Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)

1923-02-11 / 41. szám

4. oldal. BÁCSMEGYE1 NAPLÖ 1923. február 11. havi helybenlakás, büntetlen elő­élet stb. — amelyek a felveit vd-, lasztik választói jogosultságát indo­kolták volna. A visszautasítás folytán az idei névjegyzékben mindössze kétszáz szavazóval van több, mint e ta­valyiban volt. A városi hatóság a múlt évben is éppen olyan módon — vagyis igazoló Írások melléklete nélkül —- terjesztette be a névjegyzéket a törvényszékhez, mint az idén és akkor a törvényszék elfogadta és hitelesítette a névjegyzékeket, áriéi* kül, hogy követelte volna ez igazoló iratokat. Mikor a nők a hangosabbak . ,. Miért szűnt meg egy suboticai dalárda Nemcsak a nagy politikának vannak ineg a maga apró kulissza titkai, néni. csak a világrengető események háite- j réfaen működnek a látszólag kicsiny, de j sokszor mégis kormánybuktató, rend­szerváltozást hozó, felfordulást okozó csekélységek. És kis dolgonak is nagy hátterük van sokszor. Hogy valami jó hasonlatot kerítsünk hamarosan: mond. juk például, akármilyen liliputi egye. sülét is tegyük fel a Viimosbajuszvise- Sö Özvegy Cipőpuecolók Irodalompár­toló Köre, mégis történhetnek kebelé, ben forradalmi események. Termesze- j tesen nem az Emberiség, vagy a nagy­­ántánt szempontjából szenzációs dol­gok. de tegyük fel az özvegy cipőpuc­­colók szempontjából. Mert ha igaz is, hogy Poincarét vagy a suboticai városi kávéház törzsvendégeit nem is érdek-j tik valami túlságosan a cipőpuecolók j Srodalompártolási törekvései, viszont a cipöpticcolókat sem izgatja különöskép. pen, hogy mondjuk az angol miniszter­elnök miket felesel össze vissza Lloyd Ueorgcval. Ily módon aztán rendben Is van a dolog. Mindkét részről kvittek a felek. Ám azért mégis érdekes, hogy sok­szor milyen furcsa esetek okoznak nagy felfordulást a különféle egyesületekben és körökben. Direkt megörökítésre vár az alább következő apróság is, amely éppen pont Suboticán esett meg és a melynek szomorú vége lett: az apró. cseprő ügyből származott nagy házi forradalom felrobbantott egy törekvő, derék egyesületet Az a bizonyos cgyesüict egy ismert, szép múlttal és sok sikert aratott da­lárda volt, értékes és becsületes múlt­tal rendelkezett és szép jövőnek né. zeit elébe. Közbejött azonban az előre nem látott véletlen. A véletlen az volt, hogy a karnagy ki akarta bővíteni a dalárdát és azt a forradalmi újítást lép­tette életbe, hogy a csak férfiakból álló dalárdát kibővítette — nőkkel. A ve­gyes karra való átszerelés eleinte han. gos örömet keltett a férfitagokban, a lelkes hangulat azonban később meg­szűnt. A derék tenor-ok tuuíi'd ;k úgy találták, hogy a nők vékony szopránja tuléneldi Őket és ezáltal a legszebb le. nor sem érvényesülhet. A próbákon és a hangversenyeken ezentúl nem az ér­ces tenorok, hanem a csengő, finom, de éles szopránok voltak a hangadók és ezt a közönség is észrevette, mert az­óta más hangnemben beszélt a tenoris­tákkal. Az elkeseredett tenoristái: erre tel­jesen szokatlan és ravasz cs.