Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-12 / 11. szám

#, oíffal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. január 13. vezetői. Tegnap jelentettük, J| az Állapi Bizottság kinevezte íz érszág 56 választókeriiléíébe a főbizottságok elnökeit. A vajdasági választó-kerületekbe a következőket nevezték ki: Subotica — Mettievics Joca dr. a hétszemélyes tábla birája. Novisad — Petrovics Vladiszlav 'dr. a novisadi semmitőszék birája. Velikibecskerek — Lacks Henrik, hétszemélyes táblai biró. Pancsevo — Rosics Makszo dr. áilamtanácsos. Sombor — Fijalka Emanuel, sza­rajevói bírói tanácsos. Újból megdrágultak a gyógyszerek Uj egységes árszabás az egész ország területére Az óriási gvógyszerdrágaság már eddig is a legsúlyosabb gondok elé állította a szegény beteget. Ha a helyzet már eddig is súlyos volt, akkor most még sokkal rosszabbá Válik, mert az alig néhány hónapja történt áremelkedést most újabb gyógyszer-drágulás követi. A suboticai gyógyszerészek pén­teken kapták meg a gyógyszerész­egyesületek utján a közegészség­­ügyi minisztérium uj gyógyszer­­árszabását, amely először állapítja meg a gyógyszerek árát egysége­sen az egész országra nézve, mig eddig különböző árak voltak ér­vényben az ország különböző ré­szein. Az uj gyógyszerárszabás szerint a gyógyszerek nyersanyaga átlagos 25—30 százalékos újabb áremelke­dést mutat. Csak az aránylag igen kisszámú belföldi nyersanyag ára változatlan, az importáltak vala­mennyien megdrágultak. Még sokkal nagyobb mértékben emelkedtek a külföldi gyógyszer­készítmények, elsősorban a Német­országból importált gyógyszerek, amelyek közül a rekordot a kinin­­készitmények tartják, amelyek i 00 százalékos drágulást mutatnak. Át­lagosan 50 százalékos áremelkedés észlelhető a jód, mórt in és kokain-Profelémák a mai kultúra köréből A letűnt kor eszményei Az a fényes szinte szemkáprázta­tó kultúra, amelyet a szabadság igé­je alatt a 19. század hozott létre, olyan eszméken és eszményeken nyugszik, amelyek a régibb körök­ben ismeretlenek, vagy amennyiben nem voltak teljesen azok, a kellő módon érvényre nem juthattak. Azok az ideák és eszmények nem egy csapásra, mintegy készen állot­tak elő a szabadság kultúrájában, hanem a küzdelmek és a fejlődés szerint tagozottan és időszakonként. A renaiszance alatt még homályo­san, de már megjelenik az ember­­eszme s e nagy történelmi mozgal­mat is azért hívják humanismusnak, mert egész kultúrája az ember-idea kibontakozásával fonódik össze. A felvilágosodás korában az uralkodó ember eszme mint társadalmi sza­badság tűnik fel s nyilatkozik meg a jobbágyság felszabadításában; mig a 19. században a politikai vo­natkozások nyomulnak előtérbe a lassanként kifejlődő demokráciában. A sorban felvonuló szabadságesz­méket és eseményeket eleinte alig vizsgálták tudományosan. Az elmé­­letirók csak a 19. században állottak elő s dolgozták fel az uj eszméket minden vonatkozásukban s fejtették ki végső alapjukat a szabadság er­kölcsi eszményeiben. Ezen nyugosz­­nak a többi eszmék s eszmények. MmtoöSM általános természetűek, készítményeknél is. A mi'nkadijak ez alkalommal nem drágultak meg, miután ezeket az ok­tóberi árszabás emelte fel száz szá­zainkkal. A gyógyszerárak újabb lényeges emelkedésének főoka abban kere­sendő. hogy a német gyógyszeré­szeti gyárak, amelyek a jugoszláviai piacot ellátják, a márka rohamos esése óta a jóvalutáju külföld szá­mára horribilis módon emelték az árakat. Ezenkívül nagyon drágitja a gyógyszereket a magas vám és a szállítás egyre fokozódó költsége is és nem utolsósorban az a lánckeres­kedelem, amely a gyógyszerekkel kifejlődik. A kisebb gyógyszertárak csak heted vagy nyolcad kézből tudják beszerezni a drágább gyógy­szereket, amelyekből csak kisebb mennyiséget tudnak raktáron tartani. Akárhogyan is van, nagyon elszo­­s rnoritó a gyógyszerek mértéktelen jí drágulása, mert az a közegészség J újabb hanyatlását vonja maga után. A sztiboiical demokratapárt egységes az Or-Jn-Ná-val Szaboticán is folynak tárgyalások t>. nacionalista blokk juegaíekitásáró! Novisadi jelentések alapján isme­retesek azok a tárgyalások, amelyek a demokratapárt kezdeményezésére egy uj nacionalista blokk megalakí­tása érdekében folynak. A novisadi demokratapárt és az ottani Or-Ja- Na