Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-12 / 98. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. április 12. Szerelmi dráma Kikindán Rálőtt a szerelmesére, mert elárulta A kikindaiak csöndes életét nem mindennapi szerelmi dráma zavarta »eg. A tragédiának, amelynek szereplői súlyos betegen fekszenek a kórházban, előzményei a következők: Barba Ferenc kikindai lakatosmester már évek óta bensőbb ismeretségben volt szomszédnőjével. Dexler Magdával. A férfi is és a nő is igyekeztek eltitkolni viszonyukat annál is inkább, mert Dexler Magda kijelentette. hogy csak úgy hallgatja meg Barbát. ha a legnagyobb titokban találkozhatnak. Az idő múlásával Barba ráunt az asszonyra, szakítani akart vele. Néhány nappal ezelőtt mint megtért bűnös, viszonyát felfedte felesége előtt, aki. amikor tudomására jutott, hogy férje a szomszédnővel már éveken át megcsalta, át ment Dexlerékhez. ahol yetélytársnőjét. annak férje előtt megfenyegette. Dexler Magda erre annyira elkeseredett, hogy hétfőn délután,^ amikor férje eltávozott hazulról, át ment Barbáékhoz. Barba éppen a kertben dolgozgatott, amikor észrevette szomszédnőjét. Hogy kikerülje a találkozást, a kert hátulsó kapuján át ki akart osonni, de Dexler Magda utána futott és revolverből rálőtt. Amikor látta, hegy Barba összeesik, hazament és megivott egv pohár marólúgot. A lövés zajára pillanat alatt összegyűltek az emberek, értesítették a mentőket, akik Barba sebét bekötözték. Időközben hírül hozták, hogy a merénylő asszony öngyilkosságot követett el. Amikor a mentők behatoltak lakására, a szerencsétlen a konyhában rettenetes kínok között vergődött Beszállították a közkórházba. ahol megállapították, hogv súlyos gyomorégési sebeket szenvedett. Állapota súlyos. A rendőrség Megindította a nyomozást. Zalaegerszegről —■ beogradi szerkesztőségbe A „Balkán“ szerkesztőjének bűnei Az egész országban érthetően nagy feltűnést keltett a beogradi Balkán című napilap Jovanovics P. Milutin néven szereplő politikai szer-r kesztőjének Zagrebban történt letar- j tóztatása, akiről megállapították — j és a szerdai kihallgatás során ő ma- J ga is beismerte — hogy valójában Martinkovics Zvonkónak hívják és két évvel ezelőtt nagyobb összegű sikkasztásokat követett cl. A letartóztatás újságírói és politikai körökben annál kínosabban hatott, mert JövanoviCs lapja .révén nagy szere- j pet játszott a beogradi politikai élet-' ben és éppen ö volt az. aki a Balkán i hasábjain hosszú idő óta állandóm támadta és különböző vádakkal illette a jugoszláviai magyarságot is. Mint Zagrebből jelentik, a letartóztatás izgalmas körülmények hozott. a zagrebi pályaudvaron folyt le. Lovasén, a Jutamji List munkatársa értesítette a pályaudvari rendőrséget, hogy az ál-Jovanovics azonos a két év óta sikkasztás miatt körözött Martinkovics Zvonkóvrd. Mikor a rendőrtisztviselő igazolásra szólította fel, Marinkovics bemutatta igazolványait és személyazonosságának igazolására kérte fel Zsapanovics minisztert is, aki éppen akkor a zagrebi udvari váróteremben tartózkodott. Dr. Bogicse\>ics rendőrtiszt ennék ellenére letartóztatta és beszállította a rendőrségre, ahol Urbany rendőrfőnök is azonnal felismerte bemé Martinkovics Zvonteót és elrendelte őrizeíbevételit. A megmotozásnál az igazoló iratokon lhvül a »Balkán« szerkesztőségének jrazoiványát és egy revolvert, toya£b<t íflfc.1 pravoszláv íempiomi jelvényt találtak nála. Az ál-Jovanovics ugyanis görög-keleti vallásunak