-hiez fo­lyamodtak. Felkeresték a baritonisták feleségeit és figyelmeztették őket, begy ne engedjék el az urukat az énekprő. bákra. mert a baritonisták egy húron pendülnek a női tagokkal, a szopránok­kal, meg az alt-okkal, sőt már annyira ősszé vannak stimmelve, hogy kotta nélkül Is megértik egymást. A szegény baritonistánékat egészen lehangolta ez a hír, hogy valóságos zenebonát csap. tak otthon is, meg a dalárda próbáin is, A gyengébb szivü baritonisták rög. lön elmaradtak az énejtpróbákról, a yi­tézebbek' még próbáltak egy ideig éne. kelni, de a nagy hangzavar vége az lett, hogy u feleségek szava mégis csak elnémított minden más hangot. Nos, hát ilyen tenorban folytak le a további események is. Most már a te­noristák feleségei is bántó hangon kezdtek diskuráini a női daíár listákról. Ugyanazt fogták rá a tenorista-férjeik. re, amivel ezek gyanúsították meg az ártatlan baritonistákat. Az általános hangzavarban a karmester végre Is le­tette a dirigens.pálcáfc — Nó ebből a szerencsétlen dalárdá­ból sem lesz énekeshalott! — mondta dühösen a karmester. Ez a jobb sorsra érdemes suboticai dalárda szomorú nótája, amelyből az a tanulság, hogy jaj annak az egyesü. „ létnek, ahol a tagok túl akarják kiá­ll hálni egymást és már a kezdet kezde. ‘ lén torkig vannak egymással. Paecsevóe sz&vazliate&k a január ő-ika után felvett nemzetiségi választék ;s fajta névjegyzék alapján szavaznak, mint a másikban. Nem tartjuk való­színűtlennek, hogy a választási kha­­osz elkerülése végett maga a subo­­thsai törvényszék keresni fogja a módot, hogy határozatát reparálja. Mert lehet ugyan olyan határoza­tot hozni, aminőt a suboticai tör­vényszék hozott, sőt olyat is, ami­­nővel a novisadi utasította el az ujonan felvett választókat, azonban bajos feltételezni, hogy az uj parla­ment az ilyen alapon lefolytatott választásokat érvényesnek ismerné el s azok megsemmisítése érdeké­ben a kisebbségi vártok mindent meg ne tennének. Még ha csupán a magyar választók kihagyásáról vol­na szó, akkor feltételezhető volna, hogy elmúlik a parlamenti ciklus, mig a petíciókat elintézik. A kiha­gyott választókat, azonban minden kisebbségben"maradt párt a sajátjá­nak reklamálja s az ellenzékben fel­tétlenül lesz annyi erő, hogy a nem szabályszerű választások kérdését felvesse és felszínen tartsa. A pancsevói törvényszék, amely a vajdasági bíróságok közül az egyetlen , amelynek határozatát a törvényszék szellemének és betűjé­nek megfelelőnek kell tartanunk, Pancsevón kívül a következő köz­ségek névjegyzékeit záradékolta: Szamos. Glogony, Rudollsgnád, Farkasdin, Báránda. jávor, Crpaja, llondos,. Hertelendifalva, Dubrica, Jabuka. Csenta, Veráin, Szakule. Hogy pedig felesleges minden erőszakos törvénymagyarázat, ^ a nemzetiségi választók többségétől nem kell félni, mert az összeirók gondoskodtak róla, hogy ne legye­nek többségben, azt éppen Pancsevó város névjegyzéke igazolja. Pan­csevón a hitelesített névjegyzék sze­rint 4488 választó van. Ezek közül szerb 2675, német 1519, zsidó 140, magyar 75, horvát 33, tót 34, ro­mán 9. Az ország korteskedéstől, jelöltek és ellenjelöltek versengésétől han­gos s a Vajdaságban még ma sem tudják, hogy kinek lesz március 18-án szavazati joga, ki dönthet szavazatával a nagy vitában, mely most folyik. A suboticai törvényszék tudva­levőleg úgy határozott, hogy nem szavazhatnak azok. akiket január 6-ika után vettek Jel a névjegyzék be. Minden ok még van annak a feltételezésére, hogy ez a döntés prejudikálás