Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-17 / 103. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ 1923, április 17, •jtnokraták nagy részének érzelmeit fejezi ki a nacionalista Preparod. amikor szerb nacionalista-blokk megalakítását sör se ti a radikális és •demokrata-pártbeli képviselőkből a föderalista blokk ellen. A szerb blokk — a lap szerint — éles eszközökkel kellene, bogy felvegye a harcot a iiorvát blokkal. Előkészületek a suboticai orvoskGagresszusra Kedden délelőtt — mint Novisadról jelentik — odaérkezik dr. Cseszkcvic; non. miközben hangosan gyalázták a zsidókat és zsidóbérenceknek szid­ták a rendőrséget Székely Vladimír rendörfőtanácsos. a kirendeltség ve­zetője .erre elrendelte a tömeg szét­­oszlatását. ami hamarosan meg is törtért. A szétkergetett tömeg min­den különösebb incidens nélkül el­távozott. fegyverhasználatra nem került sor. Az ébredők kisebb csoportjai meg­kísérelték mellékutcákon és a siklón feljutni a Várba és körülbelül 100— 120 ébredőnek sikerült is ez; az volt a céljuk, hogy először a miniszter­elnökségi palota előtt tüntetnek, az­után pedig fölvonulnak a kormány­zói lakosztályok elé. Időközben azonban a miniszterelnökségi palota előtt erős rendőri készültséget állí­tottak tel, amely először visszaszo­rította. majd feloszlatta a tömeget, amely a rendőrség erélyes fellépé­sére futva menekült a Krisztina­városba vezető lépcsők felé. Az éjszaka folyamán a rendőrség teljes egészében permanenciában ál­lott és a főbb útvonalakon megerősí­tett őrjáratok cirkáltak, azonban újabb rendzavarásra nem került sor. Miloszlav, zagreb i egyetemi tanár, a ju­goszláv orvos-egyesület e'nöke, az or­vos-egyesület több választmányi tagja s dr. Stampar András, a közegészségügyi minisztérium osztályfőnöke, hogy a Szu­­boticán megtartandó országos orvoskon­gresszus napirendjét megállapítsák s megbeszéljék a kongresszussal kapcso­latos kirándulásokat is. Az orvoskon­gresszus résztvevői valószínűleg az Al­­dunára s Novhadra, Karlócára rándul­­nak ki. A kongresszus további előmunkálatait a novisadi és a szufcoíicai orvos-szövet­ségek végzik. Az orvoskongresszus keretében a no­visadi közegészségügyi osztály kiállítást is rendez, amelyet a novisadi iparinál­­litás keretében az érdeklődő közönség­nek is bemutatnak. Dr. Cseszkovics szerdán délután a modern sebészet-röl előadást tart. Poincaré harcias beszéde „Németország hiába várja, hogy Franciaország engedni feg“ Ä budapesti rendőrség szétverte az ébredők vasárnapi felvonulását A kormány ellen akartak tüntetni Budapestről jelentik: A budapesti rendőrség szombaton bizalmasan ar­ról értesült, hogy az Ébredő Magya­rok Egyesülete vasárnap nagygyű­lést akar tartani kormánybuktató szándékkal. A kormány utasítására a főkapitányság betiltotta a gyűlést, de az ébredők ennek ellenére is ki­jelölték a vasárnapi nagygyűlésre szónokaikat összehívták titokban tagjaikat és minden előkészület meg­történt arra. hogy a gyűlést a régi képviselőházban megtarthassák. Va­sárnap. a kitűzött 'időben a rendőr­ség megszállta a Főherceg Sándor­­utcai palotát és megakadályozta, hogy az összehívott tagok bejuthas­sanak oda. Az ébredők erre felvonul­tak egyesületük székhaza, a Sörház­­utca 3. számú ház elé és a szűk kis utcában megtartották a népgyülést, miután minden résztvevőtől