Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-15 / 101. szám
1925. április 15. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 11. oldal. Az SHS, királyság legújabb területe Emlék a gazdát cserélt iacromáról Nemcsak házak _ és földbirtokok cserélnek gazdák Áruba bocsátanak Országrészeket, ^tengerszorosokat és szigeteket is. És ebben a furcsaságokhoz szokott korban is sokat foglalkoztatta mostanában a közvéleményt Lacroma szigete, amelyet a jugoszláv kormány hosszas viták és tárgyalások után a napokban vásárolt meg Wiíidischgriitz hercegnőiül. A dalmáí sziget vételára tizenegy millió dinár, de bizonyára megfizethetetlen az a sok szépség és a természetnek jókedvű adakozása, amit ezen a kis sziveién összezsúfolt. Lacroma a kék Adriánál-: legszebb es Iegvadregénycsebb szigete. Dub rovnik-Raguzutó! délre fekszik, mégis olyan köze! a városhoz, hogy a raguzai kikötőből tisztán látni lehet a szigetből kiemelkedő régi. kastélyt, amely Miksa császárnak volt egykor lakhelye. A raguzai kikötőből bárkán viszi át az embert fürge olasz hajós a szigetre, negyedórás ut az egész, de ezalatt meg lehet akár kerülni a bárkával az egész kis szigetet is. Novemberben jártam legutóbb a yarázsos szénségii kis szigeten és amikor lassan eltávolodott bárkánk a raguzai bástyafalaktól, a simatükrii tengeren olyan melegen sütött le ránk a nap, hogy a könnyű nyári ruha is súlyos és fojtó volt. Lassa himbálássaí vitt bennünket a bárka a sziget mellett, amely a tengerről nézve olyan volt mozdulatlan csendjében, mint egy misztikus, ismeretlen sziget, amelyen nincs élet és nem lakik ember. Meredek sziklák övezik minden oldalon a szigetet és a tenger hullámai örökké ismétlődő mormolással ölelik körül a sziklaszirteket . . . A szigeten, valóban kevesen laknak csak. Gondosan ápolt ut vezet föl a régi kastélyig, amelynek középső két nagy ablaka állandóan zárva, vakon bámul a tenger felé: Miksa császár lakószobáját, aki innen ment Mexikóba meghalni, zárva tartja a kegyelet, A kastély többi részében azonban élénk élet nyüzsög, a valamikor dominikánus barátok kolostorát alkotó oldalszárnyban. árva gyermekek találtak otthonra és apácák felügyelete mellett játszanak a csodaszép parkban a senki gyermekei a modern Senki szigetén ... Más lakója nincs is a szigetnek, csak a xéxi kastélyban élő kas árvák lés gondozóik. A kastély mögött a .tengerparton terrasz, földbevájt régi kőasztal és pad: innen bámulta a tengert naphosszat a beíeglelkü. sorsiiIdőzött Habsburg . . . Pálmáktól és narancsfáktól szegélyezett ut vezet el innen a_sziget egyik legérdekesebb pontjáig: a holt tengerághoz. Ezernyi apró kavics csuszamlik a lábunk alatt, mikor a meredek uttalan utón leszállunk a mélybe, ahol valamikor éppúgy dalolta öröknek hitt dalát a tenger, mint most itt köröskörül, ameddig csak a szem ellát... Ma száraz melység tátong csal: c helyen, a tenger vizét kiszárította, máshová sodorta a mindent átformáló idő. Milliónyi fehér kavics jelzi már csak a tengerfenéket és oldalt a szigetnek egy csöppnyi benyulásán túl ismét a mélységes, mormoló tenger. Vájjon melyik késő nemzedék fog már ott is csal: kavicsokon lépkedni egy uj holt tengerágban? . . . A szeszélyes bárka azután még körülussza velünk a sziget túlsó részét is és kábult fejjel, csodálkozó szemekkel találjuk magunkat hirtelen egy barlangszerü sziklaüregben. amelyben mélyen benyulik végig a tenger, fölöttünk azonban száz méteres szédítő magasságban hatalmas szikla-boltozat és oldalt is székfalak, függélyes, sima, hatalmas sziklatömbök. Olyan az egész, mint az ókori építészet csodája; a természet volt az építőmester, amely ezt a hatalmas templomot emelte, amely sötét, misztikus és félelmetes és amelybe csak tengeren keresztül lehet bejutni. Alkonyodott, amikor bárkánk a raguzai parton újra kikötött és elvegyültünk a furcsa tengerparti város nyüzsgésében. Azófa is, Ha fáj valami legbelől, ha bánt a tülekedés, a mindennapos harc, csak le kell hunyni a szemet és Lacromára gondolni, a békét, enyhet adó szigetié és akkor megbékél berniünk minden . . . Ez a sziget cserélt most gazdát Az uj birtokosának nagyon meg kell becsülni a természetnek ezt a pazar ajándékát. 