Bácsmegyei Napló, 1923. március (24. évfolyam, 77-89. szám)

1923-03-21 / 79. szám

1923 március 21 BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. ódat Az erdélyi magyarság ünnepélyes tiltakozása a román képviselaházban a j cgfoss tó alkotmány] avaslaf ellen Sándor József felolvasta az erdélyi Magyar Párt deklarációját Romániában most ácsolja össze a par. lament az ország alkotmányát. A kor­mány törvényjavaslatát nemcsak a nem­zeti kisebbségek, a magyarok, szászok, németek, rutének, oroszok, bolgárok és törökök fogadták nagy é6 jogos meg­ütközéssel, de az erdélyi román nép képviselője a román nemzeti párt is he­ves harcot indított a centralizáció, az Órománia hegemóniáját célzó törekvés ellen. Nap-nap után heves viharok és válogatott botrányok színhelye most' a bukaresti parlament, a harcot a román nemzeti párt vezérei Vajda Vojvoda Sándor és Maniu Gyula vezetik és részt vesz abban az a néhány főből álló ma. gyár nemzetiségű képviselői csoport, a melynek a legutóbbi választáson a kor­mány hallatlan terrorja ellenére is si­került bejutni a képviselőházba. Isme. retes, hogy az erdélyi románság 1918 december 1-én a Gyulafehérváron tar­tott nemzetgyűlésben teljes politikai, kulturális és egyházi autonómiát bizto­sított az erdélyi nemzeteknek, mert az uj államalakulat tartós voltát a nemze­tiségek egyenjogositásának intézménye és az igazi szabadság elvének megvaló­sításával kívánta biztosítani. A kormány alkotmányjavaslata ezzel ellentétben a legridegebb centralizmus és a nemzeti, ségek politikai, kulturális és egyházi szabadságának teljes elkobzását jelenti. Érthető tehát, hogy a Romániában élő két és félmillió magyarság, az egymilliót meghaladó németség és a szintén tekin­télyes számú orosz lakosság a legheve­sebb elientállást fejti ki a jogfosztó tö­rekvések ellen. A román képviselőház hétfői ülésén — mint Bukarestből jelentik — az Erdélyi Magyar Párt nevében Sándor József képviselő nagyszabású beszédében ün­nepélyesen óvást emelt a kormány jog­­kobzó kísérlete ellen és felolvasta a Magyar Párt deklarációját, amely eré­lyes tiltakozás a gyulafehérvári hatá­rozatban megadott jogok tervbe vett intézményes elsikkasztása miatt. A kor­mánypárt heves közbeszólásokkal za­varta a szónokot s az ülés rendkívül vi­haros lefolyású volt. Sándor József azonban nem zavartatta magát és el­mondotta beszédét, felolvasta a Magyar Párt deklarációját. Mikor Sándor József felállt a szónoki emelvényre és mielőtt beszélni kezdett volna, egy kormánypárti képviselő fe­léje kiáltott: — Mit szólna ehhez Take Jonesca, ha élne és látná, hogy magyar képviselő beszél a parlamentben? Sándor József igy válaszolt: — Azt mondaná, hogy ön szemtelen. Ezután megkezdte beszédét, amelybe különösen Jorga Miklós az ismert túlzó nacionalista politikus állandóan közbe­szólt. — A békeszerződések szellemével tel­jesen ellentétben áll az alkotmány tér. vezet. — mondotta Sándor József — A magyarság törvénytisztelő és békesze­rető, a rend és a nyugalom fentartását kívánja, de ez a javaslat a háborús szel­lem forrásából fakadva a magyar ki­sebbséget a gyűlölet, az erőszak és a tagadás szenvedélyei által szándékosan az elkeseredés és a kétségbeesés kar­jaiba hajtja be. Mi magyarok kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy ezt az országgyűlést alkotmáuyozónak és törvényes jelle­gűnek nem ismerhetjük el. ez alkot­mányjavaslatot egészben és jészben visszautasítjuk s ezt, ha az egy erő­szakos párturalom által megszavaztat­nék, ezennel ti népéi y esen or­szág világ előtt a magyar­ság asszimilására és elro­­mánositására, valamint az egyéni és társadalmi jog el­nyomására és e 1 s z égé nyes i­­tésére szánt oktrojált al­kotmánynak jelentjük ki! Ml, mint nemzeti kisebbségek nem st hata­lomért, hanem a m3 nemzeti életün­kért és méltóságunkért és az ország­ért harcolunk. Hiszünk Wilson evan­géliumában és próféciáiban. Elisme­rünk egy jószándéku és értelmes aka­ratot, de nem a: Sic volo sic jubeot! Szabad népet és szabad egyházat egy szabad államban Jelszavunk: le a kés­sel és ököllel. Beszéde végén Sándor József ki­jelentette, hogy a román kormány­nak az a célja, hogy az erdélyi ma­gyarságot elrománositsa. Jorga Miklós heves hangon vála­szol és kjelenti, hogy a