Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)
1923-02-18 / 48. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. február IS. Kicserélik' a Tárgyalások indultak meg a utódállamok közt Az ingatlanforgalom terén rcndkü \’ül sok zavart okozott az a körülmény. hogy a Vajdaság, Erdély, Szlovenszkó és Burgenland elszakadása következtében sok ingatlannak telekkönyve, amely Magyarországnak ítélt területen belül fekszik, az utódállamok területén maradt, vagy megfordítva, a telekkönyvek Magyarországon vannak s az ingatlanok a levált területeken. Fokozódik ez a zavar ott, ahol oly ingatlanról van szó. amelyeket az uj országhatár ketté szel. A magyar igazságügyminiszter még 1920-ban az átmeneti rendezés érdekében rendeletet adott ki ebben az ügyben. A rendelet úgy intézkedik. hogy az a magyar érdekelt, akinek ingatlana magyar területen fekszik. de az ingatlan telekkönyvi hatósága és telekkönyve az elszakított területen minden nyilvánkönyvi bejegyzésre vonatkozó kérelemnél, tehát tulajdonátruházás, zálogjogbekebelezés, zálcgjogtörlés, perföljegyzés, előjegyzés fitb. az ingatlan fekvése szerinti legközelebbi magyar bíróságnál benyújtani jogosult. A bíróság a telekkönyvi rangsor biztosítása érdekében, amelynek úgy a tulajdonváltozásnál. mint pedig a zálogjogok szerzésénél nagy fontossága van, a kérelmet nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás alapján a kérelmek a benyújtás sorrendjében a bíróság által érdemlegesen elintéztetnek, mindaddig, amíg a telekkönyveket meg nem szerezzük. Ez a rendelkezés, mely eredetien is csak provizórikus célt szolgált, hosszabb időre s különösen véglegesen nem elégítheti ki az igényeket, mert nem nyújtja azt a jogbiztosságot. amit a betekinthetőség s a nyomban! elintézés biztosit. Ehhez járul még az is, hogy az utódállamokban hasonló rendeleteket nem adtak ki. így például a horgosi ingatlanokra telekkönyvi feljegyzés már évek óta nem eszközölhető, mert a teiekkönyvek Szegeden vannak^ a szegedi telekkönyvi hatóság már nem intézi cl a beadváyokat s a suboticai pedig még nem, miután a telekkönyvi betétek még Szegeden vannak. Arról is tudunk, hogy olyan jugoszláviai ügyvéd ellen, aki a szegedi telekkönyvi hatósághoz nyújtotta be a beadványait, megindult az eljárás is — hűtlenség cimén. Ez a magyarázata annak. hogy a határmenti községekben teljesen megakadt az ingatlanforgalom. Éppen ezért az elszakadt területeket birtokló államok megállapodásokat igyekeznek létesíteni a telekkönyvek kicserélésére. A csehszlovákokkal a kérdés most tárgyalj lás alatt áll s a magyar igazságügyi kormányzat most azon fáradozik, hogy a románokkal és a jugoszlávokkal is felvegye a tárgyalásokat. A kémkedési per második halottja Hogyan bántak Varga Gyorgygye! a fogházban A kémkedési por két elsőrendű Vádlottja rövid egy hét leforgása alatt kiszenvedett. Az emberi részvét megdöbbenve állt meg e tragi, kus véletlen előtt s hajlandó volt a suboticai fogházi viszonyokban is egyik okát látni annak, hogy két élet elpusztult, mielőtt még a felsőbíróságok igazságtevése beigazolta volna a vádat, amelyért dr. Vargát és Ignácz Gyulát elitélték. Meggyőződtünk róla és a közvélemény megnyugtatására az ügyészség alábbi hivatalos r/yilatlcozatán kívül is közöljük, hogy dr. Varga Györgygyel és letartóztatott társaival a fogházban a legemberségesebben bántak. A suboticai fogház ' központi fűtésre van berendezve s