Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-29 / 115. szám

14. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. április 29. MURAVIDÉK Az autonómia kérdése foglalkoztaíja hetek" óta a prekmurjei esetben szerzi be a szükséges ipari helyi lapokat. S ha pártatlan szem- és háztartási cikket, holott tán job­­mel nézzük azt a küzdelmet, melyet ban módjában állna, mint a városi e lapok hétről-hétre vívnak egymás­sal, önkénytelen az jött eszünkbe: yajjoti tényleg az autonómia, sőt egyik lap szerint Prekmurje autonó­miája az a csoda szer, amely a gaz­daságilag elhanyagolt Prekomuijét egyszerre földi paradicsommá vará­zsolná át? Anélkül, hogy bele akar­nánk avatkozni a helyi lapok élet­halál harcába, ki kel jelentenünk, hogy Murántulon sokkal fontosabb dolgokról is lehetne cikkezni, mint az autonómia jó vagy rossz oldalá­nak örökös hangoztatásáról. Politi­kai oldaláról ez ügynek nem szó­lunk. Az itteni magyarságnak mint kisebbségnek, álláspontja ez ügyben, mint egyebekben is, közös a bács­kai, bánáti és a baranyai magyar­ságéval. Ezt pedig az arra hivatot­tak már kifejtették és minden újság­olvasó ember előtt ismeretes s igy nem szükséges megismételnünk. Véleményünk szerint Prekmurjé­­ban mindenek előtt a zilált gazda­sági és egyéb viszonyok rendezésé­re volna szükség. Ezer oly kérdések, amelyek fajra való tekintet nélkül minden nreknuirjci ember érdekét érintik. Első sorban a tűrhetetlen drágaság az. A prekmurjei falvak lakossága kizárólag földmives és ál­lattenyésztő, a városokban az ipa­rosság van többségben. Mig azonban a falu népe az export révén, ugy­­nfiogy, megtalálja anyagi boldogu­lását, a városokban teng az ipar és a kereskedelem. Az iparos és a ke­reskedő számára hiányzik a megfe­lelő vevőkör. A falusi gárda — ősi szokás szerint — csak a legvégső népnek. Ennek, folytán a legtöbb iparos munkanélkül van s családjá­val együtt nélkülözni kénytelen. A tiz kilométeres szabad közleke­dési zóna életbeléptetése nagyban hozzájárulna a viszonyok javulásá­hoz. E célból szükséges volna az, hogy mipden iparos vám nélkül hoz­hatná be a feldolgozásra szükséges termékeket és viszont vám nélkül vhetné ki a kész cikkeket. Ez külö­nösen Lendva iparosságát érinti, melynek vásárló közönsége jobbára a most határon túllévő falvakból rekrutálódott. Nm kevésbé fontos kérdés, amely szorosan összefügg a fentebben mondottakkal is, — a köz­lekedés kérdése. E téren tán rövide­sen valami pozitivebbet is hallha­tunk. Mint értesülünk a kormány tárgyalást kezdett a Nodos-körmen­­di és a Lendva-egerszegi vonalak megnyitása céljából. Es ha e tár­gyalások eredménnyel végződnek és a otrgalom e vonalakon megnyí­lik, a kereskedelem és az ipari vér­keringés ujramegindulásával, nagy hatással lesz a vidék konszolidáció­jára. Itt van még a közigazgatás kérdése is. Erről csak annyit mond­hatunk, hogy szükség volna bizo­nyos tisztitó munkára, ami végered­ményben államérdek: hogy a nép­pel bánni tudó és a törvények ren­delkezéseit betartó hivatalnokok képviseljék az államhatalmat. E kér­dések jó vagy rossz megoldása, százszorta fontosabb a premurjei lakosság szemében, mint az ugyne­­zett: autonómia. ,.. .,, w . . Murán innen, Murán túl A legészakibb határ felé — vagy: utazás Mnrska-Moszkvátől Hódos-Irkutzig dúlnak á Vári vasúi elé s megesik az is, hogy előbb beérnek Mura­szombatra, mint a várt vonat on­nan