Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-06 / 93. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925. április 6. íációs törekvések, amelyeknek különösen a radikális sajtóban van erősebb visszhangjuk, élénken foglalkoztatják a horvátországi közvéleményt Néhány lap kommentár nélkül közli a bcogradi lapok cikkeit, amelyek Horvátország és Szlovénia kioperálását követelik az S. H. S. állam testéből. A Szlobodna Tríbuna vezércikkében élesen támadja az amputációs terveket és külpolitikai érveket sorakoztat fel az ötlet lehetetlenségének bizonyítására. Az Objor, amely a horvát blokk hivatalos véleményét szokta cikkeiben visszatükrözni, szintén vezéreikben foglalkozik a kérdéssel. Az »Qfczor« szerint az amputáció akkor válhatna aktuálissá ha a radikáiispártban Markovid Lázár álláspontja győzne, aki Pribicsevics embereivel együtt akar működni. Ebben az esetben Olaszországgal egyetértésben, amelynek érdekében állna a horváíok elszakitása a szerbektől, meg is kísérelnék annak a végrehajtását. »A horvát «ép — fejezi be az »Obzor« fejtegetéseit — világosan megmondta a választásokon, hogy milyen politikát akar, de azt is megmondta, hogy nem kívánja az amputálást. utóbbihoz hasonló események. Értesülésünk szerint a legutóbbi i napokban ebben az ügyben komoly 1 megbeszélések folytak, amelyek azonban ezideig még nem vezettek eredményre. A hivatalos felfogás ugyanis az, hogy' be kell várni a legközelebbi községi választásokat, a melyek már úgysem késhetnek sokáig és amelyektől a bunyeváe-sokácpárt épp az országos választások eredményeiből kiindulva nagyon sokat remél. Azt hiszik a pártban, hogy a községi választások amugyis lényegesen meg fogják változtatni a mai városi közigazgatás képét. Ezzel szemben azonban a türelmetlenebbek már a községi választások előtt szeretnék megreformálni a mai kiszélesitett tanácsot, amelyben a bunyevác-sokáepárt egyáltalán nincsen képviselve. Ez természetesen ma alig vihető keresztül, még úgy sem lehet rá sok kilátás, ahogyan ennek a tervnek a propagálói kívánják, hogy ugyanis, az annak idején kinevezett huszonöt bunyevác bizottsági tag ezentúl vegyen részt a kiszélesitett tanács munkájában. Erre a megoldásra azonban a beavatottak véleménye szerint semmiesetre se fog sor kerülni, mert a bunyevác-sokácpárt vezetősége aligha adná ehhez beleegyezését és a mai bizonytalan helyzetben az ellentétek az uralmon levő radikálispárt és a bűnyevácok között sokkal élesebbek annál, semmint, hogy a bunyevácoknak a közgyűlésen való megjelenése komolyan szóba jöhetne. A bunyevácok részt kémek a közigazgatásban A közgyűlés átrefonnáláaát követelik Többször szó volt már arról, hogy a bunyevácok hagyjanak fel a passzivitással és vegyenek részt a városi közigazgatásban. Ez azonban az áthidalhatatlan ellentétek miatt eddig egy esetben sem volt megvalósítható. A legutóbbi események, különösen pedig a bunyevác tisztviselőknek a választások előtt a város szolgálatából való elbocsátása most azonban újra felvetette a bunyevácsokácpártba-n azt a kívánságot, hogy a párt vegyen részt a várost közigazgatásban és adja tel a további passzivitást, amely csak hátrányos következményeket jelent a pártranézve. Abban az esetben — mondják — ha a bunyevácoknak is beleszólásuk volna a város ügyeinek vezetésébe, nem történhetnének meg a, legIrók és az okkultizmus í. Két világhírű iró nevét emlegetik most az okkultizmussal kapcsolatban. Sir CO' mm Doyle az egyik, akinek saját állítása szerint sikerült megszólalásig hü - fényképeket előállítani elhunytak szellemeiről, Thomas Mann a másik, aki sorozatos előadásokat