Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-08 / 7. szám

1923. január 9, BÁCSMEGYEI NAPLÖ 3. oldal. A pénzügyminiszter Beliyén Személyesen ejti meg a vizsgálatot Sokszor megírta már a Bácsme­gyei Napló a béllyei volt Frigyes exfőhercegi, jelenleg állami urada­lom kezelőinek biinlajstromát. Több vizsgálatot folytattak már le, de egyik sem jutott el az ügy végiegezéséig. A kifosztott urada­lom bűnöseit nem lehetett megálla­pítani, s a misztikus ügynek sok ku­lisszatitka maradt földeritetlen. Krstan Antun, az uradalom jelen­legi igazgatója ellen is sok vád hangzott el. Az utóbbi időben sokszor megis­mételt parlamenti interpellációk tel­jesen megérlelték az ügyet és döntő lépésre késztették a kormányt. Ennek folyományaképpen történt Stojadinovics pénzügyminiszternek megjelenése az uradalomban. A mi­niszter személyesen akarja befejez­ni a legszigorúbb és mindenre kiter­jedő vizsgálatot. A miniszter január 6-án, szombaton érkezett, az ünne­peket ott tölti és karácsony után ej­tik meg a vizsgálatot, amely előre­láthatólag több napot vesz igénybe. Illetékes körök véleménye szerint ez a nagy apparátussal működő vizsgáló bizottság végre véglegesen le fogja zárni ennek a nagyszabású visszaéléssorozatnak aktáit. Választási mozgalmak Baranyában A baranyai radikálisok január 9-én tartják jelölő gyüléoüket A választási mozgalom Baranyá­ban is megindult. Legelőször a radi­kálisok mozdultak meg, akik már most nagy erőfeszítést fejtenek ki. Január kilencedikén Pélmonostorra népgyülési hirdettek. Ez a népgyü­­lés a jelekből Ítélve igen viharos lesz. A radikálisok erősen bíznak párt­juk győzelmében. A megválasztásra legtöbb esélye Mihaldzsicsnak, a mostani képviselőnek van, bár sokan favorizálják Andrics Tódor dr. dár­dai közjegyzőt, aki hir szerint fellép radikálispárti programmal. A demokraták szintén szervez­kednek, sok kilátást jósolnak Miluti­novics dárdai nagy vendégi ősnek, a ki demokrata programmal lép föl. Baranyában sokat beszélnek most arról a Dárdáról származó hírről, hogy mint radikális jelölt, Kovács Aladár dárdai járásbiró is föllép. A karácsony másodnapján Maro­kon Scheidl J. Árpád dr. érdekében megtartott jelölőgyülés, amelyről a Bácsmegyei Napló is megemléke­zett. teljesen eredménytelen és visszhangnélküli volt. Megkezdődött Novisadon a választási agitáció Nincs kilátás egységes radikális listára Novisadról jelentik : A radiká lisok a görög keleti ui év napján vasárnap, január 14-én, Novisa­­don járási kongresszust tartanak, amelyen a novisadi járási képvi selő jelölést ejtik meg. A radikálisok szeretnék elke­rülni azt, hogy Novisadon két radikális lista legyen és ez okból egyes párttagok tapogatóztak a Protics-pértnál, hogy lenne-e mód az egységes fellépésre ? Hivatalos tárgyalásra nem ke­rült a sor és kevés kilátás van rá, hogy arra sor kerüljön, mert a legnagyobb ellentétek éppen a jelölések kérdésénél mutatkozik és ezeket az ellentéteket nem tudják kiküszöbölni. Novisadról jelentik : A novisadi demokrata párt tagjai hétfőn dél­után 3 órakor a Winkler-féle ven­déglőben népes értekezletet tar­tottak. Az értekezleten szép számmal volt képviselve a kereskedő-, az iparos- és a középosztály. Dr. BogSiín Milos volt képviselő, a novisadi kerület volt listaveze­tőé beszámolót mondott az érte­kezleten s ismertette a demokrata párt eddig kifejtett működését. Az értekezlet azután elhatározta, hogy a párt január 22-én kon­gresszust tart Novisadon. A kongresszuson képviselve lesz a járás minden pártszerve­zete és a nagygyűlésen fogj k megejteni a jelöléseket. Az osztrák kancellár Budapestre érkezett Megkezdődtek az osztrák-magyar kereskedelmi és gazdasági tárgyalások Budapestről jelentik: Seipel osz­trák kancellár és Grünberger kül­ügyminiszter szombaton délután két órakor Budapestre érkezett. Ki­­sértetükben voltak Peter és Schuller osztályfőnökök. Poretzky miniszteri tanácsos és Jungertk követségi ta­nácsos. A budapesti pályaudvaron Calice gróf osztrák követ, Matievics bécsi magyar követ, Bárczy István és gróf Ambrózy követ fogadta őket, akik a miniszterelnök és a kül­ügyminiszter nevében üdvözölték a