mondotta magát, bár valójában római katolikus vallásu. Szerdai kihallgatása során Martinkovics bevallotta, hogy valójában hamis néven szerepel. Martinkovics Zvonkó 1903-ban Bécsben született, zagrebi illetőségű. A zagrebi rendőrség a Jugoszláv filateiista egyesület ellen elkövetett csaiások miatt körözi, amiket két évvei ezelőtt követett eh Vallomása szerint az okozta romlását, hogy nagyon költekező társaságba került és mint a zagrebi »Hask« sportegylet tagja egy milliónál többet költött el a klub játékosai szamára fizetett italokért. Érmek a fedezése végett eiköitötte azokat az összegeket, melyeket a filateiista egyesülethez bélyegek beszerzése végett befolytak. Mikor az egyesület erre rájött, Josipovics Josip kötelezte magát a kár megtérítésére, aminek fejében Martinkovics bélyegeit és a »Balkán« cirnü lap jogát átengedte neki. 1921-ben ezen a címen Josipovics nagyobb menynyiségü bélyeget vett át Martinkovicstól, amit azonban a zagrebi Az S. if. S. királyság vasúti feiszC' relésének fokozatos romlása folytán a kocsipark mennyisége hivatalos megállapítás szerint ma már csak kilométerenként három tehervagőnra csökkent. Ez a statisztikai szám szomorú kípét mutatja a közgazdasági helyzetnek, lia latba vetjük, hogy a háború előtt Szerbiában 5, Magyarországon 6.3, Ausztriában 6 53 hasznavehető vasúti kocsi állott egy kilométer hosszú sinvonalon a kereskedelmi forgalomnak rendelkezésére, a háború után pedig az egyes utódállamok kocsiparkja. — az S. ff. S. királyságot kivéve, — még mindig 36— 4.8 jó vasúti kocsit tud kilométerenként üzemben tartani. A német jóvátétcli vagonszállitások . ellenére még mindig a S. If. S. királyság vasutai vannak a legmostohább helyzetben, amit sulyosbbit az a körülmény is, hogy a ko-sik javítása nem halad olyan mértékben, mint amennyi hasznavehetetlen vagont időnként a forgalomból ki kell vonni A kocsik száma annál inkább kevés, mert az S. H. S. királyság produktumai, különösen a kivitelre kerülő cikkek, — mind terjedelmes áruk, amelyeknél a vagonok rakodó súlyát a kocsik száma arányában nem lehet teljesen kihasználni és igy a szállításoknál több kocsira van szükség, mint az ipari államokban. A jugoszláv vasutak kocsiparkjának ez a kedvezőtlen helyzete az oka nagyrészt annak, hogy az S. H. S. királyság 1922. évi kivitele — bár a dtóárvaktában közölt kimutatás szerint kedvezőbb az előző évivel szemben, — a reálvaluta adataira átszámítva mintegy 30 százalék csökkenést mutat. A kereskedelmi minisztérium husvétkor hozta nyilvánosságra a királyság 1922. évi külkereskedelmi kimutatását, amely szerint az országból a múlt évben összesen 3071.5 millió dinár értékű árut vütefrki, az 1920. évi 1320.6 és az 1921. évi 2460.7 millió dinár értékkel szemben. Az els6 pillanatra ez az előző évekkel szemben lényeges emelkedést mutat, — holott megállapítható, hogy nem a kivitel mennyisége, hanem csak az áruknak dinárban kifejezett értéke növekedett. Ha a kivitelt dollárértékre számítjuk át, — az 1920. évben 25, 1921- ben 45 és 1922-ben 80 dinárcs átlagos dollárárfolyamot véve alapul. — a kivitel 1920-ban körülbelül 55 millió, 1921- ben ugyancsak 55 millió, 1922-ben azonban csak 38 millió dollár értéknek telel meg. Mig az előző két évben a kiv.tel lépést tartott a dinár értékcsökkenésével, az 1922-ik évben már mintegy 30 százalék visszaesés állapítható meg. Ennek a visszaesésnek oka nagyrészt a vasúti forgalom nehézkessége, a kocsihiány. oka továbbá a