Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-30 / 29. szám

1923 január 30. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Választási mozgalmak a Vajdaságban Megkezdődtek a jelölések Novisadról jelentik: A novisadi Szociálista párt vasárnapi értekezle­tén megállapította jelöltlistáját. A novisadi kerületben a követke­zők lesznek a párt jelöltjei: kerü­leti listavezető: Tatics Pál a Slobo­­da szerkesztője. Novisad város: Di­­vac Nedeljko, helyettese: Izidor Qn'thz. Novisad kerület: Hadjanev Gjuro, helyettese egy szlovák nem­zetiségű, akinek személyében egye­lőre intg neift állapodtak meg. Sta­­ri-Becsejcn és Titelen: dr. Szekiilcs Milán, helyettese Avramovics Miián. Zsablján: Jaksics Szvetozár saraje­­vői újságíró, helyettese: Gyurkovics Alexej. Pajánkán: Nesics Marko, helyettese: Lenárd Karíye a zsom­bolyai Vorwärts szerkesztője. Kikinddról jelentik: A radikális­­párt vasárnap tartotta járási érte­kezletét, amelyen járási jelöltnek egyhangúlag Csovics Milan volt su­­boticai közoktatásügyi felügyelőt, helyettesséhek pedig Novakovics Uros mokrini lakost jelölték ki. Az értekezlet egyben jóváhagyta Nin­­csics Momcsillo külügyminiszter becskereki jelölését. Somborból jelentik: A földmivcs­­párt vasárnap ejtette meg jelöléseit a sombori kerületben. Listavezető Vurlcs Branko dr. novisadi ügyvéd, Sombor város jelöltje Topalov Mita földmives, helyettese Seradojev Mi­ta "földniives leit. A többi járások­ban február 1-ig szintén meg fogják ejteni a jelöléseket. Az országos nérnetpárt délbánáti szervezete vasárnap Karlsdorfon gyűlést tartott, amelyen megalakí­tották a németpárt délbánáti szer­vezetét, amelynek elnökévé dr. Rit­­zinger Ede versed ügyvédet vá­lasztották. Megejtették a képviselő­jelöléseket is. A béla-crkva-versed kerületben a listavezető dr. Krem­lins Lajos, béla-crkvai ügyvéd, az országos németpárt elnöke lesz, a béla-crkvai járás jelölt1-'’ pedig Klein János esperes. A többi járások­ra nézve a helyi szervezetek ejtik meg a jelölést. Nlncsics miniszter Melen­­cén és Kikindán. Nlncsics külügyminiszter vasár­nap Melencére érkezett, ahol ünne­keáves. mennyire megnőtt, — külön­ben itt a Ieveie is. görcsös, nagy eie­­mista betűkkel; »Édes jó apukám!:: meg a bizonyiíyány, persze mindenből tiszta egyes, csak számtanból kettes. Most aztán nagy munkában vannak, az egész lakást iestik. hogy mire haza­jön .. . Hajnal volt. mikor lefeküdtek ott a rigai szálláson, mert az egymás leve­leit is elolvasták. Másnap már német főidőn robogott velük a vonat Berlin felé. Szerdán este ott a vagonban úgy érezte, hogy láza van és mikor szét­nyitotta mellén az ingét, gyanús folto­kat fedezett fel a bőrén. — Mi cz'í — kérdezte összevont szemöldökkel. —> Semmi. Biztosan feldörgölted ma­gad — mondta a debreceni fiú. — pe­dig ő már tudta, hogy kiütéses tífusz, mert ő már keresztülment rajta. Még aznap este átvitték a járvány­­vagonba. A debreceni fiú naponta két­szer is odament ehhez az utolsó va­gonhoz. ha valahol tovább állt a vonat, de csak a kis rácsos ablakon keresz­tül beszélgethettek. — Nincs már semmi baj. — mondta három nap múlva — a lázam is elmúlt, márna visznek iiiröszteni. A vonat már Berlin felé robogott. Stettinen túl, egy kis állomáson sokáig vesztegelt, mert a járványvagonból két teyeszőrpokrócca! letakart hordágyt, két halottal emeltek ki. Az egyik halott ö volt. Coibiízovban, valahol a Keleti tenger partvidékén temették el. Én nem tudom eltemetni, nekem több volt. mint testvér, sorsának emléke most már ebben az egész földi életben elkísér. pélyesen fogadták. Délelőtt népgyü­­lés volt, melyen a miniszter pro­­grammbeszédet mondott. Este dr. Mihajlovics Szvetiszláv kíséretében Kikindára ment a mi­niszter, hol bizalmas kerületi érte­kezlet volt. A kikindai értekezleten állítólag elhatározták, hogy a kikin­dai járás jelöltje Miladinovics Zsár ko postaügyi miniszter lesz. Délbá nátban pedig, hogy a párt egységét megóvják Nlncsics minisztert jelű lik listavezetőnek. Nincsics Felső­­bánátban is listavezető lesz. Nem romfjolők, hanem betörök jártak a Fischer és Krausz-nyomdáhan Hétfő déli számuhkban már meg­írtuk, hogy