Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)
1923-02-13 / 43. szám
i «t Ara egy és fé! dinár XXIV. évfolyam Szubotica, KEDD 1923. február 13. 43. szám Reg jelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8*58, Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár LZIlKKESZICSEGi kralja Álexanura-uiica 4 £iám alatt I iadékivatal: Kralja Alezandra-ulíca 1 (Leika eh-palota) Az ország magyar népéhez! Magyar Testvéreink! A Szerb, Horvát és Szlovén Királyság megalakulása után, az ideiglenes törvényhozó testületben az ország nemzeti kisebbsé gei képviselve nem voltak. De nem voltak képviselve az alkotmányozó nemzetgyűlésen sem. A választói törvény kifejezett rendelkezései ugyanis kizárták ez aktiv és passzív választók közül azokat a nem szláv nemzetiségű állampolgárokat, akiket a béke szerződések rendelkezései értei mében, nemzeti államaik javára az opció joga inegil ed. Joggal remélhettük, hogy az alkotmány meghozatala után, a törvényhozó testület megválasztásában való közreműködésünk elől minden akadály elhárult, mert az alkotmány ezt a jogot egyenlő előfe! tételek mellett, nemzetiségre, anyanyelvre és fajra való tekintet nél kül minden állampolgár részére biztosította. Csalódtunk! Az el múlt esztendő julius havában, az első állandó választói névjegyzék összeállításakor, mélységes megdöbbenéssel kellelt tapasztalnunk az. a tényt, hogy a belügyi kormányzat egy bizalmas rendelete alapján a alkotmány megsérlésével, az összeíró hatóságok mit d nütt tervszerű következetességgel hagyták ki a magyar és német választók tízezreit. Amikor az elmúlt évben szeptember hó 17-én az Országos Magyar Párt hónapok küzdelmei után végre megalaku hatott, az alkotmány sáncaiból kizárt magyar tömegekre tudott csak támaszkodni Természetes tehát, hogy minden igyekvésünk arra irányult, hogy a magyar nép dolgozó tömegei részére megszervezzük a legalapvetőbb, a legelemibb polgári jogot, a választói jogot. Eßböi a célból az előző koalíciós kormányhoz és az összes parlamenti pártokhoz fordultunk orvoslást kérve súlyos sérelmünkre. Egyetlen politikustól, Protics S'ojdn nemzetgyűlési képviselő kivéielvel, senkitől választ nem kaptunk. Ez az egyetlen politikus indított parlamenti akciót a nemzeti kisebbségek jo gaiért. A Jugoszláviai Népszövetségi Liga az ország belső konszolidációja és nemzetközi tekintélye érdekében a koalíciós kormány el nőkétől kérte a jogfosztás jóvátételét. A belügyminiszter és a kormányelnök is orvoslást igé^t. A miniszterelnök kijelentése szerint intézkedések történtek abban az irányban, hogy az ország nem szláv lakossága Is megkapja azt a jogot, melyet az alkotmány és a törvérv az ország minden polgára részére egyformán biztosit. Az ígéretek nem teljesültek. A nemzetgyűlés feloszlatása az ország dolgozó magyar népét még mindig az alkotmány sáncain kívül találta. A választásokat olyar határnapra rendelték el, hogy a névjegyzéknek évenként január hónapban való kiigazítása n nemzetgyűlés feloszlatása és a választások megtartása közötti* időre esett. Erre az esetre a törvény nem gondolt. A törvény hézagai és egymással összhangban nem álló rendelkezései folytán jelent kexni kezdett egy olyan törvény magyarázat, hogy a március hó 18-dn megejtendő választásokon a m igyar tömegek sehol és semmi körülmények között nem szavazhatnak. Ebben az esetben ismét a királyi kormányhoz fordultunk. Híven a párt programmjának ama rendelkezéseihez, hogy a magyarság fölajánlja közreműködését ah'^03 a munkához, mely ezt az országot gazdaságilag virágzó jogállama és a béke biztos támaszává akarja tenni, fölajánlottuk a kormánynak, hogy a Bácskában akciószabadságunknt meg rizve, a Bánságban párt ának jelö'tjeií támogatjuk. A megválasztott ma gyár képviselőknek szabad kezük van a nemzeti kisebbségeket érdeklő minden kérdésben, de minden más kérdésben együttmüköd nek a kormánnyal. Nem