Bácsmegyei Napló, 1923. március (24. évfolyam, 77-89. szám)
1923-03-20 / 78. szám
1923 március 20. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. odal egy Bihácsoti. egy Tuzlán és egy Pancsevón. Akik kimaradtak Beograd’oól jelentik: Az uj képviselők névsora még ismeretlen, az azonban bizonyos, hogy a következő nagynevű politikusok kimaradtak az uj parlamentből: Radoszavljevics Milán demokrata, Koszíics Cseda radikális, Csubrovics Pál és Angyelics Pál demokrata, Protics Sztoján. Prodanovics Jasa demokrata, Komadinics Milán földmi vest?., Aracsics földrnivesp.. Ivanics Momcsillo. Szpaszojevícs Koszta demokrata, Stefanovics Vidoszláv, Orperovics Đervis és Series Aimed miniszterek. Maglajlics, Zsupanics és Szupilo miniszterek. Érvenybélépuek a nemzetközi fuvarlevelek Megegyezés az utódállamok és Németország közeit Novisadról jelentik: A közlekedésügyi minisztérium leiratban érte- j siteíte a novisadi kereskedelmi és | Iparkamarát, hogy a kormány meg- jj egyezést létesített Németországgá’. 5 Csehszlovákiával, Ausztriával és í Magyarországgal arra nézve, hogy ezentúl az árukat nemzetközi fuvarlevéllel lehet szállítani. A létrejött megegyezés szerint Csehszlovákiába, Ausztriába és Ma - i oyarországfca ezentúl úgy lehet árut; számtani, hogy a feladó vagy az át-1 ,vevó állomáson is ki lehet fizetni a' fuvart. A nemzetközi fuvarlevéllel ■ utánvéttel is lehet küldeni az árut, l Németország kivételével, ahová irányított küldemények fuvar-tételét legalább az országhatárig ki kell fizetni. A nemzetközi fuvarlevélen meg !kell jelölni az utat, amelyen az áru I szállítását kívánja a feladó. Mivel Magyarországon keresztül a szállítás jóval olcsóbb, mint a Zidani- JVfost—Beograd-i vonalon, ezért bizonyos, hogy ez a vonal lényegesen felszabadul és itt is gyorsabb lesz a szállítás. Az egyezmény április 1-én már életbe is lép. Tárgyalások folynak arra vonatkozólag is, hogy Belgiummal, Svájccal, Franciaországgal és Luxenburggal hasonló megegyezés jöjjön létre junius 1-től kezdődőleg. Hadbíróság! eljárást indítanak a temesvári püspök ellen Giattfelder Gyula dr.-i nem engedi elutazni Romániából a rendőrség A román kormány mostanában ugyancsak sok kellemetlenségeket okoz az ottani kathoíikus püspököknek. Csak nemrégiben tessékelték ki gróf Széchenyi nágyváradi püspököt a román szenátusból, most pedig Glattfelder Gyula dr. temesvári püspököt távolította el egyházmegyéje éléről. Bukarestben lehetetlenné tették a püspöknek Romániában való megmaradását. Mint Temesvárról jelentik, Giattfelder Gyulának most kellene elfoglalnia a Csanádi egyházmegye Magyarország területén maradt részének egyházi kormányzását. de távozása elé váratlan akadályok merültek fel. Szombaton akart elutazni a püspök, de úgy látszik vissza' akarják tartani és hadbíróság elé állítani. Éppen azon a napon, mikor a püspök utrakészen elbúcsúzott környezetétől és ismerőseitől, a kormánypárt temesvári lapjában feltűnést keltő cikk jelent meg. amely nemcsak erősen megtámadta Glattfelder személyét, hanem követelte, hogy a hatóságok ne engedjék a püspököt utrakelni. Megtorló intézkedések foganatosítását sürgeti és egyúttal közli is, hogy a búcsúzóul kiadott püspöki pásztorlevél miatt ügyészi eljárás indult, amit a hadbírósághoz tettek át. A hadbíróság illetékességét azzal indokolják, hogy a pásztorlevél kibocsátásakor hadiállapot volt Temesváron s a levél olyan kijelentéseket tartalmaz, amelyek miatt a hadbíróság hatáskörébe tartozik az eljárás. Az eljárás megindult a püspök ellen s már a sziguranca nagy apparátussal házkutatást is tartott a püspök lakásán, aki éppen akkor csomagoltatott. Nincsen kizárva, hogy a sziguranca csak az utrakészülő püspök csomagjaiba akart betekintést szerezni, de nem valószínűtlen, hogy elutazása elé is akadályokat gördítenek. Giattfelder püspök búcsút vett a káptalantól, azonban nem tudja biztosan. hogy nem akadályozzák-e meg elutazását, amivel a házkutatás és a kormánypárti újságcikk