Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-05 / 92. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ 1923. április 5. CIRKUSZ ég ® B Nem az első és nem is az utolsó lakás-humorcszk Csak amikor tegnap este a subotícai pályaudvaron kiadogattam a csinosan bútorozott különbejáratu másodosztályú fülke ablakán a vasúti hordárnak koffereimet. akkor vettem észre, hogy bécsi lakásomat elfelejtettem magammal hozni. Rögtön sejtettem, hogy ebből baj fesz. mert a mai világban, amelyet bátran a hiányok korának nevezhet majdan az utókor történetírója, a pénzhiány, vaggonhiánv, szénhiány és a többi hiányok mellett éppencsak egyetlenegy valami nem hiányzik: a lakáshiány. Suböticán. Becsben és a Pidzsi-szigeteken egyformán nem hiányzik, illetőleg a Etdesi-szigetekrő! nem vagyok egész bizonyos mert ott nem jártam a világháború óta, ami ha másra esetleg nem is volt alkalmas mindenesetre kitűnő és könnyen megjegyezhető dátum a lakáshiány kitörésének megjelölésére. A bécsi Iakásnyomorről azonban jótáliok, a császárvárosban és kapcsolt részein sem vágják a háromszobls lakásokat az ember fejéhez bútorral együtt. Mindameltett több lakásom volt Becsben az utóbbi négy év aiaít, egyik jobb. mint a másik. El lehet gondolni, hogy a inásik milyen rossz volt. Nem mintha férges lett volna. Ez a lakás egyetlen óriási szobából állott és klímája tette, hogy a mérsékelt égőv vérengző háziállatai barátságtalannak találták s meg sem próbáltak meghonosodni benne: én is állandóan félteni attól, hogy egy szép reggel maid arra ébredek, hogy álmomban megfagytam. Mielőtt beköltöztem, lovassági gyakorlótérnek használták, méretei mindenesetre alkalmassá tették erre. Inget csak négy naponkint válthattam benne, mert az ágytól a szekrényig az ut maga három napig tartott. Kifiiteni persze nem lehetett de a kétoldali tudővésztől eltekintve, amit benne kaptam csak a legnagyobb elismerés hányján beszélhetek róla. Ez volt a másik lakásom amibe azért költöztem be mert az első kissé szűknek bizonyult: csak egyetlen ágy tartózkodhatott benne, az is Olyan kurta, hogy kémeién voltam egész éjjel nyitva tartani az ablakot, mert a fejem nem fért b.e a szobába. A háziasszonyom ugyan mecröviditett minden két hétben, amikor mosásba adta a szennyest, néhány darab fehérneművel. de ettől természetesen nem javuk a Prokrustes-ágygyal a helyzet. Igen, ha hajlandó lettem volna beleegyezni abba. hogy bokában lefürészeltcssem a lábam akkor minden rendben lett volna. de. nem is értem, hogy miért, húzódoztam ettől a megoldástól. Sajnos véletlenül sok eső járta akkoriban és alvás közben mindig a számba csörgött a viz, úgy, hogy végül mégis kénytelen voltam kihurcolkodni. Ma is őszintén sajnálom, mert egyébként remek lakás volt, idáig már öt krokit irtani róla. A harmadik lakásomról nem érdemes sokat beszélni, közönséges két-szoba-konyhás helyiség volt. telefonnal és fürdőszobával. villanynyal és központi fűtéssel a hietzlngi villanegyedben. Humorista szempontjából teijesen értéktelen. Már bécsi lakáskereséseim alkalmával sokszor eszembeiutott hogy hová is lettek tulajdonképpen az európai lakások? Az emberiség nem szaporodott el ezen a vidéken a háború óta, sőt. tízmillió ember elesett akiknek — salnos — nincs szükségük többé lakásra: a statisztikusok szerint ez minimálisan kétszázezer