Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-16 / 102. szám

Ara egy és fél dinár

MEGYE

XXIV. évfolyam

Sznbotica, HÉTFŐ 1923. április 16.

102. szám

Sícjejflenik tnhidcn reggel, ünnep «tán és hétfőn délben TELEFON SZÁM: KiadőljivaíEÍ 8-5S, Szerkesztőség 5*10

Előfizetési ár negyedévre 135 dinár

Sl-LEÍtESZTŐSÉGs Kralja Álexatara-eika 4 szám alaSt

f; iadóhivatal: Kralja /Uesandva-ali«a 1 (Lelbach-paloía

üacücs-párt zagrebi nagygyűlés®

Változatlanul fenntartják régi ps ©grammjukat és ragaszkodjak az államegységea belül

a független jborváí köztársasághoz

Folytatják a tárgyalásokat a radikálisokkal

A Bác smegy ei Napló kiküldött tudósítójának telefonjelentése —

Radics István politikai pályafutása sok váratlan meglepetéssel szolgált idáig, de a legnagyobb meglepetés mindezek között mégis a horvát blokk vasárnapi nagygyűlésének lefolyása, amelynek során a Radics-párt szónokai kijelentették, hogy változatlanul ra maszkodnak régi programmjukhoz és független horvát köztársaságot akarnak az államegységen belül. Erre a fordulatra senki sem számíthatott azok után, hogy Ra* dicsek pénteken írták alá a, formális megegyezési Zagrebban 8 l adikális-pátt kiküldötteivel és hogy szaruba on a radikális-párt gyűlése szabad kezet biztosított Pastespák a 'horvát blokkal való, tárgyalások további folytatására.

A megegyezésről kiadott kommüniké még csak nagyon óvatos és általánosságokban mozgó kij leütéseket tartalmazóit az autonómiáról és minden irányban nyitott ajtót hagyott a blokk számára. Maga Rad.cs sem feszegette ezt a kérdést a megegyezésről közzé lett óvatos és fenntartásokkal kö rülbástyázolt nyilatkozatában.

Az első pillanatok lüktető izgalmában még nem lehet fölmérni az események súlyát és nem lehet mérlegelni a vágtatva közeledő következményeket. Tanácstalanul áll az objektiv szemlélő az ese menyek előtt. Vájjon Radics csak azért bocsátkozott a radikális parttal Való tárgyalásokba, hogy biztosítsa tömegei fölvonulásának a gyűlés megtartásának szabadságát? Vagy azért proklamálta ezt a határozatot, hogy a kormánnyá való további tárgyalásai során hi vatkozhassék döntő érvül a tömegek akaratara? Ez a határozat messze kiemelkedik azokból keretekből, amelyeket az elvi megállapodások tűztek ki a részletes tárgyalás alapjául. A független köztársaság valóban nem érhető e! „alkotmányrevizió" utján. A centralizmus képviselői a vidov dani alkotmány hívei könnyen átalakulhatnak az áilami egység védőivé s ki látja előre, hogy az éllamvédeime milyen intézkedő' sekre fogja sarkalni, milyen rendszabályokra fogja ösztönözni azokat, akiké ma a hatalom. De — a blokk folytatni fogja a tárgyalásait a radikális párttal. A határozat amit hoztak megegyezik a népgyűíések követelésével s a hang ami a népgyűiéseken uralkodott a demagógia hangja volt. Az is lehet, hogy Radicsnak szüksége

van arra, hogy a régi program vá’- \ tozatian követelésével biztosítsa magának a tömegek népszerűségét. c kormánnyal való mindig népszer idler, tárgyalásokra. A határozat fenyegetésének élét minden esetre erő sen letompitja a nagygyűlésnek az az elhatározása, hogy folytatni fogják a radikális párttal a megkezdett tárgyalásokat.

Az utcák képe

Amilyen óriási az ellentét Radicsék pénteki és vasárnapi szereplése között, ugyanolyan ellentétes impresz.sziokat nyert a szemlélő Zagrebről.