között már megegyezés jött lét­re ebben a kérdésben. A nacionalista biokk megalakítá­sára vonatkozó tárgyalások Suboti­­cán is megindultak. A Bdcsmegyei Napló munkatársa erről a kérdésről beszélgetést folytatott a helyi pár­tok vezetőivel és a nyilatkozatok­ból érdekes módon tükröződik visz­­sza az egyes pártok jelenlegi men­talitása és a választásokat megelőző hangulata. A suboticai demokratapárt egyik vezetője a következőket mondotta munkatársunknak a nacionalista blokk megalakítására vonatkozó tár­gyalásokról : — A suboticai demokratapárt és az Or-Ju-Na szintén megkezdte már a tárgyalásokat a nacionalista blokk megalakításának előkészítésére. Mi bennünk megvan a hajlandó dg, hogy egv ilyen blokkban egyesüljünk a többi olyan párttal, amely az alkot­mány alapján áll. Minden attól függ, Jiogy milyen eredménnyel végződ­nek a novisadi tárgyalások, mert mihelyt ott megalakul a nacionalista blokk azonnal belép az uj alakulat­ba úgy a suboticai demokratapárt, mint az Or-Ju-Na. Erre vonatkozó­lag csak a szükséges utasítást vár­juk és tdjes öntudattal állapíthat­juk meg, hogy nálunk úgy a demok­kizárnak minden felfogást, amely az embereket a vallás, az egyház, a társadalmi osztályok és nemzetek szerint ítéli meg. Az ember minde­nek fölött ember, számára csak egyetlen igazi, emberi erkölcs lehet, amelynek alapja az egyetlen igaz és jogos ember-idea: mert emberek vagyunk valamennyien, lényegben egyforma lelki berendezéssel s egy­forma általános lelki szükségletek­kel és célokkal. Ezeket az eszméket foglalta egybe lapidaris fogalmazás­ban: a szabadság, az egyenlőség és a testvériség jelszavaiban. E felfogás taníételeit mindannyi­an ismerjük. Az egész erkölcsiség a lelkiismereten nyugszik, illetve an­nak belső szabadságán, amelynek a fokától függ ismét az összes etikai cselekvések erkölcsi önállósága. A lelkiismcret tartalma a jó s ehhez kell igazodniok az összes életviszo­nyoknak. Nélküle nincs érdem, nincs bűn, nincs kötelesség. A liberaliz­mus' minden más erkölcsi eszméje ezen nyugszik, tehát a személyiségé is. Az ember önálló ethikai egyén, önálló egyéni és társadalmi céllal. Az igazság eszménye értelmi kö­telességeket foglal magában. Belőle következik a művelődés kötelessé­ge is, ami a haladás és tökéletesedés eszméjét zárja magában. Az ember­nek művelődnie kell, hogy magában kifejthesse az embert, a humanitást, a mi által az egyes az emberiség képviselőjévé válik. Az igazságosság az előbbi esz­ménynek társadalmi formája, s azt ratapárt mint az Or-Ju-Na szerve­zetében olyan a legyelem, hogy min­den utasításnak eleget teszünk. Amint a nyilatkozatból kitűnik, a demokratapárt és az Or-Ju-Na kö­zött Suboticán teljes az egység. Nem így fest azonban a helyzet a radiká­­lispártban, ahol bizonyos idegenke­déssel nézik az uj nacimalista blokk alakulását. Már a tárgyalások ele­jén megállapította a novisadi radi­kálispárt is, hogy nem tartja szük­ségesnek az uj alakulat létrehozását és ugyanilyen a vélemény a suboti­cai radikálisok részéről is, akik bi­zonyos választási előkészítő szerve­zetet gyanítanak az uj nacionalista blokkban. A radikáilspárt suboticai szerve­zete részéről kijelentették munka­társunk előtt, hogy a párt nem foly­tat ugvan tárgyalásokat a naciona­lista blokkban való részvételét ille­tőleg, azonban súlyt helyez arra, hogy a jövőben a saját pártjához tartozó ifjúság tagjai is beiratkozza­nak az Or-Ju-Ná-ba, kogy ellenőriz­hessék annak működését és a radi­kálispárt is tisztában legyen annak céljaival. A radikálispártban ugyanis attól tartanak, hogy a demokraták a választási harcban a radikálisok vá­lasztási agitációjdt a nacionalista if­júság segítségével akarja megaka­dályozni. ha kell terrorral is, mint az néhány helyen már meg is tör­tént. A radikálispárt részéről elhang­zott nyilatkozat szerint a párt min­dent el fog követni az ilyen törek­vések ellensúlyozására. Leszállítják a szuboticai kövezetvámot Győzött a kereskedők álláspontja A felemelt suboticai kövezetvám­tarifa ellen megindult akcióról már be^moltunk. A kereskedőknek a főispánnál küldöttségileg előterjesz­tett kérelme alapján pénteken dél­előtt a városháza kis tanácstermé­ben ankét volt ebben az ügyben. Az ankéten Pletikoszits András dr. főispán-polgármester elnökölt, ai tanács