Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-15 / 101. szám
Jugoszláv, csehszlovák, bolgár irodalomtörténet — németül Az ausztriai, Közel gyűjtemény népszerű sorozatában, a napokban jelent meg dr. Josef Leo Seifert ismert bécsi irodalomtörténésznek, a bécsi egyetem szláv irodalmi rektorának értékes kötete, mely szerves egészében adja a csehszlovák, a jugoszláv és a bulgár népek irodalmát, az irodalmi élet legősibb nyo maiíói a mai napig. A csehszlovák irodalom ismertetését tulajdonképpen három főcsoportra osztva adja; és pedig: 1860-ig, 1860-tól Masaryk fellépéséig és a kilencvenes évek történetétől a mai napig. Sokat foglalkozik: Júnsrmamial, Hankával, a romantikus Svobodával, a szlovák Ján Kollárral, Ccíakovskyval és Vinarickyvel, Palacky politikai miszíziójával, majd áttér az 1840—50 évek csehszlovák irodalmára, (Mav- Ücek, Sabina, Bozenä Nemcova) a francia irodalom hatásaira, (Frič, Balek, Neruda) a lírikusokra (Heytíuk) és a nemzeti dráma kifejlődésére, a kozmopolita iskola eredményeire. (Cech, Sládek és Julius /eyer). Jelentős detailokban foglalkozik Vrcliljcky költészetének értékeivel. az öt követő lírikusokkal (Leger. Rohyta) a történelmi elbeszélés mestereivel, főleg Jirásekkel és Masaryk döntő szerepének boncolása kapcsán említi fel Machar heinei értékét. Sova teremtő modernségét és Ottakar Brezina himnikus erejét. Részletességgel tér ki az orosz irodalmat követőkre, a katholikus elbeszélőkre, végül a háborús Irodalomra és a szokatlan melegséggel ir a modern csehszlovák írókról, akik^ között Jarosziav Hilbert, Karel Čapek, Ottokar Fischer, Ernst Dvorak és Johann Bartos drámáit. Srmmek, Hradecky és Bozena Benesová regényeit boncolja. Külön fejezetben ir a fejlődő szlovák irodalomról Hviedoziavot. Vajanskyt Martin Kukucint. IvanKraskot említve,, az újabb írók közül pedig Tojavsky, Rázus munkáit emeli kk Seiíert Leó dr. jó ismerője a dél-: szláv irodalomnak és úgy az uj, va- . lamin a régi írókat, költőket olvasta ■ és foglalkozott velük. Éppen ezért részletesen foglal-5 1923. április 15. Kéinejiiség hta: Baedeker Francia moralisták, szociológusok Ss politikusok mostanában többet foglalkoznak a hazájuk vigasztalan népesedési statisztikájával, mint valaha. Végét-hosszát nem látjuk az erről a szomorú témáról szóló sok nyilvános előadásnak, újságcikknek és revue-tarulmánynak, és szeriszáma nincs a fölbukkanó terveknek, arkánumoknak és egyéb mentőeszközöknek, amelyeket invenciós fejek és nyughatatlan lelkek a baj leküzdésére kigondolnak, kotyvasztanak és a köztársaságnak mint csalhatatlan gyógyszert fölajánlanak. A legérdekesebb e titkos szerek közül kétségkívül az a csodabalzsam, amelyet egy párisi boulevard-ujság tálalt a napokban a nyájas _ olvasói elé. Nem kevesebbről volt szó e cikkben,, mint a íöbbnejüségről, amelytől a kérdéses hírlap a születések Számának az üdvös felszökkenését várja. Számítását a kétszerkettő vastörvényére alapítja s azzal argumentál, hogy két asszony kétszerarmyi gyermeket szülhet, mint egy asszony. A cikk egyébaránt nem indítványozza a kötelező kétnejüséget, — csak a fakultativ bigámia n:el!ett kardoskodik s- azt kívánja: hatalmazzon föl a törvényhozás minden egészséges férfit, hogy — ha kedve tartja és gazdaságilag győz] — két uöí vehessen feleségül. BACSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal. kozik a szlovén és délszláv irodalommal. az illirizmus mestereivel, (Draškpvić. Gaj, Karadžić) Stanko Vrazzal. a modernek közül az 1918- ban elhunyt Johan Conchart emeli ki. aki Nietzsche tanítványa volt és »Erotica« cimü verskötete példátlan a szláv irodalomban. A horvát irodalomban: Vojnovic, a bolgár irodalomban: Vazov, Velickov és Javorov az, akik hosszasabban foglalkoztatják Seifertet, aki mindenképen értékes, hézagpótló munkát végzett könyvében. Érdekes fejek a magyar közéletből 1. RASSAY KÁROLY Zentai ügyvédből — a magyar ellenzék vezére (A Bácsmegyei Napló budapesti tudósítóidtól.) Az uj magyar politikai világ legmarkánsabb, harcos egyénisége. Nagy szónok, kitűnő jogász, biztos erzékü