kiindulna. Csekély késéssel beérünk íebat Hódosra. Azok, akik nem szándé­koznak a határon túlra utazni", még csak megbékülnek a helyzettel va­lahogy; de azok, akik Magyaror­szágra igyekeznek, azok egész más szemmel nézik a dolgot, mivel ä Dá­­vidházáig közlekedő magyar vonat, a legtöbbször fütyül a jugoszláviai kollégája késéseire és elindul anél­kül, hogy bevárná az innen érkező utasokat. Ennek folytán Hodoson is szemtanúi lehetünk a murasubotihoz hasonló jeleneteknek. Egyébként ez a helységről sem találunk valami különös feljegyezni valót: szakasz­tott olyan, mint a legtöbb kisebb ha­tár átkelési pont: itt-ott csendörök, pénzügyőrök foglalatoskodnak, -­­utlevélvzsgálaf, vámeljárás és eh­hez hasonló dolgok. A visszautazás époly nehézkes, mint az, hogy az ember idekerüljön. Nem csoda tehát, hogy ily hangulat közepette Julius Verne regényeinek hősei is megjelennek lelki szemeink előtt; de mint fájó emlékek. Mert a kései férfikonmkban legtöbbször önmagunk vagyunk egy-egy fura utazás Stragoff Mihályjai. P. Halász Lajos HÍREK (Kinevezés.) A ljubljanai tartományi főnökség Kokot Iván dolnja-lendvai ke­reskedőt ideiglenesen a város polgár­­mesterévé nevezte ki. (Műkedvelői előadás.) Az elmúlt szom­bat este telt ház előtt mutatta be a doinje-Iendvai »Narodna čitalnica« a »Tizedik barát« cimü színjátékot. Külö­nösen tetszett Boc. humoros szerepé­ben. meliye) derűs pillanatokat szerzett a jelenlévőknek. A darabot vasárnap délután — hasonló sikerrel — megismé­telték. (Szerencsétlenség.) A muraszombati »Dobraj «-féle vandéglőben az egyik ta­­nonc az elmúlt hétfőn este égő gyulá­val közeledett a karbidtartáiyhoz. A kiömlő gáz lángot fogott a tartály fel­robbant, amitől a vigyázatlan fiú több helyen égési sebeket szenvdett. — A Bácsmegyei Napló muravidéki munkatársától — Itt ahonnan messze kell utazni, ínig az ember hegyet lát, itt a szép Alföldön; — igy emlékezett meg Petőfi Sándor szülőföldjéről; s aki elolvassa a »Vasúton« cimü költe­ményét is. amelyben, mint valami fenséges epizódról, emlékezik meg az akkori idők egyetlen vasutján — a pest-szolnoki vonalon — tett uta­zásáról; akarva-nem akarva, észre kell vennie a nagy idő-távolságot, a mai napig. Alert manapság bizony, az utazás, ngm a legfenségesebb él- j vezt! Legkevésbbé itt, a Murántu­lon és ha Petőfi élne és története­sen itt élne. nem a hegy hiányoznék! neki, mert hegy, az van bőven — hanem a vasút. Murántulról bátran el lehet mondani, hogy az ország egyetlen, úgynevezett kulturált-te­rülete, ahol napokig utazhat, kutya­golhat ember, mig vasutat lát. Az egyetlen rendes közlekedési vonal a Zagreb-dolnjalendvai. A má­sik vonal, amelyről itt szólunk, a murska-sobota-hodosi vonal. Ezen a vonalon hetenkint csak háromszor van közlekedés. Helyesebben: csak volna, ha a — rendszerint — köz­bejött akadályok miatt le nem deg­­redálódnék heti kétszeri, sőt egy­szeri járatra. S igy történhet meg az a komikum, hogy az a szeren­csétlen halandó, ki rászánja magat e vonalon való utazásra, a menet­rendben jelzett egy óra tartamú utat ■két nap teszi meg. Csak az elmúlt hét szombatján is tanúi voltunk egy ilyen épületes látványnak. A szombat délután két órakor n­­diüó vonat, iechnikai zavarok foly­tán elmaradt, bár utas volt bőven, a vonat azonban nem indult el. Az Utasok egy ideig türelmesen visel­kedtek': még mindig reménykedtek — hátra járt már az idő — hogy