románság nem fogad el oktatást a magyarok­tól, mire Sándor azt feleli, hogy az erdélyi magyarok örvendenének, ha annyi szabadságot élveznének, mint amennyi szabadságot a magyaror­szági románok élveznek. Az ülés nagy viharban ért véget, a kormánypárt tagjai nemcsak a magyar képviselők felé kiáltottak sértő szavakat, de az erdélyi román nemzeti párt vezéreit is szidalmak­kal illették. Sajnos a magyar képviselők és az ellenzék erélyes állásfoglalása elle­nére is egészen bizonyosan törvény­erőre emelkedik majd a jogfosztó javaslat. A franciák nem bíznak a közvetlen tárgyalások megindulásában A pápa tárgyilagos jelentéseket vár a Ruhr-területről Párisból jelentik: A külügymi­nisztériumban tegnap este az an­gol lapok közleményeivel ellentéte­sen úgy tájékoztatták a sajtó kép­viselőit, hogy Franciaország nem bízik a tárgyalások közeli megindu­lásában és nem hiszi, hogy a német kormány hamarosan tárgyalásokra alkalmas javaslatot fog Parisba kül­deni. Arra a hirre, amely német forrásra vall, hogy tudniillik a né­met kormány közvetítésre kérte fel Amerikát, a Quai d’Orsayn erre nézve kijelentették, hogy a washing­toni francia nagykövettől kábeltáv­irat jött, amelyben közli, hogy ed­­digeíé semmiféle megbizható érte­sülése ilyen állítólagos lépésről nincs, csupán annyi tény. hogy Wa­shingtonban a német nagykövetség ügyeinek ideiglenes vezetőjétől ex­pozét várnak a Ruhr-megszállás következtében támadt helyzetről. A pápa megbízta Bazelli nunciust, hogy tárgyilagosan ellenőrizze a megszálott Ruhr-teriileten lévő francia és belga csapatok magatar­tásáról jövő sok ellentmondó jelen­tést és küldjön a szentszéknek megbizható tudósítást. A pesti diákzavargások ügye a magyar nemzetgyűlés előtt Rakovszky és Gombos magyarázzák nyilatkozataikat—A rendőr­ség folytatja a vizsgálatot — Nem találják a sebesült diákot A budapesti rendőrség körében nagy megütközést keltett Rakovszky belügyminiszternek a diákság kép­viselői előtt tett nyilatkozata, amely szerint az incidens miatt a rendőr­séget felelősségre fogja vonni. A rendőrtisztvselők - jobboldali sajtó támadásai és a miniszteri nyilatko­zat folytán, ártatlanságuk tudatában elhatározták, hogy abban az eset­ben, ha Őket akarnák felelőssé tenni az eseményekért, szolidáritást vál­lalnak az incidensben részt vett kol­légáikkal. Ennek hatása alatt héttőn délután a rendőrtisztviselők hangulatának megnyugtatására a belügyminiszter Marinovich Jenő főkapitánynak ki­jelentette, hogy azok a kijelentések, amelyeket egyes lapok neki tulaj­donítanék. nem felelnek meg a való­ságnak. Tiltakozik az ellen, mintha a rendőrséget azzal vádolta volna meg, hogy őt hamis adatokkal akar­ja félrevezetni. a 4-Marinovich Jenő főkapitány azon­nal magához kérette a bűnügyi osz­tály vezetőjét és felkérte, hogy a belügyminiszter kijelentését hozza a tisztviselői kar tudomására. A délutáni órákban azután csoporton­ként összehívták a rendőrtisztvise­lőket és közölték velük a belügymi­niszter nyilatkozatát. A fegyelmit megelőző vizsgálat, vagyis a tényállás pontos felderíté­se, még folyamatban van. A fegyelmi osztályon a rendőr­­tisztviselők egymásután hallgatják ki a diákokat. Az erzsébetköruti fel­oszlatás körülményei nagyrészt már tisztán állanak a rendőrség előtt. A vizsgálat még nem ért véget, azonban azt már megállapították, hogy a jobboldaii sajtóban megje­lent súlyos rendőri túlkapásokból eddig még semmi sem igazolódott be. Leginkább azt az állítólagos sebe­sültet keresik, akinek a kezéről a diákok szerint károm ujjat vágott le a rendőrkard, eddig azonban még sehol sem akadtak nyomára. A képviselőház folyosóján nagy érdeklődéssel tárgyalták a politikai helyzetet és mindazokat a híreket, amik a fővárosban a kormány hely­zetéről el vannak terjedve. Nagy mértékben hozzájárult az izgalmak felidézéséhez Gömbös Gyula nyilat­kozata. aki hírlapi kijelentésében már nyíltan támadta azokat a közép­­utón járó politikusokat, akik nem valók arra. hogy a kormány tagjai legyenek, bár ma még azok. Göm­bös szintén azt a kijelentést tette, hogy az ő intencióját félremagya­rázták és újabb nyilatkozatot fog ki­adni, amely alkalmasint elveszi vagy tompítja az első nyilatkozat élét. Az interpelláció A bejelentett interpellációk miatt szokatlanul