Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-01 / 90. szám
Űmaepi szám •*— 44 éldal — Ára 2 és fél dinár XXIV. évfolyam Srabotica, YASARNAP 1923. április 1. 90, szám Megjelenik nsiadsa reggel, ünnep atéa és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal S-58, Sierkasztöség S-10 Előfizetési ár ccgycc'évre 135 dinár £müü£21ÍS£.G: Kralja Aiexaadra-ulita 4 szám alatt Eiadőhivatál: Kralja Akxandra-ulica 1 (ielíiach-palota) Wwwírt^! Uj reformációt! ÄZ emberi érdiem nem elégszik meg a látottak képével. Magyarázatot kíván, felvilágosítási sürget, végig akarja járni azt az utat, ami elvezet az októl az okozatig, az értelem partjára akarja kivonni mindazt, amit érzékei a messzeségek tengeréből a fény és hanghnllátnokból font hálóval kimentenék. Amit nem igazit el a gondolat, nem mér meg súlyaival a tudás, ami előtt tétova tájékozatlansággal áll meg az értelem, azt a kutatás örök-bolyongó vágya a megismerés földi tájairól a hit égi mezőjére vezeti el. Itt mindent tudni, ott mindent hinni akar. Szimbólumok palástjába ól tözteti a történések nem ismert értelmét, a hit glóriáját fonja homloka köré s az üdvösség aureoleját ragyogtatja feléje. ' A hit világa nem virágozott ki még csodálatosabb és gazdagabb« 1 szimbólumokat, mint amilyenekben a nagyhét jelenéseire a stációk történéseivel s a feltámadás íeldícsőülésére keresi az értelmet elzsongiíó hit magyarázatát. A keresztény morál itt verte ié a tömegek leikébe gyökereit, itt találja bizonyságait, melyek kétezer év messzeségéből is tündöklő fénnyel ragyognak, itt kapcsolódott be abba a történelmi erőbe, arai kikerülhetetlenül és föltartóztathatatlanul alakított át históriát., gazdasági rendet, művészetet, etliikát, — mindent amit az emberi társadalom magából kitermelt. Mindaz, ami a kereszténységben erő és szépség, mélység és nagyság, uralkodás és alázatosság, meg nem törő hatalommal vezeti híveit s fordítja a világ sorját a katakombáktól talán egészen a falanszterig. De azt kell látnunk, hogy amig a tömegek ma is a kereszt felé vándorolnak s boldogító vigasztalásért, fájdalmakat elzsongiíó simogatásért változatlanul, töretlenül és számban és hitben megfogyatkozás nélkiil a húsvéti szimbólumokhoz menekülnek, a magára maradt, a tömegből kiszakadt ember cselekedeteiben és moralitásában hitehagyójává válik a keresztény ethikának Buzgó hívője a szent tanoknak, alázatosan ereszkedik térdre a templom kövein, belül: engedelmes és alázatos gyermeke, kint: harcos katonája vallásának, — de cselekedeteit forradalmi lázadással függetleníti a keresztény moráltól, az emberszeretet törvényétől, vallásának parancsaitól. Találunk-e ma embert, aki nem a keresztény morált hirdeti, de találunk-e embert, aki a keresztény morált gyakorolja. Rettentő szakadék tátong a hit és cselekedet, a morál és életszabály, a hit tempíomának s az élet iskoíájának tanításai között. A meglazult erkölcsi szabályokat, a festett ethikai parancsokat nem tartja össze a vallás parancsa olyan erővel, mely győzedelmeskedni tudna a cselekedeteken is. Irtózatos tanulság körvonaiai bontakoznak ki ebből a megismerésből. Azok az erkölcsi szabályok, melyeket hirdettünk és hittünk, melyeket tanítottunk s melyekhez a mások cselekedeteit szabtuk, nem tették jobbá az embert. Ha kétezer esztendő tanulságának ez az erkölcsi csőd a vége, pártüíés-e azt kérdezni, várhat! uk-e azt az embert állattá aljasitó, antiszociális lénnyé zulle sztő moráltól, hogy az elkövetkező időkben pótolni tudja azt, amit eddig elmulasztott, meg tudja javítani azt, amit eddig elron lőtt. Várhatjuk-e attól az erkölcs tol, mely kétezer esztendős ural ma uíáji, ha azért is, mert nen tudta legyőzni a gonosz indulaté kát, odajuttatta az emberiséget, ahol az ma fetreng. Amelyik megáldotta a harcot, megszentelte a gyilkolás fegyveren, s amelyik a római arénáktól a sevillai máglyákig 's az yperni pergőtűzig hurcolta el Krisztus csudálatos szépségű, zengő értelmű, zsolozsmas hitű istenségét? Ki nem látja, aki összehunyt szempillákkal összefogva tudja nézni a szellemi élet jelenségeit, hogy tudatosan, vagy tudattalanul uj reformációt készítenek elő a gondolat harcosai s a rátalálás szerencsései. Úrrá lesz egy uj fölismerés, amelyik megcáfolja a fizikai élet jelenségeinek dogmává kövesedett magyarázatát. Világszenzációvá lesz egy könyv, mely a- mai kultúra száguldó rohamában közeledő pusztulását követeli. Vannak művészeti irányok, melyek egyre hangosodó sikerek közt vállalkoznak arra, hogy lerombolják azokat az életfeltételeket, melyek a mai ember életét ieierminálják. Amerre nézünk, harci készülődés, fegyverzaj, forradalmi láz töri meg a béke áldása után sóvárgó lélek csöndjét. S ezekből a forrongó készülődésekből, lázadozó eiégületlenségekböl egy egyetemes vágyakozás himnusza csendül