Kumanudi-Plavrendörség lefoglalt. Martinkovics ezután minden módot megkísérelt arra, ho>gy elmenekülhessen. Mivel pénze nem volt, a Hask egy meccsének a bevételeit vette magához és Varasára ment, onnan pedig, átszökött Magyarországba. A magyar csendörség azonban letartóztatta és Zalaegerszegen internálták. Innen azonban néhány hónap múlva sikerült megszöknie és visszajött Jugoszláviába. Először Varasdra, majd Beogradba ment és több állásváitoztatás után Jovanovics P. Milutin név alatt belépett a »Balkan« című napilaphoz mint politikai szerkesztő, ahol egész mikor az interjúkat lapjával a Jument Zagrebba, hogy anyját meglátogassa, akit szökése óta nem látott. Ez alkalommal interjút folytatott a »Balkán« számára Csitnics királyi helytartóval és Radicscsal. A mikor az interjúkat lapjával a jutarnji List szerkesztőségéből telefonon közölni akarta, a zagrebi lap egyik munkatársa felismerte benne Marinkovicsot és az ö feljelentésére történt a letartóztatás. Kihallgatását csütörtökön folytatják. csics-íéle irreális valutapolitika, mciy a múlt gezdasági esztendőre rányomta bélyegét. — végül pedig csökkentette az exportot a múlt év szeptemberétől decemberig a gabonára, őrleményekre és sertésre elrendelt kiviteli zárlat is. A behozatal 1920-ban 3465.8 iniilió dinárt, 1921-ben 4122.1 millió dinárt (138, illetve 92 millió dollárt) tett ki. A kereskedelmi mérleg tehát 1921-bcu S3 millió, 1922-ben pedig 37 millió dohárral volt passzív. A behozatal 1922. évi adatait még nem állapították meg pontosan. de hozzávetőlegesen 4—5 milliárd dinárra becsülik. Ez 50—60 millió dollárnak felel meg úgy. hogy kereskedelmi mérlegünk passzivitása az elmúlt évben hozzávetőleg számítva 72—22 millió dollárra csökkent. Az 1922. évben kivitelre került a főbb exportcikkek közül: 20.000 vagon tengeri 500 millió dinár értékben, ICO 000 darab sertés 135 millió dinár ériekben, 5000 vagon hús- és husgyártntány 70 millió dinár értékben, továbbá 5000 vagon gabona és liszt 2—300 millió dinár értékben. A még kivitelre váró multévi gabonatermékek értékét 1 milliárd dinárra becsülik. A kivitt áruk minősége tekintetében első helyen a mezőgazdasági termékek szerepelnek 1783 millió dinár értékben, ami az egész export 59 százalékát teszi ki (1920-ban 56.6%, 1921-ben 75.6%). A mezőgazdasági cikkekből 1920-ban első helyen az export tekintetében a gabona őrlemények állottak 28.3 százalékkal, 1921. és 1922-ben ennek helyére az állat- és husexport került első helyre. Az állatkivitel 1920-ban 11.2% leiben 32.6%, 1922-ben 21.2% volt. A gabonakivitel ugyanezekben az években 28.3, 27.0. 1922-ben pedig csak 8.5%. 1922-ben kivittek 64.660 tonna gabonát és őrleményt 264.5 millió dinár értékben, az 1921. évi 664.5 millió dinárral szemben. Az állatklvitel az előző évvel szemben csökkenést mutat Exportáltak 105.000 szarvasmarhát (1921-ben 138 214) 256.7 millió dinár értékben, 117.00'í sertést (219.554) 157.5 (209.3) millió dinár értékben. Hús és husáru 21.580 tonna (26.735) 280.5 millió dinár (269). Erősen emelkedett a tojáskivitel 2946 tonnáról (30.1 millió dinár) (2.2%) 13.382 tonnára (267.6 millió dinár), ami az egész export 8.7 százalékát teszi ki. Növekedett a szilvaexport is 21.257 tonnáról (63.8 millió dinár, 4.8%) 40.443 tonnára (185.7 millió dinár, 6%). A legfőbb kiviteli áru a nem mezőgazdasági cikkekből a ia: 1922-ben exportra került 112.579 tonna tűzifa, 617.660 tonna épüietfa és 34.177 tonna miiía, ami a kivitel 17 százalékát teszi ki. A jugoszláv áruk rendeltetési piaca lényeges változást szenvedett. A vásárló államok közül Ausztria a muH évben Olaszországgal szemben az első helyről a másodikra került. Ausztria 1920-ban a jugoszláv export 42.67 százalékát, 1921-ben 35.86 és 1922-ben csak 22.97 százalékát vásárolta. Olaszország-, ba ezzel szemben 1920-ban az áruk 26.98 százalékát, 1921-ben 23.43. 