kívánt lenni a többi tör­vényszék számára, de úgy látszik, a többi törvényszékek nem hajlan dók a suboticai példát követni. A vajdasági törvényszékek .közül eddig, értesülésünk szerint, még csupán a pancsevói törvényszék döntött a választói névjegyzék hi­telesítéséről s a pancsevói törvény­szék ellentétben a suboticaival, ki­mondta. hogy azok, akiket a névjegyzék hi­vatalos kiegészítése alkalmával január 3í-ig a választók közé felvettek, március 18-ikán gya­korolhatják szavazati jogukat Legalább is ezt jelenti az. hogy a pancsevói törvényszék a kiegészí­tett, a nemzetiségi választókat is magában foglaló névjegyzéket küld te vissza az elöljáróságoknak, hogy azok alapján ejtsék meg a válasz­­tásokaf. A nagybecskereki törvényszék i mé°" nem határozott, de a törvény­szék elnöke ismételten úgy nyilat­kozott a Jdácsmegyei Napló tudósí­tója előtt, hogy a január 31-ikéig felveti választóknak március 18-iház van joguk szavazni. Valószínűleg az a szempont ve­zeti a suboticai törvényszék válasz­tási tanácsát, hogy a névjegyzéke­ket még nem küldte vissza, holott azokat a törvény értelmében köz­szemlére kellene tenni, hogy maga is látja annak a helyzetnek abszurd voltát, hogs’1 egyik kerületben más­a nags konferencián Lausanne, február elején. Mint delfinek a hajót, úgy követik a íemzetközi konferenciákat városról-vá­­■osra ugyanazok a furcsa és mulatsá­gos alakik. Eleinte senki sem ismerte >ket a nemzetközi megbízottak közül, na már közismertek. Bátran lehet mon_ lani. hogy hozzánőttek a konferencia, loz, ők a konferencia sleppie. Egy elő­kelő angol diplomata mondotta róluk, fogy -nélkülük már el sem lehet kép. telni a konferenciákat. Alább felvonultatjuk őket sorra. Szí­nes, tarka gyülekezet, férfiak és nők, egyetlen csoportban, ahogy körülfon. iák és körülbástyázzák a diplomatákat, akik — végül is mit tehetnek egyebet — meghallgatják őket és befogadják őket maguk közé. De álljanak itt a sze­replők, a nagy konferenciák kis embe. gcsségükkel, a fotografáló gép dolgo­zik, hogy megörökítse Őket -~ buszon, négy órára. Az informátor. Az informátor az ujságirö és Éém között terül el. Nem tudni, hogy fog meghalni, azt se, hogy tudni, hogyan országba, a szmokingtalan csak a hotel Savoyban marad, kosztot, kvártélyt kap. zsebpénzt nem. Ö kíséri Csicse. rint. A katonai szakértő. A delegátusok között neki van a leg­nagyobb keze. Ha angol, akkor az arca és orra el van fagyva, ha török, akkor a bárban iszik. Az angol jól táncol tox. trettot, a tangót már nem tudja. Sok svájci frankot dobál bele a roulettc­­gépekbe, amelyeken csak veszteni le. hét. Az amerikai újságíró. Csakugyan rövid pipája van ‘és visá kit iszik szódával. Hangos és felül a zongorára, mikor valaki Chopint játszik. Télen fehér gamasnit visel kabát nél­kül. zsebreícszi kezét. Hangtalan író­gépen ir, szívesen táncol és csak bolti­lánnyal. Demokrata. A pénzt a nadrág, zsebében hordja, azelőtt hajóinas volt Pesten csak a kommün alatt volt és Kun Bélát meg Apponyit ismeri. A francia daktilö. Piros a szája, fitos az orra, perfekt gépiró és levelező. Könnyén táncol és ismerkedik, selyem a- ’mffósyáia; Saj­nos,' heienkint csak egy- szabad napja van: a hétfő és nem igaz. hogy viszo­nya van egy török delegátussal. Pá­risi címét megadja. A