Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-20 / 106. szám

1923. április 20.

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

5. oldal.

oktató volt, azonban mihelyt más tantárgy tanításával bízták meg. a part már nem érz.j hivatottnak magát arra. hogy beavatkozzék a gimnázium belügycibe.

Ezek után remélhető, hogy a _ suhoticai kultúrharc epilógusa békésen íog elsimulni.

Álfairek

egy vajdasági autonomista-blakk alakulásáról

Megcáfolják az állítólagos szuboticai tárgyalások hírét

A beogradi Pravda és a Vreme csütörtöki számában egyöntetűen azt a suboticai keltezésű jelentést közli, hogy Suboticán tárgyalások folynak a helyi pártok — a bunyevác-sokac-párt, a magyarok és a németek —■ között autonamista-blokk alakítására, amely kooperálna Radicsékkal. Ear ennek a hírnek valószinötlensége már első' pillanatra is szembeszökő, beogradi munkatársunk sürgős kérdést intézett ez ügyben a klerikális-párt egyik vezető tagjához, dr. fíohnjcc képviselőhöz, aki kijelentette, hogy a pártnak semmi értesítése sincs arról, hogy a vele fuzionált bunyevácsokac-párt más pártokkal ilyen tárgyalásokat folytatna és a hirt általában koholmánynak tartja. Az egyébként nem titok — mondotta — és nem újság, hogy a bunyevác-párt, épugv mint a szlovén-néppárt, az autonómia alapján áll. A német-párt képviselői is kijelentették munkatársunk előtt, hogy nincs tudomásuk az áilitólag Szuboticán folyó tárgyalásokról.

Mit irt

a Deutsches Volksblatt?

A német képviselők nyilatkozata

A »Deutsches Volksblatt« szerdai számának a magyarországi németek sorsával foglalkozó cikkére vonatkozólag — amelyet a »Bácsmegyei Napló« tegnap ismertetett, — munkatársunk kérdést intézett a német képviselőkhöz, akiktől a következő választ kapta:

— A »Bácsmegyei Napló« bizonyára a »Növi List« alapján ismertette a szóbanforgó cikkei, amelyet a beogradi lap nem éppen híven kivonatolt. A »Deutsches Volksblatt« cikke magyarországi levél alapián íródott és semmiféle denunciálást sem tartalmazott. A cikk végét, amelyet a jugoszláviai magyarság rossz néven vett a laptól, a »Növi List« elferdítve közölte; az eredeti szöveg így hangzik: »Ilyen körülmények közt furcsának látszik, ha egy jugoszláviai magyar lap arra hívja fel a német képviselőket, hogy a magyar kisebbség követeléseinek érdekében lépjen fel. A német és magyar kisebbség sorsközössége f mellett bizonyára kézenfekvőnek j látszana a kölcsönös támogatás. Del a magyaj kisebbség sokkal jobban | boldogulna, ha' a magyar kisebbsé-l gek figyelmeztetnék a magyar kor-] mányi arra az cgytiesen megsemmisítő hatásra, amelyet Magyarország nemzetiségi politikája a magyar kisebbségek Sorsára gyakorol. A magyar kormány politikájának gyökeres változása kétségkívül a beogradi parlament német képviselőinek készségét is nagyojL emelné arra nézve, hogy befolyásukat a magyar kisebbség érdekében is gyakorolják,«.

Dr. Moser németpárti képviselő hangsúlyozta a »Bácsmegyei. Napló« munkatársa előtt, hogy a két kisebbség érdekei közösek és a barátságos együttműködést lehetségesnek tartja'. A »Deutsches VolksblatU cikkére nézve pedig kijelentette, hogy bár a cikkben foglaltakkal a német, képviselők is egyetértenek, mégis szükségesnek tartja hangsúlyozni, bogy a lap teljesen független a képviselők álláspontjától.

Támadás Horthy és Nagyatádi elleti

a magyar nemzetgyűlésen

tartozott fiatalságomhoz s emléke most harmonikusan fut át idegzetemen. mint gyönyörű dala, »Az Üllőiuti fák.«

A muu kabérjavaslat vitája a csütörtöki ülésen

Kosztolányi Dezső

Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés csütörtöki ülésén folytatták a gazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Giesswein Sándor hosszabb beszédben bírálta a javaslatot.

— A szociális gondolatnak — mondotta — át kell hatni az egész társadalmat, mert különben a bolsevizmust szolgálja. A javaslat indokolásában azoknak van részük, akik a maguk számúra sajátítják ki a kereszténységet.

Felkiáltások a szocialistáknál: Sorház-utcai erkölcs.

Giesswein Sándor: El kell bámulnom. hogy mivé lett a keresztényszocialista felfogás. Mikor itt a liberálizmus nevében emberi jogokat, jogrendet követelünk, mikor itt a liberalizmus hallatára ökölbe szorulnak a kezek, ugyanekkor, a liberalizmus ferde hajtásait és tévedéseit követik-Giesswein Sándor: Mpst elsősorban a belső békéről van szó és ha ezt a belső pacifizmust nem akarjak szolgálni, akkor nincs értelme annak, hogy itt vagyunk a törvényhozásban.