előbb húsz korona belépti dijat beszedtek. A dolog anyagi részének lebonyolí­tása után Budavári László volt nem­zetgyűlési képviselő beszélt az ab­lakból a megjelentekhez és élesen támadta a kormányt, amely szerinte nem eléggé ébredő szellemű. A ke­reszténynemzeti irányzat jelenlegi vezetőit hitvány vezéreknek nevez­te és követelte, hogy a bankok va­gyonának telét kobozzák el. Utána Gyaiiai Mihály szónokolt, akinek neve onnan ismeretes, hogy a rend­őrség az erzsébetvárosi bombame­rénylet után letartóztatta, mert iró­­asztaÚiókjában bombákat találtak. Gyallai azt követelte, hogy a kor­mány 48 óra alatt teljesítse kívánsá­gaikat. jogrendes alapon, mert ha tovább késedelrneskcdik a kormány­zat. akkor az ébredők csinálnak 48 óra alatt jogrendet. A rendőrség a sörház-utca? gyű­lést nem zavarta meg. csak akkor lé­pett akcióba, amikor a tömeg elha­tározta. hogy felvonni a budai Vár­ba a miniszterelnökség és a kor­mányzó lakosztályai elé tüntetni a kormány ellen. Az Erzsébet-hidon átengedték a tüntető csoportot, el­lenben a Döbrentei-téren és a kör­nyékbeli utcákban mindenütt rendőr­­kordonnal zárták el utat. A tömeg megkísérelte keresztüljutni a kordo­A Ruhr-kérdésröl — mint Paris­­bó! jelentik — Poincaré beszédet mondott Dünkirchenben, a háború emlékére emelt szobor leleplezése alkalmával, amelyben hangsúlyozta, hogy Franciaország a zálogokat nem fogja kiadni egyszerű ígéretek elle­nében és csak a szolgáltatott fizeté­sek arányában fog a Ruhr-vidékről kivonulni. — Franciaország —■ mondotta — Németországgal szemben alkalma­zott eljárással csak nőtt mindazok szemében, akik becsülik az egye­nességet és a határozottságot. Noha Amerika e's Anglia más véleményen van az akció alkalomszerüségérűl, még ők sem zárkózhatnak el attól, hogy legalább is ne hélyseljék en­nek az eljárásnak indító okait és el ne ismerjék a francia követelések jogosultságát. Mert mi csak azt kívánjuk, hogy hozzájussunk a békeszerződésben nekünk biztosított jóvátételhez, ami­vel megóvhatjuk magunkat a pénz­ügyi összeomlástól. Németország hiába várja, hogy Franciaország csak egy pillanatra is engedjen. Ab­ban a szükséges vállalkozásban, a melybe Franciaország bocsátkozott, továbbra is erőszak és kihívás nél­kül kitartunk mindaddig, amis cé­lunkhoz nem jutunk. Poincaré dünkirclieni beszéde nagy íelfünést^kcltett a francia po­litikai körökben, ahol a bestéd alap­ján azt hiszik, hogy Franciaország és Belgium a párisi legutolsó kon­ferencián megmaradt amellett az el­tökélt szándéka melleit, hogy a Ruhr-teriiletet csak a német jöváté­­teti fizetések teljesítésének arányá­ban fokozatosan fogja kiüríteni. Azt mondják egyébként politikai körök­ben, hogy a dünkircheni beszéd nem annyira a német birodalmi kormány, mint inkább Anglia címére van in­tézve. Berlini jelentés szerint a német birodalmi gyűlés legközelebbi ülé­sén Rosenberg külügyminiszter fel­tétlen válaszolni fog Poincaré be­szédére. Az egynapos férj tragédiája Gyilkosság, vagy öngyilkosság? — A kishegyes! lakodalom a bíróság előtt Hajas Veronát, aki a csendőrségnél Id­les ártatlanságát hangoztatta. Néhány nappal később letartóztatta rr.