Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-07 / 94. szám

2. oldal RÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. április 7. jeszkedni és a napokban vásárolja az első ipari vállalatot. A pénzinté­zet igazgatósása ugyanis tárgyalá­sokat folytat az egyik suboticai nyomdával, annak megvásárlásáról és szombaton délelőtt már perfek­tuálni fogják a vételt. A városi takarékpénztár tulajdo­nába kerülő nyomda fogja vala­mennyi városi nyomtatványt készi­jóvátétel elosztáséba sem folyhat be. Viszont Németország Jugo­szláviával egészen speciális vi­szonyban van és Németországnak sem lehet érdeke az eddigi kor­rekt viszony megváltoztatása. A kormánynak tehát mielőbb tisz­táznia kellene a kérdést Német­országgal és biztosítania kel! e jóvátételi rendelések folyamatos szállítását. A nemzetvédelmi tanács ülése A külügyminisztériumban a mi­niszterek nemzetvedelmi tanácsé ülést tartott, amelyen a 3G0 millió frank államkölcsön felhasználásá­ról tárgyaltak. Ugyanezen ülésen Pécsics hadügyminiszter javaslatot tett, hogy a legközelebb megtar­tandó tüzérségi lövögyakorialok idejére a környező és lőtávoiba eső falvakat ürítsék ki. A nem­zetvédelmi tanács az ügyben nem határozott, hanem a javas­latot a minisztertanács döntésére bízza. Nyomdát vásárol a városi takarékpérztár A város pénzintézetének egy havi Működése Subotica város uj pénzintézete még egészen fiatal intézmény, feb­ruár 12-én nyült meg a városi taka­rékpénztár és Lepedőt IÜés igazgató most készítette el első kimutatását a pénzintézet üzletmenetéről. Eszerint a városi takarékpénztár megnyitásának napjától egész már­cius 31-ig 8,110.000 dinár forgalmat jrtutat ki és március végén 3,270.010 dinár betét volt a város pénzintéze­tében. Szakkörök véleménye szerint a város pénzintézete ha egész kis mértékben is. de hozzájárul a pénz­hiány enyhítéséhez Suboticán, mert 'mig a suboíicai bankfiókok a kész­pénz nagyrészét a központnak kény­telenek beszolgáltatni, az önálló vá­rosi takarékpénztárnál állandóan nagyobb készpénz-készletek vannak. A városi takarékpénztár az első havi eredmények után már kezd ter-iwtiii Iliim iirmmiirfnromniiinn11«i«i»irMMarrTM»Trsarmnin'riiitiimrini ir—r mame. teni és ugyanitt fogják előállítani a város hivatalos közlönyét is. amely­re nézve még a közgyűlés fog dön­teni. A tanács javaslata szerint a vá­ros közlönye napilap lesz és a hiva­talos városi ügyeken kivül minden egyébbel, ágy politikai hírekkel is foglalkozni fog. A nyomdavásárlás főképpen az uj lap megindítása ér­dekében történik. ita; Az árvízzé! sújtott A Suboticu környékén fellépett árvíz már olyan mértékben lepte el a földeket, hogy halaszthatatlanul sürgőssé vált a csatornázási munká­latok megkezdése. Beszámoltunk már arról, hogy Pletikoszits András dr. főispán-polgármester legutóbb az árviz által sújtott területeken járt és a helyszínen újból felszólította az ér­dekelt gazdákat az ármentesitő tár­sulat megalakítására, mivel a két hónappal előbb kibocsátott hatósági felhívásnak nem volt semmi ered­ménye. A főispán újabb aköiója azonban sikerrel járt és a tavankuti gazdák, akik a legjobban érdekelve vannak az árviz által, pénteken délelőtt tiz órára értekezleten gyűltek egybe a