vasárnap éjjel Fiseke es Krausz suboticai nyomdájában eddig ismeretlen tettesek rombo­lást vittek véghez és a nyomdá­nak több gépét hasznavehetetlenné tették. Az azóta történt helyszíni szemle megállapításai szerintazon­­ban az okozott kár megítélésében az első percekben tévedtek és nem rom’olásról, hanem egyszeri. betörésről van szó. Er;e vallanak azok a körülmé­nyek, amelyek szerint a nyomdá­ban egyetlen gépet se törtek ősz sze, csupán értékes és könnyen elemelhető dolgoknak veszett nyo­muk. így elvitték ez ismeretlen tettesek a nyomda valamennyi gépsziját, több csapágyat, vala­mint a villanykapcsolókat és vil any körtéket is. Az egyik gép ön berakó készüléke megsérült, azon­ban minden valószínűség szerint azért, mert az éjszakai látogatók elakarták lopni a készülékre fel­szerelt gummi-szijakat. Több más kisebb sérülés is történt a nyomda felszerelésén, azonban a jelek sze­rint ezek is csak a betörők mun­kájának a következménye. A rom­bolás ellen szól ezenkívül az a fel­tűnő tény is, hogy egyetlen gépet se törtek össze az ismeretlen tet­tesek, akik bizonyára más „mun­kát'1 végeztek volna, hogyha csak­ugyan a rombolás szándéka ve­zette volna őket. Megállopitást nyeri már ez is, hogy az ismeret­len látogatók nem éjszaka, hanem már vasárnap este 8 9 óra között jártak a nyomdában, amikor a ház lakói közül senki se volt otthon. Mindenesetre a későbbi nyomo­zás lesz hivatva felderíteni, hogy rombolásról, vagy csupán egyszerű betörésről van szó, ami a tettesek kézrekeritéséve! már könnyen meg alapítható lenne. A hatóságnak s legsürgősebben és a legerélyeseb ben kell eljárni ebben az ügyben, hogy világosság derüljön a bűn­tényre. Németország ötven milliárd aranymárkát hajlandó fizetni a megszállott területek kiürítése ellenében Franciaország felhívási becsét ki a rajnai köztársaság kikiáltására A jóváíételi bizottság átnyújtotta a Párisban működő német hadite­­herbizottságnak azt a jegyzékét, a melyben a pénteki határozat alap­ján közlik, hogy Németországot hi­básnak találták a jóvátételi szállítá­sok és a békeszerződésben vállalt egyéb kötelezettségek megszünteté­se miatt. A jegyzék hosszú magya­rázatát tartalmazza a határozatnak és hivatkozik az angol, francia és olasz javaslatokra, melyeket Német­ország visszautasított és a párisi és ion doni konferenciák meg nem va­lósult jóvátételi tervezetre. A Ruhr­­vidéket elszakították a német biro­dalomtól és, — mint Londonból je­lentik — Poincaré elérkezettnek lát­ja az időt arra, hogy megvalósítsa az önálló Rajnai Köztársaság ter­vét. Már a versäillesi békeíárgya­­lások idején kisértett francia rész­ről a Franciaország és Németország közt létesítendő független rajnai üt­közőállam eszméje, amit azonban a többi antanthatalmak ellenállása mi­att nem vettek komolyan tárgyalás alá. Mint a »Daily Express« mairizi tu­dósilója jelenti, a franciák prokla­­mációt nyomattak, amelyben felszó­lítják a megszállott termetek lakos­ságát, hogy kiáltsa ki a független Rajnai Köztársaságot francia protek­torátus alatt. A felhívást hir szerint február 1-én akarják közzétenni. A francia kormány eme. szándéka az amúgy is elkeseredett rajnavidé­­ki lakosság körében fokozott izgal­mat kelt, mert attól tartanak, hogy a megszálló csapatok ‘támogatásával Franciaország megvalósítja az uj állam megalakítását. Minden jel egyébként azt mutatja, hogy a meg­szállók hosszú időre berendezked­nek arra, hogy az uj köztársaságot a protektorátus címén Franciaország fegyveresen védelmébe vehesse. A német birodalmi kormány nagy­­aggodalommal figyeli a rajnai ese­ményeket, mert attól tartanak, hogy a lakosság ellenállást fog tanúsítani a puccsal szemben, ami súlyos és véres eseményeket idézhet elő a megszállott területeken, a meg nem szállott Németországgal szemben pedig, — melynek lakossága nem nézheti közömbösen legértékesebb területeinek végleges elszakitását, — jogcímet szolgáltathat arra, hogy Franciaország nyíltan hadat üzenjen Németországnak. Berlinben emiatt mindinkább elő- j térbe kerül az a gondolat, hogy! végleg kiegyenlítik a jóvátételi szám-f lát, abban az esetben, ha a megszól-1 lőtt területeket visszacsatolják Né-j