a fűtőkészülék az ügyészség jelen. ■hmmi'i'i fii aasa: • V • isu e Pesii éleiké} Irta: Zilahi) Lajos helyreigazítást közlöm. Nem felel meg a valóságnak, hogy a megboldogult dr. Varga György és ignácz Gyula, akik kémkedési pőrben voltak a suboticai kir. ügyészségi fogházban elzárva, hideg cellában tartózkodtak és hogy ennek következtében lettek betegek, mint ahogy ez a fentemlitetí cikkben állittatik. Ellenben az igazság az, hogy a tél egész tartama alatt, tehát még betegségük előtt, mindkettőnek kályha volt a szobájában, amelyik egész nap fütve volt. Esze. rint a »Bácsmegyei Napió«-nak az az állítása, hogy a két fogoly hideg cellában volt elhelyezve — egyszerű kitalálás. Nem csak ez a két elitéit, hanem , . .... _ a Varga_ügy többi elítéltjeinek is vezetőjének urnáján kí vül nvm volt kályhájuk a cellákban, sőt mind működik s nincs még kijavítva. Ennek a sajnálatos körülménynek súlyát azonban dr. Varga György és Ignácz Gyula nem érezték. Az ő celláikban már a hidegek beállta óta kályha állt, amelyben rendszeresen fütöttek, az ő betegségük és hala. luk tehát nincs összefüggésben azjzal, hogy egyes cellákat nem lehet I befűteni. A suboticai kir. ügyészség a Bács- I megyéd Napíó.nak dr. Varga György I halálával kapcsolatban irt cikkére vonatkozólag a következő helyrej igazítást közli: A sajtótörvény 20. §-a érteimé. Ifaen a »Bácsmegyei Napló« 47. szármában »A kémkedési per második halottja« című cikkre következő az a kedvezmény, ami a Bp. 155. §-a értelmében megengedhető, meg volt engedve nekik. Saját magukat élelmezhették és saját ágyneműiket használhatták, sőt dr. Varga Györgynek megengedte a kir, ügyész még a dohányzást is. Hogy a fentiek a valódi ténvállásnak felelnek meg, igazolhatják a foglyok családtagjai is, akiknek he. tenkint egyszer és az utóbbi időben többször is meg volt engedve a foglyok meglátogatása. Suboticán, 1923. febr. 17. Kir ügyészség: Mctrušić Koszta kir. ügyész. hápogva és fulladozva A királyi ügyész által előadott tényállás a valóságot híven födi. S a közvélemény megnyugtatására közölnünk kell, hogy a foglyokkal való bánásmód a humanizmus követelményeinek mindenben meg. felei. Az elhunyt Novak Péter például tejet s a tuberkulotikus beteg számára szükséges táplálékot kellő mértékben kapott. A fűtés problémája sem olyan sötét. A vizsgálati foglyok s a nem jogerősen elítéltek, füthető és fütött cellákban vannak, az elitéltek egész nap- fűtött mun. katermekben dolgoznak s most van folyamatban a központi fűtőtest tnegreparálása is. Két sifon van a szobában egymás mellett, Itt oldalt egy kopott szovetdivány. a sarokban nihafogas. A másik sarokban mosdókészleí. Két ebédlőszák is van a fal mellett, de most már csak a hátuk nádfenatu. az ülőkéjük be van deszkázva. A szoba közepén alacsony, hosszúkás munkaasztal, amelyen annyi hely nincs már, hogy egy gyufaszálat rá lehetne tenni. Sok szerszám. Dikícsek, árak. Reszelők és bőrvágó kések. Ez mindegyik egy darab meztelen éles acél, csak a végük van bőrbe burkolva. Kalapácsok, kicsik és nagyok, kerekre, jüek. amikkel a suszterek a faszeget verik be a cipőtalpba. Piszkos ásványvizes üvegek, amikben most valami ismeretlen folyadék, szesz, alkohol, vagy festék vari. Három fatányér, tele barna csirizzel. Aztán sok kis bőrdarab, különböző geometriai alakokban, sárgák, barnák, feketék, vékonyak, vastagok, talpbőrök, antilopok, bokszok: amik úgy