vendégeket. Szombaton délután Hornboníel követségi tanácsos a vendégek tisz­teletére teát adott, amelyen a diplo­máciai kar, gróf Bethlen István mi­niszterelnök. a magyar kormány tagjai és több nemzetgyűlési képvi­selő is részt vett. Este Bethlen mi­niszterelnök vacsorát adott, amelyen a kancellár kíséretével megjelent. Ott volt továbbá gróf Bánlly Miklós volt külügyminiszter, Kánya megha­talmazott miniszter, az egységes párt részéről Mayer János, Fáy Gyula, Gömbös Gyula, Bottlik Ist­ván, Hegyeshalmy Lajos és mások. Bethlen gróf miniszterelnök pohár­köszöntőt mondott, amelyben annak a reményének adott kifejezést, hogy Magyarország és Ausztria közt a meginduló tárgyalások során gaz­dasági és kereskedelmi megegyezés jön létre és a két szomszédállam baráti viszonya ezzel még szoro­sabbra válik. A beszédre Seipel kan­cellár válaszolt. Vasárnap déli egy órakor a kan­cellár és a külügyminiszter kihall­gatáson volt Horthy kormányzónál. Ezután a Duna-palotában Daruváry külügyminiszter reggelit adott a vendégek tiszteletére. Érdekes, hogy a hétfőn délután megjelent »lagraber Tagblatt« ve­zető helyen foglalkozik Seipel kan­cellár budapesti látogatásával és cik­két a következőképpen fejezi be: »A kisantant 'államai a jövőben Seipel kancellárral szemben kényte­lenek lesznek felhagyni az eddigi szentimentálizmussal. Úgy tudjuk, hogy Seipel kancellár Beogradban is kíván látogatást tenni, de azt liisz­­sziik, hogy oda nem hívták meg, mert Beogradban nem látnak szíve­sen olyan politikust, aki előbb Buda­pesten tesz látogatást. Akármennyi­re sajnáljuk az osztrák népet, az olyan triumvirátus, mint Seipel, Czernin és Horthy csak még siettet­ni fogja romlását. Francia előnyomulás Németország szivéig Anglia szabit Franciaországgal — A németek ellentállást követelnek Azoknak a kommünikéknek, me­lyekben Bonar Law és Poincaré nézeteltérésnek mondja a párisi kon­ferenciát megbuktató francia-angol ellentéteket, kétségtelenül az volt a céljuk, hogy némiképpen enyhítsék azt a pesszimizmust, amely a tár­gyalások meghiúsulásával az egész európai közvéleményben lábra ka­pott. A barátságos szavak nem tud­ják ugyanis eltakarni azt a tényt, .hogy a párisi tárgyalások megsza­kításával megszűnt az amugyis megrendült francia-angol barátság és az antant cordiale a két nagyha­talom között a valóságban már csak a sablonos nyilatkozatok frazeoló­giájában létezik. A jóvátétel kérdé­sében a két nagyhatalom utjai elvál­tak; Anglia az Unió álláspontjához keres közeledést, Franciaország pe­dig igyekszik felhasználni cselekvési szabadságát, amit a jóvátéteii tár­gyalások meghiúsulása biztosit szá­mára. Erélyes eljárásával elsősor­ban a német nagyiparra akar nyo­mást gyakorolni, amely nélkül fran­cia vélemény szerint a jóvátéteii kérdést megoldani nem lehet. Poincaré felszólította Barthout, a jóvátéteii bizottság francia tagját, hogy a bizottság ülésén állapítsa meg Németország felelősségét a szénszállítások elmulasztásában. En­nek a megállapítása után Francia­­ország ugyanis szabad kezet nyer a szankciók alkalmazására. A szankciók elsősorban a Ruhr-vidék részleges megszállásában nyilvánul­nának meg. Ez a területi zálogolás Poincaré kijelentése szerint kizáró­lag a fa- és szénszállítások nem:el­­jesitésének a következménye és nincs összefüggésben a moratórium kérdésével. Csak a megszállás után hallandó Poincaré a németekkel a moratórium ügyében újból tárgyalni. Francia politikai körökben azt hi­szik, hogy a jóvátéteii bizottság há­rom szavazattal az angol delegátus egy szavazatával szemben ki fogja mondani Németország felelősségét a szénszállítások miatt, minek meg­történte után a szankciók azonnal életbe lépnek. Hétfőn Poincaré hosszabb meg­beszélést folytatott a közmunkaügyi miniszterrel a szankciók végrehajtá­sáról Utána Miller and elnöklésévei Poincaré, továbbá Marquinot had­ügyminiszter, Troqiunr közmunka­­ügyi miniszter és Födi tábornagy részvételével fontos tanácskozás volt a Ruhr-vidék megszállásáról. A belga minisztertanács elhatá­rozta, hogy Franciaországgal együtt fog eljárni a Ruhr-vidéken. A kül­politikai okokból előjött belga kor­mányválság