Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-07 / 94. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. április 7. tóztattam volna. Ha behoznak hozzám valami ékszert eladni, a mérlegre te­szem és amennyit nyom, annyit fizetek érte a napi ár szerint. Az lehetséges, j hogy Hornyák Teréziől vettem két gyűrűt, de az kizárt dolog, hogy én két brilliáns gyűrűt 400 dinárért megve­gyek. Ezután a tanukat hallgatták ki.- Özv. Wohankdné azt vallja, hogy aj szekrényéből ellopott tárgyak nein' régi, hanem teljesen uj dolgok voltak, j Weit Mária elmondja, hogy milyen fondorlattal csalta el tőié Hornyák a két gyűrűt. Az egyiken a közepén volt egy rubin és két brilliáns. Ezt Győrben vette négy év előtt 2200 'koronáért, a másik kisebb értékű gyűrű volt. egy emléktárgy, »M« betűvel, fehér kövek­kel kirakva. Hornyák azt a mesét mon­dotta, amikor tőle a gyűrűt kérte, hogy a brilliáns köves gyűrű mosakodás közben a vizes lavórba esett és a vi­zet, nem tudta, hogy a gvürü benne van. a csatornába öntötte. A másik gyűrűt pedig eladta. »Ha tudtam volna, — mondja a tanú sírva, — hogy min­dig hazudik és mindig becsap, nem bíz­tam volna benne. En jőhiszcmúen hű­teni neki. A bizonyítási eljárás befejeztével el­hangzottak a perbeszédek, amelyek után a bíróság meghozta ítéletét: Hor­nyuk Terézt bűnösnek mondották ki lo­pásban és a két gyűrű elsikkasztásában és az enyhítő körülmények figyelembe vételével hat havi börtönre Ítélte, 4‘/s hónap vizsgálati fogság beszámításával. Klenner Dánielnét és Paul Györgyöt a bíróság az orgazdaság vádja alól. — miután a vád semmivel sem nyert (le­igazolást, — fölmenti és még tulajdon elleni kihágás esetét sem látja fennfo­rogni. Az ítélet jogerős. Egy részeg csendőr agyonvert egy ludasl gazdát- A múlt nyáron. — iulius 9-én, — egy vasárnap estén Ludas pusztának veres szenzációja volt: egy csendőr, szolgá­lat közben, a puszta népének szemclát­­tára. bottal agyonvert egy embert. A csendőr: Vukovics Márkó pénte­ken vádlottként állott a suboticai tör­vényszék büntető tanácsa előtt, amely Pavlovics István törvényszéki elnök elnökletével tárgyalta a hidasi bűn­­tényt. A tanács tagjai voltak Gyorgyevics Jován és Lékó Dusán törvényszéki bi­­•rák. A vádat képviselte Marasics Koszta éllamügyész, a védelmet Piskuiics Zvoi­­nimir đr. látta el. Csendőr-zubbonyban, sötét szürke pantallóban ill a vádlottak padján Vu­­kovics Márkó csendőrkáplár, aki vizs­gálati fogságban van. Borotvált arcú, rövidre nyírt fekete hajú, fiatal ember A főtárgyaláson kialakult kép szerint a következőleg történt az eset. Davidovics Miodrág lovaskapitány lovagolt az említett nap késő délután­ján Ludas puszta tájékán. Miljanov.es Láza, huszár, a kapitány szolgája kö­vette lovon a kapitányt. A két lovas találkozott az utón egv negyven év körüli parasztemberrel — Aladlcs Alajos hidasi lakossal, — aki parasztemberek szoká$3 szerint, hosz­­szu bottal a kezében ballagott az utón hazafelé. A kapitány úgy vélte, hogy a pa­rasztember fenyegető mozdulatot tesz a kezében levő bottal és elővette re­volverét, a paraszt azonban eliszkolt. A későbben bekövetkezett események «tán, amikor Aladics már összeverve, összetaposva, holtan feküdt a csendőr­­laktanyán, Zvorényi Dezső ludasi kocs­­máros azt mondotta Aladicsról: »Nem tudom, mit csinálhatott, istenes, jó em­ber volt. még káromkodni se tudott. Volt egy szokása. Ha be volt egy ki­csit rúgva, mindenkit köszöntött az utón. Lehet, hogy a tiszt urat is kö­szöntötte. Bot szokott mindig nála Ion­­ni, úgy emeli meg a kalapját, hogy a botot is oda fogja hozzá. Lehet, hogy a tiszt ur azt hitte, hogy rá fogja a bo­tot. Ezt nem tudom, csak azt tudom, hogy a tiszt ur hozzám is bejött a csendőrrel, itt is kereste. Valamivel ké­sőbb találta meg.