leforgácsolódtak. Barna, szétnyílt oldalú skatulyák, amikben úgy áll a fa. Szeg. mint a rizskása. Kaptafák és cipőfűzők. Vasszegek és kapcsok, vászon, darabok és téglaaJaku tölgyfadeszkák, amiken megfeszített csuklóval vágj'ák a tplpbőrt s amiknek barna arcán ezer finom ránc szeli egymást s sok vágástól. Es mindenütt rengeteg apró névíe len kis sötét lom az asztalon. dalle Hát biz’ ez susztermühely. ! —A zöldernyős lámpa hosszú zsinóron D< függ le a plafonról és egészen az asztal fölé ereszkedik. Az erős villanylámpa fényében kék szivarfüst gomolyog. Három ember ül az alacsony munkaasztal mellett, alacsony uádfonatu székeken. Ingujjra vannak vetkezve, zöld kötény van előttük, karjukon konyákig feltörve az ing. szőrös karjuk valahogyan idegenül tésztafehér. Nem olyan, mint áz igazi suszterkar, amelyik úgy néz Síi, mintha kéményben füstölték volna. könnye és mondja: — Hát... hogyne röhögnék.., hogyne röhögnék, mikor... Megint leejti a fejét és megint rázza Az egyik férfi kopasz. Izzadt kopo. nyáján sárgán tükrözik a villanyfény. A térdére most nagy darab vastag talp. bőrt áilitott. amelyikre ceruzával van kirajzolva egy »S* aíaku vonal. Ebben a vonalban vezeti lassan, erőlködve, vi- a nevetés, gyázva az éles bőrvágó kést Nagyokat — Mit röhög ez? — kérdi a kopasz, szuszog, mialatt lefelé nyomja. most már ö is mosolyogva. A másik suszter olyan harmincöt év , A nevető ember felemeli az arcát, a körüli, sovány, fekete férfi, kis angol, kopaszra mutat es minden erejét Ősz. bajusszal. Ennek gyerekcipő van a ke. szeszedve, nagy lélekzetvétellel. gyor. zében. Azt varrja. szurkáija. kalapálja. 8 san mondja: A másik kis cipő ott hever a lomok kö- 7“ Azt Hitte, hogy a hamutartó . . . zött az asztaion. az orra alatt kitátott Beletette a szivarját a csirizestálba... szájjal, amelyből kilátszanak a faszé- Es megint leejti a fejet es megint to. gek és mintha felhúzott innyel most a fogát is vicsorítaná. Úgy fekszik ett felfordulva, mintha meg lenne dögölve szegény. A harmadik suszter kövér, tokás, bo. rotvált arcú suszter. Ennek a kezében női cipő van, annak a magas sarkát festi be feketére. Ez még inas, ami nem. csak onnét látszik, hogy ilyen egyszerű munkát biztak rá. hanem onnét is, hogy néha felemeli a tekintetét és ti. tokban végighordozza társain és a Ionos suszterasztalon. Ilyenkor látszik az orrán, hogy nagyon szeretne hango. san nevetni a furcsa helyzeten, amibe került Egyszerre aztán kj is pukkad belőle a nevetés . . , A kopasz, aki a talpbőrt vágja, las. san felemeli a fejét és komolyan, csodálkozva, szemrehányóan tekint rá. Mit röhögsz? De a, kövér úgy nevet, hogy felelni sem tud. lehajtja a fejét a karjára, ott hengergeti és a két váilát rázza a ne. vetés. A másik kettő összenéz. — Mit röhög ez a marha? — kérdi az angolbajuszos. de már az Ő bajusza alá is felvonult a mosoly. Hátba vágj a a kövér iuast: — Mit röhögsz?! A kövér felemeli az arcát, amelyen végigfutott és clmázolódott a nevetés vább röhög. A kopasz ijedten kap a tálba, de bizony a szép portorikó félig ett veszett a csirizben. Most már az angolbajuszos is a tér. dét csapkodja és nyitott szájjal, hango. san, szinte nyerítve nevet. A kopasz a bőrvágó késsel óvatosan meg operálj a a szivart, a csirizes végét levágja és miközben rágyújt, odaszól a kövérnek: — Jobb vőna. fia kevesebbet röhögnél. oszt többet dógoznál. Most megint dolgoznak. Megint csend van. A munka áhítata