városháza közgyűlési termében, hogy az ármentesités előkészítése ügyében döntsenek. Az értekezleten mintegy 80 alsó- és felsőtavankuti gazda vett részt és azon Pletikosziis , András dr. főispán elnökölt, rámu­­' tatva az ármentesitő társulat meg­alakításának szükségességére és ki­látásba helyezve, hogy Subotica vá­ros is hozzájárul az ármentesités költségeihez. Utána Petrovics Koszta városi fő­mérnök ismertette az ármentesités tervét, az ármentesitő társulatok cél­szerű működésének körét, vala­mint azokat a gazdasági előnyöket, amelyeket az ármentesités biztosit. Ismertette részletesen más vidékek ármentesitő társulatainak működé­sét és ajánlotta hogy az értekezlet járuljon hozzá az ármentesitő társu­lat megalakító sóhoz. A megindult vita eredményekép­pen az értekezlet elhatározta, hogy felhatalmazást ad a városnak az ár­mentesités előmunkálatainak hala­torony hogy aztán a hazatérőre zúdít­hassa. Engedelmesen hazaindult. de tél­utón megállt s betért egy kavéházba. Nyele óra volt. mire házuk elé ért. Felnézett, a szive megdöbbeni s érez­te. hogy nagyon éhes. A lábát már a kapu alatt hozzátörölte ahhoz a rongy­hoz, amely a házmestert hatalom jelvé­nye gyanánt minden pesti ház lépcsője előtt ott fekszik. Óvatos lassúsággal nyitott az előszobából az ebédlőbe a melynek közepén az asztal mellett mozdulatlanul ült a felesége, aki szép, kövér, vi'lámló szemű, ötnyelvű és hat­­kezü volt, mint egy brahmáni istenség. — Csókolom a kezedet! -- szólt s cselekedte. — Szervusz! —• formálta hangtalanul az istenség ajka. Leült, meztámasztota fejét s -elsóhaj­totta magát — Mit sóhajtozol?! — mondta, ezt már hallhatóan, az istenség. — Fáradt vagyok és betegnek érzem magam! — szólt alázatosan. — ügy? Talán a sétában fáradtál ki, vagy az »alkotásiba? Vagy az udvar­lásba? Hol jártál? Most mit mondjon? Megmondja, hogy céltalanul csavargóit, kávéházban ii!t, mert nem mert hazajönni? — Dolgom volt — mondta komolyan. — ügy? S szabadna tudnom, mi dol­god? Vagy titok? Talán az »alkotás«­­sal függ össze? *- Ne gúnyolj! — szólt határozottan. —- Ne gúnyolódjam? Egy ilyen figu­rán, aki itt a hülyét játssza? — Hülye vagy és figura vagy ma­gad! gazdák értekezlete déktalan megkezdésére és a tavan­kuti gazdák egyetemlegesen kötele­zik magukat az előzetes tervek költ­ségeinek fedezésére. Az é rtekezlet bizottságot alakított, amelybe iíj. Birkás István, Szkenderovics Mi­hály és Krmpotics Péter tavankuti gazdákat választotta be tagokul és ez a bizottság fogja a szükséges elő­munkálatokat elvégezni. Az értekezlet eredményeképpen a városi főmérnöki hivatal azonnal megkezdi a csatornázás első vázla­tos terveinek kidolgozását és az ár­mentesités költségvetésének össze­­álüiását. Ennek elkészülte után újból összehívják a gazdákat értekezletre és ha az érdekeltek hajlandónak fog­nak mutatkozni a költségek vállalá­sára. úgy ezen a legközelebbi érte­kezleten már ki fogják mondani az ármentesitő társulat megalakulását. A tervek szerint esetleg két ár­mentesitő társulat fog alakúin», egy Felső-Tavankut. egy pedig külön Alsó-Tavankut részére. A két csa­torna építése azonban mindenesetre szerves összefüggésben van egy­mással és a mostani tervek szerint a vizet valószínűleg