Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)
1923-02-01 / 31. szám
BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal 1923 február 1. „Hát ez is lehetséges?“ A Radikal támadása Markovics Nikola eilen Protics Sztoján lapja, a „Radikal“ szerdai számában Hát ez is lehetséges ? cim alatt a következőket Írja : — Mint a szuboticai újságok jelentik, Bácska-Topoiára vissza tér főszolgabírónak a hírhedt Markovics Erdelyan Nikola expópa. A radikális B esvenin védelmébe veszi ezt az embert, bár az ő piszkos ügyeiről „Egy gonosztevő élményei" címen cikkek jelentek meg és az expópa nem keresett a biróságnál elégtételt. Nem hittük, hogy Vujicsics miniszter ur hajlandó lesz aláirni olyan aktát, amely egy ilyen alakot a hatóság képviselőjévé tesz meg egy olyan járásban, amely túlnyomóan magyar, ahol egy kuí túráit és mintaszerű jellemű em bernek kellene igazgatnia. A mandátumért folyó harcban még ilyen embert is megtesznek a hivatalos radikálisok főbírónak, nem gondolva arra, hogy ezzel ' mennyit ártanak maguknak — és államunk tekintélyének. — Hírlapírói kötelességből meg Írjuk ezt az esetet és elvárjuk, hogy a hivatott faktoroknak gondja legyen rá, hogy ezt a káros kinevezést visszavonják. Koríeskedés halállal A választási harc halottai Vrsacról jelenti tudósítónk: A választási harcnak már halottai is vannak. Paulis községben két életet követelt a politika. Január 27-én. szent Száva napján a paulisi községháza előtt nagyobb néptömeg gyűlt össze, hogy a politikai helyzetet megbeszéljék. A különböző pártok emberei közt csakhamar heves vitatkozás támadt. A vitában leghangosabb volt Cvéity Milán, aki a demokratapárt igazát bizonyította és Sztanity Pádó, aki a radikális álláspontot képviselte. A vita hevében a két ember összeveszett s Cvéity egy disznóölő késsel támadt Sztanityra, aki egy hatalmas fütykössel védekezett. A körülállók csak akkor tartották szükségesnek, hogy a veszekedésbe beleavatkozzanak, amikor Sztanity nyakából hatalmas sugárban szökött fel a vér, Cvéity pedig beszakadt koponyával vágódott el a havas sárban. Csendőrökért szaladtak, de mire a csendőrök megérkeztek, s orvost kerítettek, a két politikai ellenfél halott volt. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy Cvéity halálát belső vérzés okozta, Sztánitynak ütőerét vágta át a kés s a szerencsétlen ember elvérzett. A vrsaci törvényszék vizsgálóbirája kiszállt Pauüsra, s megállapította, hogy a két halálesetért senkit sem lehet felelősségre vonni. Megalakultak á választási főbizottságok A Vajdaságban öt főbizottság fog működni Az állami bizottság megalakította a választási főbizottságokat, amelyeknek feladata lesz a választások megejtése után a választás eredményének megállapítása és kihirdetése. A választási eljárás befejeztével a lepecsételt urnákat a főbizottságnak adják át és az végzi a leadott golyócskák összeszámlélásét és annak alapján megállapítja a választás eredményét. Az első főbizottság székhelye Veliki Bícskerek, elnöke Lászics Henrik, a zagrebi hétszemélyes tábla tanácsbirája és tagja Tid - rovics Mihály dr., a becskereki törvényszék elnöke. A második főbizottság székhelye Pancsevő. Ennek elnökévé Roszics Miksát, az államtanács tagját és mint tagot Maries Rafo, a novisadi Ítélőtábla birájét nevezte ki. A harmadik főbizottság székhelye : Subotica. Ennek elnöke lett Metlicsics Jocó, a zagrebi hétszemélyes tábla alelnöke és tagja, Pavlovics István törvényszéki elnök. A negyedik főbizottság székhelye : Novisad. Ennek elnöke Petrovics Vladiszlóv dr. ítélőtáblái bíró és tagja Lucies Iván, a novisadi törvényszék elnöke. Az ötödik főbizottság székhelye : Sombor és ennek elnökévé Fialka Emanuelt, a sarajevói fötörvényszék tagját és tagjává Masirevics Brankó sombori törvényszéki