tartott most Berlinben, Bécsben és Budapesten okkultista élményeiről. Doyle, a számtani képletekké leegyszerűsített detektivreg ínyek népszerű gyárosa nem ma csapott fel a spiritizmus hívének; már a háború alatt irt egy furcsa könyvet a »elvben testestől-lelkestől, fenntartás nélkül exponálta magát a szellemek érdekében. Abban az időben tért át Doyle az okkultista irodalomra, amikor a habomtól meggyötört idegzetű emberiség ügyeimé az effajta tünemények felé fordult: ez a körülmény eleve gyanúsa tette kissé a mindig jószimatu iró vállalkozását. A könyv azonban mindenkit, aki elolvasta, meggyőzött arról, hogy Sherlock Holmes alakjának megteremtőiét ezúttal nem a szenzációéhség inspirálta müve megírásira. é3 nein kóklerségből, hanem egészen komolyan $»lrttisztn, még pedig olyan szélsőséges hive a spiritizmusnak, mint csak. azric tadjak lenai, akiknek beszámithatósága ssrnni esetre sem teljes. Conan Dóriéról is éréssé* bizonyos volt könyve Sjelenése után. hogy valami olyan megrázkódtatás érte ami teljesen eteéDŐrte eryiek a tipikus racionalistának ellentálióképességét és az ellenkező végletbe, a fantazmagóriák ködös mozjejéire. a szellemek karjaiba sodorta. Ha költő lett volna Doyle valaha Is, elkerülte volna ez a sors. mert a téboly — igazi van ©hcstertonnak — nem a költők, hanem a számolómüvészek. sakkmesterek és a regény-mérnökök számára vas fenntartva. Conan Doyle azon-A szuboiica! földek és az agrárreform A földek vételárakéi akarnak iskolákat építési Subotica város tanácsát most uj- 5 hogy ezt a javaslatot esetleg még ból foglalkoztatja a városi földek sorsa, amelyek újabb veszedelemben forognak. Az agrárminisztérium egy újabb rendelete értelmében ugyan március 25. után nem oszthatók már ki a földek agrárcélokra, azonban a tavalyi tapasztalatok azt mutatták, hogyr az agrárhivatal túl teszi magát ezen a korlátozáson és a amit évben az agrárrevizáó folytán felosztásra került városi földeket is a tavaszi mezőgazdaság? munkálatok idején vették agrárcélokra igénybe. Mivel ugyanilyen veszedelem fenyegeti a városnak még meglevő földjeit az idén is és az agrárbizottságok újjáalakítása után valószínűleg újabb agrár revízióra fog sor. kerülni, ezért a városi tanács megoldást keres a még rendelkezésére álló városi földek megmentéséie. így újra előtérbe került a tanácsnak az a már régebbi terve, hogy az agrárminisztériumtól az agrárcélokra elfoglalt 500 hold városi földnek feloldását kérje. Amint Ismeretes, a tanács ezt a javasla'ot már korábban a közgyűlés elé akarja terjeszteni, azonban akkor a választósok előtti hangulatban, politikai okokból levették a javaslatot a napirendről. Most tárgyalások folynak arról. az április 13-án megtartandó rendkívüli közgyűlés elé terjesszék. Hogy az tényleg megtörténik-e. az főképpen a kiszélesitett tanács pártjainak í előzetes hangulatától függ. ! A városi tanács javaslata szerint a kérdéses 500 hold városi földet, abban az. esetben, ha az agrárminisztérium feloldaná a zár alól, azonnal eladnák. hogy igy ezt a területet mentesítsék az agrárreform alól. Á földek vételárából a város a belterületen két elemi iskolát építene és a tanyákon is a szükséghez ké- I pest 2—3 uj iskolát. A tanács elhatározását elősegítette a tanügyi hatóságok állandó sürgetése Is, amely szerint az .skoiaviszonyok napról-napra rosszabbodnak Suboticán és az üj iskolák építésére most már halaszthatatlan szükség van. Csak a közgyűlést előkészítő tanácsülés után fog eldőlni hogy a ta- I nács" az áprilisi rendkívüli közgyü- I lés elé viszi-e a javaslatot azonbarí I!: az esetben is, ha a kiszélesitett