Hallottuk a túloldalról, hogy testvérnek tekintik a munkást, egy tálból esznek velük. Ez nem elég. Nem elég az. hogy egy tálból esznek a munkással, hanem egyenlő jogokat is kell nelák adni. Itt igazi mélyreható reformokra van szükség, amely egyedüli biztosíték a bolsevista tendenciák ellen. Nem fogadja el a javaslatot.

Eután Szilágyi Lajos támadja a javaslatot. Kijelenti, hogy Nagyatádi Szabó Istvántól sok eredményt vártak és ezért őt még az ellenzék

!» egy része is támogatta. Nagyatádi Szabó Istvánban és pártjában keservesen csalódtak. Legnagyobb alkotásával, a földbirtokreformmal, késön jött s amit hozott, az paktum eredménye volt. rossz volt. Szociálpolitikai eredményt nem hozott, viszont kárt okozod, mert zavart idézett fel a termelésben és bizonytalanságban tartott mindenkit.

I Nagyatádi Szobó István: Szilagyi I képviselő ur nem fog dirigálni.

I Szilágyi Lajos: Minden hibás al* hatásból származott csalódásnak a I miniszter ur politikája az oka. A mijniszter urat lelkiismeretlen politikai] sok kör ltogták, megfogták és fogyók. Egyszer felemelik, másszor el- I taszítják. Egyszer megsimogatják, I máskor kiporolják. Egyszer dicsői-Itik. máskor leszólják. Bizonyos politikusoknak szükségük volt Nagyatádi Szabó Istvánra, azoknak is .szükségük van rá, akik ezután akarónak jönni, A miniszter ur még nem I tudja, de nemsokára meg fogja tud- I ni. hogy a falu népe elfordult tőle. I Nagyatádi Szabó István: Altkor I elmegyek oda, ahonnan jöttem, na- I gyón könnyen!

P Szilágyi Lajos ezután részletesen bírálja a javaslatot és támadja a ‘ Horthy-akciót is, szégyenteljesnek mondva a kormány eljárását, amelylyel az adakozást kierőszakolták. Szóváteszi. hogy Horthy kormányzó négy és félmilliót adott a diáknyomor enyhítésére az. országos inségenyhitö alapból. Akik ezt adományozták, netn érdemelték meg, hogy felhasználják adományaikat más célra, amelyre nem lehet felhasználni. Senkinek sincs joga. hogy ilyeti adományokat tegyen.

Mivel munkásellenesnek tartja a javaslatot, azt nem fogadja el

HÍREK

® E? «

LÁNYI ERNŐ

(A Nyugat április 16-iki számából)

Szabadkán halt meg, hatvankét éves korában. A helyi lapokban olvasom: »A magyar zene nagy halottjának. Lányi Ernőnek temetése hétfőn délután folyt le ezrekre menő tömeg részvételével a Kralj Petarutcaí gyászház udvarán, Subotica társadalmának minden rétegéből1 megjelentek a gyászolók, A simái a Munkásdalárda elénekelte a Régi nóta. híres nóta . . . kezdetű Lányidalt és-mindenki sirt.«

Én ifjnkorornban ismerkedtem meg vele. mikor szülővárosomba került karmesternek. Már első pillanatra egy kiváló ember benyomását keltette s ez az érzésem évek során, a mindennapi érintkezés közben. erősödött. Boltozatos koponyája, sűrű-fekete szemöldöke, széles mozdulata a régi romantikusokat juttatta eszembe.

Megjelenése pedig átalakitóan hatott az egész városra. Elég volt közelsége. az ő varázsos. sugallatos egyénisége, s az alföldi buckák fölött muzsika zendiilt, a szabadkaiak zenélni kezdtek. Lanyi-dalok hangjai szűrődtek ki az ablakokból s este mikor sétáltam az elhagyott utcákon, mindgyakrabban hallottam a zongorákon Bach, Beethoven, Csajkovszky melódiáit is. Nagy nevelő volt Akkor már külföldi és országos hírnév, állott mögötte. Ezt a vidéki társadalomban valami: gyönyörű szerénységgel, póz nélkül viselte. inkább eltüntetve, mint feltüntetve. Ötven felé járt, bozontos^ müvész-iistöke deresedet!, de főképp

fiatalemberekké? barátkozott. Csdth Gézával. Jász Dezsővel, mivelünk, kik a Nyugat eiső számait szorongattuk kezünkben. Érdekelte az uj irodalom indulása. Nem volt »szakember« a szó nyárspolgárj értelmében, hanem művész, kit a szavak is megbabonáztak. Dalszövegeket kért, melyekben »füfemülefütty« van és »pacsirtaszó«. Múltjával a magyar népdal formanyelvében gyökerezett. Később mesterien megzenésítette j Ady »Szeretném, ha szeretnének...« kezdetű versét, Ignotus dalait.