kértünk ezért sem engedményt, sem poétikai előnyt. Célunk egyes-egyedül az volt, hogy hozzájussunk végre választói joghoz és részivehessünk a ni választásokon. Fáradhat?vágyakozásunk, hog> gyünk az ország kö den szónál job* lamhüségünk A királyi kormány kijelentése szerint gondoskodni fog arrólhogy a választói névjegyzék hivatalból! kiigazítása január hó 31-ig foganatosittassék ; hogy a kiigazítás alkalmával fölvétessenek az összes nemszlávok, akiket az alkotmány értelmében a választói jog megillet, opciós jogukkal nem éltek és a választói név jegyzékbe fölvéve nem voltak. Gondoskodni fog arról is, hogy a választások az ekként kiigazított névjegyzék alapján ejtessenek meg és hogy az alkotmányban és törvényben biztosított gyülekezési és agitációs szabadságunk tőr ványedenesen ne akadályoztassák. A királyi kormány az e célból szükséges rendelkezéseket tényleg kiadta és kilátásba helyezte ne künk eme rendelkezések teljes és őszinte végrehajtását is. A választói névjegyzékek hivataibóli kiigazításának befejezése után lelkiismeretes vizsgálat tárgyévá tettük, hogy biztosítva van-e a Vajdaság magyarságának a legközelebbi választásokon való részvétele és bokövetkeztek-e ennélfogva a kormánnyal létrejött választási együttműködés előföl tételei. Eme vizsgálat eredményeként megállapítottuk a következőket: 1., A hatóságok igen sok helyen a névjegyzék hivataibóli kiigazításakor a magyar választók csak egy hányadrészét vették föl. Egyedül Subotica városában 4000 választó maradt ki a kiigazításkor. A novisodi választókerületben a kiigazítás alkalmával a ma gyár választók majdnem mindenütt kimaradtak. Hiányos a fölvétel a sombori, az apatini járásban és másutt is. 2., A subolicai törvényszék február hó 6 án kelt 1861. számú határozatában kimondotta, hogy elismeri mindazon egyének választójogát, akik 1923. évi január 6 i. a után akár fölszólamlás folytán, akár hivatalból a választói névjegyzékbe fölvétettek, de ezek csak a március tlzennyclcadika után megejtendő választásokon vehetnek részt. Ennek a határozatnak nincs törvényes alapja, a bíróság e határozattal túllépte hatáskörét és bele avatkozott a törvényhozás jogkörébe. De eme határozat ellen nincs jogorvoslat s eme határozat következtében csak a suboticai rálaszfókerü. létben körülbelül 15.000 magyar választó nem gyakorolhatja választói jogát Hogy a többi bíróság hogyan határozott, hivatalosan még nem tudjuk. Kétségtelen azonban, hogy lesz ellentétes határozat is. 3) A szavazási körletek megállapítása nem a január havában kiigazított.névjegyzék alapján történt, aminek az a következménye hogy az egyes szavazói körietekben a törvényben meghatározott maximális 800 választó helyett 2000 3000 választónak kellene égy-égy helyen, saját községének határain túl leszavaznia, ami pedig technikailag kivihetetlen. 4) Az állami bizottság o sza* vazatszedő küldöttségek elnökeinek kijelölésénél tervszerüíeg mellőzte a magyar nemzetiségű jogvégzett egyéneket, ami a magyar választék kitanitását sok helyütt akadályozza. Eme tények mérlegelése alapján a Magyar Párt vezérlőbizottsága megállapítja, hogy a kormánnyá! létrejött választási együttműködés előfeltételei nem következtek be; ennélfogva a pártnak a választáson való részvétele tekintetében szabad keze van. Ebben a helyzetben a Magyar Párt vezérlő bizottsága nem látja lehetségesnek, hogy a magyarság számarányát még csak némileg is megközelítő parlamenti képviselethez juthasson. Ezért nehéz szívvel nem lát más utat a maga számára, minthogy ez alkalommal a választásokon nem vesz részt; jelölteket nem állít és teljes passzivitásban marad. A dolgozó magyar tömegeket pedig arra kérjük, hogy miután részben már fel vannak véve az állandó választói névjegyzékbe, további felvételükért pedig rendíthetetlenül fogunk küzdeni, tartsák meg irányunkban továbbra is hűséges támogatásukat és teljes