Reggel tizenegy óráig horvát parasztok végeláthatatlan sora kígyózott zászlók alatt az ttccan zeneszóval. mindenütt a köztársasagot éltetve. A zászlókon és táblákon mindenütt köztársasági felírások. A felvonuló parasztok egyiol-egyig köztársaságiak, de — csak parasztok vonulnak fel: az értelmiséghe: sőt az ipárososztáíyhoz tartozó résztvevője egyáltalán nincsen a menetnek. A belvárosban teljesen közömbösen fogadja a polgárság a környékbeli parasztok mozgalmát és csak néha-néha áll meg valaki puszta kíváncsiságból megnézni a parasztok felvonulását.

Még feltűnőbb volt a rendfentartő közegek teljes hiánya. Az egész városban sehol egy katona, sehol egy csendőr, sehol egy rendőr, még az uccasarkokróf is hiányoztak a rendőrőrszemek. A karhatalomnak ez a tüntető visszavonulása előre megfontolt intézkedésnek látszott és azt a benyomást keltette, hogy a kormány intézkedésére történt így.

Mintha Pasics egyáltalán nem tulajdonítana, fontosságot - annak, ami Zagrebban történik és ezt dokumentálni is akarná.

A blokk tagjai a karhatalom távolmaradását természetesen a kormány gyengesége jelének iparkodtak feltüntetni. ,

A belvárossal szemben, ahol egyetlen zászló sem volt kitűzve a házakra, a külvárosok lobogódiszben úsztak. Itt lelkesen együtt éljeuzett a lakosság a térdig sáros parasztokkal. akiknek némelyike öt-íiz kilométerről jött be a városba, hogy résztvehessen a köztársasági tüntetésen.

A horvát parasztok felvonulása.

Vasárnap már a hajnali órákban különvonatok hozták a parasztok ezreit Horvátország minden részéből.

Az állomásról zászlók alatt vonult fel a tömeg a Zrkijováczra, minden község küldöttsége külön csoportokban táblákkal. A táblákon honát szöveggel: »Független Horvát Köztársaság! Szervezet« és a község neve állott. A Prpics-pálöiá' efkelyéh I dania elveiről.

Radics István jelent meg néhány képviselő társaságában, majd fogadta a küldöttségeket. Ezután a tömeg a Jelasicseva-íéren és a Vlaska-uccán keresztül elindult a Zagreb töl öt kilométer távolságra levő Borcngajmezőre, ahol a népgyülést tartották. A küldöttségek előtt haladó zenekarok a horvát himnuszt játszották, a résztvevők pedig a független horvát parasztköztársaságot éltették. Az uccákon mindenfelé a népgyiilés programmját és a Radics-párt programúnál árusították horvát. német és magyar szöveggel, Radics arcképével. Időnként éljenezték Gubeez

)

Máiét is. az első liorvát paraszt*

vezért, kivégzésének 350 éves évfordulója alkalmából és tüntettek ä beográdi kormány ellen.

Tizes sorokban még tizenegy óra1 után is állandóan meneteltek a Morvát parasztok a Borongaj-mezőre, amelyet teljesen elöntött a hatalmas cmberáradat. A mező közepén magas tribün álit, szétszórva pedig rögtönzött lacikonyhák és sátrak. A tribünön ez a feiirás volt olvasható; Respublika mira i racla. Narod soboái nek vlada. (A béke és munka köztársasága. A nép uralma.)

Fél tizenkettőkor érkezett meg a gyűlés színhelyére Radios, akit a körülbelül 35 ezer főnyi tömeg zugó éljenzéssel fogadott. A zenekar rázendített a horvát himnuszra, a tribünön megjelentek a Radies-párt vezérei. A zenekar pár percig játszott még. majd Maesik, a Radicspán aieinöke, a független horvát parasztköztársaság éltetésével megnyitotta a gyűlést és átadta a szót Radios Istvánnak.

