Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-27 / 113. szám
2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Sztrájkba lépnek a romániai köztisztviselők Letartóztatták a tisztviselő-szervezet vezetőségét Vasárnap vette kezdetét Bukarestben az országos tisztviselő kongresszus, amely hivatva volt arra, hogy a nehéz sorsban tengődő elkeseredett állami tisztviselők követeléseiket ultimátumszerülee közöljék a kormánnyal. A kongresszus lefolyásáról részletes tudósítás nem érkezett. Egy brassói jelentés azonban váratlan és megdöbbentő fordulatról számol be. Az állami tisztviselők és alkalmazottak fizetésjavitási mozgalma, a mely az utóbbi időben hatalmas hullámokat vert. szerdán érte el tetőpontját, amikor is egy ötszáz kiküldöttből álló gyűlés vroklamálta az általános sztrájkot. A kormány elrendelte a mozgalom élén álló vezetőit letartóztatását, aminek következtében a tisztviselő-kongresszus végrehajtó bizottságának összes tagjait és Scina tárlabirót. az országos szövetség elnökét letartóztatták és rendőri őrizetbe helyezték. Szerdán az állami tisztviselők jelentős része tényleg sztrájkot kezdett. A bíróság szünetel, A városi tisztviselők nem jelentek meg hivatalaikban. Más hivatalokban folyik még a munka, de már egyes minisztériumban kezdetét vette a passzív rezisztencia. A minisztertanács ülést tartott és elhatározta, hogy kommünikét ad ki, amellyel a sztrájkot törvénytelennek minősiti. A sztrájkoló tisztviselőket elbocsátják és bíróság elé állítják. i Kiutasították Pozsonyból Rakovszky István családját Hattagú vegyes bizottság alakul a csehszlovák-magyar határmcidensek elintézésére Ä magyar-csehszlovák tiatárincíjeient az uralkodónál, akinél rövid ideig tartózkodott. A kihallgatások eredményéről egyelőre semmit sem tudnak, A demokraták nem bíznak abban, hogy a koalíció létrejön A demokraták az esti órákban nagy számban összesereglettek parlamenti klubjukban, ahol élénken tárgyalták a politikai helyzetet. A képviselők közt általában íehangoliságot keltett az, hogy a radikálisok nem tárgyaltak a demokratapárt föltételeiről. A párt nagyrészének az a véleménye, hogy a koalíció nem fog létre jönni. A többi pártok csütörtökön nem tartottak ülést. Valamenynyien a demokraták és radikálisok közti tárgyalások befejezését várják. A radikálisok és klerikálisok közii bizalmas tárgyalásokat azonban a csütörtöki napon is folytatták. Az állatni jelzálogbank megkapja a svejezi kölcsönt Beogradból jelentik: Az állami jelzálogbanknak a svájci pénzcsoporttal megkezdett kölcsöntárgyalásai sikerrel záródtak le. Markcrvics Bogdán, a jelzálogbank igazgatója visszaérkezett Beogradba, miután a tárgyalásokat elvileg befejezte egy nagyobb arányú kölcsönre is, melynek nagyságát, lejáratát és egyéb feltételeit még nem állapították meg. A jelzálogbank sürgős szükségleteinek kielégítésére egy rövid lejárati kölcsönt máris lekötött Markovics igazgató. Ez a kölcsön ötmillió svájci frankról szól, három évi időtartamra 8 és fél százalék kamat mellett, al pari árfolyamon. Az összeg felét azonnal megkapja az állami bank. Az uj kölcsön lekötése gazdasági körökben kedvező hatást keltett, mert az építkezés újabb fellendülését várják tőle. Csak az a kérdés nyugtalanítja a kölcsönigénylőket, hogy az állami bank nem fegja-e svájci frankban adni az uj kölcsönöket, amely körülmény esetleg a valuta hullámzás folyamán károkat okozhat a kölesönvevöknek. —wKoiiiiiiiumi I minuiiiini—Mimika» iám 'dens elintézése kikiildendő vegyes bizottság ügyében a prágai magyar követ végre megegyezésre jutott a cseh külügyminisztériummal. Hattagú .vegyesbizottságot fognak kiküldeni, melynek három tagja magyar és ugyancsak három tagia cseh lesz. Benes külügyminiszter Prágában a képviselőház külügyi bizottságában nyilatkozatot tett, melyben .kijelentette, hogy a bizottság három cseh tagját már kijelölték, mig magyar részről a külügyminisztériumban most folyik a tanácskozás a három magyar delegátus kijelölése tárgyában. Bettes beszédének érdekesebb paszusa az, melyben kijelenti, hogy Magyarországot nem akarják Európa előtt befeketíteni. Ellenkezőleg arról van szó, hogy köztünk jó