Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-11 / 97. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. április 11. Gömbös kihallgatása Horthy kormányzónál A szélsőségesek bentmaradnak a kormánypártban Budapestről jelenek: A kormány­párt kedd esti értekezletén kellett volna eldőlni annak, — mint már többször megírtuk — hogy Gömbös Gyulával és társaival mi történték, keni maradhatnak-e a pártban, vagy s'ém? Gömbösék az utolsó pillanat­ban keresztülhúzták az egységes­ért liberálisainak számítását azzal, hogy vezetőik. Gömbös Gyula és Wolff Károly kihallgatásra jelent­keztek Horthy Miklós kormányzó­nál és őt kérték meg arra, exponál­ja magát érdekükben. A kormánypárt szélsőséges ele­mei arra számítottak, hogy a kor­mányzó melléjük áll majd a mérsé­keltekkel szemben. Gömbösnek a kormányzónál történt kihallgatása után jól informált politikai körök­ben az a hír terjedt el, lißgy az au­diencia következményeképp Göm­bös Gyufa, nem vonul ki a kormány­­if áriból, nem kerül törésre a sor közte és az egységes párt között, egyelőre marad minden úgy, amint volt s legfeljebb arról lehet szó, hogy Eckhardt Tibor és Zsilinszky Endre, akik már túlságosan elga­­loppozták magukat a kormánnyal és az egységes párttal szemben, le­vonják cselekedetük következmé­nyeit és kilépnek a kormány­pártból. Az egységes párt válsága, pant már annyiszor, ezúttal is elsi­­rpnli, ha több időre nem is, de né­hány hétre mindenesetre. Gömbösék azzal indokolják lesze­relésüket, hogy garanciákat kaptak i, hogy a kormány teljesíti majd kívánságaikat. Engedékenysé­­azonban főként arra vezethető I, hogy a miniszterelnök arra az ■tre, ha tovább folytatják a kor­­ijtáiypárt robbantását, kilátásba he­lyezte a »Szózat^ és a »Nép« citnii intnwzigens lapok kormányszub­­vetdójának beszüntetését. A kormánypárt két frakciója kö­zötti újabb fegyverszünet meghiú­sította azokat a terveket, amelyek gróf Zichy János vezetésével né­hány pártonkivüli képviselőnek a kormánypártba való bevonulására vonatkoztak. Erről a részről már buzgón nyilatkoznak, hogy egyál­talán nem is gondoltak a kormány­párthoz való csatlakozásra. Meghalt a magyar hadifoglyok egyik jótevője Kinsky Nóra grófnő halálára Kinsky Nóra grófnő 1916-ban láto­gatta végig először a szibériai hadi­­fogolytáborokat. Nehéz idők voltak azok, a hadifoglyok úgyszólván még a levegőtől is elzártan. orosz tisztek gyötrő bánásmódja alatt ezer és ezer keserűségen mentek keresztül. Ekkor érkezett a hir. — fogolytá­­börról-fogolytáborra szállva — hogy jön a grófnő . . . Amikor belépett a füstölgő petróleumlámpával világí­tott meszeietlen barakkokba, mintha egy darab Európa, egy darab otthon suhant volna be vele a gyaiulatlan deszkából összetákolt ágyak és a sá­padt, szomorú rabok közé. Fiatal, derűs lénye egy szempillan­­fas alatt meghódította a gyanakvó, S indent sötéten és rossznak látó glyok bizalmát. A sok keserűsét: és kívánság, mely évek alatt felgyűlt a, rabokban, mind őszintén megnyi­latkozott előtte és mind őszinte meg­hallgatásra is talált nála. Es Kinsky grófnő nem maradt az Ígéreteknél. Ä lassú, közönyös rossz hatóságoknál, akik mindig a nekik megfelelő idő­fen tudtak egyszerre megsiketülni, ítoériában