Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)

1923-02-12 / 42. szám

2. oldal ság a márciusi képviselőválasztásodon, vágyig. hogy miért kcil a magyarságnak a passzivitás álláspontjára helyezkedni a választások tartamára. Ezt a nagyszerűen megfogalmazott, rendkívül világos és súlyos érvekkel leütüzdell kiáltványt, amely dr. Gräber Lászlónak kiváló tolla alól került ki, a vezérlőMzottság egyhangúlag magáévá tette. A kiáltvány erős, önérzetes és az Ország minden magyarlakta részére adresszált tiltakozás, messzehangzó óvás a' magyarságot- ismételten ért si;_ lyes jogfosztás ellen. A Magyar Párt vezetősége a jugoszláviai magyar lapok utján fogja nyilvánosságra hozni a ki­áltványt s a Bácsmegyei Napló keddi száma már közölni fogja teljes terjedel­mében. A Kanyar Párt tovább folytatja a szervez# munkái A vezérlőbizottság e döntő jelentősé. Sü ülését dr. Stíntha György, az Orszá­gos Magyar Párt elnöke zárta be nősz. sZabb beszéddel. —' Az a körülmény, —■ mondotta, — hegy most a passzivitás álláspontjára helyezkedünk, nem jelenti egyúttal azt is,- hogy abbahagyjuk, vagy félbeszakít, jak politikai tevékenységünket, fő­képpen pedig nem jelenti azt. hogy nem folytatjuk a Magyar Párt helyi szervezeteinek kiépítésére irányuló munkánkat. Ellenkezőleg: fokozottabb erővel kell végezni a szervezkedés ne­héz feladatát. És arra kell törekednünk, hogy most már a saját erőnkből min. den egyes magyar választópolgár be. kerüljön a választói névjegyzékbe. Kö­zelednek a községi választások amikor Minden egyes magyar ember szavaza­tára feltétlenül szüksége lesz a pártnak. A községi választásokon a névjegyzé. kekbe a január 31-ike után felvett ma­gyarok is szavazhatnak majd. Másik, aíbpvető kötelessége pedig minden ma. gyár embernek, hogy a Magyar Párt egységét őrizze, védje meg . . . A vezérlőbizottság kimondotta, hogy a még meg nem alakított helyi párt­­szervezetek sürgős kiépítését kívánja. A nagyjelentőségű ülés ezután véget ért. Veszedelmesen árad a Duna Bútorokat, állati hulladékokat és épületfákat sodor az ár A dunamenti községekből jelen­tik, hogy a vízállás óráról órára, szemirtfclláthatólag emelkedik. A jugoszláviai Đunaparton a községek mindeo óvintézkedést megtettek, hogy az áradás veszedelmét elke rüljék. A vízállás évek óla nem is pasztáit magasságot ért el. A par­tok mentén fekvő épületek és érté kék biztonsága felől intézkedések történtek és a partvédő bizottságok hatékonyabb védelemről tanácskoz­nak, az esetre, hogy milyen óvin­tézkedéseket léptessenek életbe az áradás esetén. A belijei uradalomnak nagymeny­nyi ség ü tűzifája fekszik a Dunapar­­ton és attól tartanak, hogy a viz­­áradás a felhalmozott fát elsodorja, mivel nem tudják idejében védett helyre szállítani. Ä Duna, valószínűleg Magyaror­szágból, igen sok épületfát, geren­dát, szálfát, bútorokat, állati hullá­kat, sertést, szarvasmarhákat sodor magával. Egész szénakazaiok úsznak le naponta a vizen. Jugoszláviában a Duna vízállása fenyegető módon emelkedik. Budapestről jelentik: A Duna vize vasárnap folyamán tovább emel­kedett. Komárom vidékén az áradás megállóit. A hatóságok széleskörű intézkedést foganatosítottak az ár­­viisveszedelern elhárítására. A megyeri vízmüvek üzemében az áradás miatt zavarok állottak be s igy Budapest vizellésát csökkentik. BACSMEGYEI NAPLÓ Az olasz parlament ratifikálta a rapallói sze rződéstP820*1 KifeiiJ’ kogy «» 00. r rámák tartja; nézete ez 225 szavazatta! 