Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-01 / 90. szám
1925. április 1. BÄCSMEGYEI napló 3. oldal Országrészek, amelyeket le kellene amputálni Radikális párti vélemény az ország területének uj rendezéséről A Radics-párt proklamációjának pariira helyezkedjek, úgy magától politikai következményei foglalkoztatják most az ország közvéleményét. Hogy a súlyos krízis megoldására a szerb közvélemény milyen radikális eszközökre is el volna már szánva azt a legjobban bizonyltja a „!/reme“ esütörtpki vezércikke, amelyet péntek reggeli számunkban már ismertettünk és amely a hcrvát kad’s megoldásúul Horvátországnak az ország területéről való elszakitásái javasolja. A megoldásnak ez a felvetett terve természetesen óriási feltűnést keltett, a politikai tényezők közül azonbap ezideig még senki sem nyilatkozott a terv kivitelének lehetőségére nézve. Hogy a súlyos belpolitikai válság megoldásáról hogyan gondolkodnak a vajdasági szerb politikusok, ennek tisztázása végett a „B i csín egyel Napló“ munkatársa kérdést intézett a suboticai radikális párt egyik vezetőiéhez, dr. Ma nőj hvics Vkdisziáv közjegyzőhöz, Bácsmegye volt főispánjához. Manojío* vies Vladiszláv dr. annak előrevetésével, hogy az, amit mond tisztán csak magánvéleményét tükrözted vissza, a következőképen nyilatkozott munkatársunknak: Horvátországot, Szlovéniát és Dalmácia északi részét ki kell engedni az S. H. S. kötelékéből. — Az állam szempontjából — kezdte nyilatkozatát Manojlovtcs Vladiszlav dr. — a leghelyesebb volna, ha Horvátország egész területét, a szerb lakta vidékek kivételével, valamint Szlovéniát és Dalmácia északi részét kiengednék az S. H. S. királyság kötelékéből. Horvátországnak így csak egész kis része maradna az országhoz csatolva, viszont a Szerémség és Szlavónia egyrészének lekapcsolásáról semmi esetre se lehetne szó, mert ezek a területek sohasem tartoztak Horvátországhoz, csak 1867 óta. Dalmácia déli részéről ugyancsak nem mondhatna le az ország, mert ez a terület ugyancsak túlnyomó részben szerb, egyébként pedig ez a rész már csak azért is fontos részünkre, mert szükségünk van a tengerhez kivezető útra. Bosznl-Hercegcvina pedig a fegyveres elfoglalás jogán ugyancsak Szerbiáé keit, hogy maradjon. Megkérdeztük Manojloviis Vladiszláv dr.-t, hogy mi a véleménye a Vajdaság sorsáról a kérdéses területeknek az országtól való lekapcsolása esetén ? — Erre vonatkozólag — felelte Manojlovics Vladiszlav dr. — nem lehetnek kételyek. A Vajdaság átengedéséről sző sem lehet. Egyrészt azért, mert ennek a területnek egyharmad lakossága szerb, másrészt pedig maga a horvát aspiráció sem terjedt sohasem a Vajdaságra, csak a legutóbbi időben kezd a norvátoknak megjönni az étvágyuk erre a területre is. „Háborús viszonyban vagyunk a horvátokkal“ — A Radics-párt rezoluciója alapján — folytatta Manojlovics Vladiszlav dr. — még ma is háborús viszonyban van Szerbia Horválországgai. Ha ugyanis Radicsék a békeszerződés meghűlése és az alkotmány törvénybeiktatása előtti állásadódik, hogy még a hátterűi viszony áll fenn és ezekre a területekre nézve nem kötelezheti Szerbiát a békeszerződés sem. Épen ezért nekünk csak a fegyver jogán meghóditott területekre kellene igényünket érvényesíteni, Horvátország és Szlovénia pedig boldoguljon önmaga, ahogyan tud. — Nézetem szerint ez a megoldás lett volna a legcélszerűbb már 1918- baft is, mert ha akkor nem jött volua létre az egyesülés, úgy egészen másképen alakult volna a helyzet és Horvátország meg Szlovénia maga kérte volna az országhoz való csatolását. De még most se volna késő ezeknek a területeknek az S. H. S. királyság kötelékéből való kiengedésével Nagyszerbiát megalaki ani, aminek külpolitikái szempontból is nagy fontossága lenne, mert így Olaszországban azonnal fegyvertársál nyernénk, tekintettel arra, hogy az olaszokkal való minden eddigi konfliktusnak horvát területi kérdések voltak az előidézői. A másik megoldás — Ha azonban nem amputálnák le az ország testéről mégsem ezeket a területeket — folytatta Manojlovics Vladiszláv dr. — úgy a hotváiolckaí szemben a legerélyesebb állásfogla lásra van szükség. Ha másképen nem lehet, úgy az államvédelmi