0. f.) Egy női kém följelentése okozta Széchenyi hívén gróf haldiát? Érdekes adat a bécsi titkos levéltárból— A,,fesche Maiild“jelentése Széchenyiről A nők mindig szerepet játszottak a politikában s nagyon sokszor ők mozgatták még a diplomácia legkuszáitabb szálait is. A nők szolgálatai azonban a spicliskedésre is kiterjedtek s bizony nagyon sokszor értek el meglepő eredményeket. A bécsi cabinet noir, de valamennyi más hatóság is a legdiszkrétebben kezelte a női szolgálatokat s most. hogy a titkos irattárak legrejtettebb jelentései is napfényre kerülnek, sok — eddig érthetetlen — eset indító oka pattant ki. Az egész női spiclirendszert leginkább jellemzi a »fesche Maiild« esete. Nincs rá adat. mint több másnál, hogy közönséges fizetett kém lett volna, de annál nagyobb buzgósággal végezte hosszú időn át osztrák nézőpontból rendkívül értékes munkáját. Mindig valóban előkelő körökben fordult meg és módja volt rá. hogy éveken át közvetlenül informálja magát Rechberg gróf miniszterelnököt is. miután a bárósitoít Bach 1859. agusztus 21-én nagykövetté bukott. S csinos aszszotiy anyja Kozselucs udvari karmester leánya volt és zongoraművésznőből lett V. Ferdinánd nejének főkomomája. Maiild Inkey Ede lovastiszt felesége lett Sorra följelenti a szemfüles Maüld sajátkezű leveleiben a pesti | mágnás asszonyokat. Viszont nagyon ajánlja Bábarczy Antal bárót, aki, Németországban minden pénzét elkártyázta »felsőbb érdekek« miatt | — megvásárlásra. De sokkal nagyobb jelentőségű kémleveleket is ^ irt. a többiek közt olyat, amely vé- ^ giil Széchenyi István gróf öngyilkosságára vezetett. Ez a történelmi érdekesség« írat (az osztrák miniszterelnöki iratok közt — Präsidial-* Akten B. Ili. fascikulus — ma is olvasható) a következőket mondja: — Ha Rechberg gróf a legközelebbi napokban rá tudná magát szánni, hogy egy környékbeli házban házkutatást tartasson, akkor a kormány egy fölforgató pártnak minden fonalát megismerhetné. Élőszóval nevet és helyet. Kiderült, hogy Széchenyiről és Döblingről van szó. Maiild jól szimatolt és Európa egyik legkiválóbb nyomozója. Fclsentkal-Köppl Rudolf állapította meg, hogy a gyors házkutatásra szüksége van. Korán reggel fogták körül a házat és lepték meg a bennelakókat. Széchenyi méltóságteljesen és úri előzékenységgel fogadta még a rendőrség embereit is. Pedig hossza órákon át gyötörték a kutatással és minden iratát. levéléi elkobozták, a többi közt hétszáz nagyoldalra irt magyar szatíráját a Bank-rendszer ellen, intim leveleit és valamennyi naplójegyzetét. Még aznap (1860. március 3.) újra kezdte a naplót, de már csak április elsejéig folytata rövid. szakadozott mondatokban. Thierry rendőrminiszter megírta neki. hogy a döblingi ház nem nyújthat védemet. sőt maga Albrecht főherceg is ezt irta róla Kempennek. — Nem lehet, hogy valaki csak azért, meri tébolydában van. minden további nélkül zavartalanul világgá szórhassa a kormányellenes érzelmeinek ilyen veszélyes kitöréseit. A legnagyobb magyar március 31-én azt irta naplójába, hogy el van veszve és másnap csak ezt a négy szót: »Kann mich nicht retten!«. Egy hétig vívódott és husvét vasárnapja előtt éjszaka agyonlőtte magát Háztulajdonosok és lakok csatája Az előszobában már ott feketéidnek a hosszú keskeny padokon mint szótlanul gubbasztó varjak, kezeikben iratokkal. Kopott, csupa sovány emberekből álló kis tábor, ijedtek, komolyak és türelmesek. A szolga fontoskodva jár ki. be, hivatalos tekintély sugárzik minden mozdulatából, itt hallatlan tiszteletnek és népszerűségnek örvend és igazgatja nagy szakértelemmel, mint valami ötletes dirigens az ügyes-bajos feleket. Bent. a választott bíróság főhadiszállásán már formális ütközetek folynak természetesen képletes értelemben. Itt, ebben a harmadik emeleti kis szobában intéződik a lakbéremelések sorsa, köröskörül vagy harminc ember izgatott szive zakatol bolondul, kis egzistenciák, családosak, sok gyerekesek és háztulajdonosok találgatják: emelés, nem emelés... Nagy percek, ólomlába félórák ezek, konok hallgatás mindkét fronton. A lakók patriarchálisán. külön csoportban üldögélnek, összetartanak és izzadó homlokkal néznek maguk elé. Szemben a háztulajdonosok állnak glédában és ifjú ügyvédjelöltekkel tanácskoznak. Itt mindenkinek melege van. Még az elnöknek