Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-13 / 99. szám

Ara egy és fél dinár XXIV. évfolyam Szubotica, PÉNTEK 1923. április 13. 99. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után ói hétfőn délben TELEFON SZÁK: Kia'iúiiivatei S-58, Szerkessiöség 5-10 Az utódállamok békéje Hetekkel ezelőtt az utódállamok lapjai közül egyikben-másikban olyan hírek láttak napvilágot, hogy Bethlen István gróf, a ma­gyar miniszterelnök megszándé­kozik látogatni az utódállamok kormányait. A fölmerült tervet több-kevesebb ellenséges érzés­sel kommentálták mindenütt a kormányok félhivatalosai, mire a magyar kormány könyomaíosa utján kategorikusan megcáfolta a látogatása tervéről szőtt híreket. Akkor úgy látszott, a látogatás hire mégis csak budapesti hírfor­rásból került be az utódállamok sajtójába, mintha csak nemhi­­vatalosan puhatolózni akartak volna a tekintetben, hogy a láto­gatás tervét az utódállamok poli­tikai közvéleménye hogyan fo­gadná. Az erdélyi magyar lapokban most megint kezdenek hirek szál­lingózni arról, hogy a megyar miniszterelnök a bukaresti^ kor­mány meglátogatására készül. Ezek a hirek most már sokkal konkrétebben közük a látogatás tervét. B szerint a bukaresti tár­gyalások alkalmával a két minisz­terelnök megállapodnék azokban az alapelvekben, amelyek szerint a két ország között a vámtarifát rendezni fogják s közeledést ke­resnek azokban az álláspontok­ban, amelyeket eddig a két or­szág közti forgalom s az útleve­lek kérdésében elfoglaltak. Mind ezeken felül — mondják a hirek — tárgyalás alá kerülnének mind­azok a kérdések is, amelyeket a portorosei konferencia tárgyait. A tárgyalások egyébként politikai Előfizetési ár negyedévre 13S dinár , íiZEÍíkESZTÓSÉG: íüaija Aiczandi e-uiica 4 sum alett l iadóhivatelj Kralja Aiexandra-ulica i (Lclbaeh-palota) természetű ügyekre is kiterjed­nének. A látogatások tervét, amelyek­ben nem szabad mást látni, mint az utódállamok összemeiengeté­­sének őszinte és komoly kísérle­tét, szívesen ke!! fogadni minden­kinek, aki Közép-Éurópa demili­­tarizálásáíól várja az élet jobbra fordulását. Ezt a harcias közszel­lemet, melyet a nacionalizmusnak mindenütt észlelhető véglete tesz nemzetközi veszedelemmé, nem csak a katonai föl készültségek jellemzik. Háborút, visel minden határcsendör, minden vámtiszt, minden utlevélreví.zor, a határ állomások minden forgalmi tiszt­viselője. A nacionalista közszei­­lem közös nevezőre hozza vala­­mennyiöknak cselekedetét. Bán­tani, feltartani, késleltetni, akadá­lyozni azt, ami más országból jött, nehezíteni a forgalmat, drá gitani az utazást, megszüntetni minden könnyűséget, amit a kor­mányok esetleg mégis megterem­tettek. ebben merül ki ez él haza­fi as szellem határon innen, hatá­ron túl — mindenütt. Ezt a közszellemet csak a kölcsönös bizalom megteremtése tudja pacifíkálni. A háborúnak már régen vége van s mér a tör­ténelemé mindaz a változás, amit a háború okozott. A békeszerző­dések a háború anyagi felelőssé­gét ráháritották egyes országokra, de a politikai felelősséget nem. Azt osztrák-magyar monarchia politikai bűneiben nem lehet el­marasztalni a mai Magyarorszá­got s ennek az elmarasztalásnak nem lehet az a következménye, hogy a mai Magyarországot ki­zárják a népek közösségéből. Az utódállamok