metországhoz. Ezt a tervet egyelő- f re megnehezíti azonban az, hogy j ma, négv évvel a háború befejezése! ■■n a jóvátételi kérdés ziláltsága) miatt még az érdekelt államok sem) tudják pontosan, hogy tulajdonkép- i pen mennyit tartozik fizetni Német-j ország. A birodalmi kormány most í fix ajánlatot kiván tenni az érdekelti hatalmaknak: Németország Ötven milliárd aranymárkát ajánl fe? valameay­­nvi jóvátételi kötelezettségének kiegyenlitéséüi abban az eset­ben, ha a szövetséges hatalmak kiürítik a megszállott Rajna- és Ruhr-terüietet A horribü:s összeget, amely ma -7gyven billió (negyvenezer milli­ard) papirmárkát tesz ki, Amerika.-1 bon akarja Németország előterem-g teni és számit arra, hogy ennek | megvalósításában Anglia is támo-j gatni fogja. Az eszme egylőre még a tervezés stádiumában van és csak akkor ölt­het konkrét formát, ha az Egyesült I Államok kormánya és az amerikai. pénzpiac Németország ezirányu elő-’ s. őiasr zetes informatív tárgyalásaira Ked­vező választ ad. .. Teljes bekerítés Szombaton éjszaka óta 200 kilo­méteres hosszuságben teljes lett d bekerítés a Ruhr-területen. A fran­cia és belga csapatok kordonja a Rajna mellett, Düsseldorftól délre kezdődik, onnan északkeletre vo­nul Hattingen, Kettwigen és Stee­le n át, itt a Rajna medrét követve délkeletnek kanyarodik Hagenig, majd ismét északra fordul Liihne­­nig, azután nyugatra Recklinghau­­senig, érinti Gladkecket, Botropot és eléri Ruhrortot, ahol megint érintke­zik a Rajnával. Ez a katonai kordon azonban eddig még nem halárzár, sem vámvonal, mert a vasutak ott, ahol a német vasutasok nem bénították meg a forgalmat, még rendesen Járnak. A Ruhr nyugati vonalain a német vasutasok mindenütt megtagadták az engedelmességet és igy elérték azt, hogy francia és belga katonai vonatok nem jöhetnek nyugatról és a Ruhr-íerületről szénszállítmányok nem juthatnak Franciaországba. Ezt az akadályt a megszálló parancs­nokságok úgy iparkodnak legyőzni, hogy csapat- és ap^'1 ^utánpótlásai-­­kát az országutakon irányítják. Minden útvonal nyüzsög a fran­cia katonaságtól, ágyuktól és élel­mező oszlopoktól, ami annak a bi­zonyságba, bog»- a csapatok átcso­­>sitása még nincs befejezve. Eddig ‘a vámhatárt sem állították föl, mert a szükséges statisztikai adatokat nem tudják megszerezni, miután a westráli’ai szénszindikátus minden följegyzését magával vitte Hamburgba. Még mindig mennek szénszállít­mányok Németország meg nem szállott területe felé. Ezeket a vonatokat német vas­utasok az állomáson teljes sebesség­gel viszik át és a megszálló francia csapatok nem tudják feltartóztatni. Azokon az állomásokon, amelye­ken a német vasutasok sztrájkba léptek, francia mérnökök és mű­szaki tisztek vezetése alatt francia vasutasok igyekeznek föntartani a forgalmat,* de sem a váltók átállítá­sával, sem a váltóőrházak jelzőké­szülékeivel nincsenek tisztában s igy több vonat kisiklott. Löhnen állomá­son a német vasutasok otthagyták szolgálati helyüket, mihelyt francia Őriárat jelent meg a pályaudvaron.. Szombaton még 13.000 üres teher­kocsit adtak a vasutak a bányáknak' szénszállításokra. vasárnap már csak 3300 vagont kértek a bányák. A kiaknázott szén legnagyobb ré­sze még a Ruhr-területen fekszik és a torlódás miatt nehezen megy « szállítás. A németországi szénkeres­­kedelem igyekszik meg február el­seje előtt mennél nagyobb tömege­ket szerezni, mert a szén ára ezen a napon 80 százalékkal fog drá­gulni. A hátralévő három napon azonban már nem sok szén mehet el, mert a vasutak igyekeznek mentő! több va­gont és mozdonyt kivinni a Ruhr­­területről. Attól tartanak ugyanis, hogy abban a pillanatban, amikor a francia-belga katonai kordon min­denütt bezárul, a megszállott terüle­ten rekedt szerelvényeket a franciák le fogják foglalni. A postaforgalom is teljesen sza­bálytalan, a nagyobb városok kö­zött teherautomobilok járnak, pénz­­küldeményeket és ajánlott leveleket nem vesznek föl a postahivatalok. Az essem főpostán szombaton fran­cia katonaság jelent meg <ís köve­telte, hogy adják ki a leveleket cen­zúrázás végett. A német hivatalno­kok ezt megtagadták. Vasárnap a

Next

/
Thumbnails
Contents