Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-14 / 13. szám
Ünnepi szám. — Ara: 6 korona évfolyam 1923. január 14. 13. szám Megjelenik se iádén reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM ; KiaddMvntal 8-58, Szerkesztősig 5-1 j e^Earasa!i®E^gEss®^9BmTM0Me Előfizetési ár negyedévre SO dinár f ZLEEESZTÓSÉG: Kralja Aiesraoiira-uika 4 szaru alatt Kiadóhivatal: Kralja Akszndra-uliea 1 (Lelbach-pa’ota)-ÜTI! r rek Uj izgalmak nyargalnak végig B fáradt lelteken, sejtések és borzongások, idegesség, kínzó nyugtalanság szakadtak ismét reánk, a ludbőrössé vált közvélemény megremeg a rossz előérzettő!. Máról-holnapra beiepotiyantunk a legfoiíóbb, a legkínosabb hangulatba és amúgy is ijedős énünk most riadtan szeretne kievickélni a hirtelen reászakadt nagy bizonytalanságból. A lapok, a beogredi sajtó mint valami alkalmi zenekar, harci indulóra zenditett és a hivatalos és félhivatalos kürtök, a felelős és felelőtlen szócsövek szokatlan és egyelőre érthetetlen indulókat harsonéznak. Még nem lehet tudni, mi ez ? Csak egy nyilvánvaló már most is: a meglepő és kellemetlen szimfóniát céltudatosan rendezték. És mert erről már a nagy hangzavar első pillanatéban mindenki meg volt győződve, azért szállotta meg olyan általánosan a közvéleményt a kinzó nyugtalanság. A beogradi, bukaresti és prágai lapok egyszerre szólaltatták meg a vészsipot, amely három-négy napig éktelen rikoltással töltötte be a levegőt és még a bátrabb szivekbe is szorongó érzéseket gyömöszölt be. Diplomáciai bonyodalmakról, a középeurópai válság kirobbanásáról, katonai akciókról szólották a szűkszavú és értelmetlen jelentések, a legvadabb kombinációk tenyészgombáival voltak telve a suta tudósítások és sikerült is egészen megriasztaniok mindenkit. Mára aztán megszólalt a kor már.y és egy szűkszavú cáfolattá1 szétkergeti a csordává dagadt rémhíreket. A kormány leintette a harci indulókat bömbölő zene kart, a beogrtdi sajtót, a n.Bpok óta bajról, veszedelemről, a hé ború lehetőségéről, a középeurópai válság akut voltáról szavaló újságokat és kijelenti, hogy nincsen bonyodalom, nincsen háborús veszedelem, a beogradi sajtó hirer — rémhírek. Ezt a közlést, ezt a hivatalos megnyugtatást igaz örömmel veszi tudomásul az egész ország. A megriasztott közvélemény, a hideglelőssé vált közvélemény. De bármilyen ijedős, bármilyen gyámoltalan és bármilyen könnyen félrevezethető is mindenkor a közvélemény, máris föleszmélt és csu dálkozva kérdezi: — Ki dirigálta azt a kitünően összehangolt sajtó-zenekart, ki rántotta meg a vészféket? Mert a rémhírek nem önmaguktól termettek, avatott kertész keze plántálta azokat, hozzáértő kertész legények öntözték szorgalmasan, hogy el ne fonyadjanak az üvegházi kertészet e csudái. Akármilyen naiv is a közvélemény, azt még sem lehet elhitetni vele, különösen most utólag s hivatalos kormánynyilatkozat után hogy mesterséges rémhírterjesztésről volt szó. Szerencse, hogy rémhírek voltak, hiszen a kormány maga jeenti ki ezt minden kétséget kizáró módon. Most már csak azt is közölni kellene, ha nem is hi vetalosan, de legalább félhivatalosan, hogy a rémhírek világgá bocsátásának müve teljesen távol állott a hivatalos tényezőktől. Minden újsághírnél és hivatalos dementinél jobban cáfolnak azonban a tények. A napok óta tartó idegesség és titokzatosság sőt a mesterségesen előidézett félelem is megszűnik egy most érkezett félhivatalos kommüniké nyomán. Arról van szó ugyanis, hogy a kisantant kormányai diplomáciai utón megkeresést intéztek a magyar kormányhoz a román határon történt incidens dolgában és a béke fokozottabb, intézményes biztosítását kívánják. Tehát ennek az egyszerű diplomáciai lépésnek bejelentését előzte meg a sok hü hó, harangok félre verése és vak lárma. A legutóbbi napok eseményeiből is van tehát némi hasznunk : annak a bizonysága, hogy jobb egy kellő időben nyilvánosságra hozott diplomáciai jegyzék, mint a sugalmazott sajtó nagyképü titkolózása, vagy túlbuzgó indiskréciója. A nagy nyilvánosságot sohasem a tények ijesztik meg, hanem azoknak feltálalási módja. kommunisták azonnal a gyárakat és ipartelebeszüntetnének minden Mint Beogradból jelentik, szombaton délelőtt Nincsics külügyminiszter fogadta Emandi beogradi román követet, mely alkalommal teljes megegyezés jött létre a kisantantnak Magyarországgal szemben tanúsítaná) egységes eljárása tárgyában. A kisantant első lépése a magyar kormány ellen egy együttes demars lesz, melyet a kisantant államainak bu dapesti képviselői