Bácsmegyei Napló, 1923. március (24. évfolyam, 77-89. szám)

1923-03-25 / 83. szám

XXIV. évfolyam SzüboÜca, VASÁRNAP 1923. március 25. 83. szám l'eg'éknik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal S-58, Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár S2LEKE5Z1 ítSÉSt Kralja Alexr&árt-mica 4 szám alatt Kiadóhivatalt Kralja Alexandra-nlica 1 (Lclbacli-pslota) 3* - y,. 0 « " ! Vége a passzivitásnak! Az itt élő magyarság politikai szervezkedése akkor kezdődött, a n\jkor az opciós határidő lejárt, a mivel a magyarság állampolgár­sága elintézést nyert. Az az egy év, ami ettÖ! ez időponttól kezdve a passzivitás kimondásáig eltelt, szakadatlan munkában találta a magyarság vezetőit. Föl kellett rázni a közömbösségbe beletörődő magyarság érdeklődését a magyar fajiság közös védelmében kellett egyesíteni azokat a magyarokat, akiket os2tólyheiyzetük, társadalmi elhelyezkedésük, vagyoni érdekeik szét akartak szaggatni, ki kellett tűzni a kisebbségi politika irányát, t^teg kellett állapítani tartalmát s mindehhez meg kellett nyerni minden magyar Cselekvésre ser­kentő, bátorságra nevelő támoga­tását. A vágyakból és kívánsá­gokból programot kellett alkotni, a törekvésekből pártot, az egy­mást kereső tétovázásból szervez­kedést, az öntudatlan megmozdu­lásból öntudatos küzdelmet. A Magyar Párt szervezkedése, pro­gramja, meginduló politikai küz­delme s a magyar fajisághoz s magyar kultúrához való ragaszko­dásnak minden magyarban való tudatosítása — ennek az, egy esz­tendőnek munkája volt. És milyen körülmények között kellett végezni ezt 8 munkát? A nemzetiségi tö* mörülés első megnyilatkozásait vigyázó gyanakvással nézték, az első szervezők közül sokat utasi tottak ki, irredenta és kémkedési pörök nehéz atmoszférájában kel­lett beleíciáltani az ébresztő sza­vakat s az energia legnagyobb részét s a legdrágább időket arra kellett fordítani, hogy összegyüjt­­sék és megkíséreljék orvosoltatni a magyarok minden múló nappal növekvő és súlyosodé sérelmeit. Ilyen munkavégzés s ilyen nem kézzelfogható, de lelkekben föl­tárt és szivekbe belelehelt ered n ények után kellett e Magyar Pártnak kimondania a passzivi­tást. Ma mér ne keressük ennek a határozatnak előzményeit és in­dokát. Ma már csak azt lássuk s a Magyar Párt passzivitását csak • a március 18 ári megtörteit válasz­tásokkal szemben ma d'o. ki, a pcs<­­szivitási kimondó huíározaí nem jelenti a munka abbanhagyását, a küzdelem felfüggesztését, a politikai tétlenséget, a passzivitás csak azt jelentette, hogy a választásokon nem vesz részt a magyarság. De most, hogy vége van a vá­lasztásoknak,' vége kell hogy legyen a passzivitásnak is. A munkát folytatni kei! cít, ahol az félbe­szakadt, ahol jogfoszíó rendeie­­íek és jogfosztó intézkedések bé nitották meg az alkotmányos szervezkedés munkáját. Azt hisz­­szük, kedvezőbb körülmények kőzett, jobb föltételek mellett le­het újrakezdeni a munkát. Nin­csenek már mandátumaikat féltő politikusok, állásaikért reszkető tisztviselők, a választási hadjárat nem militarizálja a közszellemet, korteskedések nem mérgezik meg az atmoszférát. A lehiggadt köz­állapotok között sokkal batorsó­­gosabban és sokkal eredménye­sebben lehet folytatni a munkát, mint ahogy azt elkezdették. Mert ne legyen ebben a kér­désben félreértés: bármilyen elég­tétellel állapítjuk is meg a végzett munka mennyiségét, még egyetlen egy feladatot sem vittünk el a beteljesedéshez, még egyetlen célt sem töltöttünk be, egyetlen prob­lémát sem siettettünk a megol­dáshoz. A magyar nemzetiségnek még nincs iskolája, — hol va­gyunk még attól az időtől, hogy iskolái legyenek!? — a magyar nyelvnek még nincs joga sem az igazságszolgáltatásban, sem a köz­igazgatásban, sem az iskolában, a magyarok az agrárreformot csak úgy érzik meg, hogy elveszik a földjüket, de magyar földnélkü’i még nem jutott földhöá, nincs magyar színház, nincsenek magyar kultúrintézmények, a magyarok lassan kihullanak a gazdasági életből is, nyelvük elnémul, né­pük elszegényedik, kultúrájuk el­sikkad. Legyen vége a passzivitásnak f Kezdődjék a munka í A múlt le­gyen arra jó, hogy tanulságokat adjon, a jövő figyelmeztessen el nem végzett kötelességünkre. A magyarság politikai, kulturális és gazdasági megszervezésén múlik az itt élő magyarság jövendője. Aki nem akarja elnémítani a ma­gyar nyelvet, betemetni a magyar kultúrát, behantolni a magyar életet, az jöjjön össze mind alkotó munkára, férfihez méltó küzde­lemre — az eszmék barrikádjain Hamarabb lesz ellenzéki blokk mint kormányzó koalició Tárgyalások Beogradban és Zagrebben — A klerikálisokkal keresik a megoldást — Korosec a kibontakozásról Ük, hogy Predavac a Spahó-pártla! megkezdendő tárgyalások ügyében tartózkodik Szarajevóban. A klerikálisok tárgyalásai Beogradból jelentik: A kibon­takozási tárgyalások ugyan nehe­zen indulnak meg és a kormány egyelőre