Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)
1923-02-17 / 47. szám
Ara egy és fél dinár BAGSMEGYE XXIV. évfolyam Szubotica, SZOMBAT 1923. február 17. 47. szám Megjelenik minden reggeli ünnep után és hétfőn délben TELEFÖIÍ SZÁM* Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-lü Előfizetési ár negyedévre 135 dinár UlkU.Ü.HSÍG I Kralba Aicxasdranlica 4 a alatt f'íadéhivafalt Kralja Alezandra-nlica 1 (Lelbaeh-palata) Reedtorvények Amikor az elmúlt év őszén a magyar belügyminiszter benyújtotta a nemzetgyűlésnek a rendtörvény tervezetét, ez elszakad! magyarság sajtója — a Bacsmegyei Napló megnyilatkozása volt a legelső — hangos rémülettel tiltakozott ama rettentő . példa ellen, amit a nemzeti kisebbségek ellen való bánásmódra ennek a törvényjavaslatnak tervbevett rendelkező sei nyu’tanak. Azt irtuk mi s azt irta mindenki, akinek a magyar sórs drága s akinek szive rezoné! az elszakadt magyarság minden Í'ajjára, hogy akár lesz törvény ebtől a tervezetből, akár. nem, irtózatos és irtózatosan kihasználható jogcímet, praecedenset fog terem feni az utódállamokban fölleihetö elnyomó törekvések számára. A türelmetlen üldözésre, a kíméletlen elnyomásra a törvényesség palástját borítja ez a javaslat. A pr accede ns feltöri, az utat, a péld > föJbátoritja a rejtve uszító szándékot a cselekedetre. Nem volt nehéz előre látni, hogy azokat az eszközöket, amelyekkel Magyarországon a hatalom birtokosai az uralmukat akarják föntartani, az utódállamokban arra fogják felhasználni, hogy a nemzeti kisebb Bégeknek kijáró szabadságjogokat helyettesítsék velők. Az uj nemzetiségeknek „hazai sütettel" kedveskednek. A csehszlovák köztársaság védelméről szőlő törvényjavaslatot tárgyalás alá vette már a csehszlovák nemzetgyűlés alkotmány jogi bizottsága s a kormány a B CS- megyci Napló mai számában regisztrált nyilatkozata szerint törvényes intézkedéseket helyez kilátásba a törvényes jogrend védelmére a felforgató törekvések ellen. Nem állítjuk, hogy a magyar rendtőrvényja vaslat nélkül nem született volna meg a cseh törvé1 yjavaslat s nem történt volnn meg a kormány nyilatkozata. D állítjuk, hogy a magyar példára való hivatkozás lesz a legnyomó S«bb érv e törvényjavaslatok mellett s hogy nem annyira az or szag közállapotéval, mint inkább a magyarországi rendtörvény rendelkezésével fogják indokolni azoknak a rendszabályoknak fo gentitba véte’éí, amikkel a rend védelme jogcímén a szabadság jogodat fogják békóba verni. Azt mondja Pasics, hogy az Or-Ju Na és a kommunista szervezetek propagandája ellen lesz szüksége az államhatalomnak a rend fokozottabbvédeimére.Semmi gyakorlati kifogásunk nem lenne a szándékolt rendelkezések éllen, bár elvi kifogásunk független minden konkrét feladattól De jó. tudjuk, a rendelek i kormány a nacionalisták és ) 'misiák ellen bocsátja ki s a hatóságok a nemzetiségek e len hajtják végre. Sok szomorú bizonyságát láttuk ennek föltevésére a hírhedt Ob'nanr végrehajtásánál. Azt is a kommunista propaganda letörésére bocsátotta ki a kormány s hány ártatlan magyar embert tartóztattak le s utasítottak ki a rendőrhatóságok a rendelet alapján. A cseh törvényjavaslatnak nem -ok szegyeim valója van amiatt, hogy nagyon elmarad magvat a‘yafiának szigorúsága mögött. A cseh kormány már a gr moszt is büntetni akarja s a törvényjavaslat szentesíteni kívánja a szobor rombolók és cégtábla