Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-07 / 94. szám
2. oldal RÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. április 7. jeszkedni és a napokban vásárolja az első ipari vállalatot. A pénzintézet igazgatósása ugyanis tárgyalásokat folytat az egyik suboticai nyomdával, annak megvásárlásáról és szombaton délelőtt már perfektuálni fogják a vételt. A városi takarékpénztár tulajdonába kerülő nyomda fogja valamennyi városi nyomtatványt készijóvátétel elosztáséba sem folyhat be. Viszont Németország Jugoszláviával egészen speciális viszonyban van és Németországnak sem lehet érdeke az eddigi korrekt viszony megváltoztatása. A kormánynak tehát mielőbb tisztáznia kellene a kérdést Németországgal és biztosítania kel! e jóvátételi rendelések folyamatos szállítását. A nemzetvédelmi tanács ülése A külügyminisztériumban a miniszterek nemzetvedelmi tanácsé ülést tartott, amelyen a 3G0 millió frank államkölcsön felhasználásáról tárgyaltak. Ugyanezen ülésen Pécsics hadügyminiszter javaslatot tett, hogy a legközelebb megtartandó tüzérségi lövögyakorialok idejére a környező és lőtávoiba eső falvakat ürítsék ki. A nemzetvédelmi tanács az ügyben nem határozott, hanem a javaslatot a minisztertanács döntésére bízza. Nyomdát vásárol a városi takarékpérztár A város pénzintézetének egy havi Működése Subotica város uj pénzintézete még egészen fiatal intézmény, február 12-én nyült meg a városi takarékpénztár és Lepedőt IÜés igazgató most készítette el első kimutatását a pénzintézet üzletmenetéről. Eszerint a városi takarékpénztár megnyitásának napjától egész március 31-ig 8,110.000 dinár forgalmat jrtutat ki és március végén 3,270.010 dinár betét volt a város pénzintézetében. Szakkörök véleménye szerint a város pénzintézete ha egész kis mértékben is. de hozzájárul a pénzhiány enyhítéséhez Suboticán, mert 'mig a suboíicai bankfiókok a készpénz nagyrészét a központnak kénytelenek beszolgáltatni, az önálló városi takarékpénztárnál állandóan nagyobb készpénz-készletek vannak. A városi takarékpénztár az első havi eredmények után már kezd ter-iwtiii Iliim iirmmiirfnromniiinn11«i«i»irMMarrTM»Trsarmnin'riiitiimrini ir—r mame. teni és ugyanitt fogják előállítani a város hivatalos közlönyét is. amelyre nézve még a közgyűlés fog dönteni. A tanács javaslata szerint a város közlönye napilap lesz és a hivatalos városi ügyeken kivül minden egyébbel, ágy politikai hírekkel is foglalkozni fog. A nyomdavásárlás főképpen az uj lap megindítása érdekében történik. ita; Az árvízzé! sújtott A Suboticu környékén fellépett árvíz már olyan mértékben lepte el a földeket, hogy halaszthatatlanul sürgőssé vált a csatornázási munkálatok megkezdése. Beszámoltunk már arról, hogy Pletikoszits András dr. főispán-polgármester legutóbb az árviz által sújtott területeken járt és a helyszínen újból felszólította az érdekelt gazdákat az ármentesitő társulat megalakítására, mivel a két hónappal előbb kibocsátott hatósági felhívásnak nem volt semmi eredménye. A főispán újabb aköiója azonban sikerrel járt és a tavankuti gazdák, akik a legjobban érdekelve vannak az árviz által, pénteken délelőtt tiz órára értekezleten gyűltek egybe a városháza közgyűlési termében, hogy az ármentesités előkészítése ügyében döntsenek. Az értekezleten mintegy 80 alsó- és felsőtavankuti gazda vett részt és azon Pletikosziis , András dr. főispán elnökölt, rámu' tatva az ármentesitő társulat megalakításának szükségességére és kilátásba helyezve, hogy Subotica város is hozzájárul az ármentesités költségeihez. Utána Petrovics Koszta városi főmérnök ismertette az ármentesités tervét, az ármentesitő társulatok célszerű működésének körét, valamint azokat a gazdasági előnyöket, amelyeket az ármentesités biztosit. Ismertette részletesen más vidékek ármentesitő társulatainak működését és ajánlotta hogy az értekezlet járuljon hozzá az ármentesitő társulat megalakító sóhoz. A megindult vita eredményeképpen az értekezlet elhatározta, hogy felhatalmazást ad a városnak az ármentesités előmunkálatainak halatorony hogy aztán a hazatérőre zúdíthassa. Engedelmesen hazaindult. de télutón megállt s betért egy kavéházba. Nyele óra volt. mire házuk elé ért. Felnézett, a szive megdöbbeni s