viszony, nyugalom és jó szomszédság legyen. A csehszlovákok részéről életbeléptetett retorziós intézkedéseket egyelőre még nem szüntették be. Legutóbb Csányi és Hidasnémeti között teljesen beszünt a vasúti forgalom. A cseh lapok a forgalom beszüntetését azzal indokolják, hogy a cseh vasutasokat, akik átjöttek Hidasnémetire, hogy a szerelvényeket á magyar vasutasoknak átadják, addig, amíg a következő visszainduló vonatra vártak, magyar határőrök vették körül és minden lépésüket szuronyosan ellenőrizték. Prágai jelentés szerint d magyar hatóságok a cseh határzárra ellenrendszabályokkal teleltek és a vasútállomásokon nem engedték át magyar területre a cseh állampolgárokat. A cseh államvasutak utasították a vasutigazgatóságot. hogy J menetjegyeket csak a határállomásig adjanak ki és podgyászt is csak addig vegyenek föl. A postaforga-Jakubecz ur imádsága Irta: Kosái-gné Réz Lola A íiu az ágyban feküdt. Nyöszörgőit halkan. Szép sudár, hosszú fiú volt, a lába az ágy fáját érte, a feje fönt volt a vánkoson. Az arca szelíd és mégis fiús. A homloka pedig szinte világított, amint ott hevert mozdulatlanul. Csak nyöszörgőit, nyöszörgőit, mint valami kisgyerek. Tehetetlen kezét magasra emelve tartotta a doktor. Az anyja pedig ott gubbasztott a lábainál. — Meggyógyul, doktor ur? A doktor ráförmedt: — Nem vagyok én a jó Isten, hogy mindent tudjak. Honnan tudjam óa? Legyen csöndben most és ne szipogjon, nem hallom jól a lélckzetét. És az öregasszony csöndes lett egészen és nem szipogott többé. Várt öszszclett kézzel, mig az orvos megszólal újra. — Nna, — mondta végre. Visszatérté a takaróra a íiu kezét és megsiinogatta az arcát, olyan szeretettel, hogy az anyóka úgy érezte, meghasad a szive fájdalmában. A kötényét gyűrte a szájába, hogy csöndesen maradjon. — Nna talán meggyógyul. Nem kell úgy sírni, öreganyám. Szépen, szelíden beszélt és ez rossz fel volt nála. mindenki tudta. De az anyóka nem gondolt erre. Felemelte •hozzá a kezét és úgy kérte, mondjon valami jó orvosságot. A doktor lecsüggesztette a fejét és a padlót nézte, valami papirdarabkát taposott nagy figyelemmel. — Valami jó orvosságot öreganyám? írtam én már orvosságot. Mit lehet itt tenni? A jó Isten dolga most már, !ngy segítsen. De az öregasszony a fejét rázta. — Valamit nekem is kell csinálnom, — mondta reszkető hangon. — Csak üljek itt igy munka nélkül és nézzem öt? Ezt nem lehet, nagyságos ur. Valami orvosságot kell, hogy beadjak neki, vagy megkenjem öt, vagy más ilyenféle ... Ne hagyjon itt anélkül, nagyságos ur. Az orvos még mindig a papirdarabo* taposgatta. Aztán az asszonyra nézett. — Jól van hát, adok valami orvosságot. Megvonta a vállát és felirt valamit a jegyzőkönyvébe. Kitépte a papirost. — Itt van. Aztán ránézett mégegyszer a fiúra, legyintett egyet, fogta a botját és kalapját, meghajtott fejjel, óvatosan kilépett az ajtón és tovább indult a csepergős őszi ködben. Az öregasszony tisztességtudóan megvárta, mig elmegy, azután megfordította a kötényét, szorosabbra kötötte a kendőt a fején, a láda aljából egy tarka zacskót vett elő, — kis tarka zacskót, amiben pénz csörgött, megcsókolta a fiút és indult. Az ajtót bezárta és háromszor keresztet vetett rá. hogy, mig odajár, ki ne nyithassa semmi gonosz lélek. Csúszós volt az ut a hegyoldalon és kövek gurultak szerteszét a lába alatt. Csatakos lett a szoknyája azonnal és a kendője is átázott. Ment, ment az egyre sűrűsödő ködben ás. kezében, a kis zacskóban, csörgött a pénze és a könynyei egyre hullottak és a szive olyan fájdalmas volt, hogy nem érezte, mikor a lábát felvérezték a kövek. — Hová siet, öreganyám? Egy ismerős ember állt meg mellette az ut közepén. Feífeié igyekezett és pihent közben egy kicsit és beszélgetni szeretett volna. Az öregasszony felelt— Beteg a fiam, orvosságért megyek. Imádkozzon érte, Jakubecz ur, inert a jó Isten dolga most már. hogy segítsen. Jakubecz ur megígérte, hogy imádkozni fog. Miért ne imádkoznék? Megígérte és indult tovább. S amint ment, ment felfelé a nehéz utón, az öregaszszony könnyei nyomán, mintha a sárral keveredett könnyeknek valami bűvös erejük lett volna, egyre fájdalmasabbnak és lágyabbnak kezdte érezni ő is a szivét. És levéve a kalapját, alázatos sziwel imádkozni kezdett. — Istenem, jó istenem, tartsd meg ennek az asszonynak a fiát. Imádkozás közben aztán mindenféle az eszébe jutott. Csupa betegség. Az ő apjának a betegsége, aki sokáig kínlódott a tüdejével. Aztán az ő gyermekeinek a betegsége, akiket valami ragadós betegség lepett meg és kiválasztotta a két Iegszebbiket. hogy elvigye magával. Végül pedig, amire hosszú, hovzszu évek óta nem gondolt, eszébe jutottak az ő betegségei is. És most emlékezett hirtelen, hogy nagy lázban feküdt egyszer és az ő anyja ott térdelt mellette a földön és sirt: — Istenem, jó Istenem, tartsd meg a fiamat. És az ő anyja olyan jó asszony 1923. április 27. lom eddig még zavartalan. A Szlovenszka Politika jelenti Pozsonyból, hogy- a kiutasított magyar, családok között van Rakovszky Istvánnak, a magyar képviselőház volt elnökének családja is, valamint több tekintélyes magyar család is. Gimnáziumi tanárok sztrájkja Ha május elsejéig nem kapnak drágasági pótlékot, beszüntetik az előadást Noviszadról jelentik: A nagy mérveket öltött drágaság arra késztette a noviszadi gimnázium tanárait, hogy komolyan foglalkozzanak azzal a gondolattal, hogy sztrájkba lépjenek. A gimnáziumi tanárok már régebben memorandumot intéztek a kormányhoz, amelyben kérték, hogy tekintet nélkül fize* tési osztályra és szolgálati időre, az eddig élvezett fizetésen és pótlékokon kívül minden gimnáziumi tanárnak külön havi ezer dinár drágasági pótlékot adjon. A kormány a tanároknak ezt a követelését eddig nem teljesitette. A beogradi gimnáziumi tanárok a nyomasztó anyagi gondok miatt nem akarlak tovább várni, amíg a kormány végre elhatározza magát a tanárság követeléseinek teljesítésére és gyűlést hívtak össze, amelyen kimondották, hogy amennyiben 3 kormány a legrövidebb idő alatt nem teljesíti a követelésüket, május elsején sztrájkba lépnek. Csütörtökön délután a leánygimnázium tanárai is értekezletet tartottak, amelyen a fiugimnázium tanárainak indítványát- hogy a leánygimnázium is csatlakozzék a sztrájk kimondásához, nem fogadtákel. A leánygimnázium igazgatója Vilics Márkó képviselő ugyanis kifejtette, hogy bár nyomasztó helyzetben élnek is a tanárok, még sem tartja időszerűnek a sztrájkot, mert a kormány ebben politikai tendenciát látna. A sztrájkhoz a leánygimnázium nem csatlakozik, hanem másnemű megoldást keresnek. Az orosz tanárok, akik a mozgalomban részt vettek, szintén visszahúzódtak mert félnek, hogy sztrájk esetén elvesztenék állásukat. Egységes megállapodás a gimnáziumok között nem jött létre, elhatározták hogy más megoldást fognak keresni. volt, mégis hallgatta a kérését az Isten, íme, megtartotta őt. Egészségessé teke, Eltűrte, hogy néha rosszat is tegyen* kocsmába járjon, bajba kergessen va-< látni árvalányt. Eltűrte mind és megengedte, hogy harminc évig dolgozhass son a bányában és asszonyt meg gyér* mekeket adott neki, meg két unokát id bizony. Milyen jó az Isten, mégis. Hai akkor nem tartotta volna meg őt, mj lett volna? Vájjon akadt volna-e férje az ő asszonyának és alakadt volna-e helyette éppen olyan derék és tisztességes munkása a kincstári bányának? -Megcsóválta a fejét. Nem valószínű, hogy akadt volna, mert az emberek; rosszait és lusták. Meg azután a gyermekéi nem születtek volna meg, az unókaik sem... Az a két gyermek sení született volna meg, akik meghaltak aztán. Megállt az utón Jakubecz ur megint és összeráncolta a homlokát. Az jutott az eszébe, hogy minek is születtek hát, ha úgyis meg kellett halniok. Csak csupa szomorúságot és fájdalmat okoztak bizony. De hát vájjon azoic, akik életben maradtak, nem okozfak-c fájdalmat é* szomorúságot? Mennyit kellett küzkód« nie, atnig felnevelte őket. Mennyit ha-, szontalaukodtak. Mennyit bosszantottak. Egyszer feldöntöttek a pálinkásüvegjct, másszor az egész vacsorát megették s mire ö hazajött, nem volt már otthon semmi. A legidősebb fiúval szégyent kellett vallania a bíróság előtt, egy tyúkot lopott egyszer és eladta. Az egyik: lánya olyan keserves nyomorúságban él, hogy egyre azon töri a fejét, mit tegyen, hogy. meghalhasson. És mennyi