részéről Lepedát Illés pénz­ügyi tanácsos és Szuvajdzsics Sán­dor főszámvevő, a Lloyd részéről pedig Damjanovics Milán titkár, Eisler Zsigmond, Pollák Lajos, Her­­cog Ármin, Komor Géza, Med­­nyanszki Mita, Balog Arnold, Lede­rer Emil, Gábor Béla, Gyorgyevics Milorad, . Krausz Lajos, Hercog László, továbbá a Heuduska és Her­mann és a Rosenfeld Testvérek cég tulajdonosai vettek részt. A kereskedők kifejtették a fel­emelt kövezetvámtarifa sérelmes vo’táf. Az értekezlet sorra vette va­lamennyi árucikk részére megálla­pított kövezetvámot. Megállapítást nyert az ankéton, hogy az uj köve­zetvám különösen a gabonanemüek­­re nézve sérelmesen magas, amiért is a tanács elhatározta, hogy ezen­túl csak a búza beszállítása után kelt kövezetvámot fizetni, feldolgozott állapotban, a liszt szállítása után nem kötelező a kövezetvám, hogy igy ugyanazt az illetéket ne kelljen kétszer megfizetni egy cikk után. A helyi malmok védelme érdekében még elhatározta a város, hogy az it­teni malmok őrleményeire nem vet ki kövezetvámot, mig az idegenből szállított liszt után meg kell fizetni a vámilletéket. Ezen legfontosabb engedménye­ken kívül is, úgy döntött a tanács a szakértők meghallgatása után, hogy a kövezetvámtarifának majdnem minden tételét leszállítja az újévi emelés előtti tarifát megközelítő ősz­­szegre. így tehát a kereskedők mozgalma győzelemmel fejeződött be. Keres­­reskedő körökben meg vannak vele elégedve. A tanács szombati ülésén fogja megállapítani az uj kövezet­­vám tarifáját. jelenti, hogy minden felebarátunk­nak meg kell adni a magáét: anya­gilag, szellemileg, erkölcsileg egy­aránt s maga után vonja a másik iránti türelmet és a tulajdon szent­ségét. Az embernek kötelessége va­gyon, jövedelem után törekedni a maga fenntartása végett s a gazda­sági verseny ebben senkit sem aka­dályozhat. A szolidaritás társasági eszmény. Tartozunk egyek lenni azzal a tár­sadalommal, amelyben élünk. Haza­fiasán érezünk, de nem feledkezünk meg más népekről sem, amelyek mint népek egymásközt, szintén egyenlők s együtt etikai alapon a nenek szövetségének tagjai. Ehhez kapcsolódik a demokrácia eszménye a nemzeti önállóság’"*' a szuvereni­tásról szóló tan s általában a demok­ratikus polibkai eszmények. Utolsó erkölcsi eszmény a testvé­riség eszménye, ?>mely voltaképpen az egyenlőség erkölcsi tartalma. Az egyenlőség alapjában véve csak for­ma, a belső lén"~~ a testvériség, a szeretet s a belőlük folyó köteles­ségek teljesítése, ami nélkül minden egyenlőségi tan üres és veszedel­mes. Ezek az etikai eszmények együtt alkotják a szabadelviiség erkölcsi tartalmát. Megvalósítására iparko­dott a liberális politika s egész kul­turális rendszere s a nagy eredmé­nyek az erkölcsi tartalom nagy ér­tékére vallanak. Benne foglaltatik minden szabadság-etikai eszmé­nyünk, kivéve a valláserkölcsöket, a melyeket a llberálismus, .erkölcsi fi­lozófiája kezdetben tökéletesen ki­szárt magából, ami a felekezeti álr fláspont egyoldalúságát tekintve iga­zoltnak látszott; de nem volt iga­zolt általános vallási szempontból, mert a vallás is az emberi termé­szetből fakadó érzés és az általános erkölcsi eszményekre befolyást gya­korol. A szabadelvű erkölcstanok egy része a vallás ethikai vonatko­zásait a rendszerbe bele is fog­lalta. Ha a mai kulturális problémákat ismerni akarjuk, a szabadság etikai eszményeit ismernünk kell. Először is nélkülök senki sem fogja megért­hetni a 19. század kultúráját. S nem lehet megérteni nélkülük a jövendő alakulást sem és bizonyos, hogy nemcsak a további fejlődés belőlük indul ki, hanem a további összeüt­közéseknek, a további harcoknak is ok lesznek az útmutatói. S végül a szabadelvüség éppenugy mint min­den más kulturális irány, amely a 19. században élt, a kulturális küz­delmekből kivette a maga részét s erkölcsileg felelős a mai viszonyok­ért valamint a még ezután beállható következményekért. A felelősség mértéke, bármely fórum kívánja azt, — elsősorban a tudományos történetírás fogja kívánni — csak úgy állapítható meg, hogy az esz­mények középpontjába a szabadel­vüség ideáljait állítjuk, a küzdő fe­leket pedig velők szemben sorakoz­tatjuk. A személyi felelősséget et­től függetlenül minden esetben kü­lön kei! megállapítani. Tones Gusztáv*

Next

/
Thumbnails
Contents