tanács azt megszavazza, a város leg. erélyesebb állásfoglalására lesz bi- i zonyára szükség, hogy az agrármi\ nisztérium a zár alatt levő városi földeket feloldja. ban nem költő: szellemileg teljesen megrokkant és szellemfényképeit. amelyekről a kritikátlan amerikai bulvársajtó közöl nem kliséket hanem csak sokhasábos cikkeket, éppen ezért nem kell és nem is szabad komolyan venni. Az okkultista felvételek, amelyekről a szerencsétlen iré bőbeszédüen nyilatkozik a világsajtóban, a háború eleién elhunyt egyetlen Hát áordzolidk egyébként ... ez talán eleget mond arról, hogy miért és milyen lelkiállapotban kezdett Conan Doyle közvetlenül fia ha-* Iála után splritizmussal foglalkozni Az apa akart fiával annak halála után is valamilyen formában kapcsolatban maradni; aki olyan nagyon akarja ezt. mint Doyle akarta, annak mindig sikerül is a kontaktus megteremtése, éppen csat ára van a kísérletnek: el kell hagyni a realitások talaját. Sir Conan Doyle megtette. 2. Thomas Mann, akármilyen hűvös és józan, de költő; nincs is diszponálva a legkevésbé sem arra. hogy megőrüljön. Komolyan veszi az okkultista tüneményeket, de a spiritiziru'sról lesújtó a véleménye. Thomas Mann nem lát szellemeket a tünemények mögött, de nem »róbálja letagadni hogy vannak tünemények előadása nem is szorítkozott egyik városban sem másra, mint hogy tekintélyével alátámassza Schrenk- Notzing münchuií professzor annakidején nevetéssel fogadott kísérleteit, amelyek még ma sem jutottak át a szkeptikus közöny veszteglési zónáján. Schrenk-Notzing csodálatosnak hirdetett kísérleteiben a közvélemény sehogyan sem akar hinni, pedig ezeknek a kísérleteknek az az egyetlen bajuk hogy egyáltalán nem hihetetlenek és a legkevésbé sem csodálatosak. Mann látott a szeánszon egy zsebkendőt. két méternyire a médiumtól a földön heverve, és előadást tart arról, hogy a zsebkendő tüneménye* módon, Megreformálják 0 muzulmán villást Albániában Tirana elszakadt a konstantinápolyi kriifátustö! A mohamedán vallás évszázados érintetlenségét Angora bolygatta meg először és Kemal pasának »került a muzulmán egyház eddigi szervezetét a szultán elűzése és uj kalifa választása által elszakítani az állam szervezetétől. Kemal pasa és az ifiutörökök szegték meg először a Korán parancsát, amely megtiltja a vitát a vallási kérdésekről és a török forradalmak után egész Törökországban modernizálták a vallást. A többi muzulmán államokban azonban még mindig szigorúan ragaszkodnak a Korán betűihez és állami törvényekkel védik a vallás paran( csait. A konzervatív mohamedán államok közül most Albánia is csatiakozott a haladó muzulmánokhoz és a Ciranai nagy muzulmán kongreszszuson, mely szerdán ért véget, fontos határozatokat hoztak a szigorú mohamedán vallási törvények enyhítéséről. • A tiranai kongresszus Ahmed bég Maii albán kormányelnök vezetésével tárgyalt az albániai muzulmánok helyzetéről és elhatározta a konstantinápolyi kaliiátastól való elszakadást. Kimondották, hogy az albán muzulmánok a jövőben külön vallási egységet képeznek, auton.V? egyházi jogokkal és függetlenig magukat a török kalifátustól. A ». lás dogmatikus szabályait is er vetették és kimondottak, hogy a fátyol viselését továbbra nem teszik kötelezővé. A vallási mosakodások kötelezettségét is megszüntették és megengedték. hogy' földreborulás helyett a mosókban az imákat állva j* elvégezhessék. A tiranai határozat különösen i>o litikai szempontokból bir nagy fon tossággal. mert az albán moíttlmánoknak a törököktől való végleges elszakadását jelenti. Az albán kor* mány lépése természetesen nem marad ellenhatások nélkül és Albánia konzervatív muzulmánjai között erős mozgalom Indult meg a reformok ellen. 