Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-27 / 113. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ T925. április 27. CIRKUSZ az Izének az alaptőkével november­ben kellett lenni, amikor .momentán szabadlábon jártam . - . hogy mon­dod. november huszonharmadikán?... ‘hova gondolsz? November huszon­­hannadikán már rég a Sing-Sing-i íegyházban voltam, hiszen — ha ta­lán visszaemlékszel rá — tizenkilen­cedikén akartak kivégezni ... Az alaptőkefelemelés hetedikén történt, hetedikén . . . Szép idők voltak azok, barátom . . . SKÍZ. Jugoszlávia és Ausztria megegyeztek Olaszország ellen ? Rómából jelentik: Az Agcnzia Ita­­lica cimii laptudósitó-ügynökség, a melynek szoros kapcsolata a fascis­­íákka! közismert a következő közle­ményt adta ki: Egyes diplomáciai körükben, amelyek rendesen jól vannak értesülve, híresztelés kelt szárnyra, amelyet fentartássaladunk tovább. Arról szól, hogy — a beogradi és a bécsi kormány között tárgyalások indultak meg egy konvenció megkötése céljá­ból. amely szerint Jugoszlávia háború esetén zavartalanul vo­­nultathatia át csapatait Észak- Tirolon. Az olasz kormány ugyané forrás szerint az ügy részletei felől teljesen tájékozva van s a maga részéről megtette a szükséges óvatossági in­tézkedéseket. A hirt Beogradból netn erősítették meg. 09« Idő meg h atár ozás I. 19 / 3-ban — Hogy mikor is volt. kérlek, az a bizonyos értekezlet a málnaszörp­­ultetyények belterjes kihasználása ügyében? Várj csak, mindjárt meg­mondom egészei) pontosan . . . hopp. ha jól csalódom, akkor történt ez az izé ... megálljunk csak ... na igen. amikor a Jenő kölcsönadta a íizen­­háromforint húszat és a pénzzel el­utaztam két hétre Kairóba, mert oda adtam randevút Chimay hercegnő­nek . . . emlékszeLmég rá. mi? . . . csodálatos nő volt. barátom, csodá­latos nö . . . vele mentem yachton Marseilleba. onnan pedig Parisba, mert toaletteket akart csináltatni Paquinnél és sürgönyileg kellett pénzt kérnem hazulról, hogy kifizet­hessem ... De mégse • . . nem lehet, hiszen Parisból direkt jöttem Buda­pestre, mert lejárt közben a szabad­ságom. éppen csak megiürödhettem közben a Lidón . . . természetes, a málnadolog két évvel hamarább tör­tént. husvétkor > . . nem. nem. kará­csonykor. persze, hogy karácsony­kor . . . 1909-ben • . • erre az év­­számra mérget vehetsz, apám. on­nan emlékszem ilyan pontosan, mert a banketten, amikor a Heidsiek már a fejembe szállt és nem tudtam ma­gamról. valaki kiemelte a zsebemből a dtiplafedelü, svájci arany remon­­toiromat. amit eev évvel előbb. 1908- ban kaptam Helsingforsban. amikor ott jártam a íitoxera-gyárosok nem­zetközi kongresszusán, emlékbe egy angol lordtól ... az öreg tudniillik együtt oroszlánvadászott Indiában a sógorommal, aki megmentette az életét . . . Szóval 1909 decemberé­ben ... ha szükséged van rá, a na­pot is meg tudom mondani, mert a feleségemnek fel van írva. hogy mi­kor ruccantunk át Sanfranciskóba, már pedig ez két nappal az értekez­let után volt. Mi van ott? Az a oár ház. amik karcolják a felhőket? Kép­zelheted. hogy untam magam, bará­tom ... II. 1923-ban — Hogy mikor is történt, kérlek, az a bizonyos tranzakciónk a oemzlipia­­con a negyven milliós alaptőke fel­emeléssel? Hadd töröm kissé a te­jem. megmondom én mindjárt . • . Hát ugye. két évvel rá. hogy vissza­tértem a hadifogságból, akkor tar­tóztatták le a sógorom harmadszor... Nem . . . nem Brüsszelben, rosszul tudod ... ez az eset Milano mellett történt vele. amikor kémnek nézték . . . azzal vádolták, hogy ki akar kémlelni egy datolyapálmát, hogy hogyan nö rajta a datolya . . . per­sze sző sem volt erről, a sógorom egyáltalán nem foglalkozik politiká­val . . . sokkal óvatosabb ember. A mit te említesz, a brüsszeli letartóz­tatása, az nem a harmadik volt. ha­nem a hetedik . . . ugyanakkor ítél­tek engem is négy heti elzárásra tiltott határátlépés miatt München­ben ... a legkomolyabban, ma sem tudom, hogy Münchenben hol fordul elő a határ? Szóval a harmadik le­tartóztatása után . . . igen. igen. már tudom . . - négy hónappal ezelőtt, hogy elrendelték ellenem a vizsgá­lati fogságot Lhasszában, mert a lá­mát becsületen sértettem. Trencsén­­teplicre érkeztem, ahol éppen eljárás folyt a feleségem ellen ... ki is uta­sítottak bennünket, noha mint ecua­dori menekülteket nem lehetett vol­na a szabályrendelet értelmében... ezért voltunk kénytelenek elutazni... 