valami csoda folytán elutazhatnak. Végül azonban, amikor nyilvánva­lóvá lett, hogy az utazásból nem lesz semmi — az eddig nyugodtan visel kedő tömeg iassan-lassan zsongó méhrajjá alakult át: káromkodtak, egyrésziik a pénztárt kezdte ostro­molni a jegy áráért, sások, a tehe­tősebbek, vszont kocsi után futkos­­jtak, közben besütétedett s igy nem j mehettek el aznap Muraszombatról. I Másnap elölről kezdődött a lótás- I futás: kocsit kapni nehéz és drága, 5 a vasút sem adja vissza a viteldijat. Nem maradt tehát vissza más, mint türelmesen bevárni a hétfői napot. Eljött végre a hétfő is — és csodák­­csodája: most percnyi pontossággal indul a vonat. De már az első meg­állónál, Pucicon lerontja a hirtelen kedvezően alakult illúziókat: itt szo­katlanul soká áll a yonat, a személy­zet semminemű eflvilágo-sitásí sem hajlandó adni a kíváncsiskodó uta­soknak. Az utasok átmennek a kö­zeli vendéglőbe, azonban hirtel<#ö megszólalt a vonatvezető trombitá­ja — majd éles vonatfütty — s to­vább megyünk. Az ut hova-tovább hasonló jelenetekkel folytatódik. Maga a környék nagyon festői, ami egyébként is jellemző a felső Mu­­rántulra —: hegy-völgy, patak-erdő váltakozik folyvást, amerre elrobo­gunk. A közbeeső állomásokon cso­magokkal, elemózsiás kosarakkal megrakott környékbeliek várakoz­nak. Felesleges is talán megemlíte­ni, hogy az egyes vonatok elmara­dása, itt sem maradt n.vomnélkül. Itt azonban úgy segítenek magukon az utasok, hogy szép lassaa megin­(Tolvaj tervez — tolvaj végez.) A Indvai járáshoz tartozó Adrinac község­ben. ismeretlen tettesek éjnek ideién betörtek Senauer nevezetű földmives házába. A szoba ajtaját fejszével szét­verték és revolverből belőttek a lakás­ba. A lövések közül egyik a ház gazd­asszonyát érte. A ház gazdája, aki már éltesebb korú ember, a lármára elbújt. A sebesült asszony elbeszélése szerint a rablók hárman voltak. Egyik revol­­a rablók hárman voltak. Egyik revol­verrel őrt állt az ajtóban, mig a másik kettő fejszével felszerelten, sorba nyi­­togatta a szekrényeket és a bennlévő holmit kihordta az udvarra. Végül pénzt követeltek az asszonytól. Ez azonban egy mentő ötlettel: Ha, ha Isten, jönnek a csendőrök!« válaszolt. Mire a rablók otthagyva a rablott holmit, eltávoztak. A kiáltásra előkerültek aszomszédok is. akik értesítették a csendőrséget. Amire a csendőrök előjöttek — a rablók által az udvarban hagyott holmi eltűnt. A csendőrség szigorú nyomozást indított a furcsa betörési ügyben. (Bomba — a mezőn.) Az alsóiendvá­­hoz közeleső dolaci legelőn két liosszu­­falusi lakos kézibombát találtak, amely felrobbant és megsebesítette.mindkettő­jüket. névszerint Raj József földművest és Benko S. csizmadiát. A hatóság vizs­gálatot indított az iránt, miképp került a bomba, a határ közelébe eső területre. (Rablótámadás Šalovcin.) Az elmúlt hét egyik éjszakáján két bekormoz-itt arcú egyén betört özvegy Kercsman Já­­nosné lakásába. A megtámadott nő fel­riadt a zörejre, mire az egyik rabló ie­­teperte és betömte a szerencsétlen nsz­­szony száját, aki igy nem tudott segít­ségért kiáltani. Több apró holmi össze­­szedése után a' tolvajok magukra hagy­ták a megtámadott nőt. akit a szomszé­dok másnap reggel aléltan találtak. Be­szállították a murska-subotai kórházba. (Hivatalos órák a prekmujai közhi­vatalokban.) A prekmurjei hivatalokban a hivatalos órák április 16.