20 ellenében hagyták jévá ÍÖ23. íebraár 12. ---------------THSs------A rapallói szerződés ügye, amely közel két esztendeje foglalkoztat! szüntelen Olaszország és Jugoszl yia kormányait és a nemzetközi r litika tényezőit, véglegesen lezá. dott. Az olasz parlament — mint Nincsics külügyminiszter Rómábói érkezett távirata közli — 225 szava­zattal, 20 ellenében eUogadta és ra­tifikálta a rapallói szerződést. Az olasz parlament ratifikálásá­val lekerül végre ez a sokat vita­tott diplomáciai kérdés a jugoszláv Politika napirendjéről és érvénybe lép az a santamargarettai konven­ció, amelyet Delia Toreta volt olasz külügyminiszter kötött annak idején a rapallói szerződés kiegészítéséül az S. ti. S. kormánnyal. A santa­margarettai konveció mint ismeretes, azokban a vitás kérdésekben hozott megállapodást, amelyek a rapallói szerződés végrehajtásával kapcso­latban fölmerültek. így többek ez a szerződés tisztázza a dalmádai har­madik zóna kiürítésének kérdését, amely igy az olasz parlament rati­fikációjával most aktuálissá válik és meghozza azt az eredményt amit oly régóta vár Jugoszlávia: az olasz csapatok kiürítik a megszállva tar­tott dalmádai területet. Érdekes, hogy a rapallói szerző­dés ratifikálását, amelyet az egy­mást követő olasz kormányok szin­­'e kő, ciezectségszerüen elszabotál* — az a Mussolini-kormány baj­­‘a végre, amelytől mindenki a uráh-ágtalanabb magatartást vár­­,Ta az Olaszországgal szomszédos államokká h szemben. Ugyiátszik azonban az olasz fascists kormány* nak ezt >-3 lépését az a békés szán­dék diktálta, amely az utóbbi időben következetesen érvényesült külpoli­tikájában • v'v annak a feiimerése, hogy a megofdatlan diplomácia kér­dések — befelé, az ország nyugal­ma tekintetében sem hagyhatók so­káig elintézetlenül. Az olasz közvé­lemény nyugtalansága, amely a ra­­palói szerződéssel kapcsolatban .oly ! splrszor nehéz feladat elé állította a kormányhatalmat, szinte tünetsze­­rüen mindig kinyúlt, amikor a kon­venció végrehajtásáról volt szó. j Mindezek mellett Olaszországnak ma fontos érdekei forognak kockán azokon a tanácskozásokon, amelye­ken a világpolika rendezését igye- I Meznek keresztülvinni Európa kor­mányai. Mussolini ezeknek az ér­dekeknek megvédése szorította arra, hogy megszabadulva a rapallói szer­­jződés terveitől, nagyobb créllyel lép­­nemzeti aspirációinak keresztülvi­telében. Választási krónika Valamennyi párt közeledést keres a nemzeti kisebbségekhez: Pribicsevics ígér valamit a magyaroknak kát ko* ebben mert s A vasárnapi ünnepet valamennyi párt a választási agitációta használta fel és a jelöltek, valamint a pártok vezetői nagy számban kerestek fel kerületeiket, hogy ott agitációt fejtsenek ki és el­mondják programbeszédeifcét. A beo­­gradi pártközpontokban még e hét fo­lyamán felülvizsgálják az egész ország kerületeinek jelöltlistáit, hogy megálla­píthassák, hogy milyen kilátásokkal men­nek az egyes pártok a választási küz­delembe. Az máris megállapítható, hogy úgy a radikálisok, mint a demokrata párt kebelében a legtöbb kerületben szakadás állt be és a két párt mind­egyike majdnem mindenütt két-három listát állít fel. Ez természetesen erősen csökkenti mindegyik párt választási ki­látásai. A skopljei kerületben például úgy a radikálisok, mint a demokraták három listát állítottak össze, úgy, hogy egyik sem számíthat pozitív eredményre. Ez a körülmény nagyon megkönnyíti a macedóniai kerületekben a macedón autonomisták