a gyurgyini völgybe fogják levezetni. Az ármen­tesitő társulat megalakulása után nyomban meg fogják kezdeni a fel­mérési és építési munkálatok előké­szítését és az aratás után már hozzá akarnak fogni az ármentesitési mun­kálatok kiépítéséhez, úgy, hogy a csatornázás már őszre teljesen ké­szen lenne. Ezzel az akcióval, habár meglehe­tős sokba fog kerülni. Subotica vá­ros elérte azt. hogy ezentúl nem fog­ja árviz fenyegetni a nagy kiterje­désű árterületeken fekvő szántóföld­jeit. Újabb katonai behívások A legsürgősebb mezei munkálatok idején hívják be az újoncokat Becskerekről jelentik: A becske­­reki kerületi katonai parancsnokság rendeletet kapott, hogy az 1899, 1900, 1901 és 1902 évben született nemszláv és szláv hadkötelesek, a kik eddig még katonai szolgálatot nem teljesítettek, kötelesek május hó 1-én katonai szolgálatra bevonulni. A pancsevói kerületi katonai pa­rancsnokság területén ugyanezen évjáratába tartozó hadkötelesek má­jus hó 2-án tartoznak bevonulni. A bácskai kerületi katonai pa­rancsnokságokhoz még nem érke­zett meg ez a rendelkezés, de bizo­nyos. hogy május 10-ig ott is be kéll vonulni az említett évjárat hadköte­leseinek. Mindenesetre kedvezőtlen hatással lesz. hogy most, a legsürgősebb me­zei munkálatok idején, sok munkás kezet vonnak el a szükséges mezei munkálatok elvégzésétől. . A kutyák dala Irts: Laczkő Géza Most negyvenéves. Feje búbja mint Szent Péteré, kopasz s lelke puha. mint a megtért latoré. E pillanatban az Er­zsébet kőrúton bandukol, ahol a szipo­lyt» széplány. Március hideg csókja keveri a szelet és napfényt a szeszé­lyesen boruló-derülő ég alatt. Télika­­fcátja gondosan be van gombolva, me­leg kesztyűt visel s kalapja éppen olyan horpadástalan, mint akkor volt mikor a kirakatban nézett vissza vaksin a rá­­bámészkodókra. És gondolkozott: Kétségtelen! Bár éles a napfény, de hideg. Kétségtelen! Szeles az idő. S milyen fáradt lehetek, hogy ilyen las­san megyek. No és a nap nemsokára leáldozík. Kétségtelen! Mit akar ez a »kétségtelen« szó folyton, hogy nem tu­dok szabadulni tele! . . . Istenem. Igen, ne kerülgessük a gondolatot s egész rokoni pereputtyát amely a »kétségte­len« spanyolfala mögött les. hogy rám­­ronfhasscn. Igen. spanyolfal! S igen, keflene már valamit csinálni! Ez igy nem megy. Már aikótni sem tudok . . . Alkotni! . . . Hogy is mondta? »Alko­tásnak nevezed nyúlfarknyi novellát, nagyképp kis cikkecskéket írni?« Hát ... De inért nem tudunk mi kelten ki­jönni? ... S ha elválnék tőle? Erre eszébe jutott, hogy felesége várja otthon, türelmes makacssággal gyűjti, gyűjtögeti magában a nörgeln­dest, bántó szavakat és mazéuíatokat, Mnyvet és Harsegást, mint valami vfz< — Utolsó gazember, egy nőt sérte­getni! Éppen felelni akart, amikor a cseléd behozta a vacsorát. Felesége felvette öléből a zsebkendőt. Csönooen szedték a dlsznósültet és resztéit krumplit a tá­nyérjukra. Egy nagy falatot dugott a szájába. Felesége letette a villát. — Miért nem eszel? — kérdezte. — Egy ilyen savanyu pofa mellett el­megy az ember étvágya. Mondd, minek jössz haza? Mondd, hát mim van ne­kem melletted? Hazajössz egy szót se szólsz, ha szólsz, sértegetsz, minden szavadból közöny is ellenségesség