1921 nyarán ... na látod, rájöttem végre mégis . . . Titikaka-tóhoz. Ott laktunk az egyenlítő mellett, a Rák­­téíítőtő! iobbra a harmadik házban. Ebből következtetem, hogy. annak Uj rend a tartózkodási engedélyek kérvényezésénéi Személyesen keli jelentkezni a rendőrfőkapitány flott Az utóbbi időben nagyon sok már régebben húzódó tartózkodási en­gedélyt intézett el a suboticai rend­őrség. Ezek között több kérvényt elutasítottak. A kérvények elutasí­tása következtében néhány nap óta újabb kiutasítások rémhíre terjedt cl a városban. Megállapítható ezzel szemben, hogy ezeknek a híreknek nincsen semmi alapja és egyes szórványo­san előforduló eseteken kívül eddig nem történt más, mint hogy a ré­gebben beadott tartózkodási enge délyeket bírált most el a városi ta nács tömegesebben és ezek közöt néhányat elutasított. Arról azonbai nincs szó, hogy az ilyen állanipol gárokat tömegesen kiutasítják. A tartózkodási engedélyek meg szerzésénél uj rendet vezet be ; suboticai rendőrség. Eddig úgy : külföldi útlevelek meghosszabbitá sát, mint a tartózkodási engedélye két a bejelentő hivatalban intéztél el. Ezentúl azok, akik itt útlevéllé tartózkodnak és az útlevél ér vényességének meghosszabbítása akarják kérni, ezt személyesen Ka rakasevics Gábor rendőrfőkapitány tói kérhetik csak. Az idegen állam polgárok tartózkodási engedélyér vonatkozó kérvényükkel is elősző a főkapitánynál kell jelentkezni 6 csak azután adhatják be az által már láttamozott kérvényt. Karakasevics főkapitány kijelen tette munkatársunk előtt, hog azokat a kérvényeket, amelyeke nem nála adnak be, a hatóság nei is fogja figyelembe venni. Hangsu lyozta a rendőrfőkapitány azt i: hogy a kérvényezők tartőzkodjana minden intervenció igénybevétel; ! tői, mert tartózkodási engedélye igyét a hatóság úgyis a törvénye .és idevágó rendeletek értelmébe »intézi el. Nagyatádi védi a munkabér-javaslatot A magyar nemzetgyűlés csütörtöki ülése Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés csütörtöki ülésén folytatták a munkabér javaslat tár­gyalását. Elsőnek nagyatádi Szabó földmivclésügyi miniszter szólalt föl, aki részletesen megindokolta a javaslat szükségességét. Kijelentet­te, hogy a kormányt a javaslat meg­alkotásánál elsősorban az az inten­­có vezette, hogy a munkásokat a munkaadók diktatúrája ellen meg­védje. Nagyon szeretném — mon­dotta — hogyha a birtokosaink na­gyobb része megértené a kor intő szavát és a maguk részéről odahat­nának, hogy a munkás találja meg megélhetését Magyarországon. Haj­landó a javaslaton módosításokat eszközölni, sőt hajlandó magasabb pénzbüntetést is megállapítani arra az esetre, ha a munkaadó munká­sait a törvényjavaslat rendelkezé­seinek kijátszásával megrövidíti. Az ellenzék süni közbeszólásai kísérik szavait amikor arról beszél, hogy a kisgazdapárt nem árulta el a falut, legkevésbé pedig ő, aki mint mező­gazdasági cseléd kezdte pályafutá­sát. A paraszt szó — mondotta — amivel a nemzetgyűlés egyik tagja nemrégiben a falu dolgozó népét il­lette sértés az ellen az osztály el­len. amely)- Magyarország boldogu­lását segíti elő. Hiába akarják ma­gyarázni, a földmives nép tudja, bogy a paraszt elnevezés egyet je­lent az ő lebecsülésével. Csak arra mondják hogy paraszt, aki durva, buta, neveletlen és tisztességtelen. Tiltakozik az ellen a vád ellen, mint­ha a javaslat az Omge-ban készüli volna. A földmivelésügyt miniszté­rium készítette a javaslatot a pár­tok megbízottjainak részvételével. Nagyon sajnálja, hogy a szociálde­mokraták nem vettek részt az elő­készítésben. Szuhotica földjeit nem fenyegeti agrár-revízió Bérbeadott a város 250 hold csantavéri földet Subotica város tulajdonában kevés föld maradt, mert ezeknek nagyré­szét a határmegállapitás alkalmával s az agrárreform következtében el­vesztette a város. A tavalyi agrár­­revizió rendkívüli károkat okozott a városnak, nemcsak