elnököt nevezték ki. „Rendőri orgiák a Vajdaságban“ A „Radikal“ vádjai a vajdasági közigazgatási tisztviselők ellen A Vajdaságban folyó hatósági erőszakoskodásokról „Rendőri orgiák a Vajdaságban" címmel a Radikal cikket közöl, mely szerint egyes hatósági közegek erőszakossága minden mértéket túlhalad, így például, bér a törvény a legszigorúbban tiltja hogy a hatóságok a jelölésekre befolyást gyakoroljanak, egyes főszolgabírók, különösen a Bánságban, gyűléseket hívnak össze és egyes jelöltek érdekében beszédeket tarta nak. A Szerénységben a főispán hatósági támogatással elérte, hogy fangics Voját, rokonát, öt járásban hivatalosan jelöljék. Hogy mégis mennyi szavazatot fog kapni, azt majd március 18-án fogjuk meglátni. — Azt is láttuk, hogy egyes járásokban a hatóságok kirendel nek embereket, hogy mint deputáció tagjai a községek költségére menjenek e! a jelöltekhez és ajánlják fel nekik a mondátumot. Az ellenzékieket üldözik, szer kesztőket megvernek, nyomdákat összerombolnak stb. és mindezt olyan nyíltan, mintha nem is volna alkotmányunk. Valamikor így rendezték a választásokat Magyarországon és Horvátország ban Khuen és Tisza." A Radikalnak ez a cikke éles hangja miatt, nagy feltűnést keltett. A romboló Hírlap A toll feielotlenei a magyarság egysége ellen A toll felelötlenjei, a Hírlap című suboticai magyar nyelvű újság főszerkesztője tegnap a legsúlyosabb becsületrabló merényletet követte el a Bácsmegyei Napló e len. Azt a bűncselekményt, amelyet vasárnap a Hirlap-ot előállító Fischer és Krausz nyomdában követtek el, összefüggésbe hozza a B lesmegyei N pló-va!, azzal gyanúsít, hogy mi, magyar lap magyar újságírói szövetségben állunk a rombolókkal, megírja, hogy novisadi vállalatoknál bizonyítékok vannak arra, hogy a rombolókat mi pénzeljük, azzal vádol, hogy a nyomozást félre karjuk vezetni, mert betöréses lopásnak iilnieljük fői azf, ami rom bolds volt. A Hírlap merényletével és merénylőivel szemben mi a védekezés egyetlen lehető módját választottuk. Nyilvánosan fölhivluk a Hírlap felelőtlen elemeit, h gy bizonyítsák be vádjaikat. Kijelentettük, hogy alávetjük magunkat akár a Magyar Párt elnökségéből alakuló, akár valami más bírói fórumnak, döntse az el, ki bűnös a rágalmazásban, haiudozdsban, rosszindulatú támadások inscendiásában, reklám hajhúszásböt elkövetett komiszkoddsban, inkollégialitásban, a magyar sajtó tekintélyének lejáratásában, denunciálásban, hazug följelentések gyártásában. A Hírlap, amely kedden még a rombolók bűntársainak nevezett bennünket s a burkolt és nyílt gyanúsítások piszkát zúdította felénk, szerdára egyetlen szót sem szól bizonyítékairól s arról, hogy akar-e bizonyítani, mélységesen hallgat, mintha felejteni szeretné azt, amit a gyűlölködés részegségében, a rosszindulat mámorában elkövetett . . . Erről nem szól, ellenben a Fischer és Krausz nyomdában elkövetett bűncselekményről írva, ugyanazt az álláspontot foglalja el, amit korábban m1 is e foglaltunk. Itt egymás mellett közöljük azt. amit a Bácsmegyei Napló január 30-ikán s amit a Hírlap február 1-i számában irt a Fischer és Krausz nyomdában történtekről. Mindenesetre a későbbi nyomozás lesz hivatva felderíteni, hogy rombolásról, vagy csupán egyszerű betörésről van-e szó, ami a tettesek kézrekeritésével már könnyen megállapítható lenne. A hatóságnak a legsürgősebben és a legerélyesobben kell eljárni ebben az ügyben, hegy világosság derüljön a bűntényre. (Bácsmegyei Napló január 30.) A merénylet ügyé ben az egyszerű tényállás most az, hogy a Fischer és Krausz nyomdában, mely a Hírlapot előállítja, betörtek és a betörők romboltak is és loptak is. A rendőrség álláspontja hogy a tolvajok mellékesen romboltak is, mi a Hírlapot ért előietcs támadásokon és fenyegetéseken kívül még számtalan