Két művész lakozott benne: egy j zeneszerző, lejt mindenki ismert s j egy költő, kit csak kevesen ismertek. Verseket irt a magyar népdal e törzsökös művésze német nyelven. Lehet, hogy az idegen forma izgatta. Évtizedekkel ezelőtt megjelent egy német verseskönyve, névtelenül: Consonanzen und Dissonanzen eines ungarischen Musikers. — Hagyatékában hatalmas kötetre való német kéziratot leltek, melyet most olvastam. Költemények ezek, a goethei parabolák, glossák és aforizmák zárt formájában, a Westöstlischer Divanra emlékeztető humorral, frissességgel, s némi Schopenhauer} ízzel is. melyekbe egy élet lehiggadt tapasztalatát, emberismeretét, keserű tanulságait foglalta. Följegyzések az emberek butaságáról, hiúságáról, éles. pársoros szatírák. Egy öreg zeneszerző különös látomása a Pokolról. Millió skálázó, zenétől dühödt Valkür kalimpál a lehangolt zongorán. Gúny, mindennek és mindenkinek megbocsátó szomorúság, bölcs jóság. Nem dalszövegek. Kiegészítője annak a művészetnek, melyben érzelmi életét é?te ki. Az értelem muzsikája.

Egész művész volt s egész lélek. Megindultan gondolok rá, ki hozzá— A Lányi Ernő-emlékbizottság

megalakítása. Lányi Ernő barátai, tanítványai, hívei s művészetének hódolói megalakítják a Lányi Ernő emlékbizottságot. Az alakuló ülést vasárnap, április 22-ik napján délelőtt tizenegy órakor tartják meg a Nemzeti-szálló Lioydhelyiségében. Az ülésre meghijvókot nem bocsátanak ki, azon mindenki megjelenhetik, aki érez kegyeletet és hálót az elhalt nagy zeneköltővel szemben. Kívánatos lenne, ha az alakuló ülésen minél nagyobb számmal jelennének meg Lányi Ernő barátai, hívei és tanítványai.

— Nagy tüntetés Bulgáriában Macedonia autonómiájáért. Szófiából jelentik : Vasárnap egész Bulgáriában gyűléseket és tüntetéseket rendeztek a macedón szervezetek, amelyeken Macedonia autonómiája mellett tüntettek. A szófiai tüntetésen több mint húszezer személy vett részt. A tüntetők különféle lázitó íelirásu táblákat vittek magukkal. A gyűlésen határozatot hoztak, amely hangsúlyozza, hogy mindaddig nem lesz béke a Balkánon, amíg a macedón kérdést nem rendezik. Tiltakozik a határozat a nisi egyezmények ellen is. A tüntetéseken különböző diákegyesületek is testületileg vettek részt.

i — Orvosi kamarákat létesít a kormány. Beogradból jelentik: A közegészségügyi minisztériumban elkészült az orvosi kamarák felállításáról szóló rendelet, amely az idei év május 18-án lép életbe.

í — A kerületi főispán Somborban.

I Novisadról jelentik: Szliepcsevics Milán I kerületi főispán csütörtökön Somborba I utazott, hogy a sombori főispáni teenjdőket ellássa.

! — Kinevezték a novisadi boncoló

intézet vezetőjét. A közegészségügyi miniszter dr. Strasser Pált, a gráczi kórbonctani intézet volt tanárát, kinevezte a novisadi boncoló intézet vezetőjévé.

— Véres verekedés Zagrebban az

OrjuEa és a Hanao között. Zagrebből jelentik: Szerdán éjjel az Ilicán véres összeütközés támadt az Orjuna emberei és a horvát nacionalista ifjúság között. Az Orjuna hivei a I Medulics-kávéházba vonultak viszsza. de a Hanao tagjai innen is ki- I verték őket. Közben több lövés el\ dördült; a Hanao egy tagja kezén könnyebben megsebesült. A rendőrség beavatkozott a verekedésbe, de egy rendőrtisztviselöt botokkal úgy összevertek, hogy kórházba kellett szállítani. Egy fiatalembert, akinél revolvert találtak, letartóztattak.

— Rekviem Tojnics Jasaérí. Novisadról jelentik: Totnics Jasának, a radikálispárt félévvel ezelőtt elhunyt vezető tagjának emlékére szombaton rekviemet tartanak a novisadi püspöktempiomban. A gyászistentisztelet dr. Irenej püspök fogja nagy papi segédlettel celebrálni. A rekviemre Novisadra fog érkezni Miletics Szlávkó dr. egészségügyi miniszter és Miiadinovics Zsarkó volt miniszter is. valamint több képviselő. A gyászistentiszteleten a vajdasági nagyobb városok radikális pártjai is képviseltetik magukat.

— Agrárcélokra lefoglalt sentai földek. Sántáról jelentik, hogy a?, agrárreform-bizottság szerdán száztíz hold városi földet foglalt le agrárcélokra és már meg is kezdték a földek fölmérését és parcellázását. Senta város tanácsa azonban tiltakozni fog a városi földek lefoglalása ellen, mert azokat már bevetették és igy most történt lefoglalásuk súlyos gazdasági károkat jelent.