Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-22 / 108. szám
1923. április 2?. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. gázgyár nagycn elhanyagolt állapotban van. a fővezetéknek azonban1 nincs semmi baja. Hangsúlyozzák azonban a szakértők, hogy a gázgyár állapota minden elhanyagoltsága mellett is olyan, hogy átalakítása feltétlenül rentábilis. A suboticai városi tanács a részletes szakvélemény alapján elhatározta. hogy a gázgyárat fenntartja. A hivatalos ügyekben Budapestre és Bécsbe utazó Lcpeáát Illés városi takarékpénztárt igazgató érintkezésije fog lenni azokkal a gyárakkal, amelyektől az uj gépeket beszereznék és az ő előadása alapján elkészítik a költségvetést, amelyet még a májusi közgyűlés elé fognak terjeszteni. ___ —~ —Orosz gimnázium lesz Szuboíicán A Putríkaszárnyábaa helyezik el az aj középiskolát Subotica város tanácsához érdekes kéréssel fordultak most az itt élő orosz menekültek. Az orosz menekültek olyan tömegesen élnek itt, hogy szükségesnek tartják itt gyermekeik részére iskolák létesítését. Egy orosz középiskola már működig az S. H. S. királyságban és most a Suboticán különösen tekintélyes számban élő orosz menekültek itt is gimnáziumot akarnak létesíteni. Az orosz menekültek arra kérték a város tanácsát, hogy bocsásson gimnáziumuk részére megfelelő helyiséget rendelkezésre. A kérés teljesítése nagy nehézségekbe ütközik, inert a városnak saját iskolái részére sincsenek megfelelő épületei _ és igy most a hatóság azt a megoldást tervezi, hogy a Putri-kaszárnyának azt a részét, amelyben ezidőszerint is orosz menekültek vannak elhelyezve. bocsátana az orosz gimnázium rendelkezésére, míg a menekülteket ideiglenesen a Sentai-uton levő járványkórházban helyezik el. de a verset biztosan tökéletlenül. A versből absztrahálják a drámát, ezt kitünően meg is játszák, de megölik a — verset. Ám azzal a hasonlattól is vitába szállhatunk, mely a vers táj-inal a szavalat táj kép-ét állitla szembe. A valóban jó szavalatban maga a vers éled újra. A Elnyomatott vers nem versebb az elmondott versnél. A vers csak addig könyvvers, amíg kéziratban van meg a ládaiiában. A szavaló torzíthat, de az .olvasó majdnem mindig torzít. Minden meg nem értett költőt — az olvasók értettek félre. S arra is volt már példa, hogy az olvasók »fé!reolvasásá«-ávaí •szemben a verselmondók állították helyre a költő és az irodalom közti viszonyt. A szavalat tehát nem lefordítása élő beszédre az írott versnek. Az előadó ugyanannak a művészetnek ugyanazon a formanyelvén szólaltatja meg a verset, mint amelyiken az író megalkotta. Könnyű a muzsikusnak, aki va'ami elmagyarázhataílan muszáj-ból, a teremtés autonómiájával választja meg zenei gondolatához hangszerét. Tud zenekara komponálni s tud zongorára, más-más dali szerezhet tenoristának és basszistának. A költő emberhangra komponál, — hiába mondja Babits, hogy csak a néma olvasónak. Az olvasó úgy élvezi a verset, mint a muzsikus, aki partitúrát olvas. Van, aki igy is tökéletesen hallja a zenét, van, aki olvasva is tökéletesen érzi a verset, de nagyonnagyon kevesen vannak ilyenek. Aki jó! mond el verset, az nem tesz mást, csak az élőszó eszközeivel megeleveníti a költő hetükbe temetett eszközeit. Ezt a megelevenitést Babits, minden olvasóra rá- Dizza. Holott a verseimondó nem más, csak finomabb érzékű, tökéletesebben rezonáló, csalhatatlanabb ihletű, b.ztosabb itéleíü, egyszóval: őszintébben átélő — olvasó. Dettre János A Putri-kaszárnya másik részét — mint megírtuk — a városi szegényház részére alakítják át. Az építést. amelyet a szociálpolitikai minisztérium költségére csinálnak, a napokban már befejezik és május 15 én a városi szegényház már be is fog költözködni uj hajlékába, amely teljesen modern és a célnak minden tekintetben megfelelő lesz. Ugyanekkor a jelenlegi szegényházat átalakítják trachomás-otthon és kórház céljaira és azt a szociálpolitikai minisztérium veszi birtokába. Az orosz gimnázium a tervek szerint már az ősszel megnyílna és abban menekült orosz tanárok tanítanának. ___ Sirgyalázás a Bajai-uti temetőben Ismeretien lettesek