is ragyog fényesen az arca. Hatalmas,jól megtermett asszonyság. kerek kalappal és tekintélyes mellel üí a középen. Olyan akár egy elátkozott sóbálvány. Nem moccan, csak néz mereven, szigorúan az asztallábára.. direkt fixirozza. Fu'iasztó, súlyos csend van, mint viharok előtt, csak kevesen beszélnek suttogva, senki sem panaszkodik, pedig valamennyiben dohog, feszül a sok keserű méltatlankodás. Apró ember áll a bíróság előtt. Keményen mérgesen várja, hogy szóhoz jusson. Olyan mint valami túlfűtött, dohogó kis mozdony, erőlködik, kitörni készül benne a sok mondanivaló. Öszes, ezüstös haja kócosán borzolódik feje búbján. Az elnök a szokásos kérdéseket intézi hozzá és ő kurta szókkal válaszol. Gyors tempójú párbeszédek, a háztulajdonos ügyvédje vastag okmánycsomóból magyaráz, a kis ember nem retirál, erősködik és amikor kizökken szerb tudásából magyarul folytatja tovább. Az öreg keservesen de ügyetlenül védi a maga álláspontját. Most. amikor végre szóhoz juthatott, kiégtek belőle a pompás mondatok, amik az előbb még forrtak az agyiban, Ha-* nális, szürke panaszokká lohadnak le. nyomorúság, rossz és drága lakás. kevés fizetés és sok gyerek. A’ háztulajdonos ügyvédje, rutinos* tempós ember ügyesen támad és véd: hanyag lakó, tönkre teszik a) házat, a gyerekek rakoncátlanok* szegény háztulajdonos rájukíizet* kaput nyitva hagyogatja és még sok minden kihágást, bűnt halmoz akálváriás ember fejére, aki alázatos szomorúsággal tűr és hallgat, A lakásbiróság tanácskozni vonul vissza, az öreget pedig körül fogja egy sereg fiatal, szeleburgi ügyvédjelölt és megzavarják egyszerű fejét sok súlyos paragrafusokkal. Itt esnek át az ifjú ügyvédjelöltek a tűzkeresztségen. Egy lámpa - lázas fiatalember élénk geszfikulációkkal jár fel és alá és szorgalmasan tanulmányozza a rábízott kliens ügyét. Temperamentumos gesztusaiból ki merednek az »oroszlánkörmök« bizonyos, hogy kiváló íabulisztikus képességekkel rendelkezik. Mindegyik a védencéről beszél. Kedvesek és véresen komolyak. A biróság visszaérkezik és kihirdetik az egyhangú Ítéletet, mely szerint a háztulajdonos nem emelhet. A háztulajdonos, aki eddig hátul megbújva drukkolt, felhorkan mint akit mellbevágtak és dühösen előre jön. A_ kis öreg megkönnyebbülten sóhajt fel és inkább félénken, mint kárörvendezve, lassan hátrálva megy ki. Jóindulata emberkének látszik. Az ajtóban összeütközik az ügyvéddel és a háztulajdonossal, akik tehetetlen dühve/. _ sietős léptekkel robognak le a lépcső kön. A szolid iakó udvariasan utat enged és csöndesen, határtalanul kullog mögöttük. Nem akar velük kikezdeni. Szaporán lépked, viszi haza a jó hirt Mint valami láthatatlan, élő kórus kíséret, mélyen búgó muzsikaszóként száll utána az oítmaradtak méla. rezignált sóhajtása... Odabent ezalatt minden elölről kezdő-A veszedelmes tigris Ezúttal nem arról a tigrisről^ van szó, akit néhány év óta ilyen névvel illetnek a közhasználatban, t. i. Mé~ manrean-ról, hanem egy hamisittatlan, bengáli-i király-tigrisről. Ez a tigris csak nemrégen cserélte fel indiai dzsungel-hazáját a manchesteri állatkert ketrecével, és mert Angliában nedves idő járja, csakhamar súlyos náthát és izületi reumát kapott. A tigris sántítani kezdett, elvesztette, étvágyát és nagyon nyomorúságosán nézett ki. Az orvosi konzultáció, amit gyorsan egybehívtak, forró borogatást, és masszázst irt elő a király«; betegnek. Ezt azonban könnyebb volt elrendelni. mint végrehajtani. Mert mindenki úgy találta, hogy kicsit csiklandós dolog egy Mrálytigrist maszszirozni, különösen, ha rössz kedve van. Hosszas keresgélés után egy indiai nő vállalkozott arra, hogy ápolója lesz a tigrisnek és ettől az időtől fogva a manchesteri á'latkertben különös színjáték játszódik le. Amikor az ápolónő a meleg borogatásokkal belép a ketrecbe, a királytigris vidáman eléje sántikál, lefekszik a lábai elé, türelmesen, engedi, hogy rátegye a forró köteléket, majd nyakát szelíden masszázsra nyújtja. Manchester lakót? seregesen jönnek és nézik a furcsa színjátékot a ketrec előtt. Még izgatóbbá teszi a dolgot az, hogy egy gyönyörű páva a tigris leghűségesebb pajtásává szegődött és méltóságteljes tartásban ott áll a tigris mellett, mintha felügyelne a kúra pontos betartására.
