Bácsmegyei Napló, 1923. március (24. évfolyam, 77-89. szám)

1923-03-23 / 81. szám

XXIV. évfolyam Szisbotlca, PÉNTEK 1923, március 23, 81. szám Megjekuik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZADI: Kiadóhivatal 3*58, Szerkesztőség 5-10 Iififizetési ár negyedévre 135 dinár £ZESEESZTĆSE6t Ktolja Alextutára-uüca 4 szám alatt mKBmmBBsammmmmsm msmmmssm A cseh köztársaság elnöke, aki tudományos meggyőződését a ha­talom sells curti'ts-én sem tagadja meg, aki egyforma harcosa volt a felszabadító tudománynak és a politikai szabadságnak, Masaryk a pozsonyi polgármester üdvözlő szavaira válaszolva a következő­ket mondta: — Az uj városi vezetőség nem­zeti, kulturális, szociális tekintet­ben és az állam érdekével össze­kötött egyéb kérdésekben soha­sem alkalmazzon erőszakot, en­gedje át ez eseményeket a ter­mészetes fejlődésnek. Bölcs tanács, igaz tanács, a gon­dolkozás kohójában megtisztult tanács, amit föl kellene írni min­den városháza és minden község­háza szemöldökfájára programul és leköíeiezésüh Az államhatalom érdeke tiltakozik ebben a progra­­mos figyelmeztetésben a kisbirói honmentések és szolgabirói nem­zetiségi politika ellen. A megtisz­tult gondo’at tiltakozik ebben a nemes deklarációban minden erő­szakosság ellen, akár egyeseken, akár gondolaton, akár intézményen akar is győzelmet ülni az erőszak. Mert az erőszak : a jognélküli hatalom érvényesülése nemcsak az, ha kiszakítják az embereket otthonukból, családjukból, exisz­­tenciájuk köréből s átdobják őket azon a határon, melyet a Versail­les! bölcsek nem azért vontak meg Európa testén, hogy buzgó közigazgatási tisztviselők embe­rekké! és sorsokkal futballozzanak fölötte. Nemcsak az az erőszak, ha bilincseket raknak ártatlan em­berek kezére, ha megkinozzák a letartóztatottakat s ha a botozást j a közigazgatás rendíöntartó in­tézményévé léptetik elő. Erőszak minden — ez következik Maseryk gyönyörű fogalmazásából — ami beleavatkozik a természet rend­jébe. Erőszak az, ha a gyereke­ket nem taníthatják az édes any­juktól tanult nyelven ; erőszak az, ha az ország egy népe nem hasz­nálhatja a hatóságok eiőtt nyelvét, erőszak az, ha bezárják as iskolákat, kuHuregyesületeket, színházakat, ha nem engedélyesnek előadásokat, csak azért, mert azok nem az or­szág többsége anyanyelvének adnának hajlékot. Erőszak az, ha megszakítják azt az évszázados testvérséget, amiben egymás mel­lett élnek a termőföld s a mun­káskéz, ha kihúzzák a földet a munkáskéz alól s odaadják olya­noknak, akik nem ismerik a te­remtés törvényét, tavaszi éjjele­ken, nyári éjszakákon ellesett tit­kát e termő föld szellemének. Erőszak az, ha az ország egy népe jogok nélkül él, ha mások megkérdezése és meghallgatása nélkül szabják meg kötelességeik zsákját és jogaik tarisznyáját. Erőszak minden, ami különbsé­get tesz az emberek között. Erő­szak ez a politika, amelyik el­veszi a földet attól, aki az isten mindennapi ajándékát kenyérnek hívja s odaadja annak, aki azt hieba-nak nevezi. Erőszak az, ha kishivataiokból, intézményekből kisöprik azokat, akiknek fogyaté­kosabb nyelvtudásét gazdag ta­pasztalatok s értékes szaktudós pótolja s helyette olyanokat tesz­nek, akiknek egyetlen jogcímük az, hogy az állam hivatalos nyelve az anyanyelvűk. Ennek az erőszaknak — fájda­lom — egész Közép-Európa a hazája. Ez az erőszak otthon van mindenütt, ahol csak nemzeti kisebbségek élnek. Egyforma Sérelmek miatt egyforma joggal, egyforma elnyomás ellen egyfor­mán panaszkodnak az olaézer szégi szlávok, a lengyelországi németek, a németországi lengye­lek, a csehországi németek, az erdélyi magyarok, — hogy ne kereskedjünk közelebb példák után. Le a fegyverrel,— mondja most a gondolat és fölvilágosodás or­máról Masaryk. Legyen vége az erőszaknak mindenütt, pacifikáljuk a lelkeket s temessük be a gyű lölködés lövészárkait. Ne várják a győzők, az uralom birtokosai, hogy a legyőzőitek s az uralom­ból kibukottak diktálják a közélet tempóját. Az uj viszonyok közé sokkal gyorsabban asszimilálód hatnak azok, akiknek az uj viszo­nyok szabadságot, hatalmat és gazdagságot adtak. S a legyőzői­teknek alig maradt más, mint meddő merengés a múltak romjain. Karthago fölépítését ne várják a Máriusokló! ! Ä kormánytöbbség megteremtésének nehézségei Passzivitással fenyegetnek a demokraták —- Az alkotmány­­revíziós pártok készülődései A választások mérlege ugyan még csütörtökre sem alakult ki véglegesen, a nap folyamán azon­ban nem érkeztek olyan jelenté sek, amelyek az eddig ismert adatokat módosították volna. A föérdekiődés természetesen az uj kormány-koalíció megalko­tása felé fordul, amely azonban még a legkezdetlegesebb stádi­umban van. Komoly koalíciós tárgyalásokról