után komolyan számol. őket a legközelebbi kapitányságra. Minthogy Moll cin utievél nélkül jött francia területre, vasárnap délelőtt kiutasították. A francia katonák újabb' gyilkossága Esseni távirat jelenti, hogy ott a szombatról vasárnapra virradó éjjé! francia katonák lelőtték Schulte Kart nyomdatulajdonost, aki a Handelshot pincéjében állítólag rálőtt a francia szakácsra. Schulte Kurt belehalt A szerb-bolgár határ megtisztítása A bolgár kormány erélyesen üldözi a komiiácsi bandákat Véres harc a parasztok és a bomiiácsik között Stípből jelentik: A délszerbiai csapatok megszállották a bulgár határvonalat. A határcsapatok megállapították, hogy Bulgária máris na? gyón erélyes akcióba kezdett a komitácsi bandák ellen. Sztarhbulinszki miniszterelnök nem állott meg az ostromállapot kihirdetésénél a dupniki és petricsi kerületben, hanem katonaságot küldött oda, amely megkezdte a komitácsik erélyes üldözését. A sorkatonaságon kívül a kormányon levő parasztpárt hiveibői 40— 50 tagú osztagokat alakítottak, amelyek a határ közelében cirkálnak és üldözik a komitácsikat. Egy ilyen parasztosztag már szombaton harcba keveredett egy komitácsi bandával amely hosszú tüzelés után a parasztok győzelmével ért véget., A harc bulgár területen a jugoszláv csapatok szemeláttára folyt le. A győzelem után a bolgár parasztok átszóltak a határon |a jugoszláv katonáknak : I — Majd elbánunk mi ezekkel, i csak tartsatok ti is ki. Már harminc I halottjuk van és sokat elfogtunk köt zülük! I A határmenti községek lakossága I nagy örömmel fogadja az energikus £ tisztítóműnkét nemcsak a jugoszláv, } hanem a bolgár oldalon is. Általános I a vélemény, hogy ilyen módon rövi- I desen teljesen el lehet fojtp~! n ko\ mitácsi veszedelmet. \ Mint Szófiából jelentik. Sztambu- i linszki miniszterelnök több bizalmas I emberét leküldte a határra, hogy [véglegesen likvidálják a komitácsi > kérdést. I Mint Beogradból jelentik, ottani politikai körökben nagyon jó hatást ; keltenek a bolgárok erélyes rendszabályai. A nisi delegáció vezetője, I Lázics Zsika belügyi osztályfőnök, ' aki referált Pasicsnak és Nincsicsnek a konferencián létrejött meg' egyezésről, már visszautazott Nisbe, ' ahol kedden fog megtörténni a jegyzőkönyvek kölcsönös aláírása. Közvetlen tárgyalásokat kezdenek a németek A franciák a német sajtó eüen — Szabadon bocsátották a német túszokat sérüléseibe. A franciák Berlintől váriák a jóvátéíeíi ajánlatokat Párisból jelentik: A francia politika a mostani bonyolult helyzetből egyetlen lehetőséget lát és fogad el a kibontakozásra, azt, hogy Németország józan és pozitív, a valódi teljesítőképességének megfelelő jóvátétel! ajánlatokkal áll elő. Semmiféle közvetítést Franciaország cl nem fogad. Hogy Németország Iegyőzöttségében is egyenrangú fél: senki kétségbe nem vonja. De a pourparlernak közvetlenül. Berlin és Paris között kell megindulnia Berlin kezdeményezésére. Berlin igen jól tudja ezt és itteni információk szerint készül is már rá. ugyanakkor, amikor taktikai okokból még a törhetetlen ellentállás zenebonájával téveszti meg a világot. A kezdeményező lenest azonban persze nem Cuno kancellártól várja Poincaré. Cunóvaí Franciaország néni tárgyal. Cunót itt eiintézettnek tekintik és a jövő emberét Stresemannbaft látják. Egy Stréseman-kormánnyal szemben Franciaország jóindulata és koncitiáns lesz, feltéve, hogy biztosítékokat kap, hogy a jóvátétel dolgában a németek többé ki nem játszák. A Wolff-ügynöfcséjg jelenti: Buerből: A főpolgármestert és a takarékpénztár igazgatóját, akiket eddig túszokként őrzetbe vittek, vasárnap este szabadonbocsátotiák és ez alkalommal Laiguelot francia tábornok közölte velük, hogy a gyilkosság ügyében folytatott vizsgálat során megáílaptották, hogy a város lakossága ártatlan. A nyomok a rendőrséghez vezettek. A gyilkossággal gyanúsított Burchhofot és Wittershagent elfogták és a recldinghauseni fogházba való szállítás közben, amikor szökési kíséreltek meg. agyonlőtték. A