Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-11 / 10. szám

1923. január 12. BACSMEGYE1 NAPLÓ 5. oldal. Természetesen e memento dacára is a vajdasági adósok nem igen sietnek fizetni, már csak azért sem, mert a bécsi és pesti cégek a korona tartozás után a háborúban teljesített utolsó fize­tés napjától számítva, jugo koronában kalkulálják a kamatot. Ezek a részlet­hitelezők azonban nem álltak meg £ felszóütó-levelek írott malasztjánál, ha­nem egyik-másik per utján is be akarja hajtani régi követelését. Megtörtént épp a legutóbbbi napokban, hogy egyik bu­dapesti cég értesítette vajdasági adósát, hogy az eredeti körlevélben megállapí­tott járásbíróságnál bepörölte öt. Az azonban erősen kétséges, vájjon a bu­dapesti bíróság jugo koronában fogja-e elmarasztalni az adóst s ha el is ma­rasztalná, vájjon végrehajtják-e a Vaj­daságban az Ítéletet, miután az SHS. királyság és Magyarország között a köl­csönös jogsegélyre nézve nincsen nem­zetközi szerződés. rr O, az élei s a halál Jegyzetek Petőfiről Kiskőrösön múltkor leszálltam.' Sok. szór jártam ezen a vonalon. Most álla­podtam itt meg először. A kis parasztfiu, ki a bérkocsi bakján ült, meg se várta a szavam, egyenesen vitt a házhoz, az ő házához, mint olasz, vagy francia idegenvezető a város egyetlen székesegyházához. Tengelyig merült a kerék a zöld sárba. Város, me­­• lyet Iátok, vagy falu, vagy puszta, nem tudom. Csak azt tudom, hogy ez a föld nyár és délibáb nélkül fáj. Tornácos kunyhócskában ocsúdok fel j s a szobában, melynek alacsony gereu-J dájában beleverem a fejem. Éles sze-j génységszag: a búbos kemence mész­­szaga, a földnek, a szövetnek, a rotha­dó fának a szaga. A múzeumban ezt nem érezni. Hiába, a muzeum építői nem olyan ügyesek, hogy fogalmat ad­janak ilyesmiről és a íankonyvirók sem oly ügyesek, hogy pár mondattal eikép­­zeltessék a paraszti dolgokat: a búbos kemence mészszagát, a földnek, szövet­nek, meg a rothadó fának a szagát. Azóta gyakran gondolok rá. Nem úgy, ahogy szokás Apánkra gondolunk igy, meg azokra, kiket szeretünk. Nincs élőt. tem semmi könyv, melyben adatok van­nak. Még az ő könyve sincsen. Csak az élete oly közel, oly paraszti való­sággal, hogy akár kézzel lehet fogni. Nem szentségteienség igy beszélni, ö szerette a valóságot. Tudta, hogy ez minden, ebből sarjad vérünk, könnyünk izzadtságunk még a költészet is s a töb­bi szólam. Arra is gondolok, hogy na­gyon, minden embernél jobban szeret­hette az életet, melytől ő a nemes, ki­rályi ragadozó, rövid életében mindent elvett, amit elvenni érdemes. Érzékei olyan finomak voltak, hogy a valóságot látománynak érezte. Ismerte a szeder és pipafüst izét, téli hajnalok zuzmara- Hlatát, a sár és csillag színét, falusi kö­nyökutcák macskazenéjét, mely része­gek kurjantásából és bőgők brummogá­­sából tevődik össze. Azokban a dolgaiban, melyek bizo-jj nyoson halhatatlanok, a hétköznapi élet« zajong. Emlékeztem, hogy a kocsma ab. ! Iáka tavalyi kalendáriummal van kifpi-1 tozva, sárga faián látni a korommal raj­zolt figurákat s a téli esték múzsája nem a tündér, hanem a lisztet szitáló szolgáló, ki holnap dagasztani fog. Irt arrói, hogy majd megöregszik. Unokái nézik sírja fölött a ringó akáclcmbokat. Könnyű azt mondani, hogy meteor. De nehéz, fájdalmas látni őt, testi mi­voltában, szeretettel, az élet költőjét, idézni őt, nemcsak