valutában nem válogatós, kölcsö­nös megegyezés alapján dinárt is elfo­gad. Bámulatosan • mindenhol minden esetben kitart, A vig özvegy. ö is itt van. Neki mindegy hői költi a pénzét és itt jó társaság van. Ismeri a delegátusokat, briccset játszik, tán­col, jappánokkal, Mezopotámiákkal, tö­rökökkel, perzsákkal. egyiptomiakkal, palesztiniaiakkal barátkozik. A cigaret­tát hosszú borosíyánszipkábói szíjjá, sok pudert használ és túl van a har­mincötön. A karikaturarajzoló. Fellelhető mindenütt. Mesélték nekf, hogy az ő megjelent albumán kívül Lausanneban egy fontos konferencia is van, de nein hitte el. (k. L) él. Beszél afgánul, perzsául, néha leve­let és telegrammot ir. A »Cercle de la Presserbe tanyázik és bárkivel szem­ben iratokkal tudja magát Igazolni. Nagy figyeleméi kiséri a zürichi jegy­zést és mindig elienbolseviki. Azerbadjan, Georgia követei. hinduk, gazdag egyiptomiak. őket senki se hivta. Maguktól jöttek és nemlétező államokat, nemlétező kor. mányokat képviselnek. Egymáson kí­vül csak újságírókkal érintkeznek és bemutatkozáskor átnyújtják névjegyei, két, amin rajta áll, hogy Dclegue Feketék, csokoládé- és mokkaszinü. ek, lila nyakkendőjük van és naponként az ötórai teán egy uj államot alakíta­nak. Önképzőkör! manifesztumot adnak ki a perfid Albion ellen és önállóságot kö­vetelnek. A gazdag egyiptomi úgyis a Svájc, ban van. ő csak beszélgetni Jött egyic­­tomul. Faraó sirva fakadna, ha táncolni látná. A bolsevlkl. Kétféle van. Az egyik felülről züllött lefelé, a másik alulról felfelé. Az első­nek kecskeszakálla és jó szmoklngla van, a másik villanyszerelő volt. A szmokjngos bálba jár. és jneghiv. Orosz­Központi kezelésbe veszi a város a gázgyárat Redukálják a gyár kiadásait A suboticai városi gázgyár, amint is­meretes, a legnagyobb nehézségekkel küzd ts már többször fenyegetett az a veszély, hogy kénytelen iesz a város a gyár üzemét megszüntetni. A tanács azonban mindenkor állást foglalt az üzembeszüntetés ellen, aminek követ­keztében a város utcái teljes sötétség­ben maradnának és igy a legnagyobb áldozatok árán mégÍ3 sikerült eddig a gázgyár üzemét fenntartani. A város azonban olysn sokat fizet rá erre az üzemre és a gázgyár olyan sú­lyos deficittel dolgozik, hogy a tanács most újabb módon próbálkozik a gyár költségeit redukálni és az üzem fenn­tartását biztosítani. A városi tanács ngyanis elhatározta, hogy a gázgyárat központi kezelésbe veszi és a gyár irodáját is a városhá­zára helyezi át. A gyárigazgatóság iro­dája ezek szerint már a jövő nettől kezdve a városháza első eredetén a városi takarékpénztár helyisége, mellett )og működni és a takarékpénztár fogja ezt a városi üzemét is ’nanszirotni. A tanács igyekezni fog a városi gáz­gyár minden fölösleges kiadását eltö­rölni és a lehetőség szerint fedezetei kere3 az üzem átalakítására, mert uj berendezés mellett lényegesen olcsóbb gázt lehetne előállítani. A városi ta­nács reméli, hogy a gyár központi ke­zdésbe vétele és az ügymenet ellenőr­zése mellett a gázgyár üzeme kisebb áldozattal lesz fentartható. Hogy azonban ezt a reménykedést hogy fogja beváltani az az egyetlen in­tézkedés, hogy a gázgyár iroda helyi­ségét áthelyezik, arra a gázgyár sötét jövője fog csak feleletet adni.

Next

/
Thumbnails
Contents