Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)
1923-02-04 / 34. szám
1923 február 4. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 11. oldal zettek. Jövedelmük volt az italmérés, a révvámok és malmok utján. Birtokaikban háboríthatok nem voltak. Vetés és aratás idején bevonulni csak háború esetén tartoztak. Tisztjeik nemességet, sőt Stanisavljevič Aron báróságot kaptak. Utoljára 1850-ben a május 7-én kiadott határőrvidéki törvényben a sajkások újólag biztositattak birtokaikban: »a % sajkások területe elválaszthatatlan része az osztrák monarchiának. Céijok marád ő felségének a császárnak és királynak békében és háborúban, bel- és külföldön, a legmagasb rendeletek értelmében minden katonai szolgálatot teljesíteni... Ezért kapják a sajkás községek törvényszerű javaikat, úgy a magok mint a maradékaik részére igazi és állandó birtok gyanánt.« • A sajkások mindig mintaszerűen, lelkiismeretesen 'és békés egyetértésben szolgálták államukat és uralkodójukat. Nem volt közöttük soha lázongás, fegyelmetlenség, vagy belső villongás, nemzetiségi vita. Szerbek és magvnrok nem ismertek mást, csak kötelességet és bajtársi szeretetet. Parancsnokaik: a két Stahisavljevič, Magdié, Živkovič, Jankovié, Appel stb., mind egyformán szerették és gondozták legénységüket és hajóikat. így azután a sajkások mintaképei voltak mindig a kötelességüket pontosan teljesítő, egymást különbség nélkül szerető, becsületes népnek. Mai utódaik ugyancsak ilyen emberek, kik az államnak és társadalomnak mint becsületes, hűséges és szorgalmas termelő munkások épp olyan hasznos szolgálatot tesznek, mint elődeik hajóhadaikkal. éppen a Tisza-féle. A magyarok felkészültek és — leszavaztak. Persze nem a kormánypárti jelöltre, de még csak nem is valamelyik függetlenségi kurucra, ellenkezőleg, dr. Miletics Szlavkóra. a szerb radikális párt akkori és mostani egyik vezérére. Nini! — a politika önmagába vissza-Bánság legnagyobb magyar községe Debeljácsa (Torontálvásárhely) Az egykori Torontálvásárhely, ez a szép és nagy magyar község, úgy terül e! az alsó Bánság szláv német és román tengerében, mint valami oítfelejtett sziget. Másfélszáz esztendő előtt keletkezett ez a tiszta magyar, reíoraiátus hely és érdekes, hogy az első ‘ k^resztséghen szláv nevet kapott: Debeljácsa volt az első neve,'i'orontáivasariieiyuek egy Dobeli Jása nevű korcsmárosról, akiről ez az elnevezés a falura ragadt. Az alig százötven esztendős községnek nagyszerű fekvése van és ez volt Akárhányszor afrikai feketék is megjelentek a hires torontálvásárhelyi vásárokon — de nem a cirkuszban, se a panorámában! Természetes, hogy ez a körülmény az itteni polgárokat a magyar ember természetének megfelelő vállalkozásokra bírta (ló, marha, sertés tenyésztés, hizlalás és eladás) Debeljácsán. ‘r 1 **r^ .? Ami azt illeti, nemcsak a született tőzsgyökeres debeljácsaiak érzik jól magukat ebben a kedves, _ viruló, szép községben, de mindenki, akit valamilyen dologban erre vet a szél. Még a kávéházi élet sem hiányzik innen-A kávéházi élet olyan ebben a nagy magyar községben, akárcsak valamelyik bánáti varosé. A délutáni alsós-, dominó és sakkpartinak éppen olyan törzsasztala van, mint amilyen élénk eszmecserés, hangos a »börze-asztala«. A »Babos«-féie kávéházban erősen JoanoviS Simon gyógyszerész térő játéka, melynek — sajnos — most sem lesz az a következménye, hogy a titcli szárnyvasut Deoeijá' csán kapcsolódik a pančevo—beéke. rekihez, nem pedig azért, mert akkor a nyakas kálomisták nem hódoltak be a kormánypártnak, most Goes a! János ref. lelkész a körülmény erősen hozzájárult ahhoz, hogy messze földön ismert, nevezetes hellyé váljék. Debeljácsa felvirágozásának másik titka: lakóinak szintén messze földön hires vendégszeretete. Ez a két jó tulajdonsága tette egy nagy vidék gazdasági központjává. Az itt lezaijó országos nagy vásárok igy születtek meg. minden reklám