Bácsmegyei Napló, 1923. március (24. évfolyam, 77-89. szám)

1923-03-21 / 79. szám

1923 március 21

BÄCSMEGYEI NAPLÓ

3. ódat

Az erdélyi magyarság ünnepélyes tiltakozása

a román képviselaházban a j cgfoss tó alkotmány] avaslaf ellen Sándor József felolvasta az erdélyi Magyar Párt deklarációját

Romániában most ácsolja össze a par. lament az ország alkotmányát. A kormány törvényjavaslatát nemcsak a nemzeti kisebbségek, a magyarok, szászok, németek, rutének, oroszok, bolgárok és törökök fogadták nagy é6 jogos megütközéssel, de az erdélyi román nép képviselője a román nemzeti párt is heves harcot indított a centralizáció, az Órománia hegemóniáját célzó törekvés ellen. Nap-nap után heves viharok és válogatott botrányok színhelye most' a bukaresti parlament, a harcot a román nemzeti párt vezérei Vajda Vojvoda Sándor és Maniu Gyula vezetik és részt vesz abban az a néhány főből álló ma. gyár nemzetiségű képviselői csoport, a melynek a legutóbbi választáson a kormány hallatlan terrorja ellenére is sikerült bejutni a képviselőházba. Isme. retes, hogy az erdélyi románság 1918 december 1-én a Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésben teljes politikai, kulturális és egyházi autonómiát biztosított az erdélyi nemzeteknek, mert az uj államalakulat tartós voltát a nemzetiségek egyenjogositásának intézménye és az igazi szabadság elvének megvalósításával kívánta biztosítani. A kormány alkotmányjavaslata ezzel ellentétben a legridegebb centralizmus és a nemzeti, ségek politikai, kulturális és egyházi szabadságának teljes elkobzását jelenti. Érthető tehát, hogy a Romániában élő két és félmillió magyarság, az egymilliót meghaladó németség és a szintén tekintélyes számú orosz lakosság a leghevesebb elientállást fejti ki a jogfosztó törekvések ellen.

A román képviselőház hétfői ülésén — mint Bukarestből jelentik — az Erdélyi Magyar Párt nevében Sándor József képviselő nagyszabású beszédében ünnepélyesen óvást emelt a kormány jogkobzó kísérlete ellen és felolvasta a Magyar Párt deklarációját, amely erélyes tiltakozás a gyulafehérvári határozatban megadott jogok tervbe vett intézményes elsikkasztása miatt. A kormánypárt heves közbeszólásokkal zavarta a szónokot s az ülés rendkívül viharos lefolyású volt. Sándor József azonban nem zavartatta magát és elmondotta beszédét, felolvasta a Magyar Párt deklarációját.

Mikor Sándor József felállt a szónoki

emelvényre és mielőtt beszélni kezdett volna, egy kormánypárti képviselő feléje kiáltott:

— Mit szólna ehhez Take Jonesca, ha élne és látná, hogy magyar képviselő beszél a parlamentben?

Sándor József igy válaszolt:

— Azt mondaná, hogy ön szemtelen. Ezután megkezdte beszédét, amelybe

különösen Jorga Miklós az ismert túlzó nacionalista politikus állandóan közbeszólt.

— A békeszerződések szellemével teljesen ellentétben áll az alkotmány tér. vezet. — mondotta Sándor József — A magyarság törvénytisztelő és békeszerető, a rend és a nyugalom fentartását kívánja, de ez a javaslat a háborús szellem forrásából fakadva a magyar kisebbséget a gyűlölet, az erőszak és a tagadás szenvedélyei által szándékosan az elkeseredés és a kétségbeesés karjaiba hajtja be.

Mi magyarok kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy ezt az országgyűlést alkotmáuyozónak és törvényes jellegűnek nem ismerhetjük el. ez alkotmányjavaslatot egészben és jészben visszautasítjuk s ezt, ha az egy erőszakos párturalom által megszavaztatnék, ezennel ti népéi y esen ország világ előtt a magyarság asszimilására és elrománositására, valamint az egyéni és társadalmi jog elnyomására és e 1 s z égé nyes itésére szánt oktrojált alkotmánynak jelentjük ki! Ml, mint nemzeti kisebbségek nem st hatalomért, hanem a m3 nemzeti életünkért és méltóságunkért és az országért harcolunk. Hiszünk Wilson evangéliumában és próféciáiban. Elismerünk egy jószándéku és értelmes akaratot, de nem a: Sic volo sic jubeot! Szabad népet és szabad egyházat egy szabad államban Jelszavunk: le a késsel és ököllel.

Beszéde végén Sándor József kijelentette, hogy a román kormánynak az a célja, hogy az erdélyi magyarságot elrománositsa.

Jorga Miklós heves hangon válaszol és kjelenti, hogy a románság

nem fogad el oktatást a magyaroktól, mire Sándor azt feleli, hogy az erdélyi magyarok örvendenének, ha annyi szabadságot élveznének, mint amennyi szabadságot a magyarországi románok élveznek.