fognak átnyújtani. Először diplomáciai intervenció történik annak érdekében, hegy a magyar kormányt a békeszerződés rendelkezéseinek betartására kényszerítsék. Ha ennek az intervenciónak nem lesz meg o kisantant által kívánt eredménye, úgy az érdekelt hatalmak el vannak szánva katonai akciók megindítására. A kormányok kijelentése szerint e tekintetben a kisantant államai között teljes az egyetértés. A budapesti kisantant-követek által átnyújtandó demers prágai jelentés szerint a következőket tartalmazza : A kisantant készülődései Magyarország ellen Együttes demarsot nyújtanak it a magyar kormánynak Hivatalosan cáfolják a jugoszláv mozgósítást E jegyzékről beogradi politikai körökben ebben a formában még nem tudnak. A román kormány szombaton távirati jegyzéket intézett Beogradba és Prágába, amelyben közli a legutóbbi magyar határtámadásokat. Ugyanebben a jegyzékben Románia tudatja a kisantant több: államaival azt is, hogy értesülései szerint a román határ mentén magyar csapátok részéről katonai mozdulatok állapíthatók meg. A beogradi Politika bukaresti jelentés alapján megállepitja, hogy az ismert két magyar-román hatérincidensen kívül magyar részről újabb támadás nem történt Románia ellen. Beogradi diplomáciai körökben Magyarország magatartását nagyon hűvösen Ítélik meg. Az a vélemény alakult ki, hogy a kisantanttal szemben tanúsított támadások első sorban belpolitikai okokra vezethetők vissza, mert a magyar kormány a belső feszültséget a határokon túlra akarja átvinni és a közvélemény figyelmét a kor mányzat egyre több elégüietienséggel fogadott irányzatáról külpolitikai . térre akarja átterelni. Komolytalannak tartják, hogy egyes magyarországi elemek mindig az olasz fegyerrel fenyegetőznek amikor Mussolini minden alkalmat megragad orra, hogy r jugoszláv kormányt Olaszország barátságos szándékairól biztosítsa. Az sem tehető fej beogradi vélemény szerin , hogy Olaszország Magyarországot fegyveresen támogassa, mert Olaszországban fascisték és komme isták uraikodnak ér mihelyt a ateisták a frontra akarnának menni, a elhagynák pékét és munkát. Beogradi politikai körökben bíznak abban, hogy a kisantant egységes fellépése teljes eredménnyel fog járni. A kisantant kormányai szerint Magyarország egy részről nem szűnik meg békés szándékait hangoztatni, másrészről azonban a kuliura munkásainak egész hadseregét bízta meg az irredenta politika propagálásával. így legutóbb egy magyar katekizmus jelent meg, a mely a trianoni békeszerződés jogtalanságait hangoztatja és felhívja a közfigyelmet, hegy hogyan lehetne Magyarország területi integritását ismét helyreállítani. A Magyarországgal szemben tanúsítandó kisantant-nkció ügyében hír szerint a három állam ■léoviselői konferenciái fognak tartani. Románia azt kivárja, hogy Bukarestben tartsák a konferenciát, míg másrészről Beogradban kivannak tanácskozni. Illetékes helyen a konferencia megtartását fölöslegesnek tartják, mert a Magyarországgal szemben tervezett akcióra nézve a kisantant államai körében enélkül is teljes az egyetértés. A magyarországi sajtó meg van győződve, hogy a kisantant nem egységes Magyarországgal szemben, mert Románia a besszarábiai kérni agát 1. Magyarország minden fegyverkezést és háborús előkészületet beszüntet. 2. Magyarország feloszlat minden szervezetet és egyesületet, a melynek háborús céljai vannak. 3. Magyar részről megszüntetik a bandatámadásokat, amelyek a kisantant államainak határait gyengítik. dés ‘ miatt nem akarja Magyarország ellen exponála Ezzel szemben beogradi diplomáciai körökben megállapítják, hogy ez a beállítás nem feiel meg a tényleges helyzetnek, mert épp n Románia követeli a legerélyesebb rendszabályokat Magyarország ellen. Mint Beogradból jelentik, pénteken és szombaton állandó táviratváltás folyt a beogradi, prágai és bukaresti külügyminisztériumok között. Sándor király pénteken este kihallgatáson fogadta Pasics miniszterelnököt, a külügyminisztert és a hadügyminisztert. A beogradi sajtóiroda hivatalosan megcáfolja a bécsi lapokban a jugoszláv hadsereg mozgósításáról elterjedt faireket. Azokkal a nyugtalanító hírekkel szemben, amelyek a honvédelmi tanács megalakitásával kapcsolatban elterjedtek, a sajtóiroda hivatalosan közli, hogy a tanács létesítése nem jelent háborús készülődéseket. Más országokban is vannak ilyen tanácsok és csak az a céljuk, hogy elintézze mindazokat a kérdéseket, nmeyek nem kizárólag a hadügymin iszterium hatáskörébe tartoznak. Lapunk mai száma 16 oldal