törvény alapján kell Radicsékkal szemben fellépni és az alkotmányt esetleg fel kell függeszteni Horvátország területére. A parlament feloszlatására és az uj választások elrendelésére az én nézetem szerint nincs szükség és nem is hinném, hogy ez bekövetkeznék. A magyar kisebbség és a horvátok — A hordátoktól való szabadulás — mondotta a továbbiakban Manojlovics Vladiszláv dr. — azért is előnyős volna, mert ezáltal a nemzeti kisebbségekkel való megegyezés sokkal könnyebb lenne. Most ugyanis az a helyzet, hogy az itteni kisebbség, a magyarok épugy, mint a németek állandóan Horvátország jelé tekintenek és az ottani ellenzék működéséből merítenek bátorságot. Súlyos hibát követett el a magyarság és a németség akkor, midőn Horvátországban a választásokon Rndícs pártját támogatta és ezzel az állam ellenségeivel szövetkezett. — Egyébként biztos vagyok benne, hogy ha a magyarok helyis irányba terelik politikájukat és nem akarnak államot oz államban alko'ni, hanem mérsékelt politikával fogja követeléseinek teljesítését megkísérelni, úgy könnyű lesz a megegyezés. Mert hangsúlyoznom kell — fejezte be nyilatkozatát Manojlovics Vladiszláv dr. — hogy a szerbek általában, de különösen mi vajdasági szerbek, alak itt a magyarok között nevelked ünk. nem vagyunk ellenségei c magyaroknak, hanem minden erőnkkel a magyarsággal való békés megértésretörekszünk. Murán innen, Murán túl A cár messze van .. . — A Bácsmeggei Napló muravidéki munkatársától —• Az SHS. királyságban a legsajátságosabb jogi állapotok kétségtelenül Prekomurjében vannak. A terület közigazgatásilag Szlovéniához, az uj kerületi beosztás szerint a maribori kerülethez. tartozik. Prekomurjéban körülbelül százezer lakos él, köztük 75 százalék vend, a többinek nagyrésze magyar. Murska- Subota környékén az evangélikus vallásuak a túlnyomók, Alsó-Lendva vidékén pedig a kathoükusok. A római kalhoülcusok egyházi hatósága a szombathelyi püspölcség alá tartoznak ; az ág. evangélikusok a murska subotai csperesség körzetébe tartoznak, 'a reformátusoknak nincs szervezett egyházuk, plébániájuk istentiszteletre, keresztelőkre és egyéb alkalmakkor kénytelenek a határon túllévő plébániákat fölkeresni. Prekomurjéban most az osztrák jog van érvényben, ennek folytán megszűnt például a polgári házasság intézménye is. A papi anyakönyvi hivatalok egy része — az annak idején csak polgárilag megkötött házasságokat nem ismerik e! érvényesnek. Minthogy sz anyakönyveket az egyházak vezetik s például a reformátusoknak nincs a Muravidéken plébániájuk, a születéseket, halálozásokat Magyarországon az ottani egyházközségeknél kell bejetenteniök, noha ott állami s nem egyházi anyakönyVvezetés van érvényben. Dclnja-Lendvától jó három óra borászáig tart az ut Murska-Sobotáig. Az országút mentén, majdnem minden köhajitásnyira egy-cgy falu van. Rendezett, csinos, pirosfedelix házacskák várják mindenütt az idegen érkezőt. Ez a vidék a klerikális párt legerősebb vára. Maga a lakosság itt jobbára vend nemzetiségű és nagyon vallásos. Körülbelül ilyen a környék egész Murska Sobotáig. Alig félórára M.-Sobotató! az országút mentén, balról szabályos széfelé. Az Ormos-nemecska-sobotai vasúti vonal pályateste, itt-ott kisebb-nagyobb munkáscsoport szorgoskodik. Eredetileg ennek e vasúti vonalnak D. Lendava és Murska Sobota között kellett volna épülnie, harmincöt éve vajúdott ez a terv, a két város vasútvonallal való összekapcsolása s egyszerre, politikai okokból más irányba vezetik a vonalai. A lendva-mura szombati vasút előmunkálatainak költségéből már rég az egész vonal megépülhetett volna. Valahány kormány csak volt az uióbbi évtizedek ben, mindannyi eszközöltetett felméréseket, természetesen a pártérdekek gondos figyelembe vételével tervezték. A terv megvalósításáig azonban még egy kermány sem jutott el. A magyar kormány a kommun alatt végre hozzáfogott a vonal építésébe, a diktatúra bukása után azonban végleg lekerült a vonal kiépítésének terve a napirendről. A mostani viszonyzk alatt el sem képzelhető a vonal megépítése. Pedig hogy a vonal megépítése még közigazgatási szempontból is mily :ontos volna, erre elég annyi, ha megemlítjük, hogy