lakás' megüresedését jelenti. Hol van ez a kétszázezer lajeás és liol van a háború előtt üresen aiió temérdek — a statisztikusok szerint szintén, legalább másik kétszázezer — lakás? Egészen csinos választék lenne, ha most kéznél lennének, momentán nincs is szükségem nagyobb kínálatra. A háború óta csupa kiskorú gyerek született, akik nem vezetnek még önálló háztartást, ezek tehát »nem költöztek be az üres lakásokba. Mi történt tehát itt. (eltekintve attól, hogy a statisztikusok tévedtek, mint rendesen! ’ Erről kellene a lapoknak vezércikket írni. ha a helyzet magaslatán állanának, és nem a Ruhr-kérdésről. Sajnos a sajtó nem tárgyalja elég kimerítően az emberiséget foglalkoztató problémákat és Hz igazi közügyek helyett a németek és franciák legprivátabb magánügyeinek szentel hasábokat. Az összefüggéseket sem ismerik fel az újságok. Egészen szárazon írják meg például azi a szenzációt hogy gyalog a világ körül 3 év alatt, pedig egészen bizonyos, bogy az illetők azért vállalkoztak erre a hoszszabb sétára, mert nincs lakásuk, firusz marmarosi falu tettének oka sem ismeretlen. hogy miért akar kivándorolni? ■Természetesen a helyi lakásmizéria miatt. Románia fővárosa nem a vasúti összeköttetésért költözik Kolozsvárra, hanem mert rosszak a bukaresti lakásviszonyok. A hirdetések között sokkal érdekesebb dolgokat lehet olvasni, például, hogy a Steiner-cukrászda jómegjelenésü, szerbül tudó kiszolgáló leányt felvesz, épencsak arról nincs említés, hogy természetbeni lakással-e? Pedig ez fontos. Mert ha igen. akkor nyomban Jelentkezem. Szerbül ugyan még nem tudok és megjelenésem bár jó. de a legkevésbé sem leányos egyéb akadálya azonban, azt hiszem, nem lenne a dolognak... A kávéház ablakából egyébként kinéztem egy megfelelő erkélyes lakást magamnak. Sajnos kiderült, hogy már mások laknak benne. Ahogy én kinézek. * Ezt az egész lakáskrokit azért Írtam, hogy humor iiriigye alatt szembetüuö helyen közölhessem a következő vére sen komoly apróhirdetést: Keresek egy, vagv kétszobás bútorozott. de ha a íóistenke szeret, butorpzatlan lakást azonnali beköltözésre. Cint a kiadóhivatalban. dió. Kiütéses tífuszjárvány a kikindai járásba!?, Kikindáró! jelentik: Kik:ndán és a környékbeli községekben, Karlovón. Basafiidán, Brcsáron hét-nyolc nappal ezelőtt kiütéses tífusz járvány lépett fel, amely nagy mérvben terjed. A megbetegedések száma napról-nápra emelkedik. A kikindai főorvosi hivatal megáücipitcí a, hogy a szörnyű betegséget Kíkindán lakó cigányok terjesztették el a járásban. Szimics Pál dr. városi fcorvo minden óvintézkedést megtett a járvány leküzdésére. Értesítette a közegészségügyi minisztériumot is, ahonnan elrendelték, hogy a megfertőzött helyeken szanitéc csapatok végezzék el a fertőtlenítést. A gyanús betegeket beszállították a járványkórházba, ahol dr. Schtcarez Pc tor, a novitadi bakteroiogiai intézet vehetője, aki dr. Sziir.ics főorvos meghívására utazott Kikindára, a betegektől vérvizsgálatot vett. Becskerekről érkezett lilább jelentések szerint a járvány már sziinőíéiben van. Karlovón nem fordult elő újabb megbetegedés, úgyszintén Plosics községben sem, ahonnan feketehimlős megbetegedésekről tettek jelentést. Miért kapott a kormány ölesé francia kölcsönt? Gazdasági korok ktiíSkája A francia kamara 300 millió frank hitelt szavazott meg