addig páratlan eréllyel mttt fel és ami* el leheléit érni a foglyok helyzetének javítására, azt keresztül is vitte. Legendássá nőtt a kicsi, törékeny­nek látszó Kinsky grófnő alakja s a szibériai hómezőkön. Ez a lelkes, fiatal hölgy, 30—40 fokos hidegben szánon tette meg a majd háromszáz kilométeres utat. hogy eljusson Troickozevszkba. ahová vasút nem járt. Csitában kiütéses tifusz dühön­gött. Ö maga ápolta a betegeket mig meg nem kapta a veszélyes ragályt, mely heteken keresztül fenyegeti? életét Felgyógyulva, nem tudott többé elszakadni a nemes ügytől s minthogy a forradalom kitörése után, mint vöröskeresztes megbizoü, nem időzhetett Oroszországban, be­állt az asztracháni kórházba ápoló­nőnek ahol önfeláidozoan gondozta a beteg magyar fiukat. Az oroszok kémkedéssel gyanúsí­tották. Sok üldöztetésen ment ke-j resztül, mig végre három évi önfel­áldozó munka után sikerűit otthoná­ba visszajutnia. Most. mikor jelentik, hogy gróf Wilczek Ferdinándné, született KinskyNóra grófnő, a szilé­ziai Poruba községben kétéves bol­dog házasság után elhunyt, férje és kis árvája gyászában bizonyára sok volt magyar hadifogoly is osztozik, .aki mindig hálával és szeretettel fog * visszagondolni reá. párisi tapasztalatainak hatása alatt elállóit attól a szándékától, hogy Londonba utazzék, mert ott a raj­nai köztársaság eszméjét már előre visszautasították. A francia lapok véleménye szerint a külügyminisz­tériumban Dorten látogatásának nem tulajdonítanak nagy jelentősé­get, mert tisztában vannak azzal, hogy Dortenek a Rajna-vidékep már semmi befolyása sincs és a Raj­na köztársaság megvalósítása meg­késett. HÍREK Sajtovihar készül a suboticai városházán ©a© TAVASZI SEREGSZEMLE A városi takarékpénztár megvásárolta a Narodna-nyomdát A pénteki rendkívüli város} köz-» gyűlés rövid napirendjének legérde-j Íresebb pontja a tanácsnak a hivata-j losközlöny létesítésére vonatkozója- * vaslata lesz. Avá'rosi tanács javaslata \ szerint az uj lap napilap lenne. Ez ■ az előterjesztés ellenkezik a legutób-j bi közgyűlés határozatával, amely . arra utasította a tanácsot, hogy uj; javaslatában egy hetilap tervét ter­jessze legközelebb a kiszélesített ta­nács elé. Már ez maga is erősebb ellentéte­ket fog előidézni a pénteki közgyü7 lésen, amelyen különben sincs bizto­sítva a lapalapitásra1' vonatkozó ja­vaslat sorsa. Ä tanácsi javaslat mel­lett kizárólag csak a radikálispárt­hoz tartozó bizottsági tagok foglal-1 nak állást — ezek sem teljes szám­ban — mig a többi párihoz tartozó bizottsági tagok határozottan ellen­zik a városi lapalapitás tervét. A pártok erélyesen állást akarnak foglalni azon terv ellen, hogy a városnak egy olyan sajtóorgánum álljon rendelkezésére, amelyet politi­kai célokra használhat fel. mivel a város hivatalos közlönye pedig napi­lapnak készül, amely nemcsak a hi­vatalos városi közleményeket tar­talmazná. A pénteki közgyűlésen tehát na­gyobb viták várhatók a lapalapitási" javaslat körül. A városi tanács még-; is minden szükséges intézkedést \ megtesz az uj napilap létesítése ér- f deliében, sőt a városi takarékpénztár megvásárolt már egy nyomdát is. a melyben az uj lapot előállítanák. A városi takarékpénztár