ki. Uj. erkölcsöket, uj életszabályokat, uj moralitást, uj reformációt sürget a világ meggyötört népe. Uj ethikát, mely nemcsak a célókat tűzi ki, melyeket soha senki nern ér el, nemcsak az utakat jelöli ki, melyekre soha senki nem teszi lábát, de amelyik az emberi cselekedetek felett is uralkodni tud, amelyik megfogja az ütésre fölemelt öklöt, elnémítja a gyújtogató, szót, amelyik valósággal jobbá teszi az embert, szebbé és élni érdemesebbé az életet s betemeti a hazugság árkát, amelyik a mai ember cselekedete és moralitása között tátong. A keresztény erkölcs csudalatos erejű vigasztalója az ember fájdalmának, az egyén szenvedésének, a lélek mély szomorúságának. De á tömegek szenvedését, éhségét, testi és lelki szegénységének fekélyeit, lealjásodasának szégyenét, kiszolgáltatottságának gyalázatát nem váltotta meg,'nem enyhítette meg ez a morál. Senki sem sejti még, hogy az uj erkölcstannak milyenek lesznek tr.cgformulázott dogmái. De abban már mindenki egyetért, hogy az embert szociális lénnyé fogja nevelni, tudatosítani fogja a társadalomhoz való tartozandóságát s értékmérőjét a társadalmi szükségesség és hasznosság belátásálból fogja venni. Salaktalan tisztaságban, töretlen fényben, éiefderiit sugárzó szépségben ragyog még a szeretet eszméje. Tudomány sarjadt ki belőle, a haladást szolgáló kétségek belőle szakadtak ki, a művészetek melengetője volt, tanított, harcolt, prédikált, épített és szántott, megtermékenyítette a lelkeket és a mezőket két évezreden keresztül. Mégis végigjáratta vele az Ember a kálvária stációit, megostorozta és nehéz keresztet rakott vállára, felfesziíette, megtörte csontjait, dárdával nyitotta meg aszkéta testét, sziklasirba temette és most — várja a feltámadást. Várja a feltámadását a gondolatnak, amit nem lehet a tujjdatlanság sötét zárkájában elrohasztani, a szépségnek, ami nemcsak a gazdagok szemét gyönyörködteti, s a szegények fájdalmát narkotizálja, de boldog, ujiongtató kincse mindenkinek, ki ember, az igazságnak, amit nem bérelhet ki a hatalom, a tudásnak, amelyik fölnyitja a szemeket és bátorságra neveli a cselekedeteket, a szabadságnak, mely egyformán teríti meg a természet asztalát mindenkinek s annak az nj erkölcsnek, mely jó cselekedetekre nemcsak tanít, de kötelez is, mely az egyént a társadalom alázatos és engedelmes szolgájává teszi s nagyobb darab kenyeret, tisztább ruhát s békésebb otthont ad a szeretet jelszavainak uralma alatt meggyötört embernek. Húsvéti bárányok, hirdessétek feltámadását a jobb embernek, a tisztább cselekedeteknek, a megujhodott erkölcsöknek, az uj morálnak, a szeretet halott szavai urán a szeretet örökké élő uralmát — halleluja! Pasics meghívta Radiesot tárgyalásokra Mindem pártvezért Beo.gradlba hívóit a kormány — Csak a legvégsőbb esetben írnak ki aj választásokat — Az igazság-, ugymislszter nyilatkozata Beogradbó! jelentik : A belpolitikai válság megoldására a kormány végre megteszi a kezdeményező lépéseket és érintkezésbe iép az összes politikai pártok vezetőivel. A kormány szándékairól — az állandóan felmerülő alaptalan kombinációk ellensúlyozására és a közvélemény befolyásolása céljából is — újabban Markoviét igazságügy miniszter naponként ülőn sajtó-ankéton tájékoztatja a lapok politikai munkatársait. A legutolsó ilyen sajtó-ankéton Markovics miniszter bejelentette, hogy a helyzet még nagyon súlyos, épen ezért Pasics miniszterelnök a kormány megbízásából az összes pártok vezetőit Beogradba hívta. Az nem derült ki a miniszter szavaiból, hogy a miniszterelnök kü!ön-külön,vagy együttesen fog-e tárgyalni a pártvezérekkel. Arra a kérdésre, hogy Radiesot is meghívja-e a kormány, Markovics azt válaszolta, hogy Radics is megkapja a meghívást, de nem mini a horvái nép képv.selője, hanem mint pártjának vezére. y «AM i» Kijelentette a miniszter azt is, hogy mindazok a hírek, hogy Radics és a kormány között máris tárgyalások vannak folyamatban és hogy Supilo földmivelésügyi miniszter emiatt utazott Zagrebbe, teljesen alaptalanok. Az uj választások ügyében pedig a kormánynak az a véleménye, hogy azt csak a legvégsőbb esetben tekintik hiúinak a helyzetből. Azokról a kombinációkról, emelyel a demokrataparltal hozzák újból összeköttetésbe a radikálispártot, Markovics kijelentette, hogy nem autentikusak. "De ő sem iartja kizártnak, hogy a dcmokialákkal újból koaiicióba fognak lépni. A beogradi sajtó különböző kommentárokat fűz Markovics kijelentéseihez és egyhangúlag megállapították, hogy a helyzet naprólnapra rosszabbedik és az egyetlen megoldása a helyzetnek a kormány lemondása és az uj választások kiírása volna. Egyébként a lapok megint fantasztikus tudósításokat közölnek a föderativ blokk elleni erélyes rendszabályokról és a blokkal való tárgyalásokról, de ezeknek a híreknek már nem ad hiteit a publikum.
