Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-08 / 7. szám

XXIV. évfolyam Blegjeleaik »íiatíen réggé!, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁN: Kiadóhivatal 8-5S, Szerkesztőség 5-13 Szubotica, KEDD 1923. január 9. 7. szám Előfizetési ár negyedévre SC dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aiexandra-uiica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Aiexandra-uiica 1 (Lelbach-palota) A Magyar Párt és a kormány A Magyar Párt megbízottai szó­beli megbeszéléseket folytattak a kormány illetékes köreivel a vá­lasztói jog kérdésében és a ta­nácskozások pozitív eredménye, hogy : meg van, illetve meg lesz a magyar választói jog. A pórt vezetőségének hivatalos közlése szerint a kormány részéről kife­jezetten kötelező Ígéretet tettek arra nézve, hogy a magyar nem­zetiségű állampolgárokat január végéig hivatalból en bloc felve­szik a választói névjegyzékekbe és hogy eképen a magyarok a márciusi országos képviselőválasz­tásokon szavazati joguk birtoká­ban lesznek. B nyilatkozat azt je­lenti, hogy a jugoszláviai magyar ság egyik legnagyobb és legelső sorban orvoslásra szoruló nagy sérelme megszűnik. A Magyar Párt vezetősége bí­zik a kormány ígéretében és nin­csen ok arra, hogy a magyarság széleskörű tömegei továbbra is kételkedjenek a választói jog gyár korlati megvalósulásában. Mór eleve fel kell tételezni a kormány­ról, hogy ígéretét tettekkel fogja beváltani, hogy most kifejezett elhatározásának minden körülmé­nyek között érvényt fog szerezni. A választójogi kérdés tehát ha­marosan lekerül a napirendről, hogy helyet adjon más, szintén nagy horderejű gyakorlati problé máknak, amelyeknek gyors és kielégítő megoldása szintén hő vágya a jugoszláviai magyarság egyetemének és lényeges, sarka­latos pontja a Magyar Pórt poli* tikai, gazdasági és kulturális pro­gramjának. A választói jog nélkül levő ju­goszláviai magyarság mindaddig, mig legelemibb, legtermészete­sebb, legemberibb jogának tény­leges gyakorlása lehetővé válik, tétlenül, bénán passzivitásra volt kényszerítve és nemcsak az or­szágos politikában nem vehetett részt, de saját kulturális és gaz­dasági céljainak szolgálatában is meggátolta a tűrhetetlen jogtalan­ság, a bázis nélkül valóság, a ki­­közösitettség. A választói jog meg­szerzése tehát a lefojtott magyar erőknek és értékeknek felszaba­dulósót, a szorosabb értelemben vett politikai életen kívül való érvényesülését, pezsdülő munkára lendülését is jelenti. Ezért oly nagy jelentőségű még az egyben újság, a friss szenzáció erejével ható esemény, hogy : elérkeztünk a választójog­hoz. A Magyar Párt akciójára a a kormány megadia nekünk azt az állampolgári jogunkat, amelyet az alkotmány már egyszersminden­­korra megadott. Az alkotmány minden kikötés nélkül, — hogy úgy ne mondjuk önzetlenül — gondoskodott arról, hogy nekünk jugoszláviai magyaroknak, mint az ország állampolgárainak meg legyen a választójogunk. Hogy a kormány szintén ugyanolyan ön­zetlenséggel bonyolította le ezt az ajándékozási jogügyletet, az nem állapítható meg teljes bizonyos­sággal. A kormány ugyanis sok mindenfélét ajándékozhat, de vá­lasztójogot nem. Éppen a válasz­tójogot nem ajándékozhatja. A valóságban azonban mégis a kor­mánytól függött, hogy az alkot­mány számunkra legbecsesebb ajándékát mikor vehetjük birto­kunkba ? Ez a „mikor" volt az alkudo­zások tárgya most Beogradban, mert minek szépítsük: alkudozá­sok voltak ott a Magyar Párt megbízottai és a kormány illeté­kes körei között. Semmit sem adnak ingyen, még az ajándékot sem. És épen azért, mert ez a mostani ajándék csak a megaján­dékozottnak került költségébe, nem szükséges neki külön hála köszönetét mondani. A mi fizet­ségünk legyen az őszinte bizalom a feltétlen jóhiszeműség, annak a kinyilatkoztatása, hogy bízunk a kormány Ígéretében, a kormány elhatározásának komolyságában. És most, hogy ez bz első „vá­sár" nyélbeütődött, azt óhajtjuk, hogy minél kevesebbszer ismét­lődjék meg más dolgokban is. Az volna a jó, a megnyugtató, az örvendetes, ha nem kellene min­dig egy-egy képviselőválasztásra várnia a jugoszláviai magyarság­nak, a „jó alkalomra", a „kedvező helyzetre", az „erők eltolódására", hogy a maga számára mindig egy-egy újabb olyan ajándékot alkudozzon ki, amelyet az alkot­mány, a törvény és a békeszerző­dések mór amúgy is megadtak neki. Hogy ne kelljen a „mikor"-t várnia mindig. Lehet, hogy holnap, holnapután annak a beogradi megbeszélésnek paktum lesz a neve és lehet, hogy nemcsak a választójogra vonat­kozik, mert lehet, hogy a jugo­szláviai magyarság egyéb égetően sürgős problémáinak ideiglenes megoldását is megkísérelni kívánja. Annyi bizonyos, hogy a Magyar Pórt és a jugoszláviai magyarság a létrejött megállapodásokat s az őket illető