érezte. hogy nagyon éhes. A lábát már a kapu alatt hozzátörölte ahhoz a rongyhoz, amely a házmestert hatalom jelvénye gyanánt minden pesti ház lépcsője előtt ott fekszik. Óvatos lassúsággal nyitott az előszobából az ebédlőbe a melynek közepén az asztal mellett mozdulatlanul ült a felesége, aki szép, kövér, vi'lámló szemű, ötnyelvű és hatkezü volt, mint egy brahmáni istenség. — Csókolom a kezedet! -- szólt s cselekedte. — Szervusz! —• formálta hangtalanul az istenség ajka. Leült, meztámasztota fejét s -elsóhajtotta magát — Mit sóhajtozol?! — mondta, ezt már hallhatóan, az istenség. — Fáradt vagyok és betegnek érzem magam! — szólt alázatosan. — ügy? Talán a sétában fáradtál ki, vagy az »alkotásiba? Vagy az udvarlásba? Hol jártál? Most mit mondjon? Megmondja, hogy céltalanul csavargóit, kávéházban ii!t, mert nem mert hazajönni? — Dolgom volt — mondta komolyan. — ügy? S szabadna tudnom, mi dolgod? Vagy titok? Talán az »alkotás«sal függ össze? *- Ne gúnyolj! — szólt határozottan. —- Ne gúnyolódjam? Egy ilyen figurán, aki itt a hülyét játssza? — Hülye vagy és figura vagy magad! gazdák értekezlete déktalan megkezdésére és a tavankuti gazdák egyetemlegesen kötelezik magukat az előzetes tervek költségeinek fedezésére. Az é rtekezlet bizottságot alakított, amelybe iíj. Birkás István, Szkenderovics Mihály és Krmpotics Péter tavankuti gazdákat választotta be tagokul és ez a bizottság fogja a szükséges előmunkálatokat elvégezni. Az értekezlet eredményeképpen a városi főmérnöki hivatal azonnal megkezdi a csatornázás első vázlatos terveinek kidolgozását és az ármentesités költségvetésének összeálüiását. Ennek elkészülte után újból összehívják a gazdákat értekezletre és ha az érdekeltek hajlandónak fognak mutatkozni a költségek vállalására. úgy ezen a legközelebbi értekezleten már ki fogják mondani az ármentesitő társulat megalakulását. A tervek szerint esetleg két ármentesitő társulat fog alakúin», egy Felső-Tavankut. egy pedig külön Alsó-Tavankut részére. A két csatorna építése azonban mindenesetre szerves összefüggésben van egymással és a mostani tervek szerint a vizet valószínűleg a gyurgyini völgybe fogják levezetni. Az ármentesitő társulat megalakulása után nyomban meg fogják kezdeni a felmérési és építési munkálatok előkészítését és az aratás után már hozzá akarnak fogni az ármentesitési munkálatok kiépítéséhez, úgy, hogy a csatornázás már őszre teljesen készen lenne. Ezzel az akcióval, habár meglehetős sokba fog kerülni. Subotica város elérte azt. hogy ezentúl nem fogja árviz fenyegetni a nagy kiterjedésű árterületeken fekvő szántóföldjeit. Újabb katonai behívások A legsürgősebb mezei munkálatok idején hívják be az újoncokat Becskerekről jelentik: A becskereki kerületi katonai parancsnokság rendeletet kapott, hogy az 1899, 1900, 1901 és 1902 évben született nemszláv és szláv hadkötelesek, a kik eddig még katonai szolgálatot nem teljesítettek, kötelesek május hó 1-én katonai szolgálatra bevonulni. A pancsevói kerületi katonai parancsnokság területén ugyanezen évjáratába tartozó hadkötelesek május hó 2-án tartoznak bevonulni. A bácskai kerületi katonai parancsnokságokhoz még nem érkezett meg ez a rendelkezés, de bizonyos. hogy május 10-ig ott is be kéll vonulni az említett évjárat hadköteleseinek. Mindenesetre kedvezőtlen hatással lesz. hogy most, a legsürgősebb mezei munkálatok idején, sok munkás kezet vonnak el a szükséges mezei munkálatok elvégzésétől. . A kutyák dala Irts: Laczkő Géza Most negyvenéves. Feje búbja mint Szent Péteré, kopasz s lelke puha. mint a megtért latoré. E pillanatban az Erzsébet kőrúton bandukol, ahol a szipolyt» széplány. Március hideg csókja keveri a szelet és napfényt a szeszélyesen boruló-derülő ég alatt. Télikafcátja gondosan be van gombolva, meleg kesztyűt visel s kalapja éppen olyan horpadástalan, mint akkor volt mikor a kirakatban nézett vissza vaksin a rábámészkodókra. És gondolkozott: Kétségtelen! Bár éles a napfény, de hideg. Kétségtelen! Szeles az idő. S milyen fáradt lehetek, hogy ilyen lassan megyek. No és a nap nemsokára leáldozík. Kétségtelen! Mit akar ez a »kétségtelen« szó folyton, hogy nem tudok szabadulni tele! . . . Istenem. Igen, ne kerülgessük a gondolatot s egész rokoni pereputtyát amely a »kétségtelen« spanyolfala mögött les. hogy rámronfhasscn. Igen. spanyolfal! S igen, keflene már valamit csinálni! Ez igy nem megy. Már aikótni sem tudok . . . Alkotni! . . . Hogy is mondta? »Alkotásnak nevezed nyúlfarknyi novellát, nagyképp kis cikkecskéket írni?