szellemét, a halha­tatlant, hanem testét is, közelről érezni és meg nem ijedni tőle. Egyszer régen, délután Riedl Frigyes­sel beszélgettünk róla, mi, volt tanítvá­nyai. Különös szeller.iidézés volt. Azzal hívtuk közénk, hogy hétköznapi adato­kat firtattunk. Majdnem eltávolította tő­lünk a legenda, de a próza visszahozta öt. Valaki megkérdezte milyen nagy volt, hány centiméter. A tudós fölkelt és meg­mutatta a kérdezőn: »önnek eddig ért volna. Aztán kezünk odatettük a falra, lemértük nagyságát a falon. Abban a magas szobában határozottan kicsiny­nek rémlett volna. Ha leül az angol bőr­­diványra, akkor finom termete egészen elvész benne. Mert termetében volt va­lami kellemes, könnyed. Haláláról is szó esett ekkor. Az újabb kutatás elveti a szibériai legendát, a régi és újabb legendákat. Valaki, nem is olyan régen, egy kitömött sast vitt egy erdélyi gimnázium természettani múzeumának és cserébe ajándékul a költő koponyáját kérte. Másik újabb le. genda, hogy »szavahihető tanuk szerint 1851-ig élt egy délvidéki német család körében.« A valóság az, hogy a segesvá­ri vesztett csata után megölték. Még pedig nem is orosz katona, hanem való­színűleg egy orosz zsoldban lévő finn katona, tehát testvér, minthogy abban a hadtestben igen sok finn szolgált. Különben az akkori orosz tisztek nem voltak barbárok. Scbiller-től és Goethé­ről ábrándoztak s egy kozák tiszt pél­dául egy magyar uriasszonytól mind­össze Zschokké-nak, az akkori népsze­rű német írónak kézírásos levelét vitte el, hadizsákmányul. Ö maga alig sejtette, milyen veszély­ben forog. Csaták után, a harctéren ez az isteni gyermek az orosz-lengyel had­vezér francia beszédét utánozta, azt mondják kitünően. Aznap vászonzub­bony volt rajta. A monostorkert mellett lehelt utolsót, délután öt és hat óra közt. Egy órával azelőtt még látták őt, kard nélkül, néha kivette jegyzőkönyvét és valamit irt belé. Ezekből a jegyzetekből később vers született volna. Huszonhat éves volt, mikor meghalt. Ez a költő csecsemőkora. Tapasztalt, mesterségbeli ügyesség liiján a legna­gyobbak is csak mintákat másolnak ilyenkor, készülnek jövőjiikre. ö teljes zenekarral játszott. Túlszárnyalta min­den kortársát, Beranger-t és Heine-t, sejtelmes verseivel Maeterlick-et érez­teti, érett humorával Csebov.ot, izgató szinrakásával Gorkij-t, az orosz realis­tákat. Csodagyermek volt? Nem, csodaférfi volt. Csodaköltő volt, amilyen rnég nem élt a föld hátán. Kosztolányi Dezső. Vakmerő rablás a siovisadi főutcán Ismeretlen betörök kifosztottak három üzletet — Novisadi íudúsitúnklól — Csütörtökön délben fél egy és egy óra között, Novisadon, a Kralja Pe­­tar-utca 30. szám alatti ház első emeielén, alig kétszáz lépésre a vá­rosházától, a város legforgalmasabb részén a betörések egész sorozatát követték el, — eddig — még isme­retlen tettesek. Az említett ház emeletén nincse­nek lakók, hanem csupán üzlethe­lyiségek vannak. A betörők először Justh Gyula írógép- és mechanikai üzletébe tör­itek be, feszitővassal feifeszitve a 1 bezárt üzletajtót. Bejutva a helyiségbe feltörték azt az íróasztalt, ahol pénzt sejtettek. Keresték a pénzt, de nem találták, holott a fiókban 58.000 korona volt. Az üzletből irógéprészeket és 'sző­nyegeket vittek el. Innen távozva, feltörték a szom­széd-üzlethelyiséget, Szid!' Henrik fodrász üzletét és a napi bevételt, pár