Az ülés nagy viharban ért véget, a kormánypárt tagjai nemcsak a magyar képviselők felé kiáltottak sértő szavakat, de az erdélyi román nemzeti párt vezéreit is szidalmakkal illették.

Sajnos a magyar képviselők és az ellenzék erélyes állásfoglalása ellenére is egészen bizonyosan törvényerőre emelkedik majd a jogfosztó javaslat.

A franciák nem bíznak a közvetlen tárgyalások

megindulásában

A pápa tárgyilagos jelentéseket vár a Ruhr-területről

Párisból jelentik: A külügyminisztériumban tegnap este az angol lapok közleményeivel ellentétesen úgy tájékoztatták a sajtó képviselőit, hogy Franciaország nem bízik a tárgyalások közeli megindulásában és nem hiszi, hogy a német kormány hamarosan tárgyalásokra alkalmas javaslatot fog Parisba küldeni. Arra a hirre, amely német forrásra vall, hogy tudniillik a német kormány közvetítésre kérte fel Amerikát, a Quai d’Orsayn erre nézve kijelentették, hogy a washingtoni francia nagykövettől kábeltávirat jött, amelyben közli, hogy eddigeíé semmiféle megbizható értesülése ilyen állítólagos lépésről nincs, csupán annyi tény. hogy Washingtonban a német nagykövetség ügyeinek ideiglenes vezetőjétől expozét várnak a Ruhr-megszállás következtében támadt helyzetről.

A pápa megbízta Bazelli nunciust, hogy tárgyilagosan ellenőrizze a megszálott Ruhr-teriileten lévő francia és belga csapatok magatartásáról jövő sok ellentmondó jelentést és küldjön a szentszéknek megbizható tudósítást.

A pesti diákzavargások ügye a magyar nemzetgyűlés előtt

Rakovszky és Gombos magyarázzák nyilatkozataikat—A rendőrség folytatja a vizsgálatot — Nem találják a sebesült diákot

A budapesti rendőrség körében nagy megütközést keltett Rakovszky belügyminiszternek a diákság képviselői előtt tett nyilatkozata, amely szerint az incidens miatt a rendőrséget felelősségre fogja vonni. A rendőrtisztvselők - jobboldali sajtó támadásai és a miniszteri nyilatkozat folytán, ártatlanságuk tudatában elhatározták, hogy abban az esetben, ha Őket akarnák felelőssé tenni az eseményekért, szolidáritást vállalnak az incidensben részt vett kollégáikkal.

Ennek hatása alatt héttőn délután a rendőrtisztviselők hangulatának megnyugtatására a belügyminiszter Marinovich Jenő főkapitánynak kijelentette, hogy azok a kijelentések, amelyeket egyes lapok neki tulajdonítanék. nem felelnek meg a valóságnak. Tiltakozik az ellen, mintha a rendőrséget azzal vádolta volna meg, hogy őt hamis adatokkal akarja félrevezetni. a 4-Marinovich Jenő főkapitány azonnal magához kérette a bűnügyi osztály vezetőjét és felkérte, hogy a belügyminiszter kijelentését hozza a tisztviselői kar tudomására. A délutáni órákban azután csoportonként összehívták a rendőrtisztviselőket és közölték velük a belügyminiszter nyilatkozatát.

A fegyelmit megelőző vizsgálat, vagyis a tényállás pontos felderítése, még folyamatban van.

A fegyelmi osztályon a rendőrtisztviselők egymásután hallgatják ki a diákokat. Az erzsébetköruti feloszlatás körülményei nagyrészt már tisztán állanak a rendőrség előtt.

A vizsgálat még nem ért véget, azonban azt már megállapították, hogy a jobboldaii sajtóban megjelent súlyos rendőri túlkapásokból eddig még semmi sem igazolódott be.

Leginkább azt az állítólagos sebesültet keresik, akinek a kezéről a diákok szerint károm ujjat vágott le

a rendőrkard, eddig azonban még sehol sem akadtak nyomára.

A képviselőház folyosóján nagy érdeklődéssel tárgyalták a politikai helyzetet és mindazokat a híreket, amik a fővárosban a kormány helyzetéről el vannak terjedve. Nagy mértékben hozzájárult az izgalmak felidézéséhez Gömbös Gyula nyilatkozata. aki hírlapi kijelentésében már nyíltan támadta azokat a középutón járó politikusokat, akik nem valók arra. hogy a kormány tagjai legyenek, bár ma még azok. Gömbös szintén azt a kijelentést tette, hogy az ő intencióját félremagyarázták és újabb nyilatkozatot fog kiadni, amely alkalmasint elveszi vagy tompítja az első nyilatkozat élét.