valamennyié ré­szesült a volt monarchia testéből, nem lehet csak Magyarországgal szemben konzerválni a háború közszellemét. Végtére Í3 Becs sokkal pregnánsabb kifejezője volt a monarchia politikájának, mint Budapest s ha Ausztria kancellárja meglátogathatta ez utódállamokat s ez a megértés és őszinte közeledni akarás jegyé­ben történhetett meg, Ausztria és az utódállamok közt, okkor almok régi emlékek nem állhatnak an­nak útjában sem, hogy Magyar­­ország és az utódállamok közt helyreálljon a béke őszinte ál­lapota. Ez nem Magyarország ügye és nem a magyarságé, ez Közép­­európa ügye s minden utódállam egyforma érdeke fűződik teljese­déséhez. A magyar miniszterel­nök látogatásának terve elé Masaryk -nagyjelentőségű nyilat­kozata teremtette meg a béke le­vegőjét. Évszázados politikai egy­séget szét lehetett törni egyetlen szerződés aláírásával, de évszá­zadok gazdasági egységét nem. Ennek a gazdasági egységnek emlékét ma is érezzük abban az egymásrautaltságban, amit har­cias kedvteléssel lehet kétségbe* vonni, de nem anélkül, hogy ne fokozzák vele a széttagoltság ter­heit. Közép Európa* népének jó­léte Közép-Európa békéjén múlik. Aki az utódállamok között a béke helyreállásáért küzd, az utódába­­népének jólétéért harcol. A szerb-horvát kiegyezési tárgyalásoka' Zagrebban fogják folytatni Anglia és Franciaország kívánságára történik a sserfe-korvái közeledés? A radikális-párt két megbízottja Zagrebban — Résztvesz a tárgyalásokon a föderációs blokk többi pártja is f A belpolitikai helyzet súlypontja | Csütörtökön váratlanul Zagrebba helyeződött át és Beograd csak mellékszintere maradt a politikai eseményeknek. A Radics-párt két beogradi kikil dőltjével megkezdő dőli tárgyalásokat ugyanis a kor­mány Zagrebban folytatja, a meg­egyezés lehetőségének végleges tisztázása céljából. A radikális párt megbízásából Gyurisics Marko volt igazságügy­miniszter, a radikális klub elnöke és fanyics Voja, a párt főtitkára szerdán este Zagrebba utazott, hogy ott a párt megbízásából folytassák a tárgyalásokai a hor­­vüt köztársasági parasztpárttal. Az újabb zagrebi tárgyalásokról ed­dig még csak szűkszavú jelenté­sek érkeztek, azonban egy későn este érkezett zagrebi jelentés szerint a tárgyalások nemcsak a Ra­dics-párttal, hanem az egész föderációs blokkal folynak. A tárgyalásokra ugyanis Zagrebba érkezett a klerikális párt részéről Koroscc dr. vezetése alatt Sutodéi/ főszerkesztő és Brac, valamint Kremzsár képviselő, továbbá a mu­zulmánok részérül Spaho két mu­zulmán képviselővel. Á tárgyalá­sok csütörtökön egyrészt a föde­rációs blokk pártjai között, más­részt ezek és a radikális párt ki­küldöttei között folytak és azok ból annyit meg lehet már állapí­tani, hogy a tárgyalások kedvező Irány­ban haladnak és kilátás van a megegyezésre, bár a tárgyalások részletei és s megegyezés feltételei egyelőre még nem ismeretesek. Kormány-nyilatkozat a tárgyalásokról Markovics igazságügyminiszter csütörtökön délelőtt nyilatkozott az újságírók előtt n Radics párttól folyó tárgyalásokról. Elmondotta az igazságügyminiszter, hogy a radikális párt két megbízottja azért utazott Zagrebbe, hogy a párt április 14-én tartandó gyűlé­sén részletes jelentést tehessenek a Radics-párt állásfoglalásáról, hogy igy a Radikális párt