törekvéseit, akik az utóbbi időben erős agitációt fejtenek ki Ma­cedonia autonómiája érdekében. A horvát pártokban is bekövetkezett a döntés a Radics-párt és a horvát egy­ség pártjának vitájában. Az egység-párt nem fogadta e! Radicsnak azt a felté­telét, hogy a párt programmjába vegyék fel a köztársasági államforma követelé­sét. Így a kooperáció lehetősége a két frakció között megszűnt; attól tartanak, hogy a szakadás folytán a Horvát Egy­ség Pártja Radicsékkaí szemben egy mandátumot sem tud nyerni. A Radics-; párt határozata értelmében a déldalmá­­ciai, szerémségi és hercegovinál kerüle­tekben mindenütt Radics Steván lesz a listavezető, mig a többi horvátországi kerületekben a párt volt képviselői sze­repelnek a listák élén. Szombaton megtörtént az első döntés a jelöltek listája között. A beogradi bíróság jóváhagyta a demokrata párt beograd-városi jelölt-listáját úgy, hogy a választások során a demokrata párt ur­nája fog Beogradban első helyen állni. A demokrata párt főbizottsága ked­den délelőtt Beogradban ülést tart, amelyen a párt kebelében az egyes ke­rületékben felmérőit ellentétek elsimítá­sáról tárgyainak. Davidovics Ljuba va* eáruap délszerbiai kőrútján Pirótból Ni she utazott vissza, aho! hétfőn tárgyal a demokraták vezetőivel, este visszatér Beogradba. hogy a főbizottság': ülésen részt vehessen. az évben uj választása' most cé( sem fog Qo .. szkupstina. Nem hiszi, ho ráták a jövok-r '* ’ -s,; senek a radikálisok! . ___ nem lehet kompromisszummal megol­dani, mert a horvát és szerb egy nép és egyiknek éppen annyi joga van, mint a másiknak. Rosszalja, hogy a tisztvise­lők politizálnak; jól fizetett, politikától mentes tisztviselők kellenek, akik nem pártemberek, hanem az állam hivatalno­kai. A külpolitikai helyzetről azt mondja, hop a kisantantot, amely oly jól be­vált, a demokratapárt kezdeményezte. Hosszabban beszél a nemzetiségekről, különösen a magyarokról. A demokrata párt megadja a nemzetiségeknek mind­azokat a jogokat, melyeket tíz alkotmány biztosit számukra és na loyális állampol­gárok lesznek, úgy a politikai, gazdasági és kulturális jogokban is részesülhetnek. Ismeri a nemzetiségek panaszait, amelyek onnan erednek, hogy az alantas közegek a törvény és a kormány rendelkezéseit nem hajtották végre. A demokrata párt mindent el fog követni, hogy ezeket a sérelmeket orvosolják. Végül kijelenti, hogy á demokratapárt minden hivatalos terror ellenére is erősödik és a válasz­tások eredményeképpen nagy tábort küld be a parlamentbe, ahol olyan té­nyező lesz, amellyel mindenkor szá­molni kell. Ezután Jurisics alezredes beszélt. Vá­zolta a nacionalista szervezet célját, amelynek tagjai hajlandók az állam ér­dekében életüket is feláldozni, hogy a külső és belső ellenségeket, bármilyen, nemzetiséghez tartozzanak is, kipusz­­tilsak. A gyűlés ezután határozati javaslatot fogadott el. amely szerint a demokratái párt a vidovdáni alkotmány alapján áll és azt meg fogja védeni. A gyűlés után bankett volt a Mária királyné szállóban, valamint a Linde és a winkle vendéglőben. Délután a párt­­vezetőcég konferenciát tartott. Pribicse­­vics és a kíséretében levők hétfőn utaz­nak vissza Beogradba. Trifkovies miniszter és tx nemzetiségi tannyelv Apatiiibő! jelentik: Trifkcrvics Markó tőrvényelőkésüitő miniszter, a radikális­­párt sombon listavezetője, agitációs kőrútján vasárnap Sztapáron és Bács­­szentrvánon volt. Kíséretében volt Racics Szima dr, sombori orvos