« így magyarázta Zvorényi az előz­ményt, ue, hogy így volt-e, azt bizto­san nem lehet tudni, csak azt, hogy a kapitány azt az impressziót nyerte, hogy a paraszt fenyegető mozdulatot tett a bottal. Erre visszafordította lo­vát a vasúti őrház felé és a szolgálat­­tevő csendőrt kereste. Az utón találta meg Vukovics Márkot, aki éppen Pács Frányó ismerősétől lőtt, ahol ittak. A kapitány megmondta a csendőrnek, hogy az utón egy paraszt botot fogott rá, de természetesen nem mondta, hogy verje meg, vagy hogy verje agyon, hanem csak azt mondotta, hogy vonja felelősségre. A csendőr elindult keresésére, — Aladics Alajos volt ez. Meg is találta. Aladics ekkor már ko­csin ült, Papp István tanyai gazda ko­csiján, aki hazafelé hajtott és Aladics kérte, hogy vegye fel kocsijára. A csendőr megállította a kocsit és rátámadt Aladicsra. Boital kétszer rd­­vágott, aztán lehúzta a kocsiról és az ütésektől a iábán állni nem tudó, földön fekvő Aladicsot tovább agyba-főbe ver­te. Aladics felesége, ak( a kocsi mellett állt, könyörögni kezdett a csendőrnek, hogy ne üsse tovább a férjét, erre az asszonyra is mért néhány ütést. Ezt látva Szabó-Czibolya Pál és Duties Mi­jó, az asszon?7 védelmére siettek, mire a csendőr szuronyával megszűrt a Szabót a kezén ás Dulicsot a jobb tciső karján. A feldühödött csendőr ezután kocsin a kaszárnyába vitette az össze­vert Aladicsot, ahol a szerencsétlen em­ber bárom órával később meghalt. A csendőr ellen másnapon megindult a vizsgálat, letartóztatták és elrendel­ték ellene a vizsgálati fogságot. A főtárgy aláson Vukovics Márkó vádlott azzal védekezett, hogy ittas volt, 6—7 liter bort megittak Péicsnél, továbbá, hogy amikor a kocsin ülő Ala­dicsot feltartóztatta, az botot fogott rá és ütni akarta, Ő tehát csak védekezett, amikor Aladicsra támadt, A tanúként kihallgatott Davidovics Miodrág lovaskapitány azt vallja, hogy amidőn ő az utón lovagolt, Ah­­dics olyan mozdulatot tett a kezében levő bottal, mintha őt fenyegetné. Ez­ért kereste a csendőrt és figyelmeztet­te az esetre, azzal, hogy nyomozza ki az illető embert és vonja felelősségre, de arra nem utasította, hogy verje meg. Aladics Alajos özvegye fekete ruhá­ban fekete kendővel fején jelenik meg a bírói emelvény előtt, öt gyermekkel maradt özvegyen, a kény árkeresői ét veszítette el. ö ott volt az esetnél, de nem látta, hogy a férje támadólag lé­pett volna fel a csendőr ellen, eliume­­zóleg a csendőr rögtön ütni kezdte az urát, amikor az még Papp mellett, a kocsin ült. Mikor lerántotta a csendőr a kocsiról és a földön tovább vette, kö­­nyörgött, hogy ne bántsa, akkor őt ts elkezdte verni a csendőr. Az ura a leg­csendesebb ember volt, soha se bántott senkit. Szabó-Czibolya Pál tanú, — akit az asszony védelmére történt közbelépése után kezefején szúrt meg bajonettal a csendőr, — szintén azt vallja. hogy Aiadlcs nem lépett fel támadólag a csendőr ellen, nem is lett volna erre ideje, mert a csendőr mindjárt ütötte. Dalles Mijó, — aki