hirét határozottan meg­cáfolják. Úgy tudják, hogy már szerdán megkezdődnek a francia és belga katonai operációk és Weygand tábornok ötvenezer emberre! és egy belga dandár­ral bevonul a Ruhr-területre. Francia lapok szerint a megszál­lás villámgyorsan fog megtörténni és a világ csak az újságok révén fog arról értesülni. Essent, Brelnu­­not és valószínűleg a Majna melletti Frankfurtot s megszállják. A párisi hírlapok azt Írják, hogy a francia csapatok nem szálljak meg az egész Ruhr-vidéket, hanem a Majna vona­lán elönyomulva elválasztja Észak - és Délnémetországot és Középné­­metország szivéig nyomul előre, a mi a francia vezérkarnak minden­kor kedvenc ötlete volt. A Journal szerint Essen megszál­lása páncélos gépkocsik, gépfegyve­rek és repülőgépek segítségévelí megy végbe. A franciák előkészüle­teket tesznek a várakordon megvo­nására. Ennek azonban a kölni zó­nában nagy akadálya van, mert Kölnt az angolok tartják megszállva. Nehézséget okoz még a pénzkérdés is. Eleinte a Ruhr-terüleí munkásait frankkal akarják fizetni, de ez lehe­tetlennek bizonyult. Ezért elhatároz­ták. hogy a Ruhr-vidéken külön pénzt bocsátanak ki, melynek csak ott lesz vásárlóereje. A jövő hét kö­zepén több ezer francia tisztviselő és mérnök váltja fel a Ruhr-vidéken a német tisztviselőket. A francia hi­vatalnokokat hétezer katona fogja kísérni. A Rajna vidékén és a fran­cia határ mentén 280.000 főnyi kato­naság áll a francia kormánynak ren­delkezésére. A katonai rendszabályok életbe­léptetése előtt a francia kormány jegyzéket intéz Németországhoz hadműveleteinek megokolása céljá­ból. Úgy tudjuk, hogy Poincaré a katonai intézkedésekhez nem kéri előzetesen a parlament hozzájárulá­sát, mert bízik benne, hogy az egész francia közvélemény mellette áll. A hétfői angol minisztertanácson a Franciaország és Anglia közötti viszonyról tárgyaltak, azonban ha­tározatot nem hoztak. A döntést a francia kormány intézkedéseitől te­szik függővé. Az angol kormányhoz közelálló lapok azt követelik, hogy az angol csapatokat vonják ki a Raj­na vidékéről, mert nem lesz Német­országnak pénze a csapatok eltartá­sára és mert Anglia úgyis helytele­níti, hogy az angol katonaságot olyan politikai események támoga­tásába vonják be, melyeket a brit nép és kormány ellenez. Dr. Bergmann alállamtitkár Pá­­risból visszaérkezett Berlinbe és je­lentést tett a kancellárnak párisi ku­darcáról. A kedden összeülő Reichs­­rathnak is be számol Bergmann. A helyzetet német politikai körök­be:1 nagyon pesszimiszt’kusan ítélik meg és számolnak a megszállás be­következtével. Westarp képviselő azt kívánja, hogy a kormány a fran­cia szankciós politikával szemben szervezze meg az ellenállást. A válságos helyzet megoldása te­kintetében Németország már csak Amerika intervenciója esetén vár könnyebbséget. Némi enyhülést oko­zott ugyanis az a washingtoni hir, mely szerint az Unió kongresszusa döntést hozott, hogy az európai kor­mányokat nyilatkozattételre hivia fel, hozzájárulnának-e ahhoz, hogy a jóvátéteii kérdést egy szakértő­­konferencia megoldására bízzák. Köztársasági gyűlés Zagrebban A szenfe és feorvái köztársasági sári együttműködését hangoztatták Zagrebből jelentik: A Balkán-Ki- Ro helyiségében vasárnap délelőtt nagyon népes köztársasági gyűlés volt. A gyűlés első szónoka Bogda­­ics tanár volt, aki a szerb és hor­­vát köztársasági pártok ~ rrvütini li­ke désének szükségességéről beszélt. Kijelentette, hogy a legrosszabb köztársaság is jobb a legjobb ki­rályságnál is. Jugoszlávia fogalmát fejtegette ezután Bogdanovics és ki­fejtette, hogy ebbe a fogalomba a bolgárokat is beleérti, bár két bol­gár golyó van még most is a testé­ben. Programrnu! minden köztársa­­'i párt egyesülését tűzi Ki és a fö­derativ köztársasági párt megte­remtését kívánja. Utána még Mita Triíunovics szerb köztársasági párti h—-41t, aki a sü­ni adiai köztársasági párti parasztok üdvözletét tolmácsolta és szintén a szerb és horvát köztársasági párt együttműködése érdekében beszélt. Beszédét a gyűlés naw tetszéssel és lelkesedéssel fogadta, maid a •yiilés teljes rendben szétoszlott.

Next

/
Thumbnails
Contents