—október 15-ig a követezőén tartatnak roes: A bíróságon 8—12 'és d. u. 2—6 éráig. Az adóhivatalnál: d. e. .8—12 és d. a. 2—4 óráig (felek részére). Az Okrajno »Obr­­stvo«-n d. e. 8—12 és d. u. 2—4 óráig, (Prekmurje uj . térképe.) Dcmbié György technikus kiadta Prekmurie tér­képét. A munka, régóta tartó hiány pó­tol. A térkép minden murántuli könyv­­kereskedésben .kapható. Ára 15 dmár. (ČSK—Ljublianskl-Primorie mérbö*, zés.) A nagyszámú közönség előtt le­folyt mérkőzés 2:3 (1:1) eredménnyel végződött. A csáktornyaiak az I. ősz* tályu ljubljanai csapatban erős ellenfe­let kaptak s az eredmény a vereség da* cára, kielégítő. A vendégcsapat játéka méltó volt hírnevéhez. A csáktornyaiak legjobb emberei Tóth,. kapus. Mistovié. Eppinger és Pavlinič ,(az utóbbi kettő lendvai) voltak. (Hirdemény.) A murska-sobotal »Ok­ružna Eininčna Kontrola« értesít, hogy az alábbi helyeken: Borejcin 34. ház­szám alatt: Petrovcin 81. házszámi alatt dohányárudákat engedélyez. A kérvén nyék ez év május 3-áig nyújtandók be a inti hivatalhoz ^ 50 dinár kaucióval együtt. Rokkantak előnyben részesül­nek. A dolnjavai (Járásbíróságnál) egy szolga eílvétetik. Az államnyelv tudása, írásban és olvasásban megkíván tátik. Rokkantak és dobrovoijácok előnyben részesülnek. (Lcányszöktetö Wrangel-tlszt.) Fur­csa szerelmi történet foglalkoztatja most a muraszombati közönséget, amelynek hősei egy orosz tiszt és egy tizenhat éves fiatal leány. Egy mészárosmester­nél már jó ideje dolgozott egy menekült orosz tiszt, mint kisegítő munkás. A fia-i tál. délceg katona megtetszett a mester. 16 éves leányának s a szimpátia vége — szerelem lett. A fiatalok azenban úgy találták, hagy a szülői házban nagy; akadályok tornyosulnak a boldogságuk elé. elhatározták, hogy megszöknek a tiszt hazájába. Oroszországba. A határ közeiében azonban feltartóztatták őket. A tisztet lcányszöktetés miatt bíróság elé állítják. (*) Roth Olga kozmetika! intézeté* ben Kr. Alexandrova-ulica 21. szám alatt, az Angol-Magyar Bank palotá* fában, félemeleten, modern szépség* ápolás, arcbörhámlasztás, alkalmat­lan hajszálak, pattanások, szemöl­csök, szeplflk, májfoltok végleges el­távolítása. Kaphatók saját késziimé­­nyü, kiváló hatású kenőcsők, púde­rek, gyógyszappanok, arcfehéritő és Bzeplökenőcsök stb. 2S0I I. M. Ovadia beogradi ügyvéd, telefon 1548. Interveniál minden ügyben a ha­tóságoknál. Levelez: szerbül, magyarul ég németül. >v.4 Dr, Barta Antal kir. törvényszéki or* vos lakását Strosmajerova-ulica 22 (hal* piac) helyezte át. Rendel 8—9-ig és 2—4-ig. Telefon 128. Dr. Andrejevics Andra fogászat! spe* dalista fogorvosi és technikai műtermét' egyévi berlini és bécsi tanulmány után megnyitotta és minden fogászati mun­kát a legmodernebb kivitelben teljesít. Fogászati laboratóriumában a technikai munkákat fogorvosok részére is Alescli ur, a bécsi fogászati egyetemi klinika volt főnöke végzi. Rendel d. e. 9—12 és d. u. 2—5-ig Kralja Petra Park 7. számú házban az emeleten (volt Reichl-palota). Telefon 4—52. legolcsóbb bevásárlási forrása íGiier Bptihus eés Subotice, Kr. Aleksandsa ul. 11, Agfa, Hauff, Verax, Mimosa, N. P. G. Satrap, Cellofix stb. cikkek gyári le­­rakata. Állandó vevőimnek legmesz­­szebbmenő kedvezmények az eredeti gyári árakból! Kérjen árjegyzéketI Vidéki megrendeléseket azonnal jól csomagolva pontosan intézünk el! Mteses—st sttsess——ss«<

Next

/
Thumbnails
Contents