Wolff-iroda szerint az állítólagos két tettes közül egyik sem tagja a rendőrségnek. BurcliHof bűnügyi tisztviselő, Wittershagen pedig polgári személy, még pedig villamosszerelő. Vem szökés kísérletekor lőtték agyon őket, hanem a városháza mögött fekvő téren puskatussal és lövéekkei ölték meg őket, amit a városháztér lakói közül többen bizonyíthatnak. Ezenkívül kétségtelenül megállapították Burchhof alibijét is. A gyilkosság elkövetésekor egy távoleső külvárosban tartózkodott és csak beárulásra tartóztatták le. Wittershagen a gyilkosságról csak másnap értesült. A franciák a német sajtó ellen Koblenzi jelentés szerint a franciák által megszállt területen megjelenő .1450 újság közül a ruhrvidéki akció megkezdése óta a rajnavidéki bizottság hoßszabb-rövidebb időre j 415 lap megjelenését tiltotta be. Eddig 82 szerkesztőt és 31 kiadót büntettek meg másfél évig terjedő I pénzbüntetésekkel. Kiutasítottak 16 I szerkesztőt és 9 kiadót családostól. lA meg nem szállott területen megjelenő újságok közül 63 lap bevitelét tiltották meg állandóan vagy binyos időre. A németek közvetlen tárgyalásokat kezdenek? A Reuter-ügynökség jelenti Londonból: A Newy of the World cimü újság teljes föntartással számol be arról a berlini értesülésről, hogy Németország párisi képviselője Poincaré miniszterelnök elé javaslatot terjesztett, amelyek közvetlen tárgyalások megkezdését jelentik. Ezt a hirt még, nem erősítették meg. Jólértesült párisi körök este kijelentették, hogy az egészről mit sem tudnak. Német újságírók a francia hadbíróság előtt Bérűdből jelentik: A ruhrvidéki francia katonai hatóság Degoutte tábornok parancsára kilenc német hírlapírót tartóztatott le, mert a bueri gyilkosságról jelentéseket küldöttek lapjaiknak.. A megszálló csapatok parancsnoka azon a véleményen van, hogy ezek a tudósítások valótlan adatokat tartalmaznak és sértik a francia érdekeket. A letartóztatott újságírók fölött az essen! hadbíróság kedden fog ítélkezni. Parisban letartóztattak egy német képviselőt Párisból jelentik: A franciaországi kommunista párt szombaton este a Ruhrvidék megszállása ellen tiltakozó gyűlést tartott, amelyen az angol és olasz kiküldötteken kívül két németországi kommunista is szónokolt, mégpedig Möllein thüringiai képviselő és a kommunista ifjúsági szervezet képviselője. A gyűlés végén a rendőrség letartóztatta a két olasz kommunistát és Möllein képviselőt és beszállította Botrányba fulladt Beniczky Ódon komáromi programbeszéde A rendőrség kardlapozással kergette szét a választásinépgyülés közönségét Komáromból jelentik: Vasárnap délután kellett volna elmondania Beniczky Ödönnek, Komárom ellenzéki képviselője’öltjének programmbeszédét, amely alkalomból Rassay Károly, Kéthly Anna, Györki Ifnre, Huszár Elemér és Grieget Miklós is elkísérték Komáromba. A délutáni népgyülést 3 órára tűzték ki, amikor körülbelül 1400 főnyi tömeg gyűlt egybe Koináro.r.-Ujváros főterén, hogy meghallgassa az ellenzék jelöltjének és kísérőinek beszédét. Ott volt kevés kivétellel az egész város választópolgársága. Már a gyűlés előtt hire járt, hogy 8—10 fiatalemberből álló csoport, a mely a községtől különválva helyezkedett el, botrányra készül és lehetetlenné akarja tenni Beniszky programbeszédének elmondását. Alig kezdte meg Beniczky programmbeszédét lárma, kiabálás hangzott föl arról az oldalról, ahol a néhány főnyi rendzavarásra kirendelt csoport állott, amire Beniczky és Rassay fölszólították a hatóság képviseletében megjelent Komlós rendőrfogalmazót, hogy állítsa helyre a rendet és távolítsa el a botrányt csináló fiatalembereket. A rendőriisziviselő azt válaszolta, hogy ő 20 emberével itt teljesen tehetetlen, mert a hallgatóság kétharmadrésze ellenséges magatartást tanúsít. Erre Rassay fölszólitotta a hallgatóságot, hogy bizonyítsák be, miszerint csak néhány ember akarja a rendet megzavarni és ezért azok, akik Beniczkyt hallani akarják, emeljék fel kezeiket, amire ezernyi kar emelkedett a