Az interpelláció

A bejelentett interpellációk miatt szokatlanul sok képviselő jelenlétében nyitották meg a nemzetgyűlés keddi ülését.

Az elnök közli, hogy az amerikai magyarok táviratot küldöttek, a melyben közük, hogy emlékiratot nyújtottak be a washingtoni szenátushoz és Harding elnökhöz, amelyben Magyarország mai helyzetét fejtették ki.

Szcitovszky elnök közli ezután, hogy Csilléry András és Benedek János a márciusi tüntetések ügyében az összkormányhoz, Griger Miklós pedig a komáromi választás ügyében a belfígy. és kultuszminiszterhez sürgős interpellációt akar intézni és ehhez a Ház engedélyét kéri. A Ház az engedélyt megadta és elhatározták, hogy délután három órakor térnek át az interpellációkra.

Csilléry interpellációjának tartalma a következő:

Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a március 15-iki nemzeti ünnepség alkalmával az Rútság összeütközésbe került a rendőrséggel és ekkor indokolatlanul magyar i vér folyt az utcán. Ez a jelenség *

ugyancsak indokolatlanul másnap megismétlődött.

Azt kérdi, hajlandó-e a kormány olyan vizsgálóbizottságot kiküldeni az ifjúsági vezetők bevonásával, a melynek megbízhatósága és tárgyilagossága kétségen kívül áll és hajlandó-e azokat, akiket ez a bizottság bűnösöknek talál, azonnal elbocsátani a rendőrség kötelékéből, hajlandó-e azokat, akiketetaoin 1 .» cm landó-e végül gátat vetni annak, hogy a nemzetrontó sajtót a rendőrség körében terjesszék és hajlandó-e ezt a sajtót bíróság elé állítani. _j

Választások után

A nagy harc tanulságai

— Beogradi munkc t vsunktól —

(L.) A számok már ismeretesek, legalább is hozzávetőleg. Százhét, vagy száztíz radikális, már nem jelenthet változást hatvanöt-e. vagy hetven a horvát republikánus Radics-párti, a kevesebb is azt mutatja, hogy Horvátország Radics-párti. Várasd megyében negyvenegvezer szavazó van, Radicsék ebből 38.üOQ-t kaptak. Háromezer állami tisztviselő, jelölt, kortes akad egy megyében, ezek adták a többi nyolc-tíz pártra a szavazatokat.

Mi lesz, kérdjük mi is a kérdezőkkel. Mert már kombinálni lehet, vagy lehetne, de a számok, amelyek az erőviszonyokat mutatják, nem kombinálhatok úgy. hogy egy erős és kormányképes többség kerekedne belőlük. Az uj választások nem hoztak újat, a szembenálló tömegek engesztelhetetlenek és szilárdak és hajthatatlanok.

A világnézeti, társadalmi, szociális problémákat kiszorította az emberrek érdeklődési köréből a hatalmasan aktualitást nyert nagy probléma: az államberendezés problémája.

A kommunisták egy mandátumot sem kaptak — legutóbb 58 volt nekik, a szocialisták a tízből csak hármat tudtak megmenteni a iöldmivespárt 39 főről kilencre csökkent

Ezzel szemben a radikálisok huszszal felnövelték a parlamenti képviseletüket, Radicsék szintén hússzal többen vannak.

Az apró kis pártok, a republikánusok pártja, a nemzeti szocialisták, a horvát egyesülés pártja, Maglajlics muzulmánjai, a szlovén földmivesek. a bosnyák és horvát kis parasztpártok eltűntek, megsemmisültek, elvesztek a nagy csatán.

Centralizmus, azaz decentralize mus, ez a probléma szólította csatarendbe a választókat és a feltett kérdésre megadott válasz alig félreérthető a tárgyilagos vizsgálódó számára.

Horvátország tagadhatatlanul clecentralista. sőt köztársasági is. a szlovéniai mandátumok nagy többsége szintén decentralista kezekbe került, a klerikálisokéba. A boszniai példa még élesebben világítja meg a helyzetet. A boszniai mandátumok többségét már az elmúlt parlamenti szakban is a muzulmánok nyerték el. A muzulmánok pártja később kettészakadt, a centralista kormánytámogató Maglajlics-csoportra és a decentralista Spaho-frakcióra. A muzulmán szavazatok most azután megmutatták a muzulmán tömegek akaratát. Egyetlen Maglajlics-párti sem került be a parlamentba, a mandátumokat kivétel nélkül a Snahopártiak kapták meg. Dalmáciában a decentralista pártok erős többségben vannak. A Vajdaságnak speciális helyzete van. A választási számadatok a centralista eszme diadalát mutatják. de nem szabad elfaiedni, hogy a Vajdaság lakosságának egyharmadát kitévő magyarság nem mondott véleményt, mert nem szavazott. vagy nem szavazhatott.

Centralista feltétlenül és elviíathatatlanu! Szerbia.

Ez a helyzet, ez a nagy népsza-I