy jóváhagyott alapszabá­lyokkal működő egyesületeket —- az egyesületi jog sérelme nélkül — nem szabad feloszlatni. Viszont a hatósá­gok máris utasításokat kaptak, hogy a legerélyesebben járjanak el minden egyes törvényellenes cselekmény el­követői elten. Nincs kizárva, hogy a közel jövőben a fegyvegyise lést Is korlátozni lógják és uccai csoportosulásokat és felvonulá­sokat is csak kivételes ünnepi al­kalmakra fognak engedélyezni a Vajdaságban is. Alekszijevics Mita már a hatósá­goknak kiadott eddigi utasításoktól is jó eredményeket vár. Véleménye szerint, ha az egyes kilengések bű­nösei megkapják büntetésüket, rövi­desen elmegy a kedve mindenkinek Éjszakai csendélet Bíovisadon Katonák és rendőrök harca Novisadró! jelentik: Vasárnap éjjel egy órakor Vojkics Milán és Igracski István rendőrök az Alkotmány-utcában teljesítettek szolgálatot, amikor a Sza­lonka-utca felől nagyobb lármát hallot­tak. A rendőrök a lármára a Szalonka­­utcába siettek, ahol három polgári és egy katonaruhás embert találtak. A rendőrök rászóltak a hangos társaság­ra, hogy csendesebben viselkedjenek, mire a kaíonaruhás — mint később megállapították — Alexics Steván. rá­támadt a rendőrökre és Igracskinak megfogta a fegyverét. Amikor Vojkics ezt látta segítségére akart menüi tár­sának. de az egyik polgári ruhás ember, akiről megállapították, hogy polgári ru­hába öltözött katona, rászólt Vojkicsra: — Ismerlek benneteket, voltunk mi már együtt de most leszámolunk. A négy éjszakai csendháborító a ren­dőröktől elvette fegyverüket. A rendő­rök erre revolvert vettek elő és riasz­tásul a levegőbe lőttek. Alexics azonban előrántotta bajonettjét és Vojkicsot megszurta a nyakán. A bajonett meg­akadt a ruha gallérján úgy, hogy csak' könnyebb sebet ejtett. A másik rendőr a támadásra ismét a levegőbe lőtt. majd amikor a támadók ezután sem akartak eltávozni, hanem fenyegetőbb magatar­tást tanúsítottak rájuk lőtt és Alexicset a nyakán megsebesítette. Alexics erre szaladni kezdett és követte két polgári­­ruhás katonatársa is, akik időközben el­dobálták a rendőrök fegyvereit. A rend. őrök a menekülőket üldözőbe vették és Alexicset elfogták. Beszállították a ren­dőrségre, ahonnan súlyos sebesülése miatt be kellett vinni a péterváradi helyőrségi kórházba. Az ügyben a rendőrség mint a kato­nai parancsnokság megindította a vizs­gálatot. Az eddigi vizsgálat folyamán! kiderült hogy a katonák az este a novi­sa di pályaudvaron is megtámadták a rendőröket, akik akkor elszedték tőlük revolvereiket. Valószínű, hogy a rend­őrökön akartak bosszút áilni, s ezért támadták meg Vojkicsot és Igraicsot. A vizsgálat folyik. Alexicset a hórházban azonnal keze­lés alá vették. Állapota veszélyes.

Next

/
Thumbnails
Contents