kötelezettségeket be­csületesen állani fogják. Helyes volt, szükséges volt ez a beogradi tanácskozás és ez a meg­egyezés mór csak azért is, mert a Magyar Párt tanúbizonyságot tett arról, hogy nincsenek az állam ellen irányuló rejtett céljai, hogy becsületesen részt kíván a ma­gyarság számára az alkotó mun­kából, hogy mig egyrészt az el nem vitatható polgári jogok meg­valósulását követeli, másrészt nem akar elkülönülni, nem igyekszik tüntető passzivitással,egyoldalúan, titkos utakon haladni ismeretlen célok felé. Helyes volt, szükséges volt, hogy a kormány megismerje azokat a minimális követeléseket, amelyeknek elismerése és teljesí­tése csak az állam konszolidáció­ját segiti elő. Tiltakoznak a demokraták a Magyar Párt és a kormány megegyezése ellen Törvénytelennek tartják a kormány eljárását Beogradból jelentik: A »Bácsme­­gyei Napló« beogradi tudósítója be­szélgetést folytatott a demokrata­párt egy tekintélyes képviselőjével, a kormánynak a Magyar Párt kom­münikéjében ismertetett Ígéretéről a nemzetiségeknek a választói név­jegyzékbe való felvételéről. A politikus kijelentette, hogy a nemzetiségekkel nem lehet kivételt tenni és a demokratapárt a legna­gyobb ellenőrzést fogja gyakorolni ebben a kérdésben. Szerinte ilyen visszaélést nem lehet eltűrni, hogy a névjegyzékek lezárásának törvé­nyes határideje letelte után azokba még polgárokat felvegyenek és ezeknek a listáknak alapján folytas­sák le a választásokat. Nagyon jellemző, hogy ez a nyi­latkozat abból a forrásból fakadt, a hóimon annak idején az opciósjog meghosszabbításának perverz ötlete is kiindult. A vajdasági demokrata képviselőknek az utóbbi időkben a választási agitáció folyamán elhang­zott kijelentéseivel ez a nyilatkozat élénk ellentétben áll. Ha a vajdasági demokraták azt akarják, hogy vá­lasztási kijelentéseiket komolyan vegyék, akkor jól tennék, ha ideje­korán útját állnák a pártjukban is­mét felmerülő jogfosztó törekvések­nek. Hiszen a közvélemény még azt sem felejtette el. hogy a jogfosztó titkos rendeletet nagyrészt az ö tisztviselők is végrehajtották a leg­­töb besetben. A muzulmánok beléptek a kormányba Két uj miniszter: Omerovics és Sevics — A radikal'spárt jelöltje: Tegnap megírta a Bicsmegyei Napló, hogy a kormány milyen kellemetlen helyzetbe került a pénzügyi bizottság renitenciája miatt, amelyet nem tud össze* hívni. Mint Beogradból jelentik, hétfőn váratlanul mégis összehi­vatta a kormány a pénzügyi bi­zottságot, egészen szokatlan mó­don. Minthogy a pénzügyminisz­ter Veljkovics elnököt és Stajics alelnököt többször eredménytele­nül szólította fel a bizottság egy­­behivósára, mára a képviselőház hirdetőtáblájára kifüggesztettek egy meghívót a pénzügyi bizott­ság január 9-i, keddi ülésére. A meghívón semmiféle aláírás sincs. Politikai körökben azt hiszik, hogy a kormány ilyen módon ki akarja játszani a pénzügyi bizott­ság ellenzéki többségét. Addig, mig a muzulmánok nem léptek be a kormányba, a pénzügyi bi­zottság radikális kisebbsége nem tette ki a szükséges quorumot. Az egy muzulmánnal együtt azon­ban megvan a szükséges quorum, tizenegy tag, úgy, hogy az ellen­zéki többség távolmaradása ese­tén is lehet ülést tartani és meg­szavazhatják az építési és közle­kedési minisztérium számára szük­séges hiteleket. Kinevezték a muzulmán minisztereket Beogradból jelentik: Sándor ki­rály hétfőn aláírta azt az ukázt, amellyel Omerovics Dervist keres­kedelmi miniszterré, Sevics Ahme­­tet pedig tórcanélküíi miniszterré nevezte ki. Ugyanez a rendelet Szupilo dr. tárcanélküli minisztert földmivelésügyi miniszterré ne­vezi ki. Ezekkel a kinevezésekkel lezá­ródtak a kormány és a muzulmán­párt tárgyalásai és a kormány el­vesztette homogén radikális jélle­­gét. Másrészt Szupilónak földmi­­velési miniszterré való kinevezé­sével megdőlt minden kombináció, amely a szlovén kmetpártnak a kormányba való belépésére vonat­kozott. A radikális párt jelölései Beogradból jelentik: A radikális miniszterek hétfőn értekezletet tartottak, amelyen főleg a minisz­terek képviselő jelöltségéről volt szó. Kiszivárgott hírek szerint Pasics miniszterelnök Banjalukáp Beogradban és Szerém-megyébcn lesz lista vezet-“, Ntncsics külügy­miniszter Becskereken, Jankovcs Veiizár közlekedési miniszter Kral­­jinában, Trifunovics közoktatásügyi miniszter Uzsiczén, Vukicsevia; posta miniszter Pirotban, Sztojfí­­dincvics pénzügyminiszter Beo­­gradban lépnek fel. Jovanovics Vasza ügyvéd Csuprjában, Petra­­vies Nasztaz Vranjában, Gradovics Radoszlav lesz a radikális párt hivatalos listavezetője. Popovics Velja a miniszterelnök kabinet főnöke hétfőn visszaérke­zett Beogradba a drinai kerületből propaganda útjáról. Az uj beogradi cseh követ programmja Svagrovszki, az újonnan kincve-

Next

/
Thumbnails
Contents