száz koronát Vittek el. A iedrásziizlet mellett van Nóta György szabóüzlete, a betörők ide is be akartak hatolni, de nem sike­rült nekik felfesziteni az ajtót. A betöréseket akkor fedezték föl, amikor az üzletek tulajdonosai az ebédidő után fel akarták nyitni üz­letüket. A város legforgalmasabb pontján, 100—200 lépésre- a rendőrség köz­pontjától végrehajtott háromszoros betörés, amelyet fényes nappal haj­tottak végre, városszerte nagy. fel­tűnést kelt. • • • - •• •­Változások a szsiboticai tanácsban A pénzügyi tanácsosi állás betöltése A suboticai városi tanácsban néhány napon belül változás lesz, ami a városi tisztviselőkarban is változást fog maga után vonni. Amint ugyanis ismeretes már. Lepedőt Illés pénzügyi tanácsnok a városi takarékpénztár igazgatójává tör­tént megválasztása folytán a pénzügyi tanácsosi állás megüresedik. A válságot Í eddig nem sikerült megoldani, mert az az eredeti terv, hogy uj embert hozza­nak a pénzügyi osztály élére, nem volt megvalósi tható. Ezért úgy akarták a kérdést megol­dani, hogy ideiglenesen Hoffmann Kál­mán dr. gazdasági tanácsost bízták volna meg a pénzügyi osztály vezetésé­vel, azonban ettől a tervtől is valószí­nűleg el kell tekinteni, mert Hoffmann tanácsos saját ügyosztályával is annyira el van foglalva, hogy nem tudná mind­két állást betölteni. A legújabb terv szerint tehát — mi­után Lepedát tanácsost valószínűleg már a legközelebbi napokban felmentik ál­lásától és igy a kérdés sürgőssé vált — valószínűleg Nede/jlcovics Miiadint. a városi adóhivatal főnökét fogják pénz­ügyi tanácsossá kinevezni, míg az uj adófőnök Vidákovics János pénztáros lesz. Egyelőre azonban ez még csak terv és a polgármester csak néhány nap múlva fog a kérdésben végleg dönteni. Lepedát tanácsos távozása folytán Pletíkoszits András dr. főispán-polgár­mester csütörtökön már felmentette a fürdőigazgatói tisztségtől és helyette ezeknek a teendőknek az ellátásával Orcsics főjegyző a legközelebbi napok­ban már át is veszi az igazgatói teen­dőket Lepedát tanácsostól, hogyapalicsi szezon előkészítéséhez szükséges intéz­kedéseket idejében megtehesse. .....-•»■iimiMiHrniii'H mim— ---------­HÍREK ®as® Egy kritikus albumából A politika a legnemesebb művé­szet és a legcsufabb mesterség, asze­rint ahogy csinálják. I * Nagyon ismert mondása egy ki­váló férfiúnak, hogy »a politika el­rontja a jellemekei.« Anélkül, hogy vitatkozni mernék Véle, mégis bá­tor vagyok megjegyezni, hogy igen gyakran a jellemek rontják meg a politikát. * Egy apa igy oktatta ki a fiát: — A politikától tartsd magad tá­vol. Ahhoz nem vagy se elég okos, se elég lelkiismeretim. * Valakit nagyon és agyondicsértek mint kitűnő politikust. Elmondták róla. milyen előrelátó, mily alkal­mazkodó, mily csalhatatlan emberis­­merő, hogy fel tudja használni a kí­nálkozó kedvező körülményeket s mily ügyesen kerüli ki a kedvezőt­leneket, hogy’ tudja megválasztani az eszközöket, az embereket és az embereszközöket, stb. S ez igy ment hosszú ideía mig végre a társaság egy tagja igy szólt: — Nos és most halljunk róla vala­hai jót isi * I A nagyurakat kellemes hazugsá- Igok közt nevelik, a kisemberek ke- I gyeilen igazságok között nőnek fel. tiogv is érthessék meg ezek aztán egymást akár a társadalomban, akár a gazdasági életben, akár a politiká­ban ? Baedeker. — Vasárnap SuboLicára jön a közlekedésügyi