lebeg az asztal fölött. Csak a kopasz szuszog. Az an. golbajuszos átnyújtja neki az egyik megfejelt gyermekcipőt: — Nézd meg csak... A kopasz kezébe veszi és szakértelemmel forgatja. Ebből látszik, hogy ebben a műhelyben ő a mester. Lassaa csóvált a a fejét: — Na hallod... Ugv néz ki ez a cipő. mintha meg vóna dagadva,.. Ezen aztán megint nevetnek. — Jó lesz az így is a Jóskának. —* mondja az angolbajuszos. mikor viszszavesz! tőle. Fiatal eriasszonyka lebben be a szó. bába: A hidegről jön. piros az orra. Ke-z. tyüs ujjúval megérinti a mester kopasz fejét: « Kész .van a cipőrn.2 , Szdboticai ügyek A városi tanácsban beálló váltózások végrehajtása most már sürgőssé vált, mert a város! takarékpénztár megnyitásával a pénzügyi tanácsos most már a pénzintézetnek vezetésével van elfoglalva. Pletikoszits András dr. főispán-polgármester javaslata szerint Lepedát Illés pénzügyi tanácsos helyére Nedeljkavics Milorád. az adóhivatal főnöke kerül, mig ezt az állást Vidakovies Iván adópánztárossal kívánják betölteni. Ezekkel a fontosabb változásokkal a városi tisztviseloh?rban több más változás is be fog következni és maga Lepedát tanácsos fogja hétfőn Beogradban megsürgetni eddigi állásából való felmentését, s az uj pénzügyi tanácsos kinevezéséi A városházán remélik, hogy ez még a jövő hét folyamán elintéződik és igy a tanácsban küszöbön levő változásokat most már néhány napon belül végre lehet hajtani. UJ utat építenek Palicson. A városi tanács szombati ülésén elhatározta, hogy az uj idény megkezdése előtt Palicson uj utat épít, amelyre már régebben szükség lett volna. Az uj ut a palicsi főbejárattól vezet egyenesen a női fürdőig és az építéséhez szükséges összeget a városi tanács már megszavazta. Mivel a tervek már teljesen készen vannak, az uj ut építését hétfőn már meg is kezdik. A mester szó nélkül lenyúl az asztal alá, de mielőtt eiémntatná a remekművet. felnéz az asszonykára: — De elébb takard el a szemedet, hogy meg ne vakulj! Mert ilyet még nem láttál! És előmutatja a kaptafára húzott, an. tilopbetétes, kecses, karcsú női cipőt. Az asszonyka elkapja a kezéből: — Jaj be gyönyörű! — kiáltja és egy pillanatra a szivéhez szorítja. A mester visszaveszi a kezéből és a kötényével gyengéden megtörli a cipőket. Á lámpa alá tartja és magyarázza: — Ezt nézd meg . . . hogy van ez stupfolva . . . — Gyönyörű ... — mondja az asz. szonyka. de látszik az arcán, hogy fogalma sincs arról, hogy mi az a stup. folás. A mester boldog és büszke arcot vág. nem tudni most. mire büszke, tán a cipőre, tán erre a szóra, hogy: stup. foiás. A suszterek sorban a mosdóhoz men. nek és kezet mosnak. Sokáig szapan. nal és sokáig kőrömkefével. A mester benyit a másik szobába és visszaszól: — Várjatok, azonnal készen leszek én is. A suszterek levetik a zöld kötényt és felveszik a rendes kabátjukat. Pár pere múlva már télikabátban, kemény, kalapban, botosán, keztyüsen várják a mestert. A mester ezalatt felöltözött és kilép a szobából. Monvédalezredcsi attlla van rajta. Odaszól a kövér inashoz: — Veiünk jössz te is? — Nem. nekem fel kell mennem az Országos Kaszinóba. — mondja az inas. Elindulnak. Színházba mennek. Beszélgetnek. nevetgélnek. Mikor már kínt vannak az utcán, a kövér egyszer csak nekidől a falnak és a hasát nyomkodva elkezd nevetni. Megint eszébe jutott, hogy a mester a munka hevében a szivarját nyűgöd, tan beletette, k csirjzestálba. '