tördelők munkáját. A magyar állam be csüietéről szóló törvény a valódi sag bizonyítását k zéria. Aki va lamely hatóság működését bírálja nem bizonyíthatja be, hogy a közérdek megóvása érdekében igazat irt, a bíróság elitéli, mert az állam becsületét sérti az, he hatóságáról sértő .tényeket állítónak, A magyar törvényalkotás áttörte a jogeivek védő falait s a résen ótbuvik minden reakciós törekvés. íme, már a csehszlovák javaslat is átveszi a valódiság bizonyításának kizárását. Hogy fogja a kisebbségek sajtója megvédeni az elszakadt magyarságot a hatóságok visszaélései ellen, ha a budapesti törvényszerkesztés tempóját átveszi Práea után Bu karest és Beograd is? A cseh törvényjavaslat ellen hangos és bátor szavakkal tiltakoznak az e lenzék vezérei, köziük a niaayar keresztény szociális' tok vezetője Körmendy É.<es Laos is. Keli-e még ezután arra rámutatni, hogy a magyar példa s a magyar péida követése elleni küzdelem független minden vi iágnéziettől s tisztára csupán a kisebbség védekezése. Hiszen Ma gyarorszégon ugyanannak a vi légnézletnek követői sürgetik, akik az utód államokban megfujják e! lene a harci riadót. Pasics is sajnálja, hogy a magyarok nem vesznek részt a választásokon A miniszterelnök a rapallói szerződésről s a választások kilátásairól Pasics miniszterelnök nyilatkozott a Bácsmegyei Napló munkatársának és az interjú során a választási kilátásokról is szólt. Ez zel kapcsolatban érintette a jugoszláviai Magyar Párt passzhttási határozatát is, amelyről a következőket mondta: — A Magyar Párt azzal indokolja a passzivitást, hogy a választói névjegyzékekből sok magyar választópolgár kimaradt A jugoszláv kormányt ebben a kérdésben nem érheti jogosult szem-“1 rehányás. Úgy a kormány, mint az illetékes belügyminisztérium több ízben kiadta a névjegyzékek összeállítására vonatkozó utasításokat, amelyekben a hatóságok pártatlan és a törvény szellemében yaió eljárásra hivattak fel, mert a kormány clkotmm"jogi szempontból sem tesz kiilömbséget állampolgár és ál ampa-gór között. Ka a hatóságok egyes helyeken különbözőképpen interpretálják a törvény rendelkezéseit és a kormányrendeleteket, ez nem a minisztérium hibája és ezért a kormányt szemrehányás nem ér. heti. A magyar választásra jogosultaknak meg volt a törvényes Híjuk és módjuk arra, hogy rájuk nézve sérelmes határozatok reparálására törekedjenek és ezt a re. parációt e! is érhették volna, ha saiát maguk is sokkal többet törődnek jogaik biztosításával, mint ezt tették. Végre is nem csupán a kormánynak vannak feladatai, hanem az állampolgároknak is. a kiknek saját maguk, politikai felfogásuk, sőt az állammal szemben való köteleségük is, hogy szava, zati joguk biztosítására a szükségeseket megtegyék. Ami pedig a bírósági határozatokat illeti, azokért a kormány egyáltalán nem te. hető felelőssé, mert a bíróságokra a kormánynak befolyása nincs, azok függetlenek. A passzivitás tényét magát a min's^terelnök, mint az újságírónak mondotta, sajnálkozással vette tudomásul, mert fontosnak ' tar+ía, hogv ennél a választásnál ' az állam minden- polgárának aka. rata megnyilatkozzék. A miniszterelnöknek az újságíróval való beszélgetése ezután kiilpo-; ■ litikai térre terelődött. A rapallói | szerződésnek az olasz kamara re. szérűi való ratifikálásával kapcsolatban Pasics ezeket mondta: — A rapallói szerződésnek olasz részről való ratifikálását