és Sevics Simon volt képviselő. Sztapáron hivatalos fo­?;adtatás volt Vajevics Pál apatini tb. őszolgabiró vezetésével. Sztapáron ban­kett volt a miniszter tiszteletére, ame­lyen dr. Racica és Sevics tartottak be­szédet. Délután Bácssaentivánra mentek, ahol a radikális párt járási jelölő gyű­lést tartott. Ezen a kiküldöttek egy­hangúlag dr. Racics Szimat jelöltek já­rási jelöltnek. Trifkovies miniszter előtt ezután több küldöttség jeleit meg. A bácsszentiváni tanítók kérték a miniszter közbenjárását, hogy a nem kimondottan nemzeti tárgyakat német nyelven tanít­hassák. A miniszter megígérte interven­cióját és kijelentette, hogy bízik annak eredményességében, mert a törvény biz­tosítja a nemzetiségeknek azt a jogát, hops iskoláikban gyermekeiket anyanyel­vűkén taníttathassák. A Prrríics-párt vasárnap megkezdte a Vajdaságban választási agitációját. Pro­­ties Sztoján Rumára utazott, ahol pártja vasárnap naggyíílést tartott. Protics prog­­rammbeszédében erősen kikelt Pasics miniszterelnök politikája és működése, valamint Miladinovics Zsarko és Janies miniszterek.személye ellen. Becskereken a bánáti Protics-párti radi­kálisok vasárnap a Beograd-szál ló nagy­termében népes gyűlést tartottak, ame­lyen a választási jelölések kérdésében, döntöttek. A gyűlése,;, amelyen a vidéki párt­szervezetek képviselői is megjelentek, részivé*', ironies Momesillo dr. volt kép­viselő, Kiiein Mita a „Radikal0 főszer, kesztője Zsivmcxvies Ace a Jugoszláv Klub elnöke és még számosán a becs-Pribicsevics programm­­beszéde Novisadon. Novisadról jelentik: Vasárnap 10 óra­kor a Sloboda-szálló nagytermében tar­totta programmbeszédet Pribicsevics Svetozár volt. miniszter, a demokrata párt novisadi listavezetője, Pribicseviccsel együtt Novisadra érkezett Kitmanudi Koszta volt pénzügyminiszter, Marirtko­­vics Pál, Pesity Dragutin volt miniszte­rek, Popovics Svetisíáv pénzügyi állam­titkár, Boskovics Dusán dr. délbánáti kerület jelöltje, juns/cs ezredes, a Na­­rodna Obrar.a elnöke, Dobanovacski Pál volt suboticai főispán, Radisics Lá­zár dr. volt Bombori alispán, Zagrebból Schögl a Rijecs főszerkesztője és még számosán. A gyűlésre nagy számban ér­keztek, részben zászlók alatt, a vidéki pártok kiküldöttei Somborból, Srbobran, Titel, Zsablya, Mól községekből, a Sze­­rémségből és a Bácska gs Bánság egyéb részeiből. A nacionista szervezetek is mintegy nyolcszáz taggal képviseltették magukat a gyűlésen. A gyűlésen Bogsán Milos dr. nyitotta meg, üdvözölte a megjelenteket és át­adta a szó? Pribicsevics Szvetozérnak, aki raárifélórás beszédben fejtette ki ! programiját, Pribicsevics beszédében elsősorban rá­mutatott arra, hogy a demokratapsurt mindig a nemzeti és állami egység alapián állott, áll még ma is és ettől soha nana fog eltérni. A demokraták a dikálisokkal együtt nagy áldozatok ,51 hozták létre a vidovdáni alkot* ■ -»t, mégis most, amikor a külpoliti­kai he’vzct oly súlyos és a belpoiitiká­­t • Iszomoritó jelenségek láthatók, ■i. „ radikális pártnak a koalíciót csak azért, hogy a váiasztá­­' ‘ ' dűl vezethessék. Pasicsot két •1 ‘ '■ hogv a radikálisokat ki­űzhesse a koalícióból és hogy Proticsé ra' árá-‘ kát lerá*hRSRa m,*JfaTOi- Szomorú jelen • — mc .ormány ^ akarják darabolni, ha­­az államot__kn— L___________i . jnciottn Pribiesevicf- — h< ^ ’ nem azok ellep, lép fel, ö kormán^ i_»_? ormány q „ ümokraták választó * a ellen harcol és a dánsokraiik ellen

Next

/
Thumbnails
Contents