politikus, aki a legnehezebb helyzetben is meg tudja találni a tiszta utat. Három éve politikus és ezen rövid idő alatt tüneményes politikai karáért futott be. Két éve egyik vezéralakja a magyar ellenzéknek és ezen idő alatt mindig az emberi jogokért, a meg nem alkuvó demokráciáért küzdött, nem egyszer kockáztatva életét. Rassay fiatal ember. Márciusban múlt 36 éves. Középtermetű, kissé Rassay Károly zömök férfi, szabálytalan arccal, bennülő kis szemekkel. A »A kínai« — igy nevezte el őt egyszer íegyvetíársa, Vázsonyi, és valóban nemcsak az arcában van jellegzetes kínai vonás, de a jellemében is talál-Nem tudom, minő hatást váltott ki e javaslat az érdekelteknek leikéből, de azt hiszem, hogy a férfiak — ahogy ismerem őket — nagy hallóval, sőt hiphiphurrával fogadták a merész újítást, amely előttük egészen uj gyönyöröknek (és uj gondoknak) a perspektíváját nyitja meg ... S valószínűleg a nők se idegenkednek nagyon tőle, Píerre Frondciie ugyan legújabb és igen hatásos drámájában, az Insoumise-ban meggyőzően fejtegeti, mily nem szívesen osztja meg a francia nő az urát mással, de az ő modern francia hölgye a muzulmán urának a háreméletétől riad vissza ... Ki tudja, hogy a hazája törvénye által szentesített intézménynek nem vetné-e magát készséggel alá. s nem csatlakozna-e szívesen az uj kurzushoz, amely a férjhezmenetel chanceait ránézve alaposan megjavítaná? Amilyen praktikus gondolkozásu a francia asszony, a civilizált világnak e leggyakorlatibb teremtése, valószínűleg belátja, hogy jobb másodmagával férjnél lenni, mint egymagában' aggszüzeskedná. De bármint van, akárhogy’ iogaclja a kalandos és kissé orientális színezetű megoldást a francia közvélemény, s akár komolyan vetette íöí a problémát a kérdéses újság, akár áprilisi tréfának eszelte ki, az eszme éppen nem bolondság, s méltó arra, iiogy foglalkozzanak vele. Annái is inkább, mert már volt rá precedens. kozunk a befelé élő, sokat tanult kínai kulturember sajátságából. Bácskához sok kötelék fűzi. Zentán járt elemi iskolába és gimnáziumba. A zentai társadalom nem egy tagja I emlékezhet a szőke Rasch-gyerekrc. Budapesten tette le az ügyvéd: vizsgát és ismét visszament Zentúra, ahol ügyvédi irodát nyitott. 1913-ban már tevékeny részt vett a bácskai társadalmi életben. Zenta város törvényhatóságának tagja lett, majd a magyar képviselőtestületbe is bejutott. A háború évetben otthagyta Zen tát és Budapestié jött. Hivatalnok lett. A kommiin bukása után politizálni kezdett, tevékeny részt vett a Keresztény Nemzeti Párt megalakításában. Itt feltűnt erős szervezőképességével és csakhamar szerephez jutott. A koncentrációs kormányban a liberális Bárczy István igazságügyminiszter mellé nevezték ki államtitkárnak azzal a rendeltetéssel, hogy mint a kurzus lelkes hive ellenőrizze a »destruktiv« Bárczyt. Itt átadjuk a szót Bárczynak, aki e sorok írójának igy adta elő együttműködését Rassayval: — Kinevezésem után jelentkezett nálam Rassay Károly, az uj politikai államtitkár. Nem mondhatom, hogy valami szívélyes módon fogadtam, hiszen köztudomású volt, hogy Friedriehék azért osztották mellem Rassayt, hogy engem ellenőrizzen. Arról is suttogtak a minisztériumban, hogy állítólag utasítás van »felsőbb helyről« arra, hogy az én intézkedéseimet ne hajtsák végre, csak akkor, ha Rassay is hozzájárul. Pár napig igen hidegen fogadtam uj államtitkáromat, aki egyszer ki is fakadt magatartásom ellen. Ekkor elmondta nekem Rassay, hogy ő a szive mélyén éppen úgy utálja a kormányt, mint én és csak taktikai A kétnejüség, amelyet a büntetőtörvény meglehetősen érzékeny büntetéssel sújt mindenütt, Németországban egy időben meg volt engedve, s a kormány ezt az »erkölcstelenség«^ nemcsak tűrte, de tüntetőén favorizálta, ez a különösség a vesztfáliai béke megkötése után történt, amikor nagyjában olyanféle volt a helyzet német földön, mint jelenleg Franciaországban. A harminc éves háború az országot szegénnyé és Képtelenné tette, s bár a politika és a morál tudománya még messze állott a mai szociológiának súlyos megállapításaitól, s