Jugo szldvia számába, rendkívül olcsó feltételek mellett. A kölcsönt ugyanis a! peri árfolyamon kapja Jugoszlávia Ö százalékos kamatozás mellett, viszont azt kizáróag katonai célokra fordíthatja. ilyen olcsó fegyverkezési hitelekkel azelőtt is gynkjan ellátta Szövetségeseit Franciaország, ezer a francia-angol viszony elhidegüiése idején a nemzetközi politikai arénán egyáltalában 'em keltett feltűnést Franciaországnak a jugoszláv hadsereg erősítésére és Jugoszlávia pénzügyi függésének növelésére irányuló törekvése. Ellenzéki körökben azonban az olcsó frpneia felszerelési kölcsönt nem fogadták olyan kritika né!kü', mint azt a kormány szeretné. A zagrebi „Obzot“ beogradi jelentést közöl, amely szerint gazdasági körökben élénk szóbeszéd tárgya az uf francia kölcsön Ezekben a körökben azt a körülményt, hogy a kölcsönt névértékben bocsájtják az oíszág rendelkezésére, nem tartják olyan nagy koncessziónak és azt a lehetőséget hangsúlyozzák, hogy Franciaország az anyagok, beszerzésénél jóval drágább árakat fog számítani, mintha készpénzzel fizetnének. A kölcsönt ugyanis Jugoszlávia nem effektiv pénzben fogja megkapni, hanem árukban. Franciaország nemcsak politikai okokból ajánlotta fel ezt a kölcsönt, hanem még inkább azért, hagy gyárait és munkásait munkához juttassa. r Anne at esi tás a Délbácskában A fe'gyülemlett talajvizet a csatornába vezetik !e Novisadról jelentik: A nagy tavaszi esőzések következtében Bánát és Délbácska számos vidékén nagy földterületek kerültek víz alá. Torzsa és Laricg közötti Pekla pusztán 7—8000 hold földet öntött el a talajvíz. Az érdekelt gazdák kérelemmel fordultak a Sándor király-csatorna részvénytársasághoz, hogy a felgyülemlett talajvizet a csatornába vezethessék le. A gazdák kérelmét a részvénytársaság igazgatósága teljesítette is és utasította a társulat műszaki közegeit. hogy a szükséges munkálatokat sürgősen kezdjék meg és minél rövrdebb idő alatt végezzék el, hogy a viz alatt álió földeket felszabadítva. a legszükségesebb tavaszi munkálatok még elvégezhetők legyenek. A csatorna vízállása szombaton 60 centiméterrel apadt. További egy méteres apadás esetén a Pekla puszta 7—8000 hold földjéről lecsapolják a talajvizet és remélhető, hogv a most még viz alatt álló földeken a tavaszi gazdasági munkálatok még elvégezhetők lesznek. A köztisztviselők véglegesítése és az alkotmány Az államtanács elvi döntése Egy régóta húzódó ügynek a végső elintézése érkezett meg most a városhoz. A döntés elvi szempontokból rendkívül érdekes. Emlékezetes még. hogy 1920-ban a város bunyevác-sokácpárti főtisztviselőit kivétel nélkül fölváltották. Dr. Szaclarevics Ferenc akkori főispán-polgármester és dr. Prcsics Jócó alpolgármester felmentése után elbocsátották a várost szolgálatból dr. Ifkovics-lvandékics Itnre főügyészt is. A felmentett tisztviselők közül Ifkovics-lvandékics Imre dr. megfelebbezte az elbocsátását kimondó rendelkezést. A felebbezés végső fokon az államtanácsig jutott el. Most érkezett le a városhoz az államtanács döntése, amely elutasítja dr. Ifkovics-Ivandékics Imre lelebbezését, arra az érdekes álláspontra helyezkedve, hogy azok a köztisztviselők, akik az alkotmány meghozatala előtt teljesítettek szolgálatot. nem tekinthetők . végleges tisztviselőknek. 