sok képviselő jelenlété­ben nyitották meg a nemzetgyűlés keddi ülését. Az elnök közli, hogy az amerikai magyarok táviratot küldöttek, a melyben közük, hogy emlékiratot nyújtottak be a washingtoni szená­tushoz és Harding elnökhöz, amely­ben Magyarország mai helyzetét fejtették ki. Szcitovszky elnök közli ezután, hogy Csilléry András és Benedek János a márciusi tüntetések ügyében az összkormányhoz, Griger Miklós pedig a komáromi választás ügyé­ben a belfígy. és kultuszminiszterhez sürgős interpellációt akar intézni és ehhez a Ház engedélyét kéri. A Ház az engedélyt megadta és elhatároz­ták, hogy délután három órakor tér­nek át az interpellációkra. Csilléry interpellációjának tartal­ma a következő: Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a március 15-iki nem­zeti ünnepség alkalmával az Rútság összeütközésbe került a rendőrség­gel és ekkor indokolatlanul magyar i vér folyt az utcán. Ez a jelenség * ugyancsak indokolatlanul másnap megismétlődött. Azt kérdi, hajlandó-e a kormány olyan vizsgálóbizottságot kiküldeni az ifjúsági vezetők bevonásával, a melynek megbízhatósága és tárgyi­lagossága kétségen kívül áll és haj­landó-e azokat, akiket ez a bizottság bűnösöknek talál, azonnal elbocsá­tani a rendőrség kötelékéből, haj­landó-e azokat, akiketetaoin 1 .» cm landó-e végül gátat vetni annak, hogy a nemzetrontó sajtót a rendőr­ség körében terjesszék és hajlandó-e ezt a sajtót bíróság elé állítani. _j Választások után A nagy harc tanulságai — Beogradi munkc t vsunktól — (L.) A számok már ismeretesek, legalább is hozzávetőleg. Százhét, vagy száztíz radikális, már nem je­lenthet változást hatvanöt-e. vagy hetven a horvát republikánus Ra­­dics-párti, a kevesebb is azt mutatja, hogy Horvátország Radics-párti. Várasd megyében negyvenegvezer szavazó van, Radicsék ebből 38.üOQ-t kaptak. Háromezer állami tisztvise­lő, jelölt, kortes akad egy megyé­ben, ezek adták a többi nyolc-tíz pártra a szavazatokat. Mi lesz, kérdjük mi is a kérdezők­kel. Mert már kombinálni lehet, vagy lehetne, de a számok, amelyek az erőviszonyokat mutatják, nem kom­binálhatok úgy. hogy egy erős és kormányképes többség kerekedne belőlük. Az uj választások nem hoz­tak újat, a szembenálló tömegek en­gesztelhetetlenek és szilárdak és hajthatatlanok. A világnézeti, társadalmi, szociális problémákat kiszorította az emberrek érdeklődési köréből a hatalmasan aktualitást nyert nagy probléma: az államberendezés problémája. A kommunisták egy mandátumot sem kaptak — legutóbb 58 volt ne­kik, a szocialisták a tízből csak hár­mat tudtak megmenteni a iöldmives­­párt 39 főről kilencre csökkent Ezzel szemben a radikálisok husz­­szal felnövelték a parlamenti képvi­seletüket, Radicsék szintén hússzal többen vannak. Az apró kis pártok, a republiká­nusok pártja, a nemzeti szocialisták, a horvát egyesülés pártja, Maglaj­­lics muzulmánjai, a szlovén földmi­­vesek. a bosnyák és horvát kis pa­rasztpártok eltűntek, megsemmisül­tek, elvesztek a nagy csatán. Centralizmus, azaz decentralize mus, ez a probléma szólította csata­rendbe a választókat és a feltett kér­désre megadott válasz alig félreért­hető a tárgyilagos vizsgálódó szá­mára. Horvátország tagadhatatlanul cle­­centralista. sőt köztársasági is. a szlovéniai mandátumok nagy több­sége szintén decentralista kezekbe került, a klerikálisokéba. A boszniai példa még élesebben világítja meg a helyzetet. A boszniai mandátumok többségét már az elmúlt parlamenti szakban is a muzulmánok nyerték el. A muzulmánok pártja később kettészakadt, a centralista kormány­támogató Maglajlics-csoportra és a decentralista Spaho-frakcióra. A muzulmán szavazatok most azután megmutatták a muzulmán tömegek akaratát. Egyetlen Maglajlics-párti sem került be a parlamentba, a man­dátumokat kivétel nélkül a Snaho­­pártiak kapták meg. Dalmáciában a decentralista pártok erős többségben vannak. A Vajdaságnak speciális helyzete van. A választási számada­tok a centralista eszme diadalát mu­tatják. de nem szabad elfaiedni, hogy a Vajdaság lakosságának egy­­harmadát kitévő magyarság nem mondott véleményt, mert nem sza­vazott. vagy nem szavazhatott. Centralista feltétlenül és elviíatha­­tatlanu! Szerbia. Ez a helyzet, ez a nagy népsza-I

Next

/
Thumbnails
Contents