ée a cser­­dőrség Kajla Szilveszter 26 éves nőtlen kis-hegyeSi földmivest. Szőke Péter 25 éves nőtlen kis-hegyesi földmivest és Szőke Ferenc 20 éves, nőtlen kis-he­gyesi földmivest, mint tettestársakat, bár a cséndőrségnél tagadlak, hogy bár­­mi részük volna Komáromi Péter halálá­ban. Fodor Pál és három társa múlt év szeptember 2. óta vannak vizsgálati fog­ságban. Hajas Verona három hónapig volt fogva. Most szabadlábon van. Az ügyészség Fodor Pál és társai el­len előre megfontolt szándékkal elkö­vetett emberölés bűntettének vádját, Hajas Verona elten a bűnsegéd! vádat emeli. Ebben a bűnügyben kezdte meg hét­főn a főtárgyalást a suboticai törvény­szék büntető tanácsa. Pavlovics István törvényszéki elnök elnöklete aiatt. A ta­nács tagjai Gyotgyevics Jován és Lékó Dusán törvényszéki bírák, A közvádat Marusics Koszta államügyész képviselt. Védők: Eisenhat József dr., Szüusi Ödön dr., Singer Béla dr., Mijaiov Mi­­lorad dr. védi özv. Komáromi Petemé, Hajas Veronát. Elsőnek Fodor Pált hallgatja ki a bí­róság. Ártatlannak mondja magát az el­lene emelt vádban. A cséndőrségnél az­ért tett beismerő vallomást, mert ütöt­ték, verték kínozták. Azt mondotta a csendőrségnél, amit kívántak. Beismeri, hogy »udvarolt« Hajas Veronának, — ez múlt év áprilisban volt, — de mind­össze háromszor volt nála, vasárnapé kon, amikor együtt templomba mentek. Az elhalt Komáromi augusztusban vet­te feleségül Veronát, amikor már sem­miféle isnieretts,ég vagy viszony nem volt köztük. Á csendőrségnél hallót a először Komáromi halálát. A gyilkosság idején Szeghegyen lakott és a kritikus nap estéjén Taasz Lukács sör-raktáros Kis-Hegyesen múlt év augusztus Sí­én emlékezetes lakodalmat tartotta!:. Komáromi Péter fiaíal gazda volt a vő­legény, Hajas Verona a menyasszony. Délután 4 órakor gyűltek össze a lako­dalmi vendégek Hajaséknál és mulattak másnap, — csütörtökre hajló, — regge­lig. A fiatal pár reggel 4 órakor tért nyugalomra, de a férj már reggel 6 óra­kor fölkelt és elment hazulról. Az uj menyecske az nap délben látta férjét viszont. Az apja házából hozott pár zsák búzát. Aztán ismét távozott a ház­ról és . . . másnap halva találták a No­­visad—Vcrbász-i vasúti vonal mentén, a sinek mellett. A zsebében levelet ta­láltak, amelyből az derült ki, hogy Ko­máromi Péter, az egy napos férj ön­gyilkos lett. Amikor Kis-Hegyesre eljutott Komá­romi Péter erőszakos halálának itirc, már gyilkosságot emlegettek. Azt be­szélték. hogy Komáromit Kis-Hcgycsén meggyilkolták és holttestét kocsival ki­szállították cda, ahol megtalálták és a zsebébe bitcsiilevelet tettek, hogy ez öngyilkosság látszatát keltsék. A nyomozó hatóság, a csendőrság ilyen irányban indította meg a nyomo­zást. Megállapították hogy Hajas Ve­ronának. mielőtt Komáromi Péter fele­ségül vette, Fodor Pál 27 éves kis-uc­­gycsi gazda »udvarolt«. A mellőzött szerelmes bosszúját látták a tettben. A fölmerült gyanú alapján a csendör­­ség letartóztatta Fodor Pált, aki a csendörségen beismerő vallomást tett. Elmondotta, hogy 6 ölte meg Komáro­mi jóéiért és a levelei, amelyet az ci­háit zsebében találtak, ö irta, hogy ön­gyilkosság látszatát keltsék. A gyilkos­ságra Najas Verona beszélte rá és azt mondotta neki, hogy »Menjen a Posta­utcába, ott van most az ura és végez­het vele*. Fodor Púit beismerő vallomása után letartóztatták az egy, napos asszonyt, szolgájánál volt több Ismerősével együtt negyed 8 órától 9-ig este, tehát éppen abban az időben, amikor ő — a| vád