a tulajdonképcni kerületi székhely Murska Sobotában van, Murska Sobota pedig Lendvátó! több mint 30 kmnyire esik. Alig akad polgár, kinek valami ügyes bajos dolga ne lenne a kerületi hatóságoknál. Ez a mai viszonyok között nagy időveszteséggel és horribilis költségekkel jár. A praktikusság szempontjából legjobb volna ha Letidva székhellyel egy uj közigazgatási területet szerveznének. De ismerve az itteni viszonyokat, erre mostanában gondolni sem lehet. Valamikor Alsó-lendva volt a Vendvidék politikai és gazdasági gócpontja. Ma Murska Sobota vette át ezt a szerepet. Ez érthető is. Az uj ájamalaku’ás folytán Muraszombat részére megmaradt az egész vidék, mig Lcndva több mint felét vesztette cl a várost körülvevő falvaknak. Maga Muraszombat, Prekotnurje k-glességü földcsík húzódik el a város“népesebb helysége. Az utcán hullámzó falusiak tarka serege már messziről felkelti az idegen érdeklődését a váró* iránt. A boltok, vendéglők állandóan telve vannak, a vasárnapi istentiszteletre és bevásárlásokra betódult falusi néppel. Most választás után különösen nagy számban járnak be. A választásokon a Mura-vidéki nép a Radics-pártot támogatta szavazatával, noha úgy a demokrata mint a radikális párt járási jelöltjei muraközi magyar emberek voltak. Ä Radics-párt sikerét a demagógizű jelszavain kivül az itteni nép gazdasági helyzete és az a sok igazságtalanság, amit elszenvedett, eléggé magyarázza. A muravidéki vend és magyar eddig némán tűrte a sérelmeket, nem panaszkodott és nem lázadozott. Beograd, ahonnan igazságot remélhet messze van ide. Fizikailag is messze. Két napig tart odáig az ut. A helyi hatóság rendőr, csendőr, szolgabiró, adóhivatal, Iiatárrendőrség pedig közel van. A panaszos szó nem jut el P'acgradig s minden panasz nyomán eddig csak rosszabbodott a helyzet. A cár — a beogradi kormány — messze van. Nem hallja az idevaló ember sok súlyos panaszát. Választásokon könnyű tehát Radicsnak győzni. Most, hogy a magyar sajtó kezd foglalkozni a Muravidék helyzetével, talán ráterelődik a figyelem az itt lakó százezer békés, szorgos polgár sorsára is. P. Halász Lajos. Rablás hipnózissal Egy cigányasszony sznggerálta és kirabolta áldozatát Rejtélyes eset foglalkoztatja most a bccskereki rendőrséget és tartja izgalomban a becskereki közönséget. Egy cigányasszony úgy rabolt, hogy a károsultat előbb szuggeráita, úgy. hogy az kénytelen volt követni parancsait. Pénteken reggel — mint Becskerekről jelentik — megjelent a becskereki rendőrségen Karapendsoi Mina Goeíhe-utca 19. szám alatt lakó becskereki asszony és a következőket mondta jegyzőkönyvbe: Csütörtökön délután fél kettőkön megjelent lakásán egy cigányaszszony; aki panaszkodott neki, hogy teljesen tönkrement. Azzal a kifogással. hogy valamilyen okmányt akar neki megmutatni, köténye alól egy könyvecskét vett elő. azt a meglepett asszony arca elé tartotta, majd erősen a szemébe nézett. Karapendsói Mina érezte, hogy fokozatosan a cigányasszony hatalmába kerül és kénytelen engedelmeskedni neki. A cigányasszony ráparancsoit, hogy menjen be a belső szobába, a mit ő téliesített. Majd megparancsolta hogy vegyen elő egy toiást. dobja azt a földre és taposson rá. A transban lévő asszony ezt is megtette. Amíg ez tartott, a c'gdiyaszszony összeszedte a lakásban található ruhákat és fehérneműt és eltávozott. A kifosztott asszony még két órával a titokzatos látogató távozása után is transzban volt és amikor férje négy óra tájban hazaérkezett, mozdulatlanul állt a szoba közértén és szemeit az ajtóra meresztette. így tartott ez az állapot egész fél hatig és a férj egyetlen kérdésére sem tudóit választ kapni az asszonytól. Félhatkor azután a thég mindig öntudatlan asszony szó nélkül kiment a becskereki vasútállomásra, azt háromszor körüljárta, majd ve ere felébredt a delejes álomból és érte’mei!enü! nézett körül. A vele történtekre tisztán azonban csak pénteken reggel emlékezett vissza, amikor azonnal a rendőrségre ment és megíet-e a feljelentést. A rendőrség azonnal megindította a legszálesebbkörü nyomozást a fantasztikus ügyben, mert régebben történtek hasonló esetek Becskereken. amelyek eddig még felderítetlenek, • *