szintén kapott egy bajonett szúrást a jobb felső karján. — ugyan tay vall. A többi kihallgatott tanuk közül sem akadt egy sem, aki látta volna, hogy Aladics botot fogott a csendőrre, önvé­delemről tehát szó sem lehetett. Ezután Pcrazsics űozsidár dr. és Barfha Antal dr„ törvényszéki ormosok terjesztették elő orvosi szakvélemé­nyüket az elhunyt Aladics sérüléséről. Hat súlyos seb volt rajta. Majd ott a tárgyalási teremben megvizsgálják Szabó-Czibolya Pálon és Duties Mi Jón a bajonettszurás nyomait. A bizonyítási eljárás befejeztével a perbeszédeket tartották meg. Marusics Koszta államiigyász szigorú büntetést kér. Plskullcs védő az enyhítő körül­mények figyelembe vételét kéri. A bíróság Vukovics Márkó vádlottat bűnösnek mondotta ki halált okozó sú­lyos testi sértés bűntettében és két évi börtönbüntetésre ítélte. A vizsgálati fogságból három hónapot kitöltöttnek vett. Az ügyész súlyosbításért, a védő enyhítésért felebbezett. A védő indítványára a bíróság elren­delte, hogy az elítéltet az Ítélet jogerő­re emelkedéséig, szabad lábra helyez­zék.-rcaSHsar» Jaj a csábítóknak Egymásután négy Eocsáfoitót öltek meg — Amerikában Newyorkból jelentik, hogy ott most rövid időn belül a negyedik nőcsábitó meggyilkolása kelt igen nagy feltűnést. Frederick Burnham vasutgazgató viszonyt folytatott Ziegler Helén jó­módú családból származó leánnyal. A vasutigazgató nos ember és négy gyermeke van. A leány tudott erről és ennek ellenére agy mutatta be szüleinek, mintha nőtlen volna. Né­hány napnál ezelőtt a vasutigazgató azt mondotta Ziegler Heléunek, hogy szakitaniok kell. — A feleségem mindent megtudott — szólt — s ha nem akarunk skan­dalumot, el kell válnunk. A leány úgy tett. mintha bele­egyeznék. Másnap hivatali szobájá­ban felkereste az igazgatót és rövid szóváltás után két golyót' lőtt a gyomrába. Azután maga ellen fordí­totta a fegyvert. A dörrenésre a hi­vatalnokok berohantak s még látták, hogy az igazgató véresen a telefon­hoz akar vánszorogni, de már nem jutott el odáig, mert összeroskadt. Az orvosok mindkettőjük halálát ál­lapították meg. A vasutigazgató előtt egy ügyvé­det, egy orvost és egy dúsgazdag vállalkozót lőttek agyon a cserben­hagyott leányok. A Vörös Kereszt megalakul Szuhoticán Is V Április 29-én lesz az alakuló közgyűlés Ismertettük már azt a mozgalmat, amely az egyes vidéki centrumok­ban is meg akarja alakítani a Vörös Kereszt egyesület fiókjait. A suboti­cai szervezés munkálatait Tabako­­vies Miklós alpolgármester vezeti, aki elsősorban orvosokból álló e'ő­­készütő bizottsággal már több érte­kezletet tartott a megalakulás előké­szítésére. Ez a bizottság most határozta el, hogy a Vörös Kereszt egyesület suboticai fiókját április 29-én, va­sárnap délelőtt 11 órakor fogja meg­tartani a városháza közgyűlési ter­mében. Az alakuló közgyűlés napi­rendjét a következőképpen állapítot­ták meg: 1. Elnöki megnyitó. Tartja Tabakovics Miklós alpolgármester. 2. A Vörös Kereszt Egyesület szere­péről és jelentőségéről dr. Moravac főtörzsorvos tart előadást. 3. Ugyan­ezt magyar nyelven dr. Sántha György ismerteti. 4. Tagfelvétel. 5. A helyi választmány megalakítása. 6. A 12 tagú helyi igazgatósági vá­lasztmány megválasztása. 