« Hát ... De inért nem tudunk mi kelten kijönni? ... S ha elválnék tőle? Erre eszébe jutott, hogy felesége várja otthon, türelmes makacssággal gyűjti, gyűjtögeti magában a nörgelndest, bántó szavakat és mazéuíatokat, Mnyvet és Harsegást, mint valami vfz< — Utolsó gazember, egy nőt sértegetni! Éppen felelni akart, amikor a cseléd behozta a vacsorát. Felesége felvette öléből a zsebkendőt. Csönooen szedték a dlsznósültet és resztéit krumplit a tányérjukra. Egy nagy falatot dugott a szájába. Felesége letette a villát. — Miért nem eszel? — kérdezte. — Egy ilyen savanyu pofa mellett elmegy az ember étvágya. Mondd, minek jössz haza? Mondd, hát mim van nekem melletted? Hazajössz egy szót se szólsz, ha szólsz, sértegetsz, minden szavadból közöny is ellenségesség árad. Egy födél alatt lakni valakivel, a ki gyűlöl. Kérő pillantással nézett föl a finom disznóhusra hajoltából. — S ez a gyűlölet a szemedben , . . Gazember! — mondta az istenség. —- Hagyj, kérlek, vacsorázni, éhes vagyok. — Mitől? Az »alkotási-tő!? Miután nekem elvetted az étvágyamat? Azt, hogy mit csinál a gyerek, egy szóval sem kérded. Ez apa! Finom fráter . . . — Most már elég volt! — szólt szigorúan. — Kiabálj a kutyádra, tudod! S akkor lesz elég, amikor én akarom. Finom kis férj és úriember. — Hát beszéli! — szólt az evéstől kipirul tan.-~ Ronda! — vágta oda a fcjöaége a szót. a villát az asztalkendőt s átrohant a hálószobába, ahonnét klliallatszott, hogy az ágyra borul. A novisadi Or. Ju. Na. a majryar csapatok vendégszereplés« eüen Novisadról jelentik: Két novisadi egyesület, az O. S. K. V. és a N. A. K. a görögkeleti husvétra lekötötte a budapesti 33. F. C. csapatát, hogy, egy nívós, szép fotballjátékkai örvendeztesse meg a novisadi sportpublikumot. A budapesti csapat vendégszereplését — amely elé nagy várakozással tekintett egész Növisad sportközönsége — az egyesületek minden tekintetben előkészítették. A csapat számára biztosították a beutazási engedélyeket és elintézték azt is. hogy a helyi hatóságok engedélyezték a mérkőzés megtartását. A novisadi főispán Szlepcsevics Milán ugyanis két föltétien megbízható és politikailag indifferens novisadi egyén garanciájára a budapesti csapat vendégszereplését jóváhagyta azzal a feltétellel, hogy a mérkőzés semmiféle politikai demonstrációra nem ad alkalmai A novisadi gtyesületek, amelyek közül az egyik tiszta szláv egyesület, a maguk részéről is garanciát vállaltak a főispánnál, hogy a budapesti csapat tisztán sportérdekböl jön Ju-Elszomorodva. tragikus arccal lassan tovább evett és gondolkozott: — így megy ez őt éve. Hetenként kétszer egy nagy jelenet hetenként egyszer egy hajnalba nyúló vita. kéthetenként egyszer dús szerelmi éj, utána egy ragyogó kedvű délelőtt. El kéne válni tőle ... De hol kapok lakást? Igaz, mehetnék öcsémhez ... De nem adná ki a holmimat ez az asszony. Csak csók közben értjük meg egymást . . . Kevés. S a gy.erek? ... Itt hagyjam? Ma egé.sz nap nem láttam szegénykét . . . Az is az anyja pártján van. Kell, nogy egy tizenkétéves fiú mindent tudjon? Előtte Is szid s azt mondja, rossz apa vagyok. Könny facsarodott szemébe, letette a villát — igaz. hogy már jól is lakott — rágyújtott egy cigarettára, átment a dolgozószobájába, ahol jól be volt fütve. — Tűrhetetlen egy élet! . . . Megélne szépen, van vagyona, fiekem is van. Töltött egy pohárba likőrt. Elnézegette a színét. Főihajtotta„Belesüppedt egy nagy karosszékbe s mivel el volt keseredve a nők eilen, vette Strindberg Vallomásait s olvasni kezdett . . . Éjfél után átment a hálóba. Az aszszony nyugodtan aludt az ágyában. £ijeli szekrényén egy vajaskenyér mamáéira almacsutkák és golyóvá gyúrt csokoládés ezüstpapir Csöndben levetkezett. Eloltotta a lámpát. Jó. meleg, tiszta ágyába bujt. Hanyatt feküdt, élvezte a pihenést, boldogtalan volt nézte, nézte a sötétet és türelemmel várta az álmot . * « Megalakult a suboticai ármentesit© társulat