igazgató­­sági ülése hozzájárult a Krnyac Já­nos tuladonát képező »Narodna«­­nyomda megvételéhez. Ebből as nyomdából most a városi takarék­­pénztár 500.000 dinár alaptőkével »Városi nyomda részvénytársaságot alakit, úgy. hogy a részvények túl­nyomó többsége a városi takarék­­pénztár tulajdonában marad. A vá­rosi nyomdát továbbra is eddigi tu­lajdonosa fogja vezetni, mint a rész­vénytársaság alkalmazottja és a nyomdát a város uj gépekkel akarja kiegészíteni, ami szintén nagy költ­ségekkel fog járni. Éppen a nyomda hiányos felszere­lése teszi bizonytalanná azt is, hogy a tanácsi javaslat elfogadása esetén a város lapját ebben a nyomdában elő tudják-e majd állítani mert napi­lap előállítására a megvásárolt nyomda nincs berendezkedve. így a városi nyomda felszerelésének ki­egészítésére mielőbb szükség lesz, ha ugyan valóban megindul a városi napilap, amelyet a közgyűlés egyes pártjai a politikai okokon kivül azért is elleneznek, mert nem tartják a tervbevett fepot életképesnek és ren­­tabilisnek és nem tartják helyesnek, hogy a város mai rossz anyagi hely­zetében erre a napilapra a város kö­zönségének vagyonából tetemesen ráfizessen. Anglia a jóvátétel! program tárgyában megegyezett Olaszországba! és Belgiummal Párisban sem bíznak a Rajna-koztársaság- megvalósításában Az angol alsóház kedden tartotta meg a húsvéti ünnepek után első ülé­sét, amelyen kérdést intéztek a kor­mányhoz. hogy mi volt a célja és milyen a jelentősége Loucheur volt francia újjáépítési miniszter londoni utjának. Bonar Law miniszterelnök a kérdésre kijelentette, hogy a Loucheurrel folytatott megbeszélésé­nek csak általános jellege volt. Égi’ szabadelviipárti képviselő kérdésére, f vájjon a miniszterelnök a saját, vagy a kormány nevében jelentette-e be hozzájárulását a francia Ruhr-politi­­kához. Bonar Law azt válaszolta, hogy a tárgyalások során ez a kér­dés szóba sem került. Jól értesült képviselők Loucher­­nek azt a kísérletét, hogy Angliát egy mérsékelt francia jóvátételi Pro­gramm számára megnyerje, arra vezették yissza. hogy az angol dip­lomáciának sikerült már Bel­giummal és Olaszországgal olyan minimális programban megállapod­nia. amely a Németországtól köve­telt jóvátételi szolgáltatásokat leg­alább főbb ahpelveiben körvona­­loza. Az angol munkáspárt vezetősége szerdán fogja letárgyalni az antant­országok szocialista pártjai által vá­zolt jóvátételi tervezetet. A szocialis­ták az alábbi három fontos követe­lést állítják föl: 1. Németország összes szolgál­tatásait jóvátétel és megszállási' költség címén harmincmiWárd aranymárkában kell megállapí­tani. 2. Németországnak több évi moratóriumot keli engedélyezni. 3. Még a fizetési haladék ideje alatt jogában áll Németországnak a jóvátételi kölcsönt kibocsátania. Bonar Law kijelentésével szemben ben az angol ellenzéki körökben egy­re élesebb formában alakul ki az a felfogás, hogy antant-kormányok kísérletet tesznek arra. hogy létre­hozzák a három nagyhatalom egy­séges frontját Németországgal szem­ben. Nem hiszik, hogy Loucheur lá­togatása magánjellegű volt. Azt vé­lik, hogy a belga megbízottakkal való tanácskozás az antantfroní ki­építésének előkészítésére szolgál és bíznak abban, hogy a három