a jugoszláv kormány őszinte örömmel veszi tudomásul, nem csupán azért, mert a szerződés végrehajtásával elsimul, nak azok a súrlódási felületek a melyek Olaszország és Jugoszlávia barátságos szomszédi viszonyának kialakulását és megszilárdulását kedvezőtlenül befolyásolhatták volna. — hanem azért is, mert a rapallói szerződés végrehajtásával eltűnik az európai politikának egy je— j lentös tehertétele is. A két ország között történt megegyezés végrehajtása és az ennek nyomán kifej, lődő szorosabb gazdasági és barátságos politikai együttműködés nagyban elő fogja segíteni a békéebb hajlandóságú európai atmnsz_ iéra kialakulását és a béke fenntartásának biztosítását. — Ami a végrehajtás módozatait illeti, azok részletesen le vannak fektetve a rapallói szerződés mellékletében, a st._margerithe.i egyezményben. amelynek rendelkezései azonnal életbe lépnek, mihelyt a szerződéinek olasz részről való ratifikálását az olasz kormány nálunk Beogradban nosztrifihálja. A szerződés végrehajtásának gazdasági előnyei kézenfekvők; azok egyaránt érintik úgy Jugoszláviát, mint Olaszországot és a fiumei államot. Beszéit azután á miniszterelnök a legutóbbi magyar-kisantant-bonyodaiomról és a magyar jóvátétel kérdéséről, amiről a beogradi kormány ismert álláspontját fejtette ki. Végül a vidovdani alkotmány fenntartásának és változtathataíianságának szükségességét hangoztatta és a választási kilátásokról kijelentette, hogy jósolni természetesen nem akar, de meg van győződve róla, hogy az uj skupstinának olyan többsége lesz, amely az eddigi jugoszláv politika irányelvei alapján fogja aa S. H. S. állam létét és boldogulását biztosítani. Jovónovics Ljuba vallásügyi miniszternek a Bácsmegyei Naplóban közölt nyilatkozata után nyilvánvaló volt, hogy a kormány formulát talált az alkotmány és törvénysértések kírenerálására, a melyek a magyarságot erre kényszerítik, hogy ne vegyen részt a választásokon. A kormány sajnálja, hogy a magyarok kimondották a passzivitást. Ezzel elintézést nyer a megtorlása is annak, hogy ezerszámra hagytak ki a névjegyzékből magyar választókat. Azt, hogy a magyaroknak január 6-ika előtt kellett volna kérelmezni a választói névjegyzékbe való felvételüket s őket terheli a hiba, hogy ezt nem tették — mások is elmondták már. Ha érdekelné a minisztereinél öt, hogy ezt miért nem tették, próbáljon például a szuboticai hatóságnál bizonyítványt szerezni arról, hogy egy husz-huszonöt éve állandóan Itt élő polgár, ideva’ó illetőségű SHS. állampolgár. Ha — bár ő miniszterelnök — megkapja, akkor tényleg a magyarokat terheli mulasztás mert nem kérelmezték fölvételüket, amelynek alapja az állampolgárság és illetékességi bizonyítása. Ha azonban neki sem s< kerül ilyen bizonyítványt kapni, akkor mégis csak az volna a kormány föladata, hogy megtorolja a tör« ttnt jogfosztásokat. A magyarság elismer!, hogy a kormány tényleg bocsátott ki rendeleteket, amelyek legalább láiszat szerint a legszigorúbban utasították s hatóságokat, hogy minden jogosultat vegyenek föl a választói névjegyzékbe. A vajdasági tisztviselők azonban alighanem megszokták már, hegy büntetlenül lehet semmibe venni a kormánynak azokat a rendeletéit, nmeiyek a törvényes jogokat és az alkotmány éltai megadott szab dságot a magyarokra is kiterjesztik. A választói névjegyzéket is a régi szellemben, a régi szokás szerint áliitották össze.