a nagyterje­­delmü újabb földek átvétele miatt, hanem azért is. mert az agrárcélok­ra igénybevett földeket a város már bérbeadta és vissza kellett szolgál­tatni az érdekelteknek a bérössze­geket is. Az idén nem adta bérbe a város még azokat a földeket sem, ame­lyeket nem vettek igénybe az agrár­reform céljára, inert a tanács attól tartott, hogy a tavalyihoz hasonló eset ismétlődhetik meg és egy újabb agrárrevizió esetén a már bérbe­adott földeket is igénybevehetik. Mivel azonban ezideig nem tör­tént intézkedés a suboticai földek igénybevétele iránt és a törvények értelmében most, a tavaszi mező­gazdasági munkálatok idején már nem is történhetik ilyen intézkedés, ezért a város a Csantavéren még rendelkezésére álló 250 hold rövid bérletii földjét most brrbeadta és holdankint átlagos 1295 dináros árat ért el. így a város a bérbeadott földekért egy évre mintegy 32.000 ■dinár bevételt ér el. Az agrárhivatal értesítése szerint az agrárminisztérium elrendelte, hogy azok a parcellák, amelyeket dobrovoljácok részére adtak ki. ab­ban az esetben, lm a dobrovoljác nem jelentkezett a föld átvételére és meginüvelésére. felesben vissza« adandók eredeti tulajdonosaiknak. Ha a dobrovoljác később se jelent­kezik a föld átvételére, akkor az ilyen parcellák termésének a telét el kell árverezni és a befolyó össze­get a telepítési alap javára a pénz­ügyigazgatóságnak kell beszolgál­tatni. Ily parcellák Subotica környékén csak egész csekély számban van­nak és ezekre nézve a városi tanács végrehajtja a rendeletben foglalta­kat. Befejezték az apatini földtagositást tizenegy hold a tagositott terűlet A Bácsmegyai Napló munkatársától Múlt év őszén kezdték meg aa apatini földtagositás előmunkálatait,! amelyet 1914-ben a háború kitörése miatt kellett abbahagyni. Ez a mun­ka- tovább tartott a megváltozott vi­szonyok folytán, mint ahogy azt tervbe vették. Három mérnök mun­kája lehetővé tette, hogy ez a régen húzódó ügy végleg lekerüljön a na­pirendről. A Bácsmegyei Napló. inegiría annakidején, hogy a tago­sítást meglehetősen hűvösen fogad­ták az érdekelt gazdatársadalom körében s hogy nem egy viharos gyűlést idézett fel. Most, hogy ež a munka befejező­dött. megállapítható a kedélyek le­csillapodása még a javaslat legkitar­tóbb ellenzőinél is. Ezt az ügyet közmegnyugvásra intézik el. A mérnöki munkálatok után mos! veszi kezdetét a jogi munka, amelyet Masirevics sombori törvényszéki bíró vezet és amelynek egyik fontos teendője a földparcellák fölbecsü­­lése. I Illetékes helyen nyert információ szerint egészen bizonyos, hogy a nyár végén minden gazda birtoká­ban lesz a tagosítás folytán nekiju­tott földnek. A tagosítás alá kerülő földterület tizenegyezer holdat tesz ki. Marad ötezer hold a kincstár tulajdonában, amit házilag» fognak rendezni. Novisad építkezik 177 házépítésre kértek engedélyt a mérnöki hivataltól Novisad város fejlődése napról­­napra rohamosan halad előre, a fej­lődésnek azonban, amit a főbb' híva-, falóknak Novisadra való áthelyezé­se is erőteljes tempóban siettet, szemmelláthatóan nagy akadálya ai lakáshiány, ami itt talán még job­ban érezhető, mint az ország bár­mely más városában. A nagy lakáshiány miatt az épít­kezések is erős tempóban indultak meg, amit azonban az egyre növek­vő drágaság és a pénzhiány újab­ban csaknem teljesen megbénított, Novisadon mindennapi látvány d pénzhiány miatt félbemaradt epitke­­zés. Van olyan ház, mely már A harmadik gazda kezében van, meri az előző kettő az építkezés alatt le­vő házát kénytelen volt eladni, minthogy a bank beszüntette az építkezési kölcsönt. Sok jel vall azonban arra, hogy e tekintetben most javulás áll be. A mérnöki hi­vatalhoz egyre-másra érkeznek kérvények építési engedélyek ki­adására és az abbamaradt házaknál is megjelennek a munkások, hogy, folytassák a munkát. Az idén a mérnöki hivataltól 77/ földszintes, 5 egyemeletes és egy, kétemeletes ház építésére kértek engedélyt, ezenkívül régi házhoz 33 toldást — újabb szobákat, mellékhe­lyiségeket, irodákat stb. — építe­nek. A lakásokhoz 70 konyha építé­sét jelentették be, tehát a 178 p|

Next

/
Thumbnails
Contents