árad. Egy födél alatt lakni valakivel, a ki gyűlöl. Kérő pillantással nézett föl a finom disznóhusra hajoltából. — S ez a gyűlölet a szemedben , . . Gazember! — mondta az istenség. —- Hagyj, kérlek, vacsorázni, éhes vagyok. — Mitől? Az »alkotási-tő!? Miután nekem elvetted az étvágyamat? Azt, hogy mit csinál a gyerek, egy szóval sem kérded. Ez apa! Finom fráter . . . — Most már elég volt! — szólt szi­gorúan. — Kiabálj a kutyádra, tudod! S ak­kor lesz elég, amikor én akarom. Fi­nom kis férj és úriember. — Hát beszéli! — szólt az evéstől kipirul tan.-~ Ronda! — vágta oda a fcjöaége a szót. a villát az asztalkendőt s átro­hant a hálószobába, ahonnét klliallat­­szott, hogy az ágyra borul. A novisadi Or. Ju. Na. a majryar csapatok vendégszereplés« eüen Novisadról jelentik: Két novisadi egyesület, az O. S. K. V. és a N. A. K. a görögkeleti husvétra lekötötte a budapesti 33. F. C. csapatát, hogy, egy nívós, szép fotballjátékkai ör­vendeztesse meg a novisadi sport­publikumot. A budapesti csapat ven­dégszereplését — amely elé nagy várakozással tekintett egész Növi­­sad sportközönsége — az egyesüle­tek minden tekintetben előkészítet­ték. A csapat számára biztosították a beutazási engedélyeket és elintéz­ték azt is. hogy a helyi hatóságok engedélyezték a mérkőzés megtar­tását. A novisadi főispán Szlepcse­­vics Milán ugyanis két föltétien megbízható és politikailag indiffe­­rens novisadi egyén garanciájára a budapesti csapat vendégszereplését jóváhagyta azzal a feltétellel, hogy a mérkőzés semmiféle politikai de­monstrációra nem ad alkalmai A novisadi gtyesületek, amelyek közül az egyik tiszta szláv egyesület, a maguk részéről is garanciát vállal­tak a főispánnál, hogy a budapesti csapat tisztán sportérdekböl jön Ju-Elszomorodva. tragikus arccal lassan tovább evett és gondolkozott: — így megy ez őt éve. Hetenként két­szer egy nagy jelenet hetenként egy­szer egy hajnalba nyúló vita. kétheten­ként egyszer dús szerelmi éj, utána egy ragyogó kedvű délelőtt. El kéne válni tőle ... De hol kapok lakást? Igaz, mehetnék öcsémhez ... De nem adná ki a holmimat ez az asszony. Csak csók közben értjük meg egymást . . . Kevés. S a gy.erek? ... Itt hagyjam? Ma egé.sz nap nem láttam szegénykét . . . Az is az anyja pártján van. Kell, nogy egy tizenkétéves fiú mindent tudjon? Előtte Is szid s azt mondja, rossz apa vagyok. Könny facsarodott szemébe, letette a villát — igaz. hogy már jól is lakott — rágyújtott egy cigarettára, átment a dolgozószobájába, ahol jól be volt füt­ve. — Tűrhetetlen egy élet! . . . Meg­élne szépen, van vagyona, fiekem is van. Töltött egy pohárba likőrt. Elnéze­gette a színét. Főihajtotta„Belesüppedt egy nagy karosszékbe s mivel el volt keseredve a nők eilen, vette Strind­berg Vallomásait s olvasni kezdett . . . Éjfél után átment a hálóba. Az asz­­szony nyugodtan aludt az ágyában. £i­­jeli szekrényén egy vajaskenyér mam­áéira almacsutkák és golyóvá gyúrt csokoládés ezüstpapir Csöndben levetkezett. Eloltotta a lámpát. Jó. meleg, tiszta ágyába bujt. Hanyatt feküdt, élvezte a pihenést, bol­dogtalan volt nézte, nézte a sötétet és türelemmel várta az álmot . * « Megalakult a suboticai ármentesit© társulat

Next

/
Thumbnails
Contents