7. Esetle­ges indítványok. Az alakuló közgyűlésen nemzeti­ségi különbség nélkül minden érdek­lődőt szívesen látnak a humánus cél minél sikeresebb megvalósítása ér­dekében. HÍREK SBtl Amin nem szabad nevetni Egy életen át komolyan kétszer van alkalma az embernek arra, hogy ajándékot fogadjon el barátai­tól és ismerőseitől. Egyszer ha meg­nősül (ilyenkor nászajándék a ne­ve). másodszor — ha meghal (— ilyenkor gyászajándéknak hívják). Mindkét esetben becsületbeli köte­lessége a barátnak és jáismerősnek, hogy valami értékes holmival fejez­ze ka együttérzését és szimpátiáját. A jó békeesztendőkben, ha va akivel a fent irt balesetek valar. elyike megtörtént, a barátok készt égésén — mondhatnám — passzióval áldoz­tak a barátság oltárán. Ma nem .Ma a barátok már nem ambicionálják az adakozásnak ezt a nemes sportját, ma tartózkodók és feledékenyek. Nem lehet vitás: ez azért van. mert volt háború, mert ami ajándékozni valójuk volt az embereknek, mind elajándékozták már, részint vérben, részint aranyban. Az idő megválto­zott — nagyon megváltozott azóta és ma, ha valaki nagyon ragaszko­dik a régi tradícióhoz, kénytelen fi­gyelmeztetni a barátokat es ismerő­söket, hogy volt béke is és hegy volt alkalom, amikor illett ajándékot ad­ni. Egy berlini fiatal házaspár pél­dául elkövette ezt a vakmerőségeit és így invitálta meg esküvő.éré az ismerőseit: »X. és Y. tisztelettel meghívják Uraságodat eskü' őjükre. Illő nászajándékot köszönettel foga­dunk«. Az utolsó mondatban van az eset érdekessége. A két berlini fiatal» akik őszinték voltak magukhoz és barátaikhoz, nem röstelték keresz­tülvinni az esktívői-meghivókon ezt a forradalmi ujitásh ami — félre az álszeméremmel és félre a tradíciók­kal — ennek a dühöngő világnak ennek a mai elbitanguit életnek még­is csak igazübb megnyilvánulása, mint bármely nagyhangú prófécia. I Tíz évvel ezelőtt talán megkövezték volna az embert ilyen esküvő-kár­tyáért. talán bojkottálták volna az etikett bolondjai. Ma — azt hiszem — sehol és senki sem gondcl ilyes­mire. A két berlini fiatal vakmerősé­ge ma legföljebb halálosan ötletes jj tréfa, amin azonban nevetni mát; j nem illik senki emberfiának . . „ — A görög-keletiek nagypénteke. A görög-keleti vallásnak m Ünne­pelték nagypéntek ünnepét. Az or- I szagban mindenütt áhitatas ünnepi hangulat uralkodott, a .hivatalok nagy részében, munkaszünet volt Beogradiian ma valamennyi üzletet zárva tartottak. A beogradi lapok nagy részének húsvéti száma már ma megjelent. A legtöbb újság ter­jedelmes húsvéti számot adott s d politikai rovatokban is mintha a húsvéti napokra a trenga dei meg­bocsátó és megértő hangulata ural­kodnék, az ellentétek egy-két nap­ra elsimultak, — A berni követ Beogradban. Ko­va növi ts Miiutin, az S. H. S, király­ság berni követe a húsvéti ünnepek­re Beogradba érkezett. — EJje^yzéti. Gosztonyi és mester­házai Mesterháza Ambrus, a Bácsme­­gyei Napió munkatársa, eljegyezte esik­­jcnőfalvai Csiky Ilonkát (Erdély.) (Min­den külön értesítés helyett.) — Az olasz király leányának es­küvője. Rómába! jelentik, hogy hétfőn, április 9-én lesz Jolanda olasz királyi hercegnő esküvője Cal­­vi de Bergolo gróffal. A polgári es­küvő reggel tiz órakor lesz. amelyet Titioni, a szenátus elnöke fog végez­ni, mint jegyző pedig Mussolini mi­niszterelnök szerepel. Tanuknak Diaz herceg tábornok, hadügymi­nisztert és Thaoiidil Revei tengerna­gyot emlegetik. A polgári esküvő után megtartják az egyházi esketést a Oirinál Paulina-kápolnájában,

Next

/
Thumbnails
Contents