tiszta képet alkothasson a helyzetről. A megbízottak kiküldésére azért is szükség volt, mert a Radios párt kiküldötteinek nem volt olyan fel­hatalmazásuk, hogy konkrét tár­gyalásokat folytathattak volna a kormánnyal és megegyezést köthet­tek volna, hanem csak a megegye­zés lehetőségeit vették fontolóra. Ami a többi párttal való meg­egyezést illeti, arra nézve Mar­­kavics miniszter kijelentette, hogy az ilyen irányú tárgyalásokat a kormány nem tartja szükségeseknek mert elég adat van már a birtoká­ban, amelyeknek alapján nincs szük­ség a radikális párt gyűlése, elöli ajobb tárgyalásokra. A két megbí­zottnak Zagrcbbe való kiküldéséit egyébként a minisztertanács hatá­rozta el. Markovics igazságügy miniszter közölte még az újságírókkal, hogy a hadikárokért adandó kötvények kinyomatása ügyében a kormány megrendelését, amiért sok táma­dás érte a kormányt, a legfőbb állami számvevőszék jóváhagyta. Kijelentette még az igazságügy­­miniszter, hogy a közigazgatási bíróságok Uj elnökei csütörtökön letették az esküt. A demokrata párt várakozó álláspontja A beogradi belpolitikai események kimagaslóan fontos pontja lett volna a demokrata-klub csütörtöki ülése, amelyen a pártnak határozni kellett volna állásfoglalásáról. Politikai kö­rökben azt várták, hogy ezen az ülé­sen fognak kirobbanni az ellentétek a Davidovics- és Pribicsevics-trak­­ció között és ezért szokatlan érdek­lődés nyilvánult meg a klub ü'ésa iránt.. A demokrata-klub parlamenti he­lyiségében mintegy 404 képviselő jc* lent meg, azonban csak formális ülést tartottak és elhatározták, hogy április 15-én tartják csak meg ren­des ülésüket, mert nem akarják a kormányt abba a kellemes helyzetbe hozni, hogy a radikálispárt ülése előtt foglaljanak állást a válság kér­désében. A demokrata-klub egyben felhívta a képviselőket, hogy gyűjt­senek össze kerületeikben minden adatot, amely a kormány választási terrorjára vonatkozik. Davidovlcs Ljuba nyilatkozata A kormánynak a Radics-pártíal folyó tárgyalásairól Davidovlcs Lju­ba, a demokratapárt elnöke nyilat­kozott a Novostt számára, amelyben többek között a következőket mon­dotta: — Csodálatos, hogy Basics, aki c itálté azokat a megbeszéléseket, amelyeket annakidején én folytattam a zagrebi urakkal, most maga kez­dett tárgyalásokat. Éti a megbeszé­lések alkalmával, csak mint magán­személy szerepeltem, míg Basics, mint a kormány elnöke folytat tár­gyalásokat. Basics annak idején ö megbeszélések miatt felbontotta a koalíciót, miután arra jogos okot nem tudott találni, azzal a megoko­­lássaí, bogi' ez veszélyes az állam­ra. Most viszont azt látjuk, hogy ő ugyanezt az eszközt mint az állam megmentönét használja fel. Engem maguk a zagrebi ,urak hívtak fel a megbeszélésre. Pasics pedig most maga szólította fel őket a tárgyalá­sokra. Egyébként Basics és Radies tárgyalásaiból az derül ki. hogy ők egy államot akarnak, ezzel azonbán bebizonyítják, hogy egy nép va­gyunk, nem pedig három. Ha azon­ban a tárgyalások kudarccal vég­ződnének, úgy ez tagadása volna a nemzeti egységnek. Éppen ezért nem hiszem, hogy akadna olyan em­ber az országban, aki jóváhagyná Pasics tárgyalásait, amelyek olyan alapon indultak meg. hogy veszé­lyeztetik a nemzeti egységet. A demokrataknuk a redikdliso!:­T

Next

/
Thumbnails
Contents