nélkül. Aki egyszer a vásár-Főtér, háttérben az aj bank de még természetesebb, hogy ez a helyzet további iejiesztésre önként kínálkozott, itt kanyarodik közsé günk történetében az a bizonyos politika I a forgalom — és általában az egész Bánát forgalmának — könynyepb lebonyolítása végett szükség volt arra, hogy Torontáli Bácskával összekössék. Ezt szolgálta volna a sének minő nagyszerű következményei volnának Bácskára, Bánságra Horváth István bíró helyi »sütögető« főztjét megizielte, az itteni polgár magyaros szives vendéglátását élvezte, visszavágyik ide ha épen — mint a hogy sok száz példa igazolja — Bergamőban, Itáliában, avagy Athénben ringaták is bölcsőjét. Debeljácsa volt — különösen a háború előtt — a felső Balkán »Nižni Nowgorodja«. A Balkán minden egyes nemzetiségének legkedveltebb találkozó helye ez a község Tóth Ferenc a magyar párt alelndke egyaránt és figyelmeztették is a vásárhelyi magyarokat, hogy jól vi- i debeljácsa-titeli szárnyvasut. Régen kiböngészték azt már hozzáértő emberek, hogy e szárnyvasut kiépitéscljék magukat, tartsanak egy kicsit i kormánypárttal is és akkor nem ? marad el a jutalom. Éppen jött a vá-1 laszíás. Talán a Héderváry. vágyj pedig késő, mert megkapta már Orlovát. Azért a fejlődés szekere nem állott meg utján. A 'T^epiő szerencsés, jó kezekben van, amit az alantiak is élénken bizonyítanak. Nemrégen hívták nieg a debeljá csai kálomisták lelkészül Gacsal János volt pancsevói papot, ki vaióoan szerencsésen egyesíti magában mindama tulajdonságokat, melyek egy vezetésre hivatott férfiúban a mai nehéz körülmények között meg kell hogy legyenek. Egyházi és világi élete, társadalmi és kulturális tevékenysége annak mutatják őt, kire a falunak már régen szüksége volt és akinek eljövetelével beteljesült azok vágya, kik a község gyorsabb tempójú fejlődését óhajtják. A »Kaszinó«, a »Magyar Kulturegyesület« megalakulása Qacsal nagytiszteletü ur nevéhez fűződik, bizonyára ezek további fentartása és fejlődése is tőle vár irányítást. Külön szerencséje Debeljácsának, hogy a község jegyzőjének személyében olyan férfiú áll a közigazgatás élén, aki teljesen megbecsüli a lakosságot, aki megismerve a magyar ember őszinte, jóhiszemű voltát, fertíartás nélkül valóJojalitását, megtalálta azt az utat, amely a falu népével való közös és békés munkálkodást lehetővé teszi. Kovincsity Milán, Debeljácsa jegyzője, erős kézzel és nagy megértéssel őrködik azon, hogy a község társadalmi éle-* tét ne zavarják meg bántó egyenetlenségek s hogy a debeljácsaiak igazán otthonosan érezzék magúkat) Krausz József bankigazgató zajlik délutánonként, esténkiní tt debeljácsai élet. A »Hitelbank« vezetői Krausz József és Krausz Árpád, azután Pártos Simon téglagyáros, Révész állatorvos, Vilovszki igazgató, a fiatal Babos el nem maradnak rendes dominó- vagy alsóspártijuktól, »börzeasztaluktól«, valamint dr. Somogyi sem engedne el egy déiutánt kibicelés nélkül s egy világért sem szól bele a játékba, amig valamelyik játékos — hibát nem csinál. A Magyar Párt vezetői: Szejßi Imre és Tóth Ferenc is tpeg-megjeiennek és rendesen itt vitatják meg a párt tagjaival a napi eseményeket. A kereskedővilágot a Stein-testvérek, Krausz Dávid és a fiatalabb nemzedék számos alakja képviseli. Debeljácsa pénzügyi és kereskedelmi vállalatai közül kétségtelenül 'egerősebb az újonnan alakult »Hitelbank«, kapcsolatban a »Bánáti Ipar és Kereskedelmi R. T.«-al. Rövid megalakulása óta igen jó nevet szprzett magának s az élén álló vezetők tudása és akaratereje biztos garancia arra, hogy a fejlődés mindkét céget még magasabb fokra, nevüket még ismertebb pontra juttatják. Tóth János fakereskedő Egyébb régi intézményei is szolid, de biztos alapokon állók. A pancsevói »Népbank« fiókja, ugyanannak »Depo«-ja, fakereskedése mind-mind jó hírnevű vállalat. Társadalmi és kulturális téren is említésre méltó helyet foglal el De-