miniszter. Janko­­vics Velizár közlekedésügyi mi­niszter január 14-én, vasárnap Su­­boticára érkezik. Utjának kizáró­lag politikai jellege van és - itt a radikáiispárt vezetőivel a válasz­tások ügyéről fog tárgyalni. Mint értesülünk, a suboticai kereske­dők, iparosok és szállítók ez al­kalommal küldöttségileg fel fog­ják keresni a minisztert, hogy őt a suboticai vasutigazgatói állás betöltésénél Manojlovics Milán mérnök, igazgató-helyettest ért méltánytalan mellőzés orvoslására kérjék. — Tábornoki kinevezések. Beograd­­ból jelentik: A hadügyminisztériumban előkészületek folynak újabb 20 ezre­desnek tábornokká való előléptetésére. A hadügyminisztérium rendelkezési állo­mányában lévő tábornokokat nyugdíjazni fogják. Az újabb tábornoki kinevezések azoknak a támadásoknak eredményei, amelyek a kormányt a karácsonyi 18 tábornoki kinevezés kapcs: n értik. — A vallásügyi miniszter a zagrebi érseknél. Zagrebből jelentik : Jovanovics Ljuba vallásügyi miniszter csütörtököd Zagrebban felkereste Bauer rom. kath. érseket. — Újból megindul a személyvo­­natkozlekedés Budapest felé. A magyar Államvasutak igazgatósá­gának rendelete szerint január I5-ikétől kezdve ismét megindul a személy vonat-közlekedés Budapest és Suboiica között, amit novem­ber hónapban szénhiány miatt be­szüntettek. Az első vonat 15-én, hétfőn este 20 óra 59 perckor ér­kezik Suboticára és innen 16-án, kedden reggel 6 órakor indul Bu­dapest felé. — Nyugdíjazott adófőnök. Novisad* ról jelentik: Markovics Ignácot, a novi­sadi adóhivatal főnökét a pénzügymi­niszter nyugdíjazta. — Petofi-ünnepély Tatán. Tatáról jelentik: Vasárnap, január 14-én Tatán Petőíi-ür.nepélyt rendeznek, amelyen Király Károly dr. mond emlékbeszédet a magyarság hallhatatlan költőjéről. — Görögország bevezeti az uj naptárt. Athénből jelentik: A kormány rendeletet adott ki az uj naptár beve­zetéséről. — Az óbecsei Magyar Párt ügye. Sentaro! jelentik: Király Károly dr. az adai pártszervezet elnöke megbeszélé­seket folytatott Sáli Ádáinmal, a sentai Magyar Párt elnökével az óbecsei párt­­szervezet megalakítása ügyében. A meg­beszélések eredményeként valószínűleg rövid időn belül az intéző bizottság vezetése mellett megkezdik az óbecsei magyarok megszervezését. — Cseh-görög kereskedelmi szer­ződés. Athénből jelentik: A görög kormány aláírta az ideiglenes ke­reskedelmi szerződést Csehszlová­kiával, amely rendezi a két ország közötti gazdasági viszonyokat. A szerződés megkötése eklatáns cáfo­lata azoknak a híreknek, hogy, Csehszlovákia és Románia ugyan­azokat a kedvezményeket kapnák a Szaloniki-kikötőben, mint Jugoszlá­via. $ — Meghalt a görög exkiráiy. Egy szűkszavú római távirat arról ad hirt, hogy Konstantin görög exkirály Paler­mo ban csütörtökön meghalt. Részletek még hiányoznak. — Budapesten elitéit kommunis­ták. Budapestről jelentik: A tör­vényszék csütörtökön tárgyalta ai múlt év tavaszán leleplezett kom­munista összeesküvés részeseinek bünpörét. A bíróság Sellö Nándort 12 évi, Obernik Istvánt 11 évi íegy­­házra, Cznczcr Józsefet 2 és fél, Neumann Sándort pedig 2 évi bör­tönre és 50.000 korona pénzbünte­tésre ítélte. Tóth Ferencet pedig fel­mentette. A bíróság valamennyi el­ítéltet az állami és társadalmi rend elleni bűncselekményben, izgatás­ban és közokirathamisitásban mon­dotta ki bűnösnek, ••

Next

/
Thumbnails
Contents