bár a népesedési mozgalmakról se készítettek akkoron a maiakhoz hasonló pontos följegyzéseket, az állam ügyeinek az intézői mégis belátták, hogy itt csak radikális gyógyszer segíthet . . . Nöszemélyek még csuk voltak valamennyien, sőt aránylag (a férfiakhoz képest) sokan, de a férfiak száma rettentőn megfogyott s főleg azok kevesbedtek meg alaposan, akik házasodhattak, propagativ erővel biztattak s a születések statisztikájának a megjavítására alkalmatosaknak látszottak. Fiatal és életerős férfi csak »szórványosan fordult elő« s a kormány kénytelen volt kivételesen nemcsak a hadsereg fölszerelésével és harcképessé tételével, de a polgári lakosság megmentésével is foglalkozni. így történt, hogy a Fränkischer Kreistag Nürnbergben 1650 február 14-,én határozatot hozott, amely a okokból nem megy nyíltan ellenzékbe. Újabb pár nap alatt valóban meggyőződtem arról, hogy Rassay valóban liberális gondolkozásu. mit azzal is bebizonyított, hogy lemondásom után ő is távozott az államtitkári székből. Bárczy ekladásával szemben Rassay ellenségei azt mondják, hogy csak azért ment ellenzékbe, mert Bárczy lemondása után nem nevezték ki igazságügy miniszternek. Az objektív krónikás ezt a verziót is regisztrálja, bár Rassay, mincien ténykedése élesen szemben áll a fenti állítással. A Teleky-kormány távozása után legszélsőbb ellenzéke lett a Bethlen kormányainak. (Három Beíhlenkormány volt eddig.) A parlamentben több nagyhatású beszédet mondott, amelyekkel a külföld sajtója is behatóan foglalkozott. Nagy vervve! elmondott beszédeit mindig érdeklődés kiséri, de feltűnést kelt frappáns közbeszólásaival is, amelyek a magyar közéletben- mindig megértő és erőteljes visszhangra tálaltak. - , íiju. Mint meg nem alkuvó harcosa á liberális eszméknek, állandóan a gyűlölet központjában áll. Az erzsébetvárosi bomba, amely nyolc embert ölt meg, elsősorban neki volt szánva. Sose láttuk olyan nyugodtnak, mint akkor este, mikor a halál torkából jött ki. Inkább szomorú volt, mint ideges az ártatlan áldozatok miatt való bánatában. Legutóbb bombát küldtek a lakására, amit a felesége vett át. Ez már nagyon elkeserítette, mert nagyon szereti a feleségét és a családi otthonát, ahol megfeledkezik a politika förtelmes légköréről. A legutóbbi választáson Nagykanizsán nyílt szavazásban megbukott a pénzügyminiszterrel szemben, dä .Budapesten Bárczyval egy listán' ' megválasztották. Most, miután pártja felbomlott, pártokon kívül áll és Vázsonyival van a legszorosabb fegyverbarátságban. Rassayt mint. az eljövendő liberális korszak miniszterelnökét emlegetik és nincs is a politikában nála posszibilisebb egyén. Külpolitikai szempontból nem szereti a légvárakat, hanem a realitások embere. Sokszor hirdette és hirdeti a jugoszláv orientációt, amelynek egyik leglelkesebb és legkészségesebb hive. kétnejüséget nemcsak megengedte, de arra a polgárait egyenesen rábeszéltem A különös törvény igy hang-zott: Ezentúl férfiszemélyeknek megengedtetik, hogy két nőt. vehessenek feleségül, s a lelkészeknek ezenkívül tneghagyatik, hogy erre a lépésre a férfiakat a szószékről buzdít: sák, stb. Hogy e kivételes törvény meddig volt érvényben, hogy a papok ösztökélték-e a derék németeket a bigámia halálos bűnére, s hogy hányán éltek ily kettős házasságban, arról nincsenek hiteles adataink. De hogy a törvényt meghozták, az históriai tény, s alig hihető, hogy a tizenhetedik század hatalmas germánjai ne éltek volna azzal a fakultativ joggal, amellyel őket a Kreistag megajándékozta. Hiszen, ha az első házasság szerencsés, a, boldogságot csak fokozhatja egy második frigykötés, —■ ha pedig szerencsétlen, akkor ráfér az emberre egy kis kárpótlás . . . Most alighanem még nagyobb' szüksége van Franciaországnak az ilyen erőszakosnak látszó, de valójában egészen temigszetes remédiumra, mint a harminc éves háború után Németországnak, s nem cscda, hogy egy olyan féríiszegény országban, mint a Poincaré űré, azok, akik aggódnak a nemzetük jövőjéért, arra gondolnak, hogy akár obligatóriusan is behozzák a kétnejüséget, A