Radics István beszéde

Radics beszédét azzal a megszólítással kezdte: »Horvát köztársasági nemzet/« Erőshangu, támadó beszédében többek közt a következőket mondotta:

!— Pasics végre belátta, hogy Beográdon kivül még itt van a horvát nép is, sőt azon felül még nagyobb hatalmak is. Emlékezzetek vissza, hogy 350 évvel ezelőtt Gubecz Máté elérte az emberiesség legmagasabb csúcsát, akkor, amidőn a főúri hatalom a legerősebb volt. Még ma is fennáll a néphatalom, amely nyolc nappal ezelőtt elküldte megbízottait Beográdha. Megbízottamk elsősorban azt kérdezték meg Beográdtól, hogy belátják-C, hogy Horvátország fölött nem lehet erőszakkal uralkodni. Azt azonban nem kérdezték meg, hogy lemondanak-e a hatalmaskodásról, mert jól tudjuk, hogy nincs bennük annyi emberség és okosság, hogy ezt megtegyék. Nem olyan államférfiakkal van dolgunk, akik a népre. hanem a szuronyokra támaszkodnak.

— Hogy a beográdiak miért jöttek hozzánk? Két napon át azon tanácskoztunk, hogy az erőszakoskodásról hajladók-e lemondani és figyelmeztettük őket. hogy nincs az a hatalom, amely meg tud bennünket semmisíteni. Két napi tárgyalás után aláírtuk a szerződést, amelyben kötelezték magukat, hogy a radikálispárt nem fog erőszakot alkalmazni, hanem a megértés alapján fog működni. Ezt azonban rögtön megbánták. Amikor a radikálispárt kiküldöttjei Beográdha visszaérkeztek, Pasics miniszterelnök a megegyezésről szóló okmányt egyszerűen zsebrevágta és nem merte senkinek megmutatni.

— Mi már négy éve ajánlatot te szünk Beográdnak — folytatja Radics — őszinte, becsületes és lojális megegyezésre, de ők azt hiszik, hogy a megértés azt jelenti, hogy nekünk szerbekké kell válnunk és az egész horvát inépnek le kell moti-Ezután a királyság intézményét támadta Radics és kijelentette, hogy o horvát nép meg tud egyezni a szerbbel az államforma kér-’ désében nemzetközi viszonylatban, azonban azt kívánja, hogy Horvátország az SMS államon belül mint önálló köztársaság helyezkedhessen el.

Négy éve ennek, — folytatta beszédét Radics — hogy erről Írunk ós beszélünk . A kormány azt hitte, hogy mi másképpen viselkedünk vele és másképpen a horvát néppel szemben. Be kellett azonban látnia, hogy nekünk nem fontos a miniszteri szék.

— Kis nép vagyunk — nagy barátokra van szükségünk. Ma még nincsenek őszinte barátaink, de a jövőben a német, nemzetben majd megtaláljuk azt a segítő és támogató, erőt, amelyre szükségünk van. S e mellett'a barátság mellett utolsó lcheletüukig kitartunk. Én biztosan tudom, hogy eljön az ideje, amikor Németország a népszövetség előtt szóváteszi Horvátország ügyét.

— Hiába hozzák ellenünk — fejezte be beszédét Radics — Pasics és Pribicsevics az Orjunát és a hadsereget, ezzel nem érnek cl semmit Horvátországban. A márciusi választásokon kiderült, hogy gyöngék az ő bajanettjeik. Hiába akarnak minkéi letörni — a harmadik választáson még erősebbek leszünk. Mert Suboticától Prilepig, Szalonikitöl Mariborig mindenütt felállítjuk majd jelöltjeinket és ha keli, tízezer agitátort fogunk kiküldeni. A kormányzás gyeplőjét ma Pasics és Pribicsevücs tartják a kezükben, holott a parasztoknak keilen* kormányozniok, csak akkor lenne boldog az ország.

A vidéki kiküldettek

ünnepük a vezért.

Radics István beszéde egy óra hosszat tartott. Amikor befejezte, hatalmas éljen zúgott végig a tömegen és a zenekar a horvát himnuszt játszotta, Utánna á párt többi kén-