nagy­hatalomnak sikerülni fog a Német­­! országgal szemben felállított köve­telésekre nézve egységes megálla­podásra jutni. Meghiúsult a Rajna-köztársaság terve Parisból jelentik: Dorten dr., a rajnai elszakadási mozgalom vezé­re csütörtök óta Parisban tartózko­dik és sűrű tárgyalásokat folytat a j francia kormány tagjaival a rajnai szabad állam létesítéséről, Dortea Akik itt magyar közvéleményt, magyar tábort (nem Pusztaszert, d© azért hóditó szándékút) akarnak te­remteni, egy pillanatig sem lehet nyugalmuk láttán annak a szétszó­ródásnak. kedvvesztésnek és elpuhu­­iásnak. ami1 itt magyarok között, ma­gyarok kárára bekövetkezett. A múltkoriban eltemettük Lányi Ernőt, a magyar muzsika fénylő emlékű gazda gitóját, a legdrágább kincsét a magyar kultúrának és csak egy kis csapatát az itteni magyaroknak döb­bentette meg a nagy -veszteség. A százezrek föl se figyeltek a kevesek sírására, a panaszokra, a kicsordult könnyekre, amelyeket a dalköltő ra­vatalára hullattak a gyászoló bará­tok és tanítványok. A bánáti magyar) zugok., a bácskai seregek kimarad­tak aszomoruság proeessziójából, kt« maradtak, pedig Lányi Ernő ravata­la mellett ott kellett volna lenni min­denkinek, aki lélekben is elérkezett már a magyar kultúrához. Magya­rok. akik oly sok és végzetes vesz­téssel szakadtak össze egy útra, nem tanultak régi tanulságokon. A tűz kialudt a magyarok portáján: hitben, bátorságban, összehívás jó­ságában szegényedünk itt. ijesztő módon szegényedünk, mintha nem is tudnánk, miért, irrivégre vagyunk egymásnak. Ha bármilyen politikáról van szó. magyar érdekek védelméről a félmillió leesik pár lelkes emberre, akik a magyar patópálság minden közönyén keresztül próbálnak sze­rencsét a mi sorsunkkal. Seregek? — hol vannak itt a magyar bátrak, együtt, összefogódzva. Ókos szám­adás nélkül ki • tudja itt, — hányán — hogy mit veszthetünk el elbusui­­va kis apró gondokon és a messiás­­várás letargiájában? . . . Unalom és magyar testvértelenség mindenütt: ki törődik ma a magyar élettel, a mely fölött egyre feketébbek és re­ménytelenebbek a nappalok, ki néz! a szétszórt csapatokat, az eltűnő il­lúziók szivárványát? ... A tavasz kiáltó és ránkleső. Az idő szive pi­ros. mint a vér. A bujdosó erők most hazatérhetnének, az elűzött remé­nyek megszállhatnának bennünket ez egyszer. Magyarok seregelhetné­­nek ezen a tavaszon az elindulásra, A tűznek nem szabad kialudni —< kétszer is lehet hazát szerezni att» nak. aki erős hitekben. Akik elvesz­tették a szorongató kezet — keres­sék, akiknek elszédült a fejük a már­­tiriumok viselésétől, vessék föl és nézzenek körül — talán felébred bennük a lelkiismeret tavaszi magyar sereglésre . . , w — A bánáti püspöki adminisz­trátor ünnepélyes beiktatása. Becs­kerekről jelentik: Rcdics Rafael bánáti püspöki adminisztrátor ün­nepélyes beiktatása április I5-én, vasárnap délelőtt 9 órakor megy végbe. Az ünnepi misét Rodics püspöki adminisztrátor fogja ce­lebrálni nagy papi segédlettel. Ezután fölolvassák a kinevezési okmányt, utánnaaz adminisztrátor magyar és német nyelven szent­beszédet mond. Délelőtt 11 órakor a plébánián a küldöttségek tisz­telgése lesz és este bankett.

Next

/
Thumbnails
Contents