1922-ben pedig 28.05 százalékát vitték ki. Német-, ország, — mint azelőtt, — még mindig a harmadik helyen áll (7.52, 16.15 és 1922-ben 8.47%). A Svájcba való kivi■» tel erősen emelkedik. Ide különösen sok tojást exportáltunk. (3.68, 6.87 és 7.60%), Svájc hatodik helyről negyedikre került és felülmúlta Csehszlovákiát és Görögországot. A Csehszlovákiába irá-\ nyúló export is növekszik (5.12. 4.10, illetve 7.59%). Franciaországban 3.13%', 1.66% és 1922-ben 5.91%, Angl'ába 0.25%, 0.72% és a múlt évben 1.92%) volt a kivitel. A gyengevalutáju országok közül Magyarországba emelkedett a kivitel 2.14, illetve 1.21 százalékról 5.41 %-ra. Az export irányára nézve szemmel* látható a valutaviszonyok alakulásának hatása és rnegáíapiiható hogy a kivitel az erősvalutáju országok felé erősért emelkedik, mig a német márka és osztrák korona elértéktelenedése ezeket az országokat mindjobban kiszorítja a jugoszláviai piacról. HÍREK © m * Illusztrációk Egy német folyóiratot lapozgatok:, fiatal művészek — Németország de* rékbatört életének, rangtalan nyo* mornságá-nak és nyugtalan lelkiismeretének propagandistái — törnek rám. groteszk vonalaikkal, vaderős színeikkel és divtnációs illusztrációikkal. Mint egy száraz statisztika olyan megrázok a képek, amint sorban. ahogy fekszenek, bemutatják a német demokrácia poklait, a rettenetes sebeket, a hisztériás vonaglást, a lelkek eltorzulását, a kenyérfélén• séget és mindazt a szenvedést, zaklatottságot. amit Németország keresztülélt a versaillesi-béke óta. A folyóiratban szereplő miivészek nem régivágásu piktorok, nem konzervatívok. A képek, amiket közölnek, az előretörő fiatalság termései: a vonalak furcsák, szeszélyesek és hangosak. a színek durvák, kiáltók. mint a Plakátokon. Az egész együtt különben is úgy hat, mint egy plakátsorozat, amely Németország nyomorúságát hirdeti. Rajt van minden a képeken, benne van a teljes német élet. amely a gyárak között, a föld alatt, Berlin kőerdeiében, Hamburg dokkjai előtt tülekszik a bizonytalan jövő elé. Az egyik kép címe: Munkások az utcán. Tömör sorokban mennek előre — sokan — mord és kevély fejek a vörös drapéria alatt Hátul: gyárkémények és szuronyok. A másikon halottsiratók feketén, megrendítő dramatizálással egy Krisztus-kereszt előtt. ameUi fölött a Halál vigyori arca sötétlik. A harmadik kép címe. Szamaritanizmns. A művész ezen cinikusan, vesékig látó öntudatossággal úgy ábrázolja meggyőződését a szamaritánizmusrói. hogy fehérruhás, fiatal lányokkal körültáncoltat egy koporsót. Aztán soriba a többiek: A kenyér legendája. A vakok, A Pénz haramiái és Az Ember beszélget. Az utóbbi kép n legvádlóbb. a legigazabb .A piktor, aki festette, egyszerű formákkal adja tudtál Németország lelki válságait és tragikus gyötrődését. Egy emberiorma van a képen, a keze szétváltan. sután messzi a testétől, a szeme helyén egy skarabeus-bogár. a me Uén császári deklarációk és a szájából vér csurog ... A lába helyén egy plakát van: proklamáció arról, amit gondolna, vagy gondol-Vasiicpolitika és külkereskedelmi mérleg Három vagon jut egy kilóméter sinre