feltörték Barsy László református lelkész koporsóját — Balogh Lajos ügyvéd holttestét kihurcolták a kriptából — A református egyház tiltakozásra készül Felháborító eset tartja szombat dél óta izgalomban Szubotica társadalmát osztály- és valiásküiöpbség nélkül. Szombaton délben ugyanis a bajai-uti temető őre rájött arra, hogy a B fog-féle kriptát, amelybe legutóbb B rsy László református lelkészt temettek, ismetettesek meggyalázták és úgy B ’og Györgynek, mm B irsy Lászónak koporsóját feltörték. A szörnyű kegyeletsértés egyforma felháborodást váltott ki úgy a katholiltusok, mint a protestánsok körében és egyöntetűen elitélik azt mindkét felekezet lelkészei. rosí hatóság belátta a helyzet lehetetlen voltát és rendőri segéd'etet helyezve kilátásba, utasította a temető katholikus papi gondnokát, hogy o Balogh-féle kriptába való temetést semmiesetre se akadályozza meg. Ilyen kinos incidens után helyezték azután örök nyugalomra B -rsy Lászlót a bajai-uti temetőben levő Belogh-fále kriptába és a temetés után még napokig éles polémiák folytak a római katholikus és református egyházak között a Bersy-ügyről a suboticai sajtóban. Az előzmények A megbotránkoztató esetet első sorban annak el zményei teszik érdekessé. Emlékezetes még, hogy amikor B '.rsy László református elkész 1922. január 28-án meghalt, kínos vita támadt eltemetése körül. A református egyházközség ugyanis akkor úgy határozott, hogy az elhunyt lelkipásztort a bajai-uti temetőben abba a kriptába temetik, amelyet Balogh Lajos hagyott végrendeletileg a re formétus egyházra. Miután azonban a Balogh-féle kripta a bajai úti temetőnek katholikus részében van, Budattovics Lajos akkori plébános megtagadta hozzájárulását, hogy ide temessék el Barsyt. A református presbiterek kénytelenek voltak néhány órával a temetés előtt a hatóság segítségét igénybevenni, hogy lelkészüket eltemethessék. Közbenjárásuk eredménytelensége esetén már azt tervezték, hogy ideiglenesen a zsidó temetőben fogják eltemetni lelkészüket, amíg síremlékét fölépíthetik, azonban a vá-Felfedezik a sirgyalázásl Szombaton délután három óra körül egy Kolosiné nevű asszony jelent meg a református papiakban, ahoi most Barsy László özvegye és Kovácsy Sándor, az uj lelkész laknak és elmondotta, hogy ismeretlen tettesek feltörték a Baloghféle kriptát és felnyitották Barsy kO' porsóját is. Azonnal a helyszínére siettek a hir vétele után ás megállapították, hogy a temetőőr délelőtt tizenegy óra után fedezte fel a sirgyalázást. A Balogh-féle kriptába az ismeretlen tettesek behatoltak, feltörték azt az üveglapot, amely Barsy László koporsóját fedte és feltörték a református pap koporsóját is. Ugyanilyen módon törték fel az ugyanabba a kriptába még 1904-ben temetett Balogh Lajos volt szuboticai ügyvéd koporsóját is és azt kiemelve a kriptából, azt felcipelték a kripta ötödik, legfelső lépcsőfokára. Tovább nem jutottak kegyeletsértő munkájukban. Az esetről azonnal jelentést tettek a rendőrségnek is, amely a legszigorúbb nyomozást indította meg. Áz eddigi megállapítás szerint a sirgyalázás szombaton a kora reggeli órákban történhetett, mert szombatra virradó éjjel a rendőrőrszemek, akik a temetőt is végigcirkálták, semmi gyanúsat nem észleltek. Éjjeli látogatás a temetőben Sötét van már a temetőben, amikor kocsink megáll a temető-csősz házikója előtt. Két komondor rohan elő, veszettül ugatnak, majd leszednek bennünket. A csaholásra előkerül a temetőőr, ingujjban, papucsban; amikor megtudja, mi járatban vagyunk, felül a bakra és maga vezeti1 a kocsit a Baiogh-íéie kriptához. A kerítés melletti dülő-uton kerülünk le a temető, bal sarkába, a hol legszélről emelkedik ki a sírok közül a kripta. Kerítése, palánkja nincs már errefelé a temetőnek, akárki behatolhat a mezőről az emelkedettebb helyen fekvő sirdombok közé és eltávozhat, anélkül, hogy a temetőcsősznek — aki jó pár száz lépésnyire lakik — okvetlenül tudnia kellene erről. Legfeljebb csak a kutyák zavarják meg az éjjeli látogatót, ha ugyan nem ismerős... A fehér-vörös téglákkal kockázott kripta emeletnyi magas. Lépcsőkön kell felmenni