okból arra következtetünk, hogy rombolók voltak ott, akik mellékesen loptak is. Ha a rendőrségnek sikerül kinyomozni a tetteseket, ez a vita is eldől. (Hírlap, február 1.) Az alatt az egy nap alatt, amig n Hirlap is eljutott addig, amit a B icsmegyei N tpló irt, a toli felelőtlenei a rombolásnak tőlük mór megszokott módján, újra romboltak. Romboltak és pusztítottak az újságírás tisztességében, kórt tét tek a magyar sajtó becsületében, ártó szándékkal és önző érdekből, hogy saját martirságukaí kama toztassák, kockára tették a magyarság megbecsülését, megnehezítették jogos panaszaink és igazi sérelmeink orvoslását. A Hirlap azért nevezett ki bennünket a rombolók bűntársainak azért irt rólunk, hogy az aljas bűncselekmény leplezése a mi egyéni érdekünk, hogy a nyomozó hatóságot és a gonosz merényleten felháborodott közönséget félre akarjuk vezetni, hogy mi pénzeljük a rombolókat, mert m i azt irtuk tegnap, amit ma ő maga i r. Ha tegnap ezekkel a szennyes vádakkal és nemtelen rágalmakkal azért illetett bennünket a Hirlap, mert azt irtuk, hogy tolvajok jártak a nyomdában, nem pedig rombolók, akkor ma már ezeket a vádakat a H rlap saját maga ellen fordíthatja, mert ugyanazt írja, amit mi tegnap írtunk. S a Hirlap aligha téved akkor, amikor saját maga felett Ítélkezik. Mi nem akarjunk halott kémek lenni ennél az erkölcsi öngyilkossdg-ná]. Mi csak azt állapítjuk meg, hogy a Hirlap, akkor, amikor a Fischer és Krausz nyomda ellopott gépszijai miatt hátba támadta a Magyar Pártot, többet rombolt a politikai morál és köztisztesség templomában, mint e rombolókká előléptetett betörök a Fischer és Krausz nyomdában. Külkereskedelmi vita a magyar nemzetgyűlésen Rassay a szerdai ülésen leleplezte az agrár-reform visszaéléseit Budapestről jelentik: A magyar, nemzetgyűlés szerdai ülésén a nemzetek szövetségébe való belépésről szóló javaslatot általánosságban és részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ezután a külföldi államokkal kötendő kereskedelmi szerződésekről szóló javaslatot tárgyalták. A vita első szónoka Görgey József volt, aki a szerződések kötésének nehézségeit ismerteti. Kifejti* hogy az érvényben levő magas vámok az árafvat tetemesen drágítják, majd kifejti, hogy az autonóm vámtarifa alkalmatlan a gazdasági válság megoldására. Ezután Sándor Pál kifogásolja, hogy a kormány működése eddig teljesen sikertelen volt külkereskedelmi vonatkozásban is, aminek következménye. hogy nem tudott a kormány egyetlen előnyös kereskedelmi szerződést sem kötni. A jobboldal állandó kozbeszólásai által zavarva, annak a véleményének ad kifejezés f^Jiogy eddig nem is mertek a külföldi kereskedők Magyarországba jönni üzleti ügyeik lebonyolítására a jogbiztonság hiánya miatt. Ezek az állapotok rendkívül sokat ártottak az ország gazdaságának. Beszél a kiviteli engedélyek körül tapasztalható visszaélésekről, majd a bürokratikus rendszer megszüntetését követeik inert enélkül lehetetlen Magyarország gazdasági megerősödése. _ Nagyatádi Szabó István azonnal válaszol Sándor Pálnak és megnyugtatja. hogy a kiviteli engedélyek körül nem történnek visszaélések. Ha ilyenekről a képviselők tudnának. kéri jelentsék azt neki be. Lers Vilmos báró visszautasltja Sándor Pál azon vádját, hogy eddig nem volt jogbiztonság az országban és hogy a külföldi kereskedők csak most mernek Magyarországra jönni. Azt fejtegeti, hogy a trianoni szerződés az oka Magyarország kedvezőtlen kereskedelmi és gazdasági helyzetének Felsorolja a Németországgal, Svájccal és Bulgáriával kötött kereskedelmi szerződéseket, a melyek miatt nem érheti gáncs a kormányt, ö is sürgeti a vámtarifát és a javaslatot elfogadja. Dénes István azt igyekszik bizonyítani. hogy Magyarország kereskedelmi mérlege nem passzív, hanem aktive