addig szó sem le­het, amíg Radies magatartása nem tisztázódik, ami csak a 28-iki konferencián fog megtörténni. Ha eljön Radics, akkor csak a demokraták segítségével tudna Pasics ellene többséget biztosítani, ha marad, akkor néhány kis párt segítségével a radikális párt maga is kormány képes. A demokraták egyelőre nagyon harciasak és erősen hangsúlyoz­zák ellenzéki érzelmeiket. A demokraták reménységei Beogradbó! jelentik : A demo­kraták még mindig nem adták fel a reményt, hogy pártjukat lega­lább a hatvanas létszámig mege­rősítsék. Bár még az egyes kép viselő klubok meg sem alakultak és a pártok még nem tartottak ülést, máris megindultak a kom­binációk a pártok közötti erőel­tolódásokról. A demokrata párt vezetősége a hivatalos jelentésekkel szemben magán jelentései alapján még mindig kitart amellett ez állás­pontja mellett, hogy 54 demokrata képviselőt választottak meg. Emel­lett már mint befejezett tényt emlegetik demokrata körökben, hogy az egyetlen szlovén kmet párti képviselő, Pucelj, be fog lépni a demokrata pártba. Biztosan szá­mítanak a Spctho párti program­mal megválasztott Kukucs-Alics átlépésére és reménykednek az egyetlen román képviselő Zsan János csatlakozásában is. A demokraták félhivatalosa a Pravda némi fenntartással már azt a hirt kclportálja, hogy a fö'dnives pártnak mind a kilenc képviselője be fog lépni a demokrata pártba, vagy legalább is szoros együtt­működésre nézve fog megállapo­dást kötni. Passzivitással, vagy , obstrukcióval fenyegetnek a demokraták Beogradbó! jelentik: A Pravda szerint a demokrata partban na­gyon erős hangulat van a Pasics­­kormány ellen. Mind erősebb lesz az az áramlat, amely minden par­lamenti munkától vaió tartózko­dással akar felelni a Pasics-kor­­rnany erőszakos választásaira. Két taktikai lehetőségről lehet csak szó a Pravda szerint: az egyik a parlamenti obstrukciá, n másik t: passzivitás. Mindkettőnek a célja a többség munkájának a megakadályozásas uj, teljesen sza­bad választások kikényszerítése. Politikai körökben nem veszik túlságosan komolyan a Pravda fenyegetőzéseit. Mindenesetre na­gyon jellemző az idők fordulására, hogy most ugyanazok a demo­kraták mérlegelik a passzivitást, akik a legközelebbi múltban még a legélesebben perhorreszkálták a horvát blokk passzivitását. Pribicsevics a kormány lemondását követeli Beogradbó! jelentik: Pribicsevics Szvetozár hosszabb cikkben fog­lalkozva a választási ereémény­­nyel, arra az megállapításra jut, hogy a kormány a választásokon vereséget szenvedett. Pasics csak egy harmadát szerezte meg a mandátumoknak, tehát a nyugati parlamenti szokások szerint azonnal ie kellene mondania, nem pedig győzelmi híreket költeni. — Pasics arra kapott mandá­tumot a királytól, hogy a válasz­tásokon a kormánynak többséget szerezzen, nem pedig, hogy a mandátumok egyharmadát kapja meg. Száz mandátumot, sőt annál többet is, bármely kormány tu­dott volna szerezni a hatalom birtokában, még ha nem is fejtett volna ki olyan választási terrort. Különösen kiemeii Pribicsevics, mint n kormány kudarcát, Radics győzelmét a Szerémségben, Beo­grad kapuja előtt. Pribicsevics cikke politikai kö­rökben élénk kommentárokra adott alkalmat. Uj parlament — régi bizottság Az uj parlamentet már megvá­lasztották, de még mindig él a régi parlamentnek egyik szerve, a pénzügyi bizottság, melynek pedig jó egy néhány tagját nem is választották meg újra. A tör­vény értelmében ugyanis az uj pénzügyi bizottság megalakulá­sáig a régi pénzügyi bizottság illetékességébe tartozik a folyó hitelek megszavazása a kormány számára. Mint Beogradból jelentik, pén­teken tart megint ülést a régi pénzügyi bizottság, amelytől né­hány hitelnek a megszavazását kéri a kormány, melyeknek fede­zetéül a 7 százalékos és a dol­­iárkölcsön szolgái. Tárgyalni fogja a bizottság a vasutasok drágasági pótlékainak egységesítését az egész ország­ban, amelyre nézve még a vá­lasztások előtt ígéretet tett a kor­mány a vasutasoknak. Megszüntetik a tartományi helytartóságokat Beogradból jelentik: Radikális­­párti körökből származó értesülés szerint e kormány az alkotmány­nyal összefüggő összes törvénye­ket a legrövidebb időn beiül végre fogja hajtani. Az első in­tézkedés az ország kerületi be­osztásáról szóló törvény végre­hajtása lesz. Ennek folytán rövi­desen megszüntetik a tartományi királyi helytartói állásokat Zagreb­­ban, Ljubljanában, Szarajevóban és Spiitben és a kerületi főispánokat is kinevezik. Egyidejűleg ki fogják írni a ke­rületi képviselőtestületi választáso­kat is. Sitltics zagrebi királyi helytartó Beogradba érkezett, ahol jelentést tett Pasics miniszterelnöknek és Vujicsics belügyminiszternek a hor-

Next

/
Thumbnails
Contents