1 Az államtanács elvi döntése nagyobb fontossággal bir. mert több folyamatban lévő hasonló ügynek szolgálhat precedensül. A Bácsmeggei Napló 92-ik számához Aki jnnius 30-ip ezeket a szelvényeket összegyűjti és beküldi az ingyenes biztosítást kői Az adóharcban a belügyBiiaiszter a varas mellé állt Az állam és Subotica város között folyó adóharc ügyében a városi ta-< nács legutóbb azzal a kérelemmel fordult a pénzügyminiszterhez, hogy a vitás 3,200.000 koronás adórészesedést folyósítsa a város részére előlegül, hogy így megszüntethesse a város az állami adókból való további levonásokat. Ugyancsak ezt a kérelmet terjesztette a város a belügyminiszterhez is. aki szintén beleszólt az adóharc ügyébe. Szerdán megérkezett a városi tanácshoz a belügyminisztérium döntése, amely szerint a belügyminisztérium támogatja a város jogos kívánságát és pártolólag tette át a pénzügyminiszterhez Subotica város kérelmét az adóelőleg folyósítására nézve. A belügyminisztérium döntése után a városházán remélik, hogy sikerülni fog az adóharcot győzelmesen befejezni annál is inkább, mert az adóelőleg folyósítására vonatkozó terv éppen a pénzügyminisztériumból indult tó. HÍREK • mm Játék magunkkal Breiibart vaskirály körül forog a világ ma Budapesten: a cirkuszok és kabarék primadonnára, az olcsó rekldmdicsöség tribmja valósággal megbolondította a pestieket. Jön-e, vagy tilosra állít ják-e előtte a magyar sorompókat, mit ir róla a jobboldali sajtó és hogyan védik Breitbartot az impresszáriók: ezek a napi kérdések izgatják most a magyar fővárost, amely, mint Róma lármás proletáridtusa, kultuszt csinál Breitbart dicsőségére. kultuszt a cirkuszi szenzációból. Szinte nevetséges az a vad és esztelen tülekedés, amely a vaskirály sémita származása körül folyik, az a nagy csata, amely a népies ösztönök frontbavetésével történik a legszomorubb magyar tavaszon, a mikor a korona zürichi árfolyamának letörésével a nyomorúság megduplázódott Budapesten és amikor a furcsa grimaszt az emberek arcán a tragikus bizonytalanság ráncai torzítják még sötétebbre. De nem is nevetséges, mert ez a szó kevés, hiányos erre a Breitbart-estére, nem nevetséges: szomorú. Vigasztalanul szomorú, hiszen míg a vaskirdly körül zajitk a magyar glóbus, míg Budapest szenzőciókra-éhes közönsége Breitbart körül csatázik, azalatt garas nélkül koplalnak fiatal festők, akik lelkűkben egy tiszta művészet tiszta ideálját melengetik. A nyomorúság mélységeiben. — mindenütt — és Budapesten is ezer érték, ezer jóság. ezer szó és millió szépség veszik el kiaknázatlanul, elfeledve és elpazarolva. Ma, amikor minden erőre szükség van a mentésnél, ez emberelmek, az élőknek nem Breitbartel. a vaskirdllyal kellene törődni (akj tisztelet és becsület neki, de mégis csak cirkuszi szám. és semmi több), hanem a pusztuló értékek megmentésével. Ám hiába a figyelmeztetés, hiába az aggódok szava: az emberek hazardíroznak utolsó kedvükkel és uiolsó pillanatukkal. Berlinben is, Bécsben is, Budapesten is. A francia fővárosban is. Vesztésre megy a játék, de ki törődik ma a veszendő munkával, az elsorvadt szépséggel, a világtalan idöf\ jegyeseivel. Afa a szórakoztató program: Breitbart, aki vasakat tördel és — zsidó . . . — Emléket Lény! Ernfmek i A Lányi Ernő enilékalcpra szeribe Hermann Károly dr. orvos 400 koronát adományozott. Gyűjtésűnk ezzei 62.820 koronára emelkedett