csak tapogatódzó kisér leteket tesz az egyes pártoknál a pártok feltételeinek megismeré­sére. Bár a kormány egy korábbi ülésén Pasics miniszterelnöknek plaine pouvoirt adott az ellenzéki pártokkal folytatandó tárgyaié sokra, a miniszteri konferenciákon naponként megbeszélik a kibon“ tekozás eshetőségeit. Mig azonban a kormány csak egészen óvatosan kezd érdeklődni a pártoknál, azalatt a federalists és autonomisía portok annál se­rényebben dolgoznak máris ez ellenzéki blokk megteremtésén. Parlamenti körökben az a véle­mény, hogy Korosec, a klerikálisok és Spaho, a muzulmánok vezére rögtön a vasárnapi Redics-páríi kongresszus után Zagrebba fog nak utazni a Radiccsal való ko­­operálás megbeszélése végett. En nek a kombinációnak valószínű ségét erősen alátámasztja az a Ljubljanából érkező híradás, hogy dr. Macsek vezetésével öt Rt.dics­­péiríi képviselő ■ járt Ljubljanában, a kik ott bizalmas tanácskozásokat tartottak klerikálispárti vezérembe­rekkel. Szarajevóból viszont azt jelen tik, hogy Pr d:vac képviselő, a Rádiós-párt alelnöke odaérkezett. Predavac utazását hivatalosan úgy magyarázzák, hogy a Bosznia- Hercegovinában megválasztott Ra­dies-párti képviselőket elvezesse a vasárnapi konferenciára. Politi kai körökben azonban tudni vé-Mig a klerikálisok egyfelől már megkezdték a Zagreb felé való orientációt, másfelől nem hanya­golják el a beogradi szerb párt vezetőségekkel folytatandó tárgya­lások lehetőségeit sem. Ennek azért is rendkívüli jelentősége van, mert Proíics félretolása után ma körülbelül a klerikálispárt az egyetlen, amely a szélsőséges szerb, illetve centralista és a decen/ralista horvát álláspont között mint közve ifő felléphetne. D.ividovics Ljuhe ebben a tekintetben mindaddig nem jöhet számba, amíg a demo­krata pártban a két szembenálló frakció, helyzete tisztázást nem nyer. Éppen ezért politikai körök ben nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a klerikálisok beogradi tár­gyalásainak. Érdekes, hogy a klerikálisok a beogradi tárgyalások bevezetését nem parlamenti politikusra bízták, hanem a párt vezérorganumának, a Szlovenacnak főszerkesztőjére, Szmcdeíj Ferenc dr.-ra, aki egyéb: ként még az osztrák Reichsratban a pórt egyik legagilisabb tagja volt. Mint Beogradból jelentik, Szmo­­delj szombaton reggel érkezett Beogradba és azonnal érintke­zést keresett a pártokkal. Délelőtt Davidovics Ljubával, a demokrata párt mérsékelt szárnyának vezé­rével tanácskozott hosszasabban, délután pedig Nincsics külügymi­niszternél volt kihallgatáson. Fél­hivatalos információk . szerint Szmodeij a karinthíai szlovének érdekében emelt szót Nincsicsnél és sürgette a Seypel kancellárral Beogradban megkötött egyezmé­nyek végrehajtását. Politikai kö­rökben viszont bizonyosra veszik hogy ezen kívül szóba került a klerikális párt magatartása a kor­mánnyal szemben is. Koposec megegyezést hirdet Ljubljanából jelentik: Korosec a klerikális Szlovenac szombati számában vezércikkben foglalko­zik a választások által teremtett politikai helyzettel. A cikkben rámutat arra, hogy a horvátok, szlovének és bosnyákok a válasz­tásokon bebizonyították, hogy nem kérnek többé az eddigi centralista politikából és a centralistákkal nem hajlandók együtimenni. Hi­báztatja, hogy a kiráiy eddig csak centralista politikusokat hallgatott meg. Meg van róla győződve, , hogy az esetben, ha a királyt helyesen informálnák a választá­sok eredményének jelentőségéről, akkor ö is a decentralista politi­kára térne át. A cikk hangja feltűnően tartóz­kodó és az a tendencia olvasható ki belőle, hogy a decentralista pártok bizonyos körülmények kö­zött hajlandók volnának egy koa­líciós . kormányba belépni. Várakozó állásponton a kormány Beogradból jelentik : Pasics mi­niszterelnök kihallgatáson volt a királynál, akinek jelentést tett a politikai helyzetről. Pasics bizalmas emberéi utján mór megkezdte az informativ jel­legű tárgyalásokat a pártokkal. Komolyabb jellegű megbeszélé­sek azonban még nem folytak, mert úgy a kormány, mint az ellenzék magatartása sokban függ a vasárnapi zagrebi események­től, amelyek minden előzetes kombinációt fölboríthatnak. A zagrebi Radics-gyülés lefo­lyása után azonban azonnal meg fognak kezdődni a hivatalos jel­legű tárgyalások is a radikális­­párt és a többi pártok között. A lemondott miniszterek ügyé­ben még mindig nem döntött a kormány. A Politika értesülése szerint Pasics nem is fogja elfo­gadni a miniszterek lemondását a parlament összeüléséig, mert még részleges kormányválságot sem akar előidézni. Egyes verziók szerint Pasics a királynak máris uj választások kiírásét ajánlotta, hogy a kormány életét néhány hónappal meghosszabbítsa. Újra kisért az ellenzéki mandátumok megsemmi­sítésének terve Beogradból jelentik : Hír szerin4 a muzulmán miniszterek panaszt emeltek Pasicsnél a Spaho-pért

Next

/
Thumbnails
Contents