1 Hinni i—i »un n i«bbowbiw—m——m——iti minden külső erőbehatás nélkül elhagyta helyét, felemelkedett, majd visszaesett. Elhiszem nagyen szívesen Thomas Mannak. hogy ebben az esetben csalás nemcsak nem történt de — a hogy kategorikusan kifejezi magát — nem is történhetett. De én sokkal szebb produkciót tudok mutatni ofiki. amiről mégsem tartana előadást: zsebkendő helyett a szőnyegre nehéz vasdarabot teszek, ami, ugyancsak anélkül, hogy bárki hozzányúlna meg fog mozdulni. Természetesen ipédium helyett megfelelő erősségű elektromágnest alkalmazok majd ezúttal. Nem tréfálok, ez van olyan érdekes tünemény, mint Schrenk- Notzing mutatványa, s csak azért nem tűnik fel érdekesnek, mert tudjuk már az okát. Egy zulukafier, aki esetleg nem jártas az elektrofizikában. biztosítom róla Thomas Mannt, az én kísérletemet találná érdekesebbnek mert nehezebben értené meg, hogy a súlyos vas megmozdul. mint azt, hogy a könnyű zsebkendő ide-oda libben. A tünemény, amelyet Mann ismertetett és amelynek hitelességére becsületszavát adta becsületszavamra nem érdekes. Annál érdekesebbek, természetesei, a hipotézisük, a mikkel magyarázni próbálják. De mihelyt valakinek sikerül majd a magyarázat. az egész épp olyan érdektelenné válik, mint az a kísérlet, hogy a falon megcsavar®!! egy kicsiny gombot és a másik szobában erre kigyullad valami fény. Ami a legnagyobb szenzáció lenne egy zulunak ... 3. A spirltizmust az a felfedezés gyilkolta meg. hogy a »szellem« mindent tud amit a szeánszon résztvevők valamelyike tud, de egyéb semmit. Napoleon szelleme nem is konyit a haditudományokhoz, de príma szakember a vadpácolás terén, fca történetesen szakácsok idézik. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között az asztal vagy a forint kinyilatkoztatásaihoz semmi körük sincs szellemeknek, csupán a részt ve vök nyilatkoznak meg tudattalanul és akaratukon kivül, olyan módon, amelynek megfigyelése és kikutatása sokkal' érdekesebb az okkultizmus összes egyéb problémáinál. Megpróbálom egy matematikai formulával kifejezni, amit mondani akarok: ha a szeánsz résztvevőit összetevőknek tekintem, akkor a »szellem« egyenlő ezeknek a komponenseknek eredői óveL Mindjárt megmagyarázom. Évekkel ezelőtt résztvettém szeánszokon, amelyeken Vergilius szelleme az asztal köz* vetítésével ostoba, de formailag és nyelvtanilag teljesen kifogátsalan latin disztichonokat költött. A résztvevők egyike kitűnő latinista volt viszont bot* fülü. semmi érzéke ritmushoz ós verseléshez, három nap alatt nem tudott volna egyetlen beteg spondeust összeizzadni, nemhogy hosszú versezeteket Az időmértékes verseiéshez én értettem, aki viszont egészen keveset tudok csak latinul és magam ugyancsak nem tudnék soha egyetlen latin verssort összehozni. (A többi résztvevők közömbösek voltak legfeljebb csak a versek értelmi nivótlanságának létrehozásában lehetett szerepük.) Az elsötétített szoba csendjében uralkodó révület, a transz, kovácsolta össze két ember egymást kiegészítő képességeit egyetlen alkotó cselekvéssé. Később, szeánsz nélkül, akárhányszor megkíséreltük, ketten, közös munkával kiíaragm egyetlen latin hexametert. sohasem sikerült mig transzban máskor is, mindig. Ä tömegléíektannak van hasonló megállapítása a tömeg egyedeinek és a tömegcselekvésnek viszonyáról. A tömeg ugyanilyen révületben cselekszik, de — mt ez a révület? Mikor áll elő és miért? Ezt kikutatni sokkal érdekesebb, mint az, hogy mihez vagy kihez vágódik hozzá a spiritiszta zsebkendőle. Diószeghy Tlbos