szerint — Komáromit meggyilkolta és a holttestet Gerber kocsiján kiszál­lította a Novisad-Verbász-i vasúti vo­nalra. ami Kis-Hegyestöl 24 kilométer távolságra van. A többi vádlott: Kajla Szilveszter, Szőke Péter és Szőke Ferenc tagadják, hogy részük van a gyilkosságban, ök még a csendőrségen sem tettek beis­merő vallomást, pedig »botolták« őket. Az egyik a csendőrségi vallatás óta a balfülére siket, de azért egyik se vál­lalta a tettet. Végül az elhalt Komáromi özvegyét. Hajas Veronát hallgatták ki, aki egye­dül van szabadlábon a vádlottak közül. Elmondja, hogy az ura, —• a lakoda­lom után, amikor hajnali négy órakor nyugalomra tértek’, már reggel 6 óra­kor fölkelt és távozott a házból. Az el­nök kérdéseire az asszony kijelenti, hogy még érintetlen. A lakodalom utáni napon délben még beszélt az urával, aki elment hazulról és többé élve nem látta. Az elnök itt felolvassa az elhalt bus csulevelét. amelyet zsebében találtak. A levél ceruzával van írva. Előbb a szü­leitől vesz érzékeny búcsút, aztán a »Komáitól«, majd külön az anyjától Cs végül rendkívül gyöngéden a feleségé­től, akinek azt írja: »De nehezen tadlak kivágni a szivemből, kedves Vetőnként, ha rád gondolok, meghasad a szivem, mit érdemiek én, hogy ilyen szomorúsá­got kell rád mérnem, tin fölöttem iiél-i jen az Isten*. A vádlottak kihallgatása után a ta­nukat szólította be az elnök. A tanuk közül a legfontosabb vallo­mást . Schlesinger Dávidné tette, kishe­gyest vendéglős- és füszeriizlet tulaj­­donosné. A neki felmutatott búcsúlevél­re azt mondja, hogy annak papirosát, *— két iv vonalozott levélpapirost, — az elhalt Komáromi Péter az ö üzletében vette, akkor, amikor távozott a falubő! és a vendéglőinémJlly leányának, ami­kor tőle elköszönt, azt mondotta: Isten vele, vagy lát még vagy sémi Több tanú a vádlottak alibijét iga­zolja. Az elnök déli 1 órakor felfüggesztette a főtárgyalást és folytatását kedd reg­gel 9 órára halasztotta. U] szláv színtársulat jón Szabóikéra? A városi tanács tervet A suboticai szláv szinház válság* nem nyert még megoldást a szini­­szezón félbeszakításával. Ismerete­sek azok a körülmények, amelyek Dinalovics Radivoj színigazgatót ar­ra kényszeritették. hogy a szezón derekán szakítsa félbe az előadáso­kat és keressen társulata részére olyan vajdasági várost, ahol jobban megtalálja az anyagi boldogulás föl­tételeit. mint Suboticán, ahol az egész szezont teles részvétlenség; kisérte. az utolsó előadásokra pedig már 3—4 jegyet tudtak csak eladni. Az eredeti terv szerint azonban csak egy hónapra szakították volna mee a suboticai szezont és ennek el­teltével újabb állami támogatással folytatni akarták egészen júniusig az előadásokat. Eszerint április ele­jén tért volna vissza a szintársuiat Suboticára._ ehelyett azonban a vrsa­­ci egy hónapos vendégjáték után Dinnlovics társulata Pancsevóra ment további vendégszereplésre. Annak, hogy a szláv színtársulat nem tért vissza Suboticára, az a fő­oka. hogy az állami szubvenciót ed­dig nem utalta ki a kormány és nincs is sok kilátás arra. hogy a volt su­boticai szintársuiat, amelynek mű­vészi teljesítménye és összeállítása ellen nagyon sok kifogás merült fel, újabb állami támogatásban része­süljön. Értesülésünk szerint a Diiiulovics­­féle szintársuiat nem is fog vissza-

Next

/
Thumbnails
Contents