főaj tájához, amely zárva van, a sirgyalázók nem itt haíolbík be. Villamos zseblámpa fényénél megnézzük az ajtótól jobbra és balra befalazott márvány emléktáblákat: Balogh György és felesége, Mészáros Zsófia építették a kriptát, — oivassuk le az aranybetükről — mindaketten 1919-ben haltak meg. A kriptában nyugszik azonkívül a Balogh-család harmadik tagja. dr. Balogh Lajos, aki 1904-bcu halt meg é- holttestét utólag helyezték át a családi sírboltba. A kripta negyedik lakója Barsy László református lelkész, az ö sírfelirata azonban a mauzóleum szemközti oldalán lévő vasajtó fölött van kiszögezve: v SCHOGYFIABI BARSY LÁSZLÓ református lelkéss 1870-1922 Ezen a vasajtón hatoltak be a kriptába a sirgyalázók. Az ajtónak hármas zára van. Barsyné, aki vasárnap járt utoljára férje sírjánál és virágot vitt a koporsóhoz, rendszerint csak a két felső zárat szokta becsukni, mert az alsó nehezen jár és azonkívül nagyon alacsonyan van. Megvizsgáljuk villanylámpával az ajtót: a legfelső záron vésőveL vagy egyfb szerszámmal kifeszitették az egyik srófot és igy nyitották! ki. A második és a harmadik záron nem látszik erőszak nyoma, aminek valószínűleg az a magyarázata, hogy a vasajtó a legfelső zár feltörése után kinyílott. A feltört zár most össze van drótozva. — Ki drótozta ezt össze?. — kér« dezzük a temetőcsősztől. — A legalsó kulcscsal. — Én, amikor délben nyitva találtam a kriptát, — feleli Fuió Mihály temetőgondnok. — Most hogyan van bezárva az aj tó? A középső zár Barsy Lászlóné állítása szerint, mint a temetőgondnok elmondja, szintén zárva volti ezt a zárat alkalmasint álkulccsal nyitották ki az ismeretlen tettesek mert most el van rontva. Elmondatjuk a temetőcsősszel, hogyan találta délben a kriptát? — Az ajtó nyitva volt, — kezdi — amikor bementem, majd elbomlottam a lépcsőkön egy koporsóba. Szegény ügyvéd ur... öt vagy hat lépcsőn cipelték fel azok, arák itt jártak, ki akarták hurcolni a kriptából. — Mit gondol, miért? — Valami csúfságot akartak tenni. Ha ki tudták volna nyitni a vasajtó (másik szárnyát is, akkor, biztosan ki is hozták volna. Kérem, én szentül hiszem, hogy ki akarták dobni a disznópiacra! — Hol a disznópiac? — Itt kezdődik mindjárt, tíz lépésnyire, a bokrokon túl. — Mi értelme lett volna, — kérdezzük — hogy Balogh ügyvédei meggyalázzák, hiszen húsz évvel ezelőtt halt meg. Most álltak volna bosszút rajta? — Én nem tudom kérem, 'de az biztos, hogy lopni nem akartak . . . nem is próbáltak . . . — Talán Barsy tiszteletes ur koporsójával terveztek valamit? — Hiszen az is lehetséges... — dünnyögi a temetőcsősz. Elmondja, hogy a kriptában elhelyezett négy koporsó közül kettőt nem bántottak, Balogh Györgyét és feleségéét, ezek be vannak falazva, Balogh Lajos koporsója és az efölött lévő koporsó, amelyben Barsy, lelkész nyugszik, nincs befalazva, hanem bekeretezett üveglappal volt elföave. Mindakét üveglapot betörték a tettesek. Először Balogh Lajos koporsójának estek neki, kiráncigálták helyéről és miután felnyitották, — lehetséges ugyan, hogy csak az esés következtében nyílott fel a koporsó fedele — felhurcoiták a lépcsőn. — Alighanem nagy szaga lehetett már szegény ügyvéd urnák, — véli a temetőcsősz, aki mintha nOm is akarna tudni arról, hogy mi történt Barsy lelkész koporsójával, — azért hagyták abba a munkát, akik itt jártak. A temetőgondnok nincs túlságosan felháborodva. Aki halottak között él állandóan, annak más fogalmai vannak a kegyeletről, nem egykönnyen jön ki a sodrából egy kis sirháboritás miatt... — Volt már itt sirrgblás kilencsz áz tizennyolc ban is, —- mondja nagy' nyugalommal. Nem akarja megérteni, hogy Barsy lelkész koporsójának feldúló a az, ami feltűnővé teszi ezt az esetet. A szavakkal fukarkodva mondja el, Barsy lelkész koporsója előtt is betörték a bekeretezett üvegtáblát és Barsy koporsóját is felnyitott k. •— Ez a koporsó íe volt szögezve, — mondjuk — úgy sem vihették! volna el. — Nincs az, kérem, leszögezve! — Honnan tudja? — Megpróbáltam felemelni délben